A muszlim erődítménye; a Koránból és a Szunnából vett (Allahról történő) megemlékezések által
A könyv a Koránból és a Szunnából gyűjt össze (Allahról történő) megemlékezéseket, hogy megkönnyítse azok elmondását a különböző időkben és körülmények között; magában foglal fohászokat az ébredésnél, a wudú'-nál (kisebb rituális tisztálkodás, mosakodás), az utazáshoz és egyebekhez használandók közül, amelyek segítik a muszlimot abban, hogy megerősítse magát, és Allah oltalmában és gondviselésében részesülhessen.
This PDF is generated automatically from the book's text; its layout may differ from the printed edition.
A muszlim erődítménye a Koránból és a Szunnából vett (Allahról történő) megemlékezések által
A Magasztos Allahra utalt
Dr. Sza'íd bin Ali bin Wahf al-Qahtáni
A Könyörületes és Irgalmas Allah Nevében!
Bevezetés
A teljes hála és dicsőítés csak és kizárólag Allahot illeti, Neki adunk hálát és mondunk köszönetet, csak Tőle kérünk segítséget, és csak Tőle kérjük bűneink megbocsátását. Allah oltalmába menekülünk a lelkünk és saját magunk rossz tettei elől és tetteink gonosz rosszasága elől. Akit Allah az igaz útra vezérel, azt senki sem tudja tévelygésbe vinni; és akit tévelygésbe visz, annak nincs útmutató vezetője. Tanúságot teszek arról, hogy: Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah; Ő az igaz Isten Akinek nincs társa. És tanúságot teszek arról, hogy Muhammad az Ő szolgája és Küldötte, (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) családjával, társaival, és mindazokkal együtt, akik a jóságban követik őket az Ítélet Napjáig. Mindezek után:
Ez egy rövidített, összefoglaló mű, amelyet a saját könyvemből, az «Az Allah-ról történő megemlékezés, a fohász és a gyógyítás a Ruqyá-val a Koránból és a Szunnából» [1] címűből rövidítettem le, kivonatolva belőle az Allahról történő megemlékezések fejezetét; azért, hogy könnyen hordozható legyen az utazások során. [1] Az említett eredeti mű – Allahnak hála – hagyományainak részletes forrás megjelölésével együtt négy kötetben jelent meg. A Ḥiṣnu-l-Muslim (Hisznu-l-Muszlim) című mű ennek az első és második kötetében található.
A megemlékezés és fohász szövegtörzsére szorítkoztam, és a forrásmegjelölés terén megelégedtem egy vagy két forrás említésével azok közül, amelyek az eredeti műben is megtalálhatók; aki pedig a hagyományozó kortárs-Társ (ṣaḥābī / szahábi) kilétét, vagy a forrásmegjelölésben további részleteket szeretne megismerni, annak az eredeti műhöz kell visszatérnie. Arra kérem a Magasztos Allahot, az Ő Legszebb Nevei és legfenségesebb Tulajdonságai által, hogy tegye azt kizárólag az Ő Nagylelkű Orcája (Elégedettsége) érdekében, és hogy hasznomra váljon általa az életemben és a halálom után, és hogy hasznára legyen annak, aki olvassa, kinyomtatja, vagy közreműködik annak terjesztésében. Bizony Ő, a Magasztos, annak Segítője és arra Képes. És Allah áldja meg és adjon örök üdvösséget a mi Prófétánknak, Muḥammad (Muhammad)-nak, háznépének és Társainak, és azoknak, akik jóravaló módon követik őket egészen a Számonkérés Napjáig.
Szerző
Szerkesztve Ṣafar (Szafar) hónapjában, A.H. 1409-es évben.
Az Allahról történő megemlékezés kiválósága
A Magasztos Allah mondja: (Emlékezzetek meg Rólam és Én is megemlékezem rólatok! És legyetek hálásak Nekem! De (soha) ne legyetek (hitetlenkedő) hálátlanok Velem szemben! 152) [2]. [2] A Tehén című szúra, 152. Āya (Ája) (Q 2: 152).
(Ó, ti, akik hisztek! Emlékezzetek meg Allahról gyakori megemlékezéssel! 41) [3]. [A Pártok: 41; Q 33:41]
(...és azok a férfiak és nők, akik gyakran emlékeznek meg Allahról – Allah megbocsátást és óriási jutalmat készített elő számukra) [4]. [A Pártok:35; Q 33:35].
(És emlékezz meg Uradról magadban (a lelkedben), alázatosan és áhítatos félelemmel, és halk hangon, reggel és este, és ne tartozz a hanyagok közé! 205) [5]. [5] A Magaslatok című szúra: 205. Ája (Q 7:205).
És a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Annak példázata, aki megemlékezik az Uráról és azé, aki nem emlékezik meg az Uráról, olyan mint az élő és a halott példázata." [6] [6] Al-Bukhári a Fath-tal együtt (11/208) (6407) szám alatt, és Muszlim (1/539) (779) szám alatt a következő szövegezéssel: "Annak a háznak a példázata, amelyben megemlékeznek Allahról és azé a házé, amelyben nem emlékeznek meg Allahról, olyan mint az élő és a halott példázata."
És A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: "Elmondjam-e nektek melyek a legkiválóbb cselekedetetek és a legtöbb jutalommal járók az Uratoknál, és a fokozataitokban a legmagasabb helyet foglalja el, és sokkal jobb számotokra, mintha aranyat vagy ezüstöt adakoznátok, és sokkal jobbak a számotokra, mintha találkoznátok az ellenséggel, akiknek elvághatnátok a nyakukat vagy ők elvághatnák a ti nyakatokat?" Azt mondták: De igen. "A Magasztos Allah-ról történő megemlékezés" [7]. [7] At-Tirmidhi (5/459), (3377) szám alatt, és Ibn Mádzsah (2/124), (3790) szám alatt, lásd még: Szahíh Ibn Mádzsah (2/316), és Szahíh at-Tirmidhi (3/139).
És ő (a Próféta - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: «A Magasztos Allah azt mondja: Én olyan vagyok a szolgámhoz, amilyennek ő gondol Rólam, és Én vele vagyok, amikor megemlékezik rólam. Ha magában emlékszik meg Rólam, Én is magamban említem meg őt. Ha egy összejövetelen emlékezik meg Rólam, Én egy sokkal jobb összejövetelen említem őt meg. Ha ő egy tenyérnyi mennyiséggel közeledik hozzám, Én egy alkar hosszával közeledem hozzá. Ha ő egy alkar hosszával közeledik Hozzám, Én egy két széttárt kar szélességével közeledem hozzá. Ha gyalogosan lépkedve jön Hozzám, Én sietve, gyors léptekkel megyek felé» [8]. [8] Al-Bukhári közölte (8/171, 7405), és Muszlim (4/2061, 2675), a szövegezés al-Bukhári-é.
ᶜAbdullah bin Buszr-tól (Allah legyen elégedett vele), miszerint egy férfi azt mondta: Ó, Allah Küldötte! Bizony, az Iszlám előírásai nagyon megszaporodtak a számomra! Tudass hát velem egy dolgot, amihez kitartóan ragaszkodhatom! A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "A nyelved mindig nedves maradjon Allah említésétől!" [9]. [9] At-Tirmidhi közölte (3375), és Ibn Mádzsa (3793); al-Albáni hitelesnek tartja a Szahíh at-Tirmidhi (3/139) és a Szahíh Ibn Mádzsa (2/317) c. munkákban.
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: «Aki egy betűt elolvas Allah Könyvéből, neki azért egy jótettnyi (haszana) jutalom jár, és ez a haszana tíz hasonló jutalommal egyenlő. Nem mondom azt, hogy: {Alif-Lám-Mím} egy betű, hanem: Alif egy betű, Lám egy betű, és Mím is egy betű» [10]. [10] At-Tirmidhi jegyezte le (5/75), (2910) szám alatt; és al-Albáni hitelesnek ismeri el a Szahíh at-Tirmidhi c. munkájában (3/9), és a Szahíh al-Dzsámiᶜ as-Szaghír c. munkájában (5/340).
És ᶜUqba bin ᶜÁmir (Allah legyen elégedett vele) azt mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) kijött, mikor mi a Szuffában voltunk, és azt mondta: "Ki az közületek, aki szeretne minden nap kora reggel elmenni Buthánba vagy al-ᶜAqíqba, hogy onnan két nagy púpú nőstény tevével térjen vissza, anélkül, hogy bűnt követne el, vagy megszakítaná a rokoni szálakat és kapcsolatokat?" Mi azt válaszoltuk: Ó, Allah Küldötte! Mi nagyon szeretnénk azt! Ő erre azt mondta: "Hát nem indulna-e el egyikőtök reggel a mecsetbe, hogy megtanuljon vagy felolvasson két áját Allah Könyvéből? Ez jobb neki, mint két nőstény teve. Három jobb, mint három teve, négy pedig jobb, mint négy, és így tovább a nekik megfelelő számú tevénél?" [11]. [11] Muszlim jegyezte le (1/553), (803) szám alatt.
(A Próféta - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: "Aki egy helyen ül anélkül, hogy megemlékezne Allahról, az számára veszteség volt, és aki egy helyen lefeküdt aludni anélkül, hogy megemlékezne Allahról, az veszteség volt a számára." [12]. [12] Abú Dáwúd (4/264), (4856) szám alatt, és mások. Lásd: Szahíh al-Dzsámiᶜ (5/342).
(A Próféta - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: "Ha egy csoport ember leül egy helyen, amelyben nem emlékeznek meg Allahról és nem kérnek áldást a Prófétájukra - az számukra veszteség forrása lesz. Ha akarja megbünteti őket és ha akarja megbocsát nekik." [13]. [13] At-Tirmidhi (5/461), (3380) szám alatt, és lásd: Szahíh at-Tirmidhi (3/ 140).
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: "Ha egy csoport ember úgy áll fel egy összejövetelről távozva, hogy ott nem emlékeztek meg Allahról, az olyan mintha egy szamár teteméről álltak volna fel; és hatalmas veszteség és szomorúság lesz az a számukra." [14]. [14] Abú Dáwúd (4/264), (4855) szám alatt, és Ahmad (2/389), (10680) szám alatt, és lásd: Szahíh al-Dzsámiᶜ (5/176).
1. Fohászok és megemlékezések az alvásból való ébredés után
(Hála és köszönet Allahnak, Aki felélesztett bennünket azt követően, hogy a halálba küldött (az álom a halál testvére); és Hozzá lesz majdan a végső feltámasztó visszatérés.") [15]. [15] Al-Bukhári jegyezte le a Fath-hal együtt (11/113) (6314) szám alatt és Muszlim (4/2083) (2711) szám alatt.
Al hamdu li-Lláhi-lladhí ahyáná baᶜda má amátaná, va ilajhi-n-nusúr. [Az ᶜ vagy ʹ jelek az arab ᶜayn / ʹayn betű [zöngés, mélyen a torokban képzett hang, nincs magyar megfelelője] átírásai, ami egy mássalhangzó, ezért szükséges jelölni az átírásban.]
(Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah! Ő az egyedüli, akinek nincs társa! Övé a hatalom és csak Őt illeti a teljes dicsőség, és Ő mindenre képes. Magasztaltassék Allah! És Allahot illeti a dicséret, és nincs más jogosan imádható isten csak Allah, és Allah a leghatalmasabb, és nincs változtatás semmilyen helyzettől sem erő és képesség csak a Magasztos, Hatalmas Allah által. Uram, bocsáss meg nekem!) [16]. [16] «Aki ezt mondja, az megbocsátásban részesül; ha fohászkodik, az meghallgatásra talál; ha pedig felkel, wudú'-t végez, majd imádkozik, imája elfogadtatik.» Al-Bukhári közölte a Fath al-Bári-val egyetemben (3/39), 1154. szám alatt, és mások; a megfogalmazás Ibn Mádzsa-é. Lásd: Szahíh Ibn Mádzsa (2/335).
Lá iláha illá-Lláh wahdahu lá saríka lah, lahul-mulku wa lahul-hamdu, wa huva ᶜalá kulli saj'in qadír, szubhán Alláh, wa-l-hamdu li-Lláh, va lá iláha illá Lláh, wa-Lláhu akbar, wa lá hawla wa lá kuvvata illá bi-Lláhi-l-ᶜalijji-l ᶜazím, rabbi-gfir lí
(Hála és köszönet Allah-nak, Aki megőrizte az egészségemet a testemnek, visszaadta nekem a lelkemet, és engedélyt adott az Ő megemlítésére.) [17]. [17] At-Tirmidhi (5/473), (3401) szám alatt, és lásd: Szahíh at-Tirmidhi (3/144).
Al-hamdu li-Lláhi-lladhí ᶜáfání fí dzsaszadí, va radda ᶜalajja rúhí, wa-adhina lí bi-dhikrih.
(Bizony, az egek és a föld teremtésében, és az éjszaka és a nappal váltakozásában jelek vannak azok számára, akik az értelem birtokosai.(190)) Akik Allahot említik állva, ülve és fekve, és elgondolkodnak az egek és a föld teremtésén: Urunk, te mindezt nem hiába teremtetted. Te minden hiányosságtól mentes vagy. Védj hát meg bennünket a Tűz büntetésétől! 191 Urunk! Akit Te a Tűzbe léptetsz be, azt bizony szégyennel borítottad el. És a bűnösöknek nincsenek segítőik. 192 Urunk! Mi hallottunk egy szólítót, aki a hitre szólított: "Higgyetek az Uratokban!" És mi hittünk. Urunk, bocsásd meg hát nekünk a bűneinket és vedd le rólunk a rossz tetteinket! És a kegyesekkel együtt szólíts el bennünket! (193) Urunk! Add meg nekünk azt, amit a Küldötteid által Te megígértél nekünk és ne boríts el minket szégyennel a Feltámadás Napján! Bizony, Te nem szeged meg az ígéretet.194 És meghallgatta őket az Uruk: „Én nem hagyom kárba veszni egyetlen közületek való cselekvő cselekedetét sem, legyen az férfi vagy nő. Ti egymásból valók vagytok. Azoknak pedig, akik kivonultak, és kiűzettek a házaikból, és bántalmazást szenvedtek el az Én Utamon, és harcoltak és megölettek, azoknak bizony eltörlöm a rossz cselekedeteiket, és olyan Kertekbe juttatom be őket, amelyek alatt folyók folynak, jutalomként Allahtól. És Allahnál van a legjobb jutalom.195 Ne tévesszen meg téged a hitetlenek boldogulása a földön! 196 Kicsiny élvezet az! Azután lakhelyük a Pokol (Dzsahannam) lesz. És milyen szörnyű nyugvóhely is az! 197 Ám azok, akik félték Urukat, nekik Kertek lesznek, amelyek alatt folyók folynak, örökkön azokban fognak tartózkodni, Allah-tól való ajándék szálláshely az. És ami Allah-nál van, az jobb a kegyeseknek.198 És bizony az Írás (a Könyv) népe közül vannak olyanok, akik hisznek Allahban és abban, ami leküldetett nektek, és abban, ami leküldetett nekik, alázatosan Allah előtt. Nem adják el Allah nyilvánvaló Jeleit (Szavait) csekély árért. Ők azok, akiknek megvan a jutalmuk az Uruknál. Bizony Allah gyors a számadásban. 199 Ó, ti, akik hisztek! Legyetek állhatatosan kitartóak, és versengjetek az állhatatos kitartásban, és álljatok készenlétben, és féljétek Allahot! Talán boldogultok! 200) [Imrán Nemzetsége, családja): 190-200; Q 3:190-200] [18]. [18] Al-Bukhári jegyezte le (4569) szám alatt és Muszlim (256) szám alatt.
2. A ruházat viselésének fohásza
(Hála legyen Allah-nak, Aki ezzel a ruhával ruház fel engem és megadta azt nekem, tőlem származó küzdelem és erőfeszítés nélkül...) [19]. [19] A Szunan munkák szerzői közlik, an-Naszá'i kivételével: Abú Dáwúd (4023), at-Tirmidhi (3458), és Ibn Mádzsa (3285). Al-Albáni haszannak (jó) tartja az Irwá’ al-Ghalíl c. munkájában (47/7).
Al-hamdu li-Lláhi-lladhí kaszání hádhá (ath-thauba) wa razakaníhi min ghajri haulin minní wa lá quwwa
3. Az új ruha viselésének fohásza
(Ó, Allah! Tiéd a hála, Te ruháztál ezzel fel, Tőled kérem az abban lévő jót és azt a jót amiért az készült, és Hozzád menekülök annak a rossza elől és azon rossz elől, amiért az készült.) [20]. [20] Abú Dáwúd jegyezte le (4020) szám alatt, at-Tirmidhi (1767) szám alatt és al-Baghawi (12/40), és lásd: Mukhtaszar Samá’il at-Tirmidhi; al-Albánítól (47. o.).
Alláhumma laka-l-hamdu anta kaszautaníhi, asz'aluka min khajrihi wa khajri má szuniᶜa lahu, wa aᶜúdhu bika min sarrihi wa sarri má szuniᶜa lah.
4. A fohász annak, aki új ruhát visel
(Elhasználod, Allah pedig adjon helyette újat) [21]. [21] Abú Dáwúd jegyezte le (4/41) (4020) számmal, és lásd: Szahíh Abí Dáwúd (2/760).
Tublí wa jukhlifu-Lláhu taᶜálá
(Viselj újat, élj dicséretesen és halj meg mártírként) [22]. [22] Ibn Mádzsa (2/1178), 3558. számon, al-Baghawi (41/12), és lásd: Szahíh Ibn Mádzsa (275/2).
Ilbasz dzsadídan, wa ᶜis hamídan, wa mut sahídan
5. Mit kell mondani a ruha levételekor
(Allah Nevében) [23]. [23] At-Tirmidhi közli (2/505), (606) szám alatt, és mások; lásd: Irwá’ al-Ghalíl (50) szám alatt, és al-Dzsámiᶜ as-Szahíh (203/3).
Biszmilláh
6. Az illemhelyre történő belépés fohásza
[Allah Nevében] Ó, Allah! Én, bizony, Hozzád menekülök a gonosztól és a gonoszságoktól (vagy: a hímnemű dzsinnektől és a női dzsinnektől)" [24]. [24] Al-Bukhári közölte (1/45), (142) szám alatt, és Muszlim (1/283), (375) szám alatt; az elején lévő «Bi-szmi-Lláh» kiegészítést Szaᶜíd bin Manszúr közölte. Lásd: Fath al-Bári (1/244).
Biszmilláh, Alláhumma inní aᶜúdhu bika mina-l khubthi wal khabá'ith.
7. Az illemhelyről való távozás fohásza
(A Te bocsánatodat [kérem]) [25]. [25] A Szunan munkák szerzői közül jegyezte le Abú Dáwúd (30), at-Tirmidhi (7), és Ibn Mádzsa (300), an-Naszá'i pedig a ᶜAmal al-Yawm wa-l-Layla c. munkájában közölte (79); és al-Albáni hitelesnek tartotta a Szahíh Szunan Abí Dáwúd c. munkájában (1/19).
Ghufrának
8. A megemlékezés a wudú' előtt
(Allah Nevében) [26]. [26] Abú Dáwúd (101), Ibn Mádzsa (397), Ahmad (9418), lásd: Irwáʾ al-Ghalíl (1/122).
Bi-szmi-Lláh
9- A fohászok a wuḍū' (wudú') elvégzése után
(Tanúságot teszek arról, hogy nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah - egyedül Ő, nincs Neki társa. És tanúságot teszek arról, hogy Muhammad az Ő hívő szolgája és Küldötte..) [27]. [27] Muszlim jegyezte le, (1/209), (234) szám alatt.
Ashadu an lá iláha illá Lláh, wahdahu lá saríka lahu, wa ashadu anna Muhammadan ᶜabduhu va raszúluh.
(Ó, Allah! Helyezz engem a bűnt megbánók közé és a megtisztulók közé!) [28]. [28] At-Tirmidhi (1/78), (55) szám alatt; és lásd: Ṣaḥīḥ at-Tirmidhī (Szahíh at-Tirmidhi) (1/18).
Alláhumma-dzsᶜalní mina-t-tawwábína, wa-dzsᶜalní mina-l-mutatahhirín.
(Mentes vagy Te, ó, Allah minden hiányosságtól, és Magasztos! Az Irántad való hála és köszönet által! Tanúságot teszek arról, hogy nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Te! Tőled kérek bocsánatot és Neked bánom meg bűneimet.) [29]. [29] An-Naszá'i, ᶜAmal al-Jaum va al-Lajla (173. o.), lásd: Irwá’ al-Ghalíl (1/135) és (3/94).
Szubhánaka Alláhumma wa bi-hamdika, ashadu an lá iláha illá anta, asztagfiruka wa atúbu ilajk. [Az olyan szavakban, mint az ashadu - amikor s és ha találkozik, mint a két mássalhangzót külön ki kell eljeteni! "s" és "h"]
10. A házból való kilépés megemlékezése és fohásza
(Allah Nevében! Allahra hagyatkozom! Nincs változtatás semmilyen helyzetből, sem erő és képesség csak Allah által) [30]. [30] Abú Dáwúd (4/325) jegyezte le (5095) szám alatt és at-Tirmidhi (5/490) (3426) szám alatt, és lásd: Szahíh at-Tirmidi (3/151).
Biszmilláhi, tawakkaltu ᶜalá Lláh, va lá hawla wa lá kuwwata illá bi-Lláh.
(Ó, Allah! Én bizony Hozzád menekülök attól, hogy eltévelyedjek vagy tévelygésbe vigyenek, vagy megbotoljak, vagy botlásra kényszerítsenek, vagy zsarnoki jogtalansággal járjak el, vagy velem bánjanak zsarnoki bűnös módon, vagy hogy tudatlanul rosszat tegyek vagy velem tegyenek tudatlanul rosszat) [31]. [31] A Szunan művek szerzői: Abú Dáwúd (5094) szám alatt, at-Tirmidhi (3427) szám alatt, an-Naszá'i (5501) szám alatt és Ibn Mádzsah (3884) szám alatt; lásd: Szahíh at-Tirmidhi (3/152) és Szahíh Ibn Mádzsah (2/336).
Alláhumma inni aᶜúdhu bika an adilla, aw udall, aw azilla, aw uzall, aw azlima, aw uzlama, aw adzshala, aw judzshala ᶜalajja.
11. A házba történő belépés megemlékezése
(Allah Nevében, lépünk be és Allah Nevében lépünk ki. Kizárólag Allahra, ami Urunkra hagyatkozunk; utána köszön a házban lévőknek) [32]. [32] Abú Dáwúd közli (4/325), 5096. számon, Ibn Báz pedig jó (haszan) besorolásúnak tartja a Tuhfat al-Akhyár c. munkájában (28. o.). A Szahíh gyűjteményben pedig ez áll: "Ha az ember belép a házába és megemlítette Allahot a belépéskor és az étkezés megkezdésekor; a sátán azt mondja: nincs nektek helyetek hol eltölteni az éjszakát, és nincs esti étel", Muszlim (2018).
Biszmilláhi waladzsná, wa biszmi-Lláhi kharadzsná, wa ᶜalá-Lláhi rabbiná tawakkalná.
12. A mecsetbe való menés fohásza
"Ó, Allah! Tégy fényt a szívembe, és fényt a nyelvemre, és fényt a hallásomba, és fényt a látásomba, és fényt fölém, és fényt alám, és fényt jobbomra, és fényt balomra, és fényt elém, és fényt mögém! És tégy fényt a lelkembe, és tedd naggyá nekem a fényt, és tedd hatalmassá nekem a fényt, és tégy nekem fényt, és tégy engem fénnyé! Ó, Allah, adj nekem fényt! És tégy fényt az idegeimbe, és fényt a húsomba, és fényt a vérembe, és fényt a hajamba, és fényt a bőrömbe!" [33]. [33] Lásd mindezen szövegváltozatokat al-Bukhárinál (11/116) a (3166) szám alatt, és Muszlimnál (1/526) az (529), (530) és (763) számok alatt.
Alláhumma-dzsᶜal fí qalbí núran, wa fí liszání núran, wa fí szamᶜí núran, wa fí baszarí núran, wa min fawqí núran, wa min tahtí núran, wa an jamíní núran, wa an simálí núran, wa min amámí núran, wa min khalfí núran, wa-dzsᶜal fí nafszí núran, wa aᶜzim lí núran, wa azzim lí núran, wa-dzsᶜal lí núran, wa-dzsᶜalní núran, Alláhumma aᶜtiní núran, wa-dzsᶜal fí ᶜaszabí núran, wa fí lahmí núran, wa fí damí núran, wa fí saᶜrí núran, wa fí basarí núra
"Ó, Allah! Tégy nekem fényt a síromba... és fényt a csontjaimba!" [34]. "És adj nekem még több fényt, és adj nekem még több fényt, és adj nekem még több fényt!" [35] "És adományozz nekem fényt a fényre!" [36]. [34] At-Tirmidhi (5/483) (3419) szám alatt. [35] Al-Bukhári közli az al-Adab al-Mufrad c. munkájában (695) szám alatt (258. o.); és al-Albáni a láncolatát hitelesnek ismeri el a Szahíh al-Adab al-Mufrad c. munkájában (536) szám alatt. [36] Ibn Hadzsar említette a Fath al-Bári című munkájában, és Ibn Abí ᶜÁszimnak tulajdonította a Kitáb ad-Duᶜá' című munkájában, lásd: al-Fath (11/118). És azt mondta: „A különböző hagyományokból huszonöt tulajdonság gyűlt össze.”
Alláhumma-dzsᶜal lí núran fí qabrí... wa núran fí izhámí, wa zidní núran, wa zidní núran, wa zidní núran, wa hab lí núran ᶜalá núr.
13. A mecsetbe való belépés fohásza
(A jobb lábával kezdi a belépést) [37], és azt mondja: «Aᶜúdhu bil-Llahi al-ᶜAzím, wa bi-wadzshihi al-Karím, wa szultánihi-l-qadím, min as-saytani-r-radzsím» (Menedéket keresek a Hatalmas Allahnál, és az Ő Nemes Arcánál és Örökkévaló Hatalmánál a megkövezett Sátán elől) [38] [37] Anasz bin Málik (Allah legyen elégedett vele) mondása értelmében: "A Szunna része, hogy ha belépsz a mecsetbe, a jobb lábaddal kezdj, és ha kimész, a bal lábaddal kezdj." Al-Hákim közölte (1/218), és Muszlim feltételei szerint hitelesnek minősítette, amivel Adh-Dhahabi is egyetértett. És al-Bajhaqi közölte (2/442); és Al-Albáni jónak (haszan) minősítette a Szilszilat al-Ahádísz asz-Szahíha című művében (5/624), a (2478) szám alatt. [38] Abú Dáwúd jegyezte le (466) szám alatt, lásd még: Szahíh al-Dzsámiᶜ (4591) szám alatt.
Aᶜúdhu bi-Llahi al-ᶜAzím, wa bi-wadzshihi al-Karím, wa szultánihi-l-qadím, min as-saytani-r-radzsím "Bi-szmi-Lláh, wa-sz-szalátu" (Allah Nevében, és az áldás) [39] "wa-sz-szalámu ᶜalá Raszúli-Lláhi" (és béke legyen Allah Küldöttén) [40]. [39] Ibn asz-Szunni jegyezte le (88) szám alatt; és Al-Albáni haszannak minősítette az Ath-Thamar al-Musztatáb című munkájában, (607. oldal). [40] Abú Dáwúd (1/126), (465) szám alatt, lásd még: Szahíh al-Dzsámiᶜ (1/528).
Biszmilláh, wasszalátu wasszalámu ᶜalá Raszúli-Lláh. «Alláhumma-ftah lí abwába rahmatik» (Ó, Allah! Nyisd meg a számomra a Te Könyörületed kapuit!) [41]. [41] Muszlim (1/494) (713) szám alatt, és Ibn Mádzsa Szunanjában, a Fátima (Allah legyen elégedett vele.) által továbbított hagyomány alapján: «Alláhumma-ghfir lí dhunúbí, wa-ftah lí abwába rahmatik» (Ó, Allah! Bocsásd meg nekem a bűneimet, és nyisd meg nekem a Könyörületed ajtajait!); és al-Albáni hitelesnek minősítette a támogató bizonyítékai alapján. Lásd: Szahíh Ibn Mádzsa (1/128) (129) szám alatt.
14. A mecsetből való kilépés fohásza
(A bal lábával kezdi)[42] és azt mondja: (Allah Nevében, és áldás és békesség Allah Küldöttére.) [42] Al-Hákim (1/218) és al-Bayhaqi (2/442); al-Albáni haszannak minősítette a Szilszilat al-Ahádísz asz-Szahíha című munkájában (5/624) a (2478) szám alatt, és források felsorolása korábban már említésre került.
Biszmilláh, wasszalátu wasszalámu ᶜalá Raszúli-Lláh Ó, Allah! Én bizony a Te túláradó kegyelmedért esedezem.
Alláhumma inní asz'aluka min fadlik (Ó, Allah! Védj meg engem a megkövezendő sátántól.)» [43]. [43] Lásd a mecsetbe való belépés fohászáról szóló előző, (20)-as számú hadísz forrásfeltárását, valamint Ibn Mádzsa kiegészítését: «Ó, Allah, védj meg a megkövezendő sátán elől!». Lásd: Szahíh Ibn Mádzsa (1/129).
15. Az imára hívás során mondandó megemlékezések és fohászok
Ugyanazt kell mondani, mint amit a mu'adhdhin mond, kivéve a ḥayya ᶜalā-ṣ-ṣalā (hayya ᶜalá-s-szalá) és ḥayya ᶜalā-l-falāḥ (hayya ᶜalá-l-faláh) részeket, ekkor azt mondja: (Nincs változás semmilyen helyzetnek, sem erő vagy képesség, csak Allah által.) [44]. [44] Al-Bukhári (1/152), (611) és (613) szám alatt és Muszlim (1/288), (383) szám alatt.
Azt mondja: «És én tanúságot teszek arról, hogy nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah, Ő az Egyedüli Akinek nincs társa; és hogy Muhammad az Ő szolgája és Küldötte. Teljes elégedettséggel elfogadom Allahot Uramnak, Muhammadot Küldöttnek, és az Iszlámot vallásomnak» [45]. [45] Muszlim (1/290), (386) szám alatt.
Wa aná ashadu an lá iláha illá Lláhu wahdahu lá saríka lah, wa anna Muhammadan ᶜabduhu wa raszúluh, radítu bi-Lláhi rabban, wa bi Muhammadin raszúlan, wa bi-l-iszlámi dínan. (Ezt a mu'adhdhin tanúságtételét követően mondja.) [46]. [46] Ibn Khuzajma (1/220).
(Allah dícséretét és áldását kéri a Prófétára (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget), azt követően, hogy megismételte a mu'adhdhin szavait)[47]. [47] Muszlim jegyezte le, (1/288), (384) szám alatt.
Azt mondja: « (Ó, Allah! Ennek a teljes és tökéletes Felszólításnak az Ura és ennek a fennálló imának az Ura! Add meg Muhammad-nak al-Waszíla-t (a közbenjárás lehetőségét, eszközét) és al-Fadíla-t (a kiválóságot), és támaszd fel őt al-Maqám al-Mahmúd-ra (a megtisztelt hely), amelyet megígértél neki, [hiszen Te nem szeged meg az ígéretet].» [48]. [48] Al-Bukhári jegyezte le (1/152), (614) szám alatt, a szögletes zárójelben lévő rész pedig Al-Bayhaqitól (1/410). A láncolatát pedig haszannak minősítette a nagy Tudós Abd al-Azíz ibn Báz – Allah kegyelmezzen neki – a Tuhfat al-Akhjár című munkájában (38. o.).
Alláhumma rabba hádhihid-daᶜwati-t-támma, wasz-szaláti-l-qá'ima, áti Muhammadan al-waszílata wal-fadíla, wa-bᶜasz-hu maqáman mahmúdan alladhí waᶜadtahu, innaka lá tukhlifu-l míᶜád.
(Ajánlott magáért fohászkodni az adhán és az iqáma között, hiszen ekkor a fohász nem utasíttatik vissza)[49]. [49] at-Tirmidhi (3594) és (3595) szám alatt, és Abú Dáwúd (525) szám alatt, és Ahmad (12200) szám alatt, és lásd: Irwá' al-Galíl (1/262).
16- A megnyitás fohásza
(Ó, Allah! Távolíts el engem a bűneimtől, ahogyan szétválasztottad a keletet a nyugattól! Ó, Allah! Tisztíts meg engem a bűneimtől, ahogyan a fehér ruha megtisztul a szennyeződéstől! Ó, Allah! Mosd le az én bűneimet, hóval, vízzel és hideg jégesővel!) [50]. [50] Al-Bukhári (1/181) jegyezte le (744) szám alatt és Muszlim (1/419) (598) szám alatt.
(Ó Allah, minden hibától és hiányosságtól mentesítelek miközben dicsérlve magasztallak minden Tökéletes Tulajdonsággal. Áldott a Te Neved. Mindenek felett van a Te Magasztosságod! Én nincs más jogosan szolgálható és imádható isten Rajtad kívül. [51]). [51] Muszlim jegyezte le (399) szám alatt, és a négy Szunan munkák szerzői: Abú Dáwúd (775) szám alatt, at-Tirmidhi (243) szám alatt, Ibn Mádzsa (806) szám alatt és an-Naszá'í (899) szám alatt, és lásd: Szahíh at-Tirmidhi (1/77), és Szahíh Ibn Mádzsa (1/135).
Szubhánaka Alláhumma wa bi-hamdik, wa tabáraka-szmuk, wa taᶜálá dzsadduk, wa lá iláha ghajruk.
(Arcomat afelé fordítom, Aki az egeket és a földet teremtette, haníf (aki elfordul a társítás elől az egyistenhit felé) ként, és nem tartozom a társítók közé. Bizony, az imádkozásom, az állati áldozatom, az életem és a halálom Allahé, a Világok Uráé. Nincs Neki társa, erre kaptam parancsot, és én a magukat [Allahnak] alávetők közül való vagyok. Ó, Allah! Te vagy az igaz Uralkodó, nincs más jogosan imádható isten csak Te. Te vagy az én Uram és én a Te szolgád vagyok. Vétkeztem magam ellen és beismertem bűnömet, bocsásd meg hát nekem minden bűnömet. Bizony, nincs senki más, aki megbocsátaná a bűnöket - csak Te! Vezess engem a legjobb erkölcshöz, hiszen senki sem vezet annak legjobbjához, csak Te. És fordítsd el tőlem annak rosszát, hiszen senki sem fordítja el tőlem annak rosszát, csak Te. Szolgálatodra állok, és parancsodra várok. Minden jó a Te Kezedben van, és a rossz nem Tőled ered. Általad vagyok és Hozzád tartozom. Áldott vagy és Magasságos. Bocsánatodat kérem és Hozzád fordulok bűnbánattal.) [52]. [52] Muszlim jegyezte le (1/534), (771) számon.
Waddzsahtu wadzshija li-lladhi fatara asz-szamaváti wa-l-arda hanífan wa má aná mina-l-musrikín, inna szalátí, va nuszukí, wa mahjája, va mamátí li-lláhi rabbi-l-ᶜálamín, lá saríka lahu wa bi-dhálika umirtu wa aná mina-l-muszlimín, Alláhumma anta al-maliku lá iláha illá anta, anta rabbí va aná ᶜabduka, zhalamtu nafszí wa-ᶜtaraftu bidhanbí fa-gfir lí dhunúbí dzsamíᶜan innahu lá jaghfiru adh-dhunúba illá anta, wa-hdiní li-ahszani al-akhláqi lá jahdí li-ahszanihá illá anta, wa-szrif ᶜanní szajji'ahá, lá jaszrifu ᶜanní szajji'ahá illá anta, labbajka wa szaᶜdajka, wa-l-khajru kulluhu bi-jadajka, wa-s-sarru lajsza ilajka, aná bika wa ilajka, tabárakta va taᶜálajta, asztaghfiruka va atúbu ilajk.
(Ó, Allah, Gábriel, Mikáel és Iszráfíl Ura, az egek és a Föld Teremtője, a láthatatlan és a látható dolgok Tudója. Te ítélkezel szolgáid között azokban a dolgokban, amelyekben összekülönböztek. Vezérelj engem a Te engedelmeddel az Igazsághoz azokban a dolgokban, amelyekben nézeteltérés támadt, hiszen Te azt vezérled az egyenes Útra, akit akarsz.) [53]. [53] Muszlim jegyezte le (1/534), (770) számon.
Alláhumma rabba dzsibrá'íl, wa míká'íl, wa iszráfíl, fátira-sz-szamawáti wa-l-ard, ᶜálimal-ghajbi was-sahádati anta tahkumu bajna ᶜibádika fímá kánú fíhi jakhtalifún, ihdiní limá-khtulifa fíhi mina-l-haqqi bi-idhnika innaka tahdí man tasá'u ilá szirátin musztaqím
(Allah a Legnagyobb bizony a Legnagyobb, Allah a Legnagyobb bizony a Legnagyobb, Allah a Legnagyobb bizony a Legnagyobb, és Allahnak jár a bőséges dicséret, és Allahnak jár a bőséges dicséret, és Allahnak jár a bőséges dicséret, és Magasztaltassék Allah reggel és este!)
Allahu akbaru kabíran, Alláhu akbaru kabíran, Alláhu akbaru kabíran, wa-l-hamdu li-Lláhi kathíran, wa-l-hamdu li-Lláhi kathíran, wa-l-hamdu li-Lláhi kathíran, wa szubhána-Lláhi bukratan wa aszílan. Háromszor. (Allahhoz menekülök a Sátántól: a gőgös, bűnös sugalmazásától, varázslatától és rohamától, a megrontó suttogásától.) [54]. [54] Abú Dáwúd közölte (1/203, 764), Ibn Mádzsa (1/265, 807), és Ahmad (4/85, 16739); Suᶜayb al-Arna'út a Musznad-hoz fűzött vizsgálatában azt mondta: "hasan li-ghayrihi" (más láncolattal együtt jó); ᶜAbd al-Qádir al-Arna'út pedig Ibn Taymiyya al-Kalim at-Tayyib c. munkájának hadísz-forrásainak vizsgálatában (78) azt mondta: "hiteles a megerősítő láncolatai miatt" (szahíh bi-shawáhidihi); al-Albáni említette a Szahíh al-Kalim at-Tayyib c. munkájában (62); és Muszlim is közölte Ibn ᶜUmar-tól, hasonló szövegezéssel, amelyben egy történet is szerepel (1/420, 601).
Aᶜúdhu bi-Lláhi mina-s-sajtáni: min nafkhihi, wa nafthihi, wa hamzih.
« (Ó, Allah! Tiéd a hála[55], Te vagy az egek és a föld Világossága, és mindazoké, akik bennük vannak, és Tiéd a hála, Te vagy az egek és a föld Fenntartója, és mindazoké, akik bennük vannak, [és Tiéd a hála, Te vagy az egek és a föld Ura, és mindazoké, akik bennük vannak] [és Tiéd a hála, Tiéd az egek és a föld hatalma, és mindazoké, akik bennük vannak] [és Tiéd a hála, Te vagy az egek és a föld Királya] [és Tiéd a hála] [Te vagy az Igazság, és a Te ígéreted igaz, és a Te szavad igaz, és a Veled való találkozás igaz, és a Paradicsom igaz, és a Pokol igaz, és a próféták igazak, és Mohammed (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) igaz, és az Óra igaz] [Ó, Allah! Csak Neked vetem alá magam, és csak Rád hagyatkozom, és Benned hiszek, és csak Neked bánom meg bűneimet, és Általad vitázom, és Hozzád fordulok ítéletért. Bocsásd meg nekem, amit korábban tettem és amit később, amit titokban és amit nyíltan követtem el] [és mindazt, amit Te jobban ismersz nálam] [Te vagy az Előrehelyező, és Te vagy a Késleltető, nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Te] [Te vagy az én Istenem, nincs más jogosan imádható isten csak Te] [És nincs változtatás semmilyen helyzetnek, sem erő vagy képesség, csak Allah által.]» [56]. [55] A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), midőn éjjel felkelt tahaddzsud-imát végezni, ezt mondta. [56] Al-Bukhári, a Fath-tal együtt (3/3), (11/116) és (13/371) jegyezte le (423), (465), (1120), (6317), (7385), (7442) és (7499) szám alatt, és Muszlim hasonlóan, rövidítve (1/532), (769) szám alatt.
Alláhumma laka-l-hamd, anta núru-sz-szamawáti wa-l-ard, wa man fíhinn, wa laka-l-hamd anta qajjimu-sz-szamáwáti wa-l-ard, wa man fíhinn, wa laka-l hamd anta rabb-usz-szamáwáti wa-l-ard, wa man fíhinn, wa laka-l-hamd laka mulku-sz-szamáwáti wa-l-ard, wa man fíhinn, wa laka-l hamd anta maliku-sz-szamáwáti wa-l-ard, wa laka-l hamd, anta-l haqq, wa waᶜduka-l haqq, wa qawluka-l-haqq, wa liqá'uka-l-haqq, wa-l-dzsannatu haqq, wan-náru haqq, wa-n-nabijjúna haqq, wa Muhammadun, szallá-Lláhu ᶜalajhi wa szallam haqq, wa-sz-száᶜatu haqq, Alláhumma laka aszlamtu, wa ᶜalajka tawakkaltu, wa bika ámantu, wa ilajka anabtu, wa bika khászamtu, wa ilajka hákamtu. Fa-ghfir lí má qaddamtu, wa má akhkhartu, wa má aszrartu, wa má aᶜlantu, wa má anta aᶜlamu bihi minní, anta-l Muqaddim, wa anta-l-Mu'akhkhir lá iláha illá ant, anta iláhí lá iláha illá ant, wa lá hawla wa lá quwwata illá bi-Lláh.
17- A rukūᶜ (rukúᶜ)-ban mondható fohász
(Magasztaltassék! Mentes minden hiányosságtól az én Uram, a Hatalmas!)."
Szubhána rabbija-l-ᶜazhím Háromszor ismételni [57]. [57] A Szunanok szerzői és Ahmad jegyezték le: Abú Dáwúd (870), at-Tirmidhi (262), an-Naszá'i (1007), Ibn Mádzsa (897), és Ahmad (3514). Lásd: Szahíh at-Tirmidhi (1/83).
(Mentesítelek ó Allah Urunk minden hiányosságtól, miközben magasztallak a Magasztos Tulajdonságokkal. Ó, Allah! Bocsáss meg nekem!) [58]. [58] Al-Bukhári jegyezte le (1/99), (794) szám alatt és Muszlim (1/350), (484) szám alatt.
(Mentes minden hiányosságtól, Magasztos; Fenséges, Dicsőített. Az Angyalok és a lélek Ura) [59]. [59] Muszlim jegyezte le (487) szám alatt és Abú Dáwúd (872) szám alatt.
Szubbúhun, quddúszun, rabbu-l-malá'ikati wa-r-rúh.
(Ó, Allah! Neked hajoltam meg, és Benned hiszek, és Neked vetem alá magam. Alázatos Előtted a hallásom, a látásom, az agyvelőm, a csontom és az idegzetem, [és minden, amit a lábam hordoz].) [60]. [60] Közölte Muszlim (1/534), (771) szám alatt, és a Négyek, kivéve Ibn Mádzsa: Abú Dáwúd (760) és (761) szám alatt, at-Tirmidhi (3421) szám alatt, és an-Naszá’i (1049) szám alatt; a szögletes zárójelben lévő szövegezés Ibn Khuzaymah-é (607) szám alatt, és Ibn Hibbán-é (1901) szám alatt.
Alláhumma laka rakaᶜtu, wa-bika ámantu, wa-laka aszlamtu, khasaᶜa laka szamᶜí, wa-baszarí, wa-mukhkhí, wa-azhmí, wa-ᶜaszabí, wamá isztaqallat bihí qadamí
(Magasztaltassék a Hatalom, az Uralom, a Fenségesség és a Hatalmasság Birtoklója.) [61] [61] Abú Dáwúd (1/230, 873), an-Naszá'i (1131), Ahmad (23980), és a hagyományozói láncolata haszan (jó).
Szubhána dhi-l-dzsabarúti, wa-l-malakúti, wa-l-kibrijá'i, wa-l-azhamah
18. A meghajlásból történő felemelkedés fohásza.
(Allah meghallgatja azt, aki Őt dicsőíti) [62]. [62] Al-Bukhári a Fath-hal együtt (2/282) (796) szám alatt.
Szamiᶜa-Lláhu li-man hamidahu
(Urunk! Tiéd a sokszoros, tiszta és áldott hála és dicsőség.) [63]. [63] Al-Bukhári, a Fath-al együtt (2/284), (796) szám alatt.
Rabbaná wa laka-l hamdu, hamdan kathíran tajjiban mubárakan fíh.
(Mindabban, ami megtölti az egeket és megtölti a földet, és ami a kettő között van, és megtölti mindazt, amit Te akarsz. Te vagy a legméltóbb a dicsőítésre és a magasztalásra, és mindarra, amit a hívő szolga mondhat. Mindenki közülünk a Te szolgád! Ó, Allah! Nincs megakadályozója annak, amit Te adsz; és nincs senki, aki adhatna, ha Te azt megakadályozod. És a hatalommal rendelkező személy hatalma semmit sem használ a számára Veled szemben {Tőled származik az erő és a hatalom}.) [64]. [64] Muszlim (1/346), (477) szám alatt.
Mil'a-sz-szamawáti wa mil'a-l-ard, wa má bajnahumá, wa mil'a má si'ta min saj'in baᶜd. Ahla'-th-thaná'i wa-l-madzsd, ahaqqu má qála-l-ᶜabd, wa kulluná laka ᶜabd, Alláhumma lá mániᶜa limá aᶜtajt, wa lá muᶜtija limá manaᶜta, wa lá janfaᶜu dhál-dzsaddi minka-l-dzsadd.
19. A leborulás fohásza
"Magasztos Ő! Mentes minden hiányosságtól az én Uram a Legmagasabb"
Szubhána rabbija-l aᶜlá Háromszor ismételni [65]. [65] A Szunan munkák szerzői és Ahmad jegyezték le: Abú Dáwúd (870), at-Tirmidhi (262), an-Naszá'i (1007), Ibn Mádzsa (897), és Ahmad (3514); lásd: Szahíh at-Tirmidhi (1/83).
(Mentes vagy Te ó, Allah Urunk minden hiányosságtól miközben dicsőítelek a Magasztos Tulajdonságokkal. Ó, Allah! Bocsáss meg nekem!) [66]. [66] Al-Bukhári jegyezte le (794) szám alatt és Muszlim (484) szám alatt, és korábban a (34) szám alatt.
(Mentes minden hiányosságtól, Fenséges, Dicsőített. Az Angyalok és a lélek Ura) [67]. [67] Muszlim jegyezte le (487) szám alatt (1/533) és Abú Dáwúd (872) szám alatt, és már szerepelt (35) szám alatt.
Szubbúhun, quddúszun, rabbu-l-malá'ikati wa-r-rúh.
(Ó, Allah! Neked borultam le és Benned hiszek, és Neked vetem alá magam. Az arcom Annak borul le, Aki megteremtette azt, és megformálta azt, és megnyitotta hallását és látását. Áldott Allah, a legeslegjobb teremtő.) [68]. [68] Muszlim jegyezte le (1/534), (771) szám alatt, és mások.
Alláhumma laka szadzsadtu wa-bika ámantu, wa-laka aszlamtu, szadzsada wadzshija li-lladhí khalaqahu, wa-szawwarahu, wa-saqqa szamᶜahu wa baszarahu, tabárak-Alláhu ahszanu-l kháliqín
(Magasztaltassék a Hatalom, az Uralom, a Fenségesség és a Hatalmasság Birtoklója.) [69]. [69] Abú Dáwúd (1/230), (873) szám alatt, an-Naszá'i (1131) szám alatt, Ahmad (23980) szám alatt; al-Albáni hitelesnek tartja a Szahíh Abí Dáwúd c. munkájában (1/166), és hivatkozása már szerepelt a (37) szám alatt.
Szubhána dhi-l dzsabarúti, wa-l malakúti, wa-l kibri'já'i, wa-l-ᶜazhama
(Ó, Allah! Bocsásd meg nekem az összes bűnömet, a kicsit és a nagyot, az elsőt és az utolsót, a nyilvános és a rejtettet!) [70]. [70] Muszlim jegyezte le (1/230), (483) szám alatt.
Alláhumma-ghfir lí dhanbí kullah, diqqahu wa-dzsillah, wa-awwalahu wa-ákhirahu, wa-ᶜalánijjatahu wa-szirrah
(Ó, Allah! Én menedéket keresek Elégedettségednél a haragod elől, és a megbocsátásodban a büntetésed elől, és menedéket keresek Nálad Tőled. Nem tudom felsorolni a dicséretet Feléd, Te olyan vagy, ahogyan Magadat dicsérted) [71]. [71] Muszlim (1/352) jegyezte le (486) szám alatt.
Alláhumma inní aᶜúdhu bi-ridáka min szakhatika, wa bi-muᶜáfátika min ᶜukúbatik, wa aᶜúdhu bika minka, lá uhszí thaná'an ᶜalajka, anta kamá ᶜathnajta ᶜalá nafszik.
20. A két leborulás közötti ülés fohásza
(Uram, Bocsáss meg nekem, Uram, Bocsáss meg nekem!) [72]. [72] Abú Dáwúd jegyezte le (874) szám alatt (1/231), és Ibn Mádzsa (897) szám alatt; lásd még: Szahíh Ibn Mádzsa (1/148)!
(Ó, Allah! Bocsáss meg nekem! Könyörülj rajtam, vezérelj engem, támogass engem, védelmezz meg engem, gondoskodj rólam és emelj fel engem!) [73]. [73] A Szunan-gyűjtemények szerzői jegyezték le, an-Naszá'i kivételével: Abú Dáwúd (1/231) a (850) számmal, és at-Tirmidhi a (284) és (285) számmal, és Ibn Mádzsa a (898) számmal. Lásd még: Szahíh at-Tirmidhi (1/90), és Szahíh Ibn Mádzsa (1/148).
Alláhumma-ghfir lí, wa-rhamní, wa-hdiní, wa-dzsburní, wa ᶜáfinᶜ, wa-rzuqni, wa-rfaᶜni.
21. A recitálás leborulásának fohásza
(Az arcom leborul Annak, Aki megteremtette azt, és megnyitotta hallását és látását az Ő ereje és hatalma által, {Áldott legyen Allah, a Legkiválóbb Teremtő}! [14]) [74].
Szadzsada wadzshija li-lladhí khalakahu, wa saqqa szamᶜahu wa baszarahu bi-hawlihi wa quwwatihi, fa-tabáraka-Lláhu ahszanu-l-kháliqín. [A Hívők: 14; Q 23:14] [74]. [74] at-Tirmidhi (2/474), a (3425) szám alatt, és Ahmad (6/30), a (24022) szám alatt, és al-Hákim; ő hitelesnek tartotta, és adh-Dhahabi (1/220) egyetértett vele; ez az ő kiegészítése.
(Ó, Allah! Írj fel nekem ezáltal Nálad jutalmat, és vegyél le rólam ezáltal egy terhet, és Tedd azt nálad felhalmozott kinccsé, és fogadd el tőlem azt, ahogyan elfogadtad a Te szolgádtól, Dávidtól!) [75]. [75] At-Tirmidhi közli (2/473), (579) szám alatt, és al-Hákim is, aki hitelesnek tartja, és adh-Dhahabi egyetért vele (1/219).
Alláhumma-ktub lí bihá ᶜindaka adzsran, wa-daᶜ ᶜanní bihá wizran, wa-dzsᶜalhá lí ᶜindaka dhukhran, wa-taqabbalhá minní kamá taqabbaltahá min ᶜabdika dáwúd.
22- A Tasahhud
(Az üdvözletek, az imák és a jó dolgok mind Allahot illetik meg. Béke legyen veled, Ó Próféta, és Allah kegyelme és áldásai! Béke legyen velünk és Allah igaz szolgáin! Tanúsítom, hogy nincs más jogosan szolgálható és imádható isten, csak Allah, és tanúsítom, hogy Muhammad az Ő szolgája és küldötte.) [76]. [76] Al-Bukhári a Fath-hal együtt (2/311), (831) szám alatt és Muszlim (1/301), (402) szám alatt.
23- Az áldás és üdvösség kérése a Prófétára (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) a Tasahhud után
(Ó, Allah! Áraszd el dicséreteddel Muhammad-ot és Muhammad háznépét, ahogy dicséreteddel árasztottad el Ábrahámot és Ábrahám háznépét! Hiszen Te vagy a magasztalás Birtokosa és a Fenséges. És áldd meg Muhammad-ot és Muhammad háznépét, ahogyan megáldottad Ábrahámot és Ábrahám háznépét! Hiszen Te vagy a magasztalás Birtokosa és a Fenséges.) [77]. [77] Al-Bukhári jegyezte le a Fath-hal együtt; (6/408), (3370) szám alatt, és Muszlim (406) szám alatt.
(Ó, Allah! Áraszd el dicséreteddel Muhammad-ot, és feleségeit és leszármazottait, ahogy dicséreteddel árasztottad el Ábrahám háznépét. És áldd meg Muhammad-ot, és feleségeit és leszármazottait, ahogyan megáldottad Ábrahám háznépét. Hiszen Te vagy a magasztalás Birtokosa és a Fenséges)[78]. [78] Al-Bukhári, Fath-al együtt (6/407), (3369) szám alatt, és Muszlim (1/306), (407) szám alatt; a megszövegezés az övé.
Alláhumma szalli ᶜalá Muhammadin wa ᶜalá azwádzsihi wa dhurrijjatihi, kamá szallajta ᶜalá áli Ibráhím, wa bárik ᶜalá Muhammadin wa ᶜalá azwádzsihi wa dhurrijjatihi, kamá bárakta ᶜalá áli Ibráhím, innaka hamídun madzsíd.
24. A fohászkodás az utolsó tasahhud után a taszlím (elküszönés) előtt
(Ó, Allah! Én, bizony, Hozzád menekülök a sír büntetése elől, és a Pokol büntetése elől, és az élet és a halál megpróbáltatásai elől, és a hazug messiás megpróbáltatásának rossza elől.) [79]. [79] Al-Bukhári közölte (2/102, 1377) és Muszlim (1/412, 588), a szövegezés Muszlim-é.
(Ó, Allah! A Te oltalmadat keresem a sír büntetése elől, és a Te oltalmadat keresem a hazug messiás megpróbáltatása elől, és a Te oltalmadat keresem az élet és a halál megpróbáltatásai elől. Ó, Allah! A Te oltalmadat keresem a bűn és az adósság elől.)[80]. [80] Al-Bukhári jegyezte le (1/202, 832) szám alatt és Muszlim (1/412, 587) szám alatt.
Alláhumma inni aᶜúdhu bika min ᶜadhábi-l qabr, wa aᶜúdhu bika min fitnati-l maszíhi-d-daddzsál, wa aᶜúdhu bika min fitnati-l mahjá wa-l mamát, Alláhumma inni aᶜúdhu bika mina-l ma'thami wa-l maghram.
(Ó, Allah! Sok, hatalmas, igazságtalan bűnt követtem el önmagam ellen, és senki sem bocsátja meg a bűnöket Rajtad kívül. A Tőled jövő megbocsátással bocsáss meg nekem és könyörülj rajtam! Te vagy a Megbocsátó és az Irgalmas.) [81]. [81] Al-Bukhári (8/168), (834) szám alatt, és Muszlim (4/2078), (2705) szám alatt.
Alláhumma inní zalamtu nafszí zulman kathírá, wa lá jagfiru dhunúba illá anta, fa-ghfir lí maghfiratan min ᶜindika wa-rhamní, innaka anta-l-gafúru-r-rahím.
(Ó, Allah! Bocsásd meg azt, amit előre tettem, és amit késlekedtem, amit titokban tettem, és amit nyíltan elkövettem, és amiben mértéktelen voltam, és amit Te jobban tudsz nálam. Te vagy az, Aki előre visz és aki hátráltat. Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten Rajtad kívül) [82]. [82] Muszlim jegyezte le (1/534), (771) szám alatt.
Alláhumma-ghfir lí má qaddamtu, wa má akhkhartu, wa má aszrartu, wa má aᶜlantu, wa má aszraftu, wa má anta aᶜlamu bihí minní, anta-l-muqaddimu, wa antal-mu'akhkhiru lá iláha illá ant
(Ó, Allah! Segíts engem, hogy mindig megemlékezhessek Rólad és hálás legyek Irántad és a leghelyesebb módon végezhessem a Te szolgálatodat és imádatodat!)[83]. [83] Abú Dáwúd jegyezte le (2/86) (1522) szám alatt, an-Naszá'i (3/53) (2302) szám alatt; és al-Albáni hitelesnek tartja a Szahíh Abí Dáwúd c. munkájában (1/284).
Alláhumma aᶜinní ᶜalá dhikrika, wa sukrika, wa huszni ᶜibádatik.
(Ó, Allah! A Te oltalmadat keresem a fösvénység elől; és Hozzád menekülök a gyávaság elől; és a Te oltalmadat keresem attól, hogy végtelenül legyengült öreg korba vettessek vissza. És a Te oltalmadat keresem a földi élet megpróbáltatásai elől és a sír büntetése elől.) [84]. [84] Al-Bukhári jegyezte le a Fath-al együtt (6/35), (2822) és (6390) szám alatt.
Alláhumma inní aᶜúdhu bika mina-l-bukhl, wa aᶜúdhu bika mina-l-dzsubn, wa aᶜúdhu bika min an uradda ilá ardhali-l-ᶜumur, wa aᶜúdhu bika min fitnati-d-dunjá wa ᶜadhábi-l-qabr.
(Ó Allah! Bizonyossággal kérem Tőled a Paradicsomot és menedéket keresek Nálad a Tűztől.) [85]. [85] Abú Dáwúd (792) szám alatt, és Ibn Mádzsa (910) szám alatt, és lásd: Szahíh Ibn Mádzsa (2/328).
Alláhumma inni asz'aluka-l-dzsannata, wa aᶜúdhu bika mina-n-nár.
«Ó, Allah! A Te tudásod által, amely ismeri a láthatatlant és a hatalmad által a teremtés felett - tarts engem életben, mindaddig, amíg tudod, hogy az élet jó nekem. És ragadj el engem, mikor úgy látod és tudod, hogy a halál jobb nekem. Ó, Allah! Tőled kérem az Irántad érzett félelmet titokban és nyílvánosságban, és az Igazság szavát kérem tőled az elégedettség és a harag pillanatában. A kiegyensúlyozottságot kérem Tőled a gazdagságban és a szegénységben. Olyan gyönyört kérek Tőled, amely soha nem fogy el és nem múlik el. Soha meg nem szűnő gyönyört a szemnek kérek Tőled. Elégedettséget kérek Tőled az elrendelő döntés után is. Kellemes életet kérek Tőled a halál után is. Az Orcádra tekintés örömét kérem Tőled és a vágyat a Veled való találkozásra, egy olyan helyzetben, amikor a csapás nem okoz kárt vagy a próbatétel nem vezet tévelygésbe. Ó, Allah! Díszíts fel minket a Hit ékességével, és tégy minket helyesen vezetett útmutatókká!»[86]. [86] An-Naszá'i közölte (3/54, 1304), Ahmad (4/364, 21666); és al-Albáni hitelesnek tartja a Szahíh an-Naszá'i c. munkájában (1/281).
Alláhumma bi ᶜilmika-l ghajb, wa qudratika ᶜalá-l khalq, ahjiní má ᶜalimta-l-hajáta khajran lí, wa tawaffaní idhá ᶜalimta-l wafáta khajran lí, Alláhumma inní asz'aluka khasjataka fí-l-ghajbi wa-s-sahádati, wa asz'aluka kalimata-l haqqi fi-r-ridá wa-l-ghadab, wa asz'aluka-l-qaszda fí-l-giná wa-l faqri, wa asz'aluka naᶜíman lá janfad, wa asz'aluka qurrata ᶜajnin lá tanqatiᶜu, wa asz'aluka-r-ridá baᶜda-l qadá', wa asz'aluka barda-l-ᶜajsi baᶜda-l mawt, wa asz'aluka ladhdhata-n-nazari ilá wadzshika, wa-s-sawqa ilá liká'ika, fí ghajri darrá'a mudirratin, wa lá fitnatin mudillatin, Alláhumma zajjiná bi zínati-l-ímáni, wadzsᶜalná hudátan muhtadín.
«Ó, Allah, azt kérem Tőled ó, Allah azzal hogy Te vagy az Egyetlen, az Egyedüli, az Örökkön létező, Akihez mindenki fordul, aki nem nemzett és nem nemzetett, és nincs senki és semmi Hozzá hasonló - hogy bocsátsd meg nekem a bűneimet; hiszen te vagy az, Aki a bűnöket Megbocsátja, az Irgalmas.» [87]. [87] An-Naszá'i közölte (3/52/1300), és Ahmad (4/338/18974); és al-Albáni hitelesnek tartja a Szahíh an-Naszá'i c. munkájában (1/280).
Alláhumma inní asz'aluka já Allah, bi'annaka-l-wáhidu-l-ahad, as-szamad, alladhí lam jalid wa lam júlad, wa lam jakun lahu kufuwan ahad, an taghfira lí dhunúbí innaka anta-l-ghafúru-r-rahím.
«Ó, Allah! Bizony azáltal Kérlek, hogy - Tiéd a hála, nincs más jogosan imádható isten csak Te, egyedül. Nincs Neked társad. A kegyelmeket Árasztó, ó, Egek és a föld Megalkotója, ó, a magasztosság és a tisztelet Birtokosa, ó, Élő, ó, Örökkön létező és Fenntartó - én, Tőled kérem a Paradicsomot és Hozzád menekülök a Tűz elől» [88]. [88] A Szunan munkák szerzői jegyezték le: Abú Dáwúd (1495) szám alatt, at-Tirmidhi (3544) szám alatt, Ibn Mádzsa (3858) szám alatt és an-Naszá'í (1299) szám alatt, lásd még: Szahíh Ibn Mádzsa (2/329).
Alláhumma inni asz'aluka bi-anna laka-l-hamda lá iláha illá ant, wahdaka lá saríka lak, al-mannánu, já badíᶜa-sz-szamawáti wa-l-ardi já dhál-dzsaláli wa-l-ikrám, já hajju já qajjúm inni asz'aluka-l-dzsannata wa aᶜúdhu bika mina-n-nár
(Ó, Allah! Azzal kérlek, hogy tanúságot teszek arról, hogy Te vagy Allah! Nincs más jogosan imádható isten csak Te! Az Egyetlen, az Örökkön létező, Akihez mindenki fordul, aki nem nemzett és nem nemzetett, és nincs senki és semmi Hozzá hasonló.) [89] [89] Abú Dáwúd jegyezte le (2/62), (1493) szám alatt, at-Tirmidhi (5/515), (3475) szám alatt, Ibn Mádzsa (2/1267), (3857) szám alatt, an-Naszá'i (1300) szám alatt – ez az ő szövegezése, és Ahmad (18974) szám alatt; al-Albáni hitelesnek tartotta a Szahíh an-Naszá'i c. munkájában (1/280), és lásd: Szahíh Ibn Mádzsa (2/329), és Szahíh at-Tirmidhi (3/163).
Alláhumma inni asz'aluka bi-anni ashadu annaka anta-Llahu, lá ilaha illá ant, al-ahadu-sz-szamad, alladhí lam jalid wa lam júlad, wa lam jakun lahu kufuwan ahad.
25- Az imából való elköszönés után mondandó megemlékezések
«Allah bocsásson meg!
Asztagfiru-Lláh Háromszor. (Ó, Allah! Te vagy az, aki minden hiánytól mentes és Aki minden rossztól védelmet ad. Magasztaltass, ó, Te, a Fennköltség és Magasztosság Birtokosa!) [90]. [90] Muszlim jegyezte le, (1/414), (591) szám alatt.
Alláhumma Anta-sz-Szalám wa minka-sz-szalám tabárakta yá dhá-l-dzsaláli- wa-l-ikrám
Lá iláha illá Lláhu wahdahu lá saríka lah, lahu-l-mulku wa-lahu-l-hamdu wa-huwa ᶜalá kulli say'in qadír. [Háromszor]; "Ó, Allah! Nincs megakadályozója annak, amit Te adsz; és nincs senki, aki adhatna, ha Te azt megakadályozod. És a hatalommal rendelkező személy hatalma semmit sem használ a számára Veled szemben." [91]. [91] Al-Bukhári (1/255) jegyezte le (844) szám alatt és Muszlim (1/414) (593) szám alatt, és a szögletes zárójelben lévő rész egy Al-Bukháritól származó kiegészítés (6473) szám alatt.
Lá iláha illá-Lláhu wahdahu lá saríka lah, lahu-l mulku, wa lahu-l hamdu, wa huwa ᶜalá kulli say'in qadír, lá hawla wa lá quwwata illá bi-Lláh, lá iláha illá-Lláh, wa lá naᶜbudu illá ijjáh, lahu-n-niᶜmatu wa lahu-l-fadlu wa lahu-th-thaná'u-l haszan, lá iláha illá-Lláh mukhlíszína lahu-d-dín wa law kariha-l-káfirún. "Magasztos Ő! Mentes Allah minden hiányosságtól, és csak Allahot illeti meg a teljes dicsőítés és hála, Allah a Leghatalmasabb.
Szubhán Alláh, wa-l-hamdu li-Lláh, wa-Lláhu akbar. Harmincháromszor kell ismételni. (Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah! Ő az Egyedüli, Akinek nincs társa! Övé a hatalom és csak Őt illeti a teljes dicsőség és hála, és Ő mindenre képes.)[93]" [93] Muszlim (1/418), (597) szám alatt, amelyben ez áll: «Aki ezt minden ima után elmondja, annak bűnei megbocsáttatnak, még ha olyanok (annyi is van belőlük), mint a tenger habja is.»
(Mondd: "Ő, Allah az Egyetlen) (1) Allāhu-ṣ-Ṣamad {Allahu-sz-Szamad (Allah, Akihez minden teremtmény fordul) (2) {Lam yalid wa lam yúlad (Nem nemzett és nem nemzetett) (3) {Wa lam yakun lahu kufuwan Ahad (És senki és semmi nem hasonló Őhozzá) (4) [Az Őszinte Hit (Odaadás): 1-4; Q 112:1-4].
(Mondd: A hajnal Uránál keresek menedéket.) (1) (Annak a rossza elől, amit teremtett) (2) (A mindent elborító sötétség rossza elől) (3) (A csomókba fújó boszorkányok rossza elől) (4) (És az irigykedő rossza elől, ha irigykedik) (5) [A Reggel {vagy: Hajnalhasadás} (Falaq) szúra:1-5; Q 113:1-5].
(Mondd: "Az emberek Urához menekülök) (1) (Az emberek Királyához) (2) (Az emberek Istenéhez) (3) (A titokban sugalmazók gonoszsága elől) (4) (Aki bűnös gondolatokat sugall az emberek kebleibe) (5) (Akár dzsinn, akár ember) (6) [Az Emberek szúra:1-6; Q 114:1-6].
minden egyes ima után [94]. [94] Abú Dáwúd közli (2/86), (1523) szám alatt, at-Tirmidhi (2903) szám alatt, és an-Naszá'i (3/68), (1335) szám alatt. Lásd: Szahíh at-Tirmidhi (2/8). A három szúrát al-Muᶜawwidhát-nak (Allah oltalmát kereső Fejezetek) nevezik. Lásd: Fath al-Bári (9/62).
{Allahu lá iláha illá Huwa-L-Hayyu-l-Qayyúm, lá ta'khudhuhú szinatun wa lá nawm, Lahú má fi-s-szamáwáti wa má fí-l-ard, man dhá-lladhí yasfaᶜu ᶜIndahu illá bi-idhnih, yaᶜlamu má bayna aydíhim wa má khalfahum, wa lá yuhítúna bi-sa'yin min ᶜilmihi illá bimá sá'a, wasziᶜa Kursziyyuhu-s-szamáwáti wal-ard, wa lá ya'úduhú hifzuhumá wa Huwal-ᶜAliyul-Azím}(Allah! Nincs más jogosan imádható isten csak Ő! Az Élő, az Önmagában Létező Örök. Nem foghatja el Őt szendergés, sem álom. Övé minden, ami az egekben és a földön van. Ki merészelne közbenjárni Nála az Ő engedélye nélkül? Tudja mi van előttük és mi van mögöttük. Ám ők csak annyit érthetnek meg az Ő tudásából, amennyit Ő akar. Az Ő Kursziyy-ja (Lábának tartója) átfogja az egeket és a földet. Ezek fenntartása nem okoz Neki fáradságot. Ő a Magasztos és a Hatalmas. 255) [A Tehén:255; Q 2:255]. Minden egyes ima után [95]. [95] «Aki recitálja azt minden ima után, azt semmi sem akadályozhatja meg a Paradicsomba történő belépésben, csupán a halál». An-Naszá'i közölte a 'Nappali és éjszakai cselekedetek' című művében (100) szám alatt, és Ibn asz-Szunni (121) szám alatt; al-Albáni hitelesnek minősítette a Szahíh al-Dzsámiᶜ-ban (5/339), és a Szilszilat al-Ahádíth asz-Szahíha-ban (2/697), (972) szám alatt.
(Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah! Ő az Egyedüli, Akinek nincs társa! Övé a hatalom és csak Őt illeti a teljes dicsőség és hála, Ő ad életet és halált, és Ő mindenre képes.)
Lá iláha illá-Lláhu wahdahu lá saríka lah, lahu-l-mulku wa lahu-l-hamdu, yuh'yí wa yumít, wa huwa ᶜalá kulli say’in qadír. Tízszer (kell) elmondani a Maghrib és a Szubh imák után. [96]. [96] at-Tirmidhi jegyezte le (5/515), (3474) szám alatt, és Ahmad a Musznad című munkájában (4/227), (17990) szám alatt, lásd még a forráskritikáját a Zád al-Maᶜád (A Túlvilágra való visszatérés Útravalója) című munkában (1/300).
(Ó, Allah! Hasznos tudást kérek Tőled és jó és tiszta gondoskodást és megélhetést és elfogadott cselekedetet.)
Alláhumma inní asz'aluka ᶜilman náfiᶜan, wa rizkan tajjiban, wa ᶜamalan mutaqabbalan. A Fadzsr imából való elköszönés után [97]. [97] Ibn Mádzsa jegyezte le (925) szám alatt; és an-Naszá'i A nap és az éjjel cselekedetei című művében (102) szám alatt. Lásd: Szahíh Ibn Mádzsa (1/152), és Madzsmaᶜ az-Zawá'id (10/111), és később a (95) szám alatt is szerepel.
26. Az isztikhára ima fohásza (Allah segítségéért fohászkodó ima)
Dzsábir bin ᶜAbdullah (Allah legyen elégedett kettejükkel) mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) úgy tanította nekünk az isztikhárá-t minden ügyünkben, ahogyan a Korán szúráját tanította, szólva: "Ha valaki közületek elhatároz egy dolgot, végezzen két rakᶜa-ból álló imát a kötelező imán kívül, majd mondja ezt: " Ó, Allah! Én a Te segítségedet és útmutatásodat kérem, a Te tudásod által, a Te hatalmadhoz fordulok erőért, és a Te hatalmas túláradó kegyelmedet kérem; hiszen Te képes vagy mindenre én pedig képtelen. Te mindent tudsz én pedig semmit nem tudok. Te vagy a láthatatlan dolgok Tudója. Ó, Allah! Ha tudod, hogy ez az ügy - és itt megnevezi az ügyét - jó nekem a vallásomban, a megélhetésemben és a dolgom végső kimenetelében – vagy mondta: a mostani vagy majdan, a későbbi dolgaimban – akkor rendeld el azt a számomra és könnyítsd meg azt nekem, majd áldd meg azt nekem! Ám ha tudod hogy ez a dolog rossz nekem a vallásomban, a megélhetésemben vagy a dolgom végső kimenetelében – vagy mondta: a mostani vagy majdan, a későbbi dolgaimban – akkor fordítsd el azt rólam és fordíts el engem arról. A jót rendeld el a számomra bármi legyen is az és tégy engem azzal elégedetté!» [98]. [98] Al-Bukhári (7/ 162) (1162) szám alatt.
Alláhumma inní asztakhíruka bi ᶜilmika, wa asztaqdiruka bi qudratika, wa asz'aluka min fadlika-l ᶜazím; fa innaka taqdiru wa lá aqdir, wa taᶜlamu wa lá aᶜlam, wa anta ᶜallámu-l ghujúb, Alláhumma in kunta taᶜlamu anna hádhal-amra - wa juszammí hádzsatah - khajrun lí fí díní wa maᶜási wa ᶜákibati amrí – aw kála: ᶜádzsilihi wa ádzsilihi - fa-qdurhu lí wa jasszirhu lí thumma bárik lí fíh, wa in kunta taᶜlamu anna hádhal-amra sarrun lí fí díní wa maᶜási wa ᶜákibati amrí – aw qála: ᶜádzsilihi wa ádzsilihi – fa-szrifhu ᶜanní wa-szrifní ᶜanhu wa-qdur lija-l khajra hajthu kána, thumma-rdiní bih.
Nem érez megbánást az, aki útmutatást kér a Teremtőtől, tanácskozik a hívő teremtményekkel és állhatatos a dolgában; a Dicsőséges és Magasztos Allah mondja: (...és tanácskozz velük az ügyben! Ha pedig elhatároztad magad, akkor hagyatkozz Allah-ra...) [99]. [99] Imrán családja:159; Q 3:159].
27. A reggel és este mondandó megemlékezések és fohászok
«Minden hála csak Alláhot illeti, áldás és békesség arra aki után nem jön több próféta» [100]. [100] Anasz-tól (Allah legyen elégedett vele), hogy a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Az, hogy olyan emberekkel ülök, akik a Magasztos Allah-ról emlékeznek meg a hajnali imától egészen napkeltéig, kedvesebb számomra, mint hogy felszabadítsak négyet Iszmá'íl leszármazottai közül, és az, hogy olyan emberekkel ülök, akik Allah-ról emlékeznek meg a délutáni imától egészen napnyugtáig, kedvesebb számomra, mint, hogy felszabadítsak négyet." Abu Dáwúd közölte, (3667) szám alatt. És al-Albáni haszan (jó) besorolásúnak minősítette a Szahíh Abú Dáwúd-ban (2/698).
Allah menedékét keresem a megkövezendő sátán elől.
(Allah! Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Ő! Az Élő, az Önmagában Létező Örök. Nem foghatja el Őt szendergés, sem álom. Övé minden, ami az egekben és a földön van. Ki merészelne közbenjárni Nála az Ő engedélye nélkül? Tudja mi van előttük és mi van mögöttük. Ám ők csak annyit érthetnek meg az Ő tudásából, amennyit Ő akar. Az Ő Kursziyy-ja (Lábának tartója) átfogja az egeket és a földet. Ezek fenntartása nem okoz Neki fáradságot. Ő a Magasztos és a Hatalmas. 255) [A Tehén:255; Q 2:255] [101]. [101] „Aki reggelre kelve elmondja, az megóvatik a dzsinnektől estig, és aki este mondja el, az védelemben részesül tőlük reggelig.” al-Hákim közli (1/562); al-Albáni hitelesnek tartja az al-Targhíb wa-l-Tarhíb c. munkájában (1/273), és an-Naszá'i-nak és at-Tabaráni-nak tulajdonítja, és azt mondta: „at-Tabaráni hagyományláncolata jó”.
Qul Huwa-Llāhu Aḥad (Qull huwa-Allahu Ahad) (Mondd: "Ő, Allah az Egyetlen) (1) Allāhu-ṣ-Ṣamad (Allahu-sz-Szamad (Allah az, Akihez minden teremtmény fordul) (2) {lam yalid wa lam yúlad (Nem nemzett és nem nemzetett) (3) {wa lam yakun lahu kufuwan Ahad (És senki és semmi nem hasonló Őhozzá)(4) [Az Őszinte Hit (Odaadás): 1-4; Q 112:1-4].
(Mondd: A hajnal Uránál keresek menedéket.) (1) (Annak a rossza elől, amit teremtett) (2) (A mindent elborító sötétség rossza elől) (3) (A csomókba fújó boszorkányok rossza elől) (4) (És az irigykedő rossza elől, ha irigykedik) (5) [A Reggel (vagy: Hajnalhasadás; Falaq) szúra:1-5; Q 113:1-5].
Qul aᶜūdhu bi-Rabbi-n-nās {Qul aᶜúdhu bi-Rabbi-n-nász (Mondd: "Az emberek Urához menekülök) (1) Maliki-n-nās {maliki-n-nász (Az emberek Királyához) (2) Ilāhi-n-nās {Iláhi-n-nász (Az emberek Istenéhez) (3) Min šarri-l-waswāsi-l-khannās {min sarri-l-waszwászi-l-khannász (A titokban sugalmazók gonoszsága elől) (4) Alladhī yuwaswisu fī ṣudūri-n-nās {alladhí yuwaszwiszu fí szudúri-n-nász (Aki bűnös gondolatokat sugall az emberek kebleibe) (5) mina-l-ǧinnati wa-nās {mina-l-dzsinnati wa-n-nász (Akár dzsinn, akár ember) (6) [Az Emberek szúra:1-6; Q 114:1-6]. (Háromszor kell ismételni) [102]. [102] «Aki ezt elmondja háromszor reggel és este, az megvédi őt mindentől». Lejegyezte Abú Dáwúd (4/322), 5082. szám alatt, és at-Tirmidhi (5/567), 3575. szám alatt. Lásd: Szahíh at-Tirmidhi (3/182).
«Reggelre keltünk és a hatalom és az uralom Allah-é; és minden hála és dicséret Allahot illeti, nincs más jogosan szolgálható és imádható isten Allahon kívül, Ő az Egyedüli Akinek nincs társa, Övé a hatalom és az uralom és Övé a hála és Ő minden dologra képes. Uram! Tőled kérek minden jót, ami ebben a napban van és minden jót, ami utána következik, és menedéket keresek Nálad minden gonosztól, ami ebben a napban van és minden rossztól, ami utána jön. Uram! Menedéket keresek Nálad a lustaságtól és az időskor tehetetlenségétől. Uram! Menedéket keresek Nálad a Tűz kínzó büntetésétől és a sír kínzó büntetésétől» [103]. [103] Muszlim jegyezte le (4/2088), (2723) szám alatt.
Aszbahná wa aszbaha-l-mulku li-Lláhi, wa-l-hamdu li-Lláhi, lá iláha illá-Lláhu wahdahu lá saríka lah, lahu-l mulku wa-lahu-l-hamdu wa-huwa ᶜalá kulli say'n qadír, rabbi asz'aluka khajra má fí hádhá-l jawmi wa khajra má báᶜdahu, wa aᶜúdhu bika min sarri má fí hádhá-l jawmi wa sarri má báᶜdahu, rabbi aᶜúdhu bika mina-l-kaszali wa szú'i-l kibari, rabbi aᶜúdhu bika min adhábin fí-n-nári wa adhábin fí-l-qabr.
Midőn beesteledik, azt mondja: «Elértük az estét, és este idejében is Allahhoz tartozik minden hatalom és uralom, és minden hála és dicséret csak Allahot illeti, nincs más jogosan szolgálható és imádható isten Allahon kívül, Ő az Egyedüli Akinek nincs társa, Övé a hatalom és az uralom és Övé a hála és Ő minden dologra képes. Uram, kérek Tőled minden jót, ami ebben az éjszakában van, és minden jót, ami utána következik, és Hozzád menekülök minden rossz elől, ami ebben az éjszakában van, és minden rossz elől, ami utána következik. Uram! Menedéket keresek Nálad a lustaságtól és az időskor tehetetlenségétől. Uram! Menedéket keresek Nálad a Tűz kínzó büntetésétől és a sír kínzó büntetésétől» [104]. [104] Az előző forrás.
Amszajná wa amsza-l-mulku li-Lláhi, wa-l-hamdu li-Lláh, lá iláha illá-Lláhu wahdahu lá saríka lah, lahu-l-mulku wa lahu-l-hamdu wa huwa ᶜalá kulli say'in qadír, rabbi asz'aluka khajra má fí hádhihi-l-lajlati, wa khajra má baᶜdahá, wa aᶜúdhu bika min sarri má fí hádhihi-l-lajlati, wa sarri má baᶜdahá, rabbi aᶜúdhu bika mina-l kaszali wa szú'i-l-kibari, rabbi aᶜúdhu bika min adhábin fí-n-nári wa adhábin fí-l qabr.
(Ó, Allah! Általad keltünk reggelre és Általad érjük el az estét, Általad élünk és Általad halunk és Hozzád van a visszatérés” [105]. [105] At-Tirmidhi (5/466), (3391) szám alatt; lásd: Szahíh at-Tirmidhi (3/142).
Alláhumma bika aszbahná, wa bika amszajná, wa bika nahjá, wa bika namútu wa ilajka-n-nusúr.
És midőn beesteledik, azt mondja: «Ó, Allah! Általad értük el az estét, és Általad érjük el a reggelt. Általad élünk, és Általad halunk, és Hozzád lesz a visszatérés.» [106]. [106] Az előző forrás.
Alláhumma bika amszajná, wa bika aszbahná, wa bika nahjá, wa bika namútu, wa ilajka-l-maszír.
«Ó Allah! Te vagy az én Uram, nincs Rajtad kívül más jogosan imádható isten, csak Te. Te teremtettél és én a Te hívő szolgád vagyok. Én megtartom a Veled kötött szövetséget és a Neked tett ígéretet, amennyire csak képes vagyok rá. Menedéket keresek Nálad annak rossza elől, amit elkövettem. Elismerem [107] az irántam gyakorolt Kegyelmedet, és elismerem bűnömet. Bocsáss hát meg nekem; hiszen bizony nincs más, aki megbocsátja a bűnöket, csak Te!» [108]. [107] Elismerem és bevallom. [108] «Aki meggyőződéssel elmondja este, majd meghal azon az éjszakán - az a Paradicsomba lép be, és ugyanígy az is, aki reggelre kelve mondja el.» Hagyományozta al-Bukhári (7/150), a (6306) szám alatt.
(Ó Allah! Elértem a reggelt úgy, hogy Téged hívlak tanúskodni és a Trónod hordozóit, és az angyalaidat, és minden teremtményedet arra, hogy Te vagy Allah, nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Te, egyedül. Nincs Neked társad! És arra, hogy Muhammad (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) a Te szolgád és küldötted."
Alláhumma inní aszbahtu ushiduka, wa ushidu hamalata ᶜarsika, wa malá'ikatika, wa dzsamíᶜa khalqika, annaka anta Allahu lá iláha illá anta wahdaka lá saríka lak, wa anna Muhammadan ᶜabduka wa raszúluk. Négyszer (lehet) ismételni [109]. [109] "Aki elmondja azt reggel vagy este négyszer, azt Allah felszabadítja a Tűztől." Abú Dáwúd közölte (4/317), (5071) szám alatt; továbbá al-Bukhári az al-Adab al-Mufrad című művében, (1201) szám alatt; továbbá an-Naszá'i az ᶜAmal al-Yawm wa al-Layla című művében, (9) szám alatt; és Ibn asz-Szunni (70) szám alatt. És Ibn Báz sejk (Allah könyörüljön rajta) jónak minősítette an-Naszá'i és Abú Dáwúd hagyományozási láncolatát a Tuhfat al-Akhyár című művében (23. o.).
Midőn beesteledik, azt mondja: "Ó Allah! Elértem az estét úgy, hogy Téged hívlak tanúskodni és a Trónod hordozóit, és az angyalaidat, és minden teremtményedet arra, hogy Te vagy Allah, nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Te vagy az Egyedüli, Nincs Neked társad! És arra, hogy Muhammad (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) a Te szolgád és küldötted."
Alláhumma inní amszajtu ushiduka, wa ushidu hamalata arsika, wa malá'ikatika, wa dzsamíᶜa khalqika, annaka anta Alláhu lá iláha illá anta wahdaka lá saríka lak, wa anna Muhammadan ᶜabduka wa raszúluk. Négyszer (kell) ismételni [110]. [110] Az előző forrás.
(Ó, Allah. Bármilyen áldás, amely elért engem vagy elérte bármely teremtményedet, az egyedül Tőled jön, nincs társad! Hála Neked és Tiéd a köszönet) [111]. [111] „Aki elmondja azt reggel, az teljesítette a napjának a háláját, és aki elmondja azt este, az teljesítette az éjszakájának a háláját.” Abú Dáwúd közölte (4/318), (5075) szám alatt; és An-Naszá'i, az Amal al-Yawm wa-l-Layla című művében, (7) szám alatt; és Ibn asz-Szunni, (41) szám alatt; és Ibn Hibbán, a Mawárid című művében, (2361) szám alatt; és Ibn Báz (Allah irgalmazzon neki) a hagyományozási láncolatát haszan (jónak) minősítette a Tuhfat al-Akhyár című művében (24. o.).
Alláhumma má aszbaha bí min niᶜmatin aw bi ahadin min khalqika fa-minka wahdaka lá saríka lak, fa-laka-l-hamdu wa-laka-s-sukr
Midőn beesteledik, azt mondja: (Ó, Allah. Bármilyen áldás, amely elért engem vagy elérte bármely teremtményedet, az egyedül Tőled jön, nincs társad! Hála Neked és Tiéd a köszönet.) [112]." [112] Az előző forrás.
Alláhumma má amszá bí min niᶜmatin aw bi ahadin min khalqika fa-minka wahdaka lá saríka lak, fa-laka-l-hamdu wa-laka-s-sukr
(Ó, Allah! Adj épséget a testemnek, Ó, Allah, adj épséget a hallásomnak, Ó, Allah, adj épséget a látásomnak. Nincs más jogosan imádható isten, csak Te. Ó, Allah, én bizony Hozzád menekülök a hitetlenség és a szegénység elől, és Hozzád menekülök a sír büntetése elől. Nincs más jogosan imádható isten, csak Te.)
Alláhumma ᶜáfiní fí badaní, Alláhumma ᶜáfiní fí szamᶜí, Allahumma ᶜáfiní fí baszarí, lá iláha illá ant, Alláhumma inní aᶜúdhu bika mina-l-kufri, wa-l-faqr, wa aᶜúdhu bika min adhábi-l-qabr, lá iláha illá ant. Háromszor (kell) ismételni [113]. [113] Abú Dáwúd (4/324, 5092), Ahmad (5/42, 20430), an-Naszá'i: ᶜAmal al-Yawm wa-l-Layla (22), Ibn asz-Szunni (69), al-Bukhári: al-Adab al-Mufrad (701), és az elismert tudós Ibn Báz (Allah irgalmazzon neki!) haszannak (jó) minősítette az isznádját a Tuhfat al-Akhyár-ban (26. o.).
(Allah elégséges a számomra! Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Ő. Őrá hagyatkozom és Ő a Hatalmas Trón Ura.)
Haszbiya-Lláhu lá iláha illá Huwa ᶜalayhi tawakkaltu wa Huwa Rabbu-l-ᶜarsi-l-ᶜazím Hétszer (kell) ismételni [114]. [114] «Aki ezt elmondja reggel és este hétszer, azt Allah megóvja mindattól, ami aggasztja őt a világi és a túlvilági ügyekben.» Lejegyezte Ibn asz-Szunni a (71)-es számon marfúᶜ-ként (teljesen visszavezetett láncolat), és Abú Dáwúd (4/321) az (5081)-es számon mawqúf-ként (a Társnál megálló láncolat). A hagyományozási láncát hitelesnek minősítette Suᶜayb és ᶜAbd al-Qádir al-Arná'úṭ. Lásd: Zád al-Maᶜád (2/376).
"Ó, Allah. Tőled kérem a megbocsátást és az épséget ebben az életben és a Túlvilágon. Ó, Allah. Tőled kérem a megbocsátást és az épséget: a vallásomban, és a földi életemben, a családomban, és a javaimban. Ó Allah, Takard el a szemérmemet, és adj nekem lelki békességet! Ó Allah! Védelmezve őrizz meg engem szemből, hátulról, a jobbomról, a balomról és felülről! A Te hatalmasságodnál kérek menedéket, nehogy alulról ölessek meg, vagyis a földbe való süllyedés által!" [115]. [115] Abú Dáwúd jegyezte le (5074) szám alatt, és Ibn Mádzsa jegyezte le (3871) szám alatt, és lásd: Szahíh Ibn Mádzsa (2/332).
«Ó, Allah. A láthatatlan és a látható világok Tudója, az egek és a Föld Meghasítója (létrehozója), minden létező dolog Ura (Rabb) és tulajdonosa. Tanúsítom, hogy nincs más jogosan imádható isten csakis Te! Menedéket keresek Nálad a rossz énem elől, és az ördög gonoszságától és társítása elől, és az elől, hogy magam ellen rosszat kövessek el, vagy rosszat okozzak egy másik muszlimnak» [116]. [116] At-Tirmidhi jegyezte le (3392) szám alatt, és Abú Dáwúd (5067) szám alatt, és lásd: Szahíh at-Tirmidhi (3/142).
Alláhumma ᶜálima-l-ghajbi wa-s-sahádati fátira-sz-szamáwáti wa-l-ardi, rabba kulli say'in wa malíkahu, ashadu an lá iláha illá anta, aᶜúdhu bika min sarri nafszí, wa min sarri as-sajtáni wa sarakihi, wa an aqtarifa ᶜalá nafszí szú'an, aw adzsurrahu ilá muszlim.
(Allah Nevében, Ő az, Akinek Nevével, semmi kár nem lehet ártalmas a földön vagy az égben. Ő a mindent Halló és a mindent Tudó)
Bi-szmi-Lláhil-llashí lá jadurru maᶜa-szmihi say'un fí-l ardi wa lá fí-sz-szamá'i wa huwa-sz-szamíᶜu-l-ᶜalím. Háromszor (kell) ismételni [117]. [117] „Aki elmondja ezt háromszor reggelre kelve, és háromszor estére érve, azt nem éri semmi ártalom.” Abú Dáwúd közli (4/323, 5088), at-Tirmidhi (5/465, 3388), Ibn Mádzsa (3869), és Ahmad (446). Lásd: Szahíh Ibn Mádzsa (2/332), és a nagy tudós Ibn Báz (Allah kegyelmezzen neki) jónak tartotta a hagyományozási láncát a Tuhfat al-Akhyár c. művében (39. o.).
(Elégedetten fogadom el Allahot Úrként, az Iszlámot Vallásként és Muhammad-ot (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget)
Radítu bi-Lláhi rabban, wa bi-l-iszlámi dínan, wa bi Muhammadin szallá-Lláhu ᶜalajhi wa szallam nabijjan. Háromszor (kell) ismételni [118]. [118] «Aki elmondja ezt háromszor reggel, és háromszor este, Allah biztosítja, hogy elégedetté tegye őt a Feltámadás Napján.» Ahmad jegyezte le (4/337), (18967) szám alatt; továbbá an-Naszá'i az ᶜAmal al-Yawm wa-l-Layla c. munkájában, (4) szám alatt; továbbá Ibn asz-Szunni, (68) szám alatt; továbbá Abú Dáwúd (4/318), (1531) szám alatt; és at-Tirmidhi (5/465), (3389) szám alatt. Ibn Báz (Allah könyörüljön rajta) jónak minősítette a Tuhfat al-Akhyár c. munkájában (39. o.).
(Ó, Élő, ó, Önmaga által Létező, Könyörületedhez menekülök. Javítsd meg minden ügyemet és ne hagyj engem saját magamra, egy szempillanatnyi időre sem!) [119]. [119] Al-Hákim közölte és hitelesnek tartotta, és adh-Dhahabi egyetértett vele (1/545), lásd: Szahíh al-Targhíb wa-l-Tarhíb (1/273).
Já Hajju, já Qajjúm, bi-rahmatika asztagíth, aszlih lí sa'nija kullahu, wa-lá takilní ilá nafszí tarfata ᶜajn.
(Reggelre keltünk és [minden] reggelen a hatalom és az uralom Allah-é, a Világok Uráé. Ó, Allah! Tőled kérem ennek a napnak a javát: a győzelmét, a segítségét, a fényét, az áldását és az útmutatását, és menedéket keresek Nálad a benne lévő gonosztól és a rossztól, ami utána következik» [120]. [120] Abú Dáwúd (4/322), (5084) szám alatt, és a hagyományláncolatát Su'ajb és ᶜAbd al-Qádir al-Arná'út haszannak (jó) minősítette a Zád al-Maᶜád kritikai kiadásában (2/373).
Aszbahna wa aszbaha-l-mulku li-Llahi rabbi-l-ᶜálamín, Alláhumma inní asz'aluka khajra hádhá-l jawmi: fathahu, wa naszrahu, wa núrahu, wa barakatahu, wa hudáhu, wa aᶜúdhu bika min sarri ma fíhi wa sarri má baᶜdah.
Midőn beesteledik, azt mondja: «Elértük az estét, és este idejében is minden hatalom és uralom Allahhoz, a Világok Urához tartozik. Ó Allah! Tőled kérem ennek az éjszakának a javát: a megnyitását, a győzelmét, a fényét, az áldását és az útmutatását. És keresem oltalmadat a benne lévő rossztól, és az utána következő rossztól.» [121]." [121] Az előző forrás.
Amszajná wa amszá-l-mulku li-Lláhi rabbi-l-ᶜálamín, Alláhumma inní asz'aluka khajra hádhihi-l-lajlati: fathahá, wa naszrahá, wa núrahá, wa barakatahá, wa hudáhá, wa aᶜúdhu bika min sarri má fíhá, wa sarri má baᶜdahá.
(Megértük a reggelt az Iszlám fitráján )tiszta, veleszületett, romlatlan egyistenhit), és az őszinteség szaván, és prófétánk,Muhammad (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) vallásán, és atyánk, Ábrahám hitvallásán, aki haníf volt, magát (Allahnak) alávető, és nem tartozott a társítók közé) [122]. [122] Ahmad (3/406, 407), a (15360) és (15563) szám alatt, Ibn asz-Szunni az ᶜAmal al-Yawm wa-l-Layla c. munkájában, (34) szám alatt, és lásd: Szahíh al-Dzsámiᶜ (4/209).
Aszbahná ᶜalá fitrati-l-iszlám, wa ᶜalá kalimati-l-ikhlász, wa ᶜalá díni nabijjiná Muhammadin szallá-Lláhu ᶜalajhi wa szallam, wa ᶜalá millati abína Ibráhíma, hanífan muszliman wa má kána mina-l-musrikín.
Midőn beesteledik, azt mondja: (Elértük az estét az Iszlám fitráján (tiszta, veleszületett, romlatlan egyistenhit), és az őszinteség szaván, és prófétánk, Muhammad (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) vallásán, és atyánk, Ábrahám hitvallásán, aki haníf (tiszta, romlatlan hitű muszlim, egyistenhívő) volt, magát (Allahnak) alávető, és nem tartozott a társítók közé). [123]." [123] Az előző forrás.
Amszajná ᶜalá fitrati-l-iszlám, wa ᶜalá kalimati-l-ikhlász, wa ᶜalá díni nabijjiná Muhammadin szallá-Lláhu ᶜalajhi wa szallam, wa ᶜalá millati abíná Ibráhíma, hanífan muszliman wa má kána mina-l-musrikín.
"Magasztaltassék Allah és hála Neki"
Szubhána-Lláhi wa bi-hamdih Százszor. [124]. [124] «Aki ezt százszor elmondja reggel és este, a Feltámadás Napján senki sem hozhat elő kiválóbbat annál, amivel ő érkezett, kivéve azt, aki ugyanazt mondta, mint ő, vagy még többet mondott ennél». Muszlim (4/2071), 2692. számú hadíth.
"Lá iláha illá-Lláhu wahdahu lá saríka lahu, lahu-l-mulku wa lahu-l-hamdu, wa huwa ᶜalá kulli say’in qadír Tízszer (kell) ismételni [125], vagy egyszer lustaság esetén [126]. [125] An-Naszá'i közölte az A nappal és az éjszaka cselekedetei című műben (24) szám alatt; lásd még: Szahíh at-Targhíb wa at-Tarhíb (1/272) és Ibn Báz (Allah kegyelmezzen neki) Tuhfat al-Akhjár című műve (44. o.), továbbá lásd annak erényét a (146. o.)-n, a (255) számú hagyományban. [126] Abú Dáwúd (5077), Ibn Mádzsa (3798), Ahmad (8719), lásd: Szahíh al-Targhíb wa-l-Tarhíb (1/270), Szahíh Abí Dáwúd (3/957), Szahíh Ibn Mádzsa (2/331), és Zád al-Maᶜád (2/377).
(Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah! Ő az Egyedüli, Akinek nincs társa! Övé a hatalom és csak Őt illeti a teljes dicsőség és hála, és Ő mindenre dologra képes.)
Lá iláha illá-Lláhu, wahdahu lá saríka lahu, lahu-l-mulku wa lahu-l-hamdu wa huwa ᶜalá kulli say’in qadír Százszor (kell) reggelente (elmondani). [127]. [127] «Aki ezt naponta százszor elmondja, annak az tíz rabszolga felszabadításával ér fel, és száz jó cselekedet íratik fel a számára, és száz rossz tette töröltetik el, és védelem lesz a számára a Sátántól azon a napon, amíg beáll az este. És senki sem hozhat elő kiválóbbat annál, amit ő hozott, kivéve azt, aki még ennél is többet végzett el». Al-Bukhári (4/95), 3293. számú hadíth, és Muszlim (4/2071), 2691. számú hadíth.
(Magasztaltassék Allah, és dicséret Néki: teremtményeinek számával, Önmagának megelégedésével, Trónjának súlyával és Szavainak tintájáva)
Szubhána-Lláhi wa bi-hamdihi: ᶜadada khalkihi, wa ridá nafszihi, wa zinata ᶜarsihi, wa midáda kalimátih. Háromszor (kell) ismételni reggel [128]. [128] Muszlim jegyezte le (4/2090), (2726) szám alatt.
(Ó, Allah! Hasznos tudást kérek Tőled és jó és tiszta gondoskodást és megélhetést és elfogadott cselekedetet.)
Alláhumma inní asz'aluka ᶜilman náfiᶜan, wa rizkan tajjiban, wa ᶜamalan mutaqabbalan Midőn elérte a reggelt[129]. [129] Ibn asz-Szunni közölte a ᶜAmal al-Yawm wa-l-Layla c. munkájában (54) számon, és Ibn Mádzsa (925) számon; és ᶜAbd al-Qádir és Suᶜayb al-Arná'út a láncolatát jónak minősítette a Zád al-Maᶜád (2/375) kritikai kiadásában, és korábban a (73) számon szerepelt.
"Bocsánatot kérek Allahtól és visszatérek és Hozzá fordulok bűnbánattal."
Asztaghfiru-Lláha wa atúbu ilajh Naponta százszor [130]. [130] Al-Bukhári jegyezte le (11/101), (6307) szám alatt és Muszlim (4/2075), (2702) szám alatt.
Aᶜúdhu bi-kalimáti-Lláhi-t-támmáti min sarri má khalaq Háromszor (kell) ismételni este [131]. [131] «Aki ezt elmondja háromszor, amikor beesteledik, annak nem árt semmilyen mérges csípés azon az éjszakán.» Ahmad jegyezte le (2/290), (7898) szám alatt; an-Naszá'i az ᶜAmal al-Yawm wa-l-Layla c. munkájában (590) szám alatt; és Ibn asz-Szunni (68) szám alatt. Lásd még: Szahíh at-Tirmidhi (3/187), Szahíh Ibn Mádzsa (2/266), és Ibn Báz Tuhfat al-Akhyár c. munkáját (45. o.).
(Ó, Allah! Küldd dicséreteid és békédet a mi Prófétánkra, Muhammad-ra!)
Alláhumma szalli wa szallim ᶜalá nabijjiná Muhammad Tízszer [132]. [132] «Aki reggel tízszer, és este tízszer áldást kér rám, azt eléri a közbenjárásom a Feltámadás Napján». At-Tabaráni jegyezte le két hagyományozói láncolattal, melyek közül az egyik jó. Lásd: Madzsmaᶜ az-Zawá'id (10/120), és a Szahíh at-Targhíb wa-t-Tarhíb (1/273).
28. Az elalvás megemlékezései és fohászai
Összefogja a két tenyerét, majd belelehel és beléjük recitálja: Qu Huwa-Llāhu aḥad {Qul huwa-Allahu Ahad (Mondd: "Ő, Allah az Egyetlen) (1) Allāhu-ṣ-Ṣamad {Allahu-sz-Szamad (Allah az, Akihez minden teremtmény fordul) (2) Lam yalid wa lam yūlad {lam yalid wa lam yúlad (Nem nemzett és nem nemzetett) (3) Wa lam yakun lahu kufuwan aḥad {wa lam yakun lahu kufúan Ahad (És senki és semmi nem hasonló Őhozzá)(4) [Az Őszinte Hit (Odaadás): 1-4; Q 112:1-4].
{Qul aᶜúdhu bi-Rabbi-l-falaq (Mondd: A hajnal Uránál keresek menedéket.) (1) {min sarri má khalaq (Annak a rossza elől, amit teremtett) (2) {wa min sarri ghásziqin idhá waqab (A mindent elborító sötétség rossza elől) (3) {wa min sarri-n-naffátháti fí-l-ᶜuqad (A csomókba fújó boszorkányok rossza elől) (4) {wa min sarri hászidin idhá haszad (És az irigykedő rossza elől, ha irigykedik) (5) [A Reggel (vagy: hajnalhasadás; Falaq) szúra:1-5; Q 113:1-5].
{Qul aᶜúdhu bi-Rabbi-n-nász (Mondd: "Az emberek Urához menekülök) (1) {maliki-n-nász (Az emberek Királyához) (2) {Iláhi-n-nász (Az emberek Istenéhez) (3) {min sarri-l-waszwászi-l-khannász (A titokban sugalmazók gonoszsága elől) (4) {alladhí yuwaszwiszu fí szudúri-n-nász (Aki bűnös gondolatokat sugall az emberek kebleibe) (5) {mina-l-dzsinnati wa-n-nász (Akár dzsinn, akár ember) (6) [Az Emberek szúra:1-6; Q 114:1-6].
Majd a két kezével megtörli a testét, amennyit csak tud, kezdve a fején, az arcán és a teste elülső részén. (Ezt háromszor ismétli meg.)[133]. [133] Al-Bukhári, a Fath-hal együtt (9/62) (5017) szám alatt, és Muszlim (2192) szám alatt.
(Allah! Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Ő! Az Élő, az Önmagában Létező Örök. Nem foghatja el Őt szendergés, sem álom. Övé minden, ami az egekben és a földön van. Ki merészelne közbenjárni Nála az Ő engedélye nélkül. Tudja mi van előttük és mi van mögöttük. Ám ők csak annyit érthetnek meg az Ő tudásából, amennyit Ő akar. Az Ő Kursziyy-ja (Széke; Lábának tartója) átfogja az egeket és a földet. Ezek fenntartása nem okoz Neki fáradságot. Ő a Magasztos és a Hatalmas. 255) [A Tehén: 255; Q 2:255, [134]. [134] «Aki elmondja azt, amikor aludni tér, arra folyamatosan egy, Allahtól származó, őrző és védelmező figyel; és a sátán nem közeledhet hozzá egészen reggelig». al-Bukhári; al-Fath-al együtt (4/487), 2311. szám.
(A Küldött (Muhammad) hisz abban, ami kinyilatkoztatott neki az Urától, és vele együtt a hívők is mind hisznek Allah-ban, az Ő Angyalaiban, Könyveiben, Küldötteiben. Mi nem teszünk különbséget a Küldöttei között. És azt mondják: "Hallunk és engedelmeskedünk. A Te bocsánatodat (kérjük) Urunk! Minden Hozzád tér majd meg) 285 (Allah nem terhel meg egyetlen lelket sem [súlyosabb teherrel], mint aminek elviselésére az képes. Mindenkinek az jár (jóként) amiért megdolgozott (megszerzett), és az íratik fel ellene, amit megszerzett. Urunk! Ne büntess meg minket, ha elfeledkeztünk vagy tévedtünk! Urunk! Ne helyezz ránk olyan [súlyos] terhet, mint amilyet vitettél azokkal, akik előttünk éltek! Urunk! Ne terhelj meg bennünket azzal, amire nem vagyunk képesek! Légy elnéző irántunk, bocsáss meg és kegyelmezz nekünk! Te vagy a pártfogónk, segíts minket győzelemre a hitetlenek népével szemben) 286 [A Tehén: 285-286; Q 2:285-286] [135]. [135] "Ha valaki éjjel elmondja ezeket, az elégséges (lesz) számára". Al-Bukhári jegyezte le a Fath-ban is olvasható (9/94), (4008) szám alatt, és Muszlim (1/554), (807) szám alatt.
(A Te nevedben [136], Uram, teszem le oldalamat, és Általad emelem fel azt. Ha Magadnál tartod a lelkemet, akkor irgalmazz neki, és ha visszaküldöd, akkor óvd meg azt azzal, amivel megóvod a Te jámbor szolgáidat) [137]. [136] "Ha valaki közületek felkelt az ágyából, majd visszatér oda, ruhájának szegélyével porolja le azt háromszor, és mondja ki Allah nevét; hiszen nem tudhatja mi került arra rá azóta, hogy felkelt onnan. És amikor lefekszik, mondja: ...», [és a szanifat izárihi jelentése: annak szegélye]. An-Niháyah fí Gharíb al-Hadíth wal-Athar (ṣ-n-f / sz-n-f). [137] Al-Bukhári; Fath-ban is olvasható (11/126) jegyezte le (6320) szám alatt és Muszlim (4/2084) (2714) szám alatt.
Bi-szmika Rabbí wadaᶜtu dzsanbí, wa-bika arfaᶜuhu, fa-in amszakta nafszí fa-rhamhá, wa-in arszaltahá fa-hfazhá, bimá tahfazu bihi ᶜibádaka-sz-szálihín
«Ó, Allah! Bizony Te teremtetted az én lelkemet, és Te ragadod el azt. Tied a halála és az élete. Ha életben tartod, akkor védelmezd azt, és ha elragadod, akkor bocsáss meg neki. Ó, Allah, bizonyára csak Tőled kérem az épséget mindenben» [138]. [138] Muszlim közölte (2712; 4/2083), és Ahmad (szavaival) (5502; 2/79).
Alláhumma innaka khalaqta nafszí wa anta tawaffáhá, laka mamátuhá wa mahjáhá, in ahjajtahá fa-hfazhá, wa in amattahá faghfir lahá, Alláhumma inní asz'aluka al-ᶜáfija.
(Ó, Allah! Őrizz és védj meg engem [139] a Te büntetésedtől azon a napon, amikor feltámasztod a Te szolgáidat.)[140]. [139] "A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) ha aludni készült, a jobb kezét az orcája alá tette, majd azt mondta: ...(a hagyomány)" [140] Abú Dáwúd jegyezte le, és nála az említett szövegek (4/311), (5045) szám alatt, és at-Tirmidhi (3398) szám alatt, lásd még: Szahíh at-Tirmidhi (3/143), és Szahíh Abí Dáwúd (3/240).
Alláhumma qiní ᶜadhábaka jawma tabᶜathu ᶜibádak
(A Te Nevedben, ó Allah - halok meg és élek) [141]. [141] Al-Bukhári, Fath al-Bári-ban is olvasható (11/113), (6324) szám alatt, és Muszlim (4/2083), (2711) szám alatt.
Bi-szmika-Alláhumma amútu wa ahjá
"Magasztaltassék Allah!
Szubhána-Lláh Harmincháromszor. És hála Allahnak
Wa-l-hamdu li-Lláh Harmincháromszor. És Allah a Leghatalmasabb
Wa Lláhu akbar "(harmincnégyszer)"[142]. [142] «Aki ezt mondja, amikor nyugovóra tér, jobb neki egy szolgánál». Al-Bukhári jegyezte le a Fath-ban is olvasható, (7/71), (3705) szám alatt, és Muszlim (4/2091), (2726) szám alatt.
(Ó, Allah. A hét ég Ura, A föld Ura és a Hatalmas Trón Ura. A mi Urunk és mindennek Ura. A magvak Meghasítója, és a datolyamag Megnyitója. A Tóra és az Evangélium és az al-Furqán (a Korán) Kinyilatkoztatója; Hozzád menekülök minden olyan dolog rosszától, amelynek homlokát Te megragadod. Ó, Allah! Te vagy az Első, Akinek nincs senki és semmi Előtte. Te vagy a legvégső, Utánad nincs senki és semmi. Te vagy a Legfelső, nincs senki és semmi fölötted. Te vagy a Legbelső, Nálad közelebb nincs senki és semmi. Szüntesd meg az adósságot és mentesíts bennünket a szegénységtől!) [143]. [143] Muszlim jegyezte le (4/2084), (2713) szám alatt.
Alláhumma rabba-sz-szamáwáti-sz-szabᶜi, wa rabba-l-ardi, wa rabba-l-ᶜarsi-l-ᶜazími, rabbaná wa rabba kulli say'in, fáliqa-l habbi wa-n-nawá, wa munzila-t-tawráti wa-l-indzsíli, wa-l-furqán, aᶜúdhu bika min sarri kulli say'in anta akhidhun bi-nászijatihi, Alláhumma anta-l-awwalu fa-lajsza qablaka saj'un, wa anta-l-ákhiru fa-lajsza baᶜdaka saj'un, wa anta-z-záhiru fa-lajsza fawqaka saj'un, wa anta-l-bátinu fa-lajsza dúnaka saj'un, iqdi ᶜanná-d-dajna wa aghniná mina-l-faqr.
(Hála legyen Allah-nak, Aki enni és inni adott nekünk, gondoskodott rólunk és menedéket adott nekünk. Hiszen mennyi olyan van, akinek nincs gondoskodója, sem menedéket adója.) [144]. [144] Muszlim jegyezte le (4/2085), (2715) szám alatt.
Al-hamdu li-Lláhil-ladhi atᶜamaná wa-szaqáná, wa kafáná, wa áwáná, fa-kam mimman lá káfija lahu wa lá mu'wí.
«Ó, Allah, Tudója mind annak ami láthatatlan és látható, az egek és a Föld Meghasítója (Létrehozója), minden létező dolog Ura és Birtokló Tulajdonosa. Tanúsítom, hogy nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csakis Te! Menedéket keresek Nálad a rossz énem elől, és az ördög gonoszságától és társítása elől, és az elől, hogy magam ellen rosszat kövessek el, vagy rosszat okozzak egy másik muszlimnak» [145]. [145] Abú Dáwúd (4/317), (5067) szám alatt, és at-Tirmidhi (3629) szám alatt, lásd: Szahíh at-Tirmidhi (3/142).
Alláhumma ᶜÁlima-l-ghajbi wa-s-sahádati fátira-sz-szamáwáti wa-l-ardi, rabba kulli say'in wa malíkahu, ashadu an lá iláha illá anta, aᶜúdhu bika min sarri nafszí, wa min sarri-s-sajtáni wa sirkihi, wa an aqtarifa ᶜalá nafszí szú'an, aw adzsurrahu ilá muszlim.
«Recitálja az (Alif-Lām-Mīm) Leborulás szúrát, és a "Áldott legyen az, Akinek a Kezében van a Hatalom, a Királyság..." (Hatalom szúrát; Q 67)[146]. [146] At-Tirmidhi jegyezte le (3404) szám alatt, és an-Naszá'i a ᶜAmal al-Yawm wa-l-Laylah c. munkában (707) szám alatt, és lásd: Szahíh al-Dzsámiᶜ (4/255).
"(Ó, Allah[147], alávetettem magamat Neked, és Rád bíztam minden ügyemet, és Hozzád fordítottam arcomat, és Reád támaszkodtam, vágyakozva és félelemmel Feléd (fordulva), nincs menedék és menekvés Előled, csak Hozzád. Hiszek a Könyvedben amit leküldtél, és a Prófétádban, akit [Küldetéssel] elküldtél.) [148]." [147] «Ha a fekhelyedre térsz, akkor végezd el a wudú'-dat, ahogyan az imához, majd feküdj a jobb oldaladra, aztán mondd: ...» a hadísz. [148] A Próféta - Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget - mondta annak, aki azt mondta: «Mert ha meghalsz, a fitrá-ra halsz meg». Al-Bukhári jegyezte le a Fath al-Bári-ban is olvasható (11/113), (6313) szám alatt, és Muszlim (4/2081), (2710) szám alatt.
Alláhumma aszlamtu nafszí Ilayka, wa fawwadtu amrí Ilayka, wa wadzsdzsahtu wadzshí Ilayka, wa aldzsa'tu zahrí Ilayka, raghbatan wa rahbatan Ilayka, lá maldzsa'a wa lá mandzsá Minka illá Ilayka, ámantu bi-Kitábika-lladhí anzalta, wa bi-Nabiyyika-lladí arszalt.
29. Fohászkodás az éjjeli forgolódáskor
(Nincs más jogosan szolgálhatő és imádható isten csak Allah, az Egyetlen, a Mindent Legyőző; az egek és a föld Ura, és mindannak, ami a kettő között van; a Hatalmas, a Megbocsátó. [149]. [149] Ezt mondja, amikor éjszaka az egyik oldaláról a másikra fordul. Al-Hákim közölte és hitelesnek tartotta, amivel al-Dhahabi is egyetértett (1/540), an-Naszá'i a ᶜAmal al-Yawm wa-l-Layla c. munkájában (202) szám alatt, és Ibn asz-Szunni (757) szám alatt. Lásd: a Szahíh al-Dzsámiᶜ-ban (4/213).
Lá iláha illa-Lláhu-l-Wáhidu-l-Qahhár, rabbu-sz-szamáwáti wa-l-ardi wa má bajnahumá, al-ᶜAzízu-l-ghaffár.
30. Fohász az alvás közbeni rémületre, és annak, akit elhagyatottság sújt.
«Allah teljes és tökéletes Szavaiban keresek menedéket haragja és büntetése elől, és teremtményei rossza elől, és a sátánok gonosz suttogása és jelenléte elől.» [150]. [150] Abú Dáwúd jegyezte le (3893) szám alatt (4/12), és at-Tirmidhi (3528) szám alatt, lásd: Szahíh at-Tirmidhi (3/171).
Aᶜúdhu bi-kalimáti-Lláhi-t-támmáti min ghadabihi wa ᶜiqábihi, wa sarri ᶜibádihi, wa min hamazáti-s-sajátíni wa an jahdurún.
31. A látomást vagy álmot látó teendői.
(A bal oldalára köp) (Háromszor kell ismételni)[151]. [151] Muszlim jegyezte le (4/1772), (2261) szám alatt.
(Allahhoz menekül a sátán elől, és annak rossza elől, amit látott) (háromszor)[152]. [152] Muszlim (4/1772) (1773), (2261) és (2262) szám alatt.
Aᶜúdhu bi-Lláhi mina-s-sajtáni-r-radzsím
(Ne beszéljen róla senkinek!) [153]. [153] Muszlim jegyezte le (4/1772), (2261) és (2263) szám alatt.
(Átfordul arról az oldaláról, amelyen feküdt.)[154]. [154] Muszlim jegyezte le (4/1773), (2261) szám alatt.
(Feláll imádkozni, ha úgy akarja.)[155]. [155] Muszlim jegyezte le (4/1773), (2263) szám alatt.
32. Duᶜá'u qunúti-l-witr (witr kunút fohász)
«Ó, Allah, vezérelj engem azok között, akiket vezettél, és védelmezz meg engem azok között, akiket megvédelmeztél, és vegyél pártfogásodba azok között, akiket pártfogásodba vettél! Áldd meg számomra azt, amit adtál, és őrizz meg engem annak a rosszától, amit elrendeltél; hiszen Te ítélsz, és feletted nem ítélnek. Bizony, nem lesz megalázva az, akit Te pártfogolsz, [és nem lesz dicső az, akivel Te ellenséges vagy], Áldott vagy, Urunk, és Magasztos.» [156]. [156] Abú Dáwúd közölte (1425), at-Tirmidhi (464), an-Naszá'i (1744), Ibn Mádzsa (1178), Ahmad (1718), ad-Dárimi (1592), al-Hákim (3/172) és al-Bayhaqi (2/209); a szögletes zárójelben lévő szöveg al-Bayhaqi szövegezése; lásd: Szahíh at-Tirmidhi (1/144), Szahíh Ibn Mádzsa (1/194) és al-Albáni Irwá' al-Ghalíl c. munkáját (2/172).
Alláhumma ihdiní fíman hadajt, wa ᶜáfiní fí-man ᶜáfajta, wa tawallaní fí-man tawallajt, wa bárik lí fí-má áᶜtajta, wa qiní sarra má qadajt; fa-innaka taqdí wa lá juqdá ᶜalajk, innahu lá jadhillu man wálajta, walá jaᶜizzu man ᶜádajta, tabárakta rabbaná wa taᶜálajt.
«Ó, Allah! Én menedéket keresek a Te elégedettségedben a Te haragvásod elől, és a Te megbocsátásodban a Te büntetésed elől, és menedéket keresek Nálad Tőled. Nem tudom kimeríteni a Téged illető dicséretet, Te az vagy, amiként Magadat dicsérted»[157]. [157] A négy Szunan munka szerzője és Ahmad közölte: Abú Dáwúd (1427), at-Tirmidhi (3566), an-Naszá'i (1746), Ibn Mádzsa (1179) és Ahmad (751). Lásd: Szahíh at-Tirmidhi (3/180), Szahíh Ibn Mádzsa (1/194) és az al-Irwá' (2/175).
Alláhumma inní aᶜúdhu bi-ridáka min szakhatik, wa bi-muᶜáfátika min ᶜuqúbatik, wa aᶜúdhu bika mink, lá uhszi thaná'an ᶜalajk, anta kamá athnajta ᶜalá nafszik.
(Ó, Allah! Egyedül Téged imádunk, és Neked és Hozzád imádkozunk és leborulunk, és Feléd törekszünk és igyekszünk, reméljük a Te Könyörületedet, és féljük a Te büntetésedet. Bizony, a Te büntetésed a hitetleneket éri el. Ó, Allah! Bizony, a Te segítségedet kérjük, és a Te bocsánatodat kérjük, és minden jóval magasztalunk Téged, és nem tagadunk meg Téged, és Benned hiszünk, és alávetjük magunkat Neked, és elhagyjuk azokat, akik megtagadnak Téged.) [158]. [158] Al-Bayhaqi közölte az Asz-Szunan al-Kubrá című munkájában, és a láncolatát hitelesnek minősítette (2/211); al-Albáni sejk az Irwá' al-Ghalíl című munkájában azt mondta: „Ez egy hiteles láncolat” (2/170). A hadíth ᶜUmar-tól származik.
Alláhumma ijjáka náᶜbudu, wa laka nuszallí wa naszdzsudu, wa ilajka naszᶜá wa nahfid, nardzsú rahmataka, wa nakhsá ᶜadhábaka, inna ᶜadhábaka bi-l-káfirína mulhiq, Alláhumma inná nasztaᶜínuka, wa nasztaghfiruka, wa nuthní ᶜalajka-l-khajr, wa lá nakfuruka, wa nu'minu bika, wa nakhdaᶜu laka, wa nakhlaᶜu man jakfuruk
33. A megemlékezés a Witr-ből való elköszönés után
(Magasztos és Fenséges! Mentes minden hibától az igaz Uralkodó, a Magasztos)
Szubhána-l-Maliki-l-Quddúsz Háromszor (kell) ismételni. És a harmadikat hangosan mondja, elnyújtva a hangját, ezt mondván: (Az Angyalok és a Lélek Ura!) [159]. [159] An-Naszá'i jegyezte le (3/244), (1734) szám alatt; és ad-Dáraqutni (2/31); és mások. A szögletes zárójelben lévő rész ad-Dáraqutni kiegészítése (2/31, 2. szám). A hagyományozók láncolata hiteles. Lásd: Zád al-Maᶜád, Suᶜayb al-Arná'út és ᶜAbd al-Qádir al-Arná'út gondozásában (1/337).
Rabbi-l-malá'ikati wa-r-rúh
34. A gond és a szomorúság elleni fohász
(Ó, Allah! A Te szolgád vagyok; a Te szolgád fia; és a Te szolgáló lányod fia; az én homlokom a Te kezedben van. A Te döntésed szerint élek; az elrendelésed velem kapcsolatban maga az igazság. Téged kérlek, minden Neved által, amelyek mind a Tieid és Te magad nevezted azokkal Magad, vagy lebocsátottad a Könyvedben, vagy megtanítottad valakinek a teremtményeid közül, vagy megtartottad (annak tudását) a Magad számára a Láthatatlan dolgok tudásai között; kérlek arra, hogy tedd a Koránt a szívem tavaszává, és a mellkasom fényévé és világosságává, a szomorúságom elűzőjévé és szorongásom elmulasztójává!) [160]. [160] Ahmad jegyezte le (1/391), (3712) szám alatt; és al-Albáni hitelesnek nevezi a Szilszilatu-l-Ahádíti-sz-Szahíha c. munkájában (1/337).
Alláhumma inní ᶜabduka, ibnu ᶜabdika, ibnu amatika, nászijatí bi-jadik, mádin fíjja hukmuk, ᶜadlun fíjja qadá'uk, asz'aluka bi-kulli-szmin huwa lak, szammajta bihi nafszak, aw anzaltahu fí kitábik, aw ᶜallamtahu ahadan min khalqik, aw-iszta'tharta bihi fí ᶜilmi-l-gajbi ᶜindak, an tadzsᶜala-l-qur'ána rabíᶜa qalbí, wa núra szadrí, wa dzsalá'a huzní, wa dhahába hammí.
(Ó, Allah! Nálad keresek menedéket a gond és a szomorúság, a tehetetlenség és a lustaság, a fösvénység és a gyávaság, az adósság terhe és az emberek elnyomása elől.) [161]. [161] Al-Bukhári (7/158), (2893) szám alatt. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) gyakran mondta ezt a fohászt. Lásd: Al-Bukhári; illetve a Fath-ban (11/173), és később (89. o.) a (137) szám alatt.
Alláhumma inní aᶜúdhu bika mina-l-hammi wa-l-hazan, wa-l-ᶜadzszi wa-l-kaszal, wa-l-bukhli wa-l-dzsubn, wa dalaᶜi-d-dajni wa galabati-r-ridzsál.
35. Fohász a nehézség idején
«Nincs más jogosan szolgálhatő és imádható isten csak Allah. A Hatalmas, a Türelmes. Nincs más jogosan imádható isten csak Allah. A Hatalmas Trón Ura. Nincs más jogosan imádható isten csak Allah. Az Egek Ura, a Föld Ura és a Kegyes Trón Ura.» [162]. [162] Al-Bukhári jegyezte le (7/154), (6345) szám alatt és Muszlim (4/2092), (2730) szám alatt.
Lá iláha illá-Lláh al-Azímu-l-Halím, Lá iláha illá-Lláh Rabbu-l-ᶜarsi-l-ᶜazím, Lá iláha illá-Lláh Rabbu-sz-szamáwáti wa Rabbu-l ardi wa Rabbul-ᶜarsi-l-karím.
(Ó, Allah! A Te könyörületed áhítozom, emiatt ne hagyj engem saját magamra, egy szempillanatnyi időre sem. És javítsd meg minden ügyemet. Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Te.) [163]. [163] Abú Dáwúd (4/324), (5090) szám alatt, és Ahmad (5/42), (20430) szám alatt; és al-Albání haszannak (jó) minősítette a Szahíh Abí Dáwúd-ban (3/959).
Alláhumma rahmataka ardzsú, fa-lá takilní ilá nafszí tarfata ᶜajn, wa aszlih lí sa'ní kullah, lá iláha illá ant
(Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Te. Magasztaltassál! Én, bizony, a gonosz bűnösök közül való voltam.)[164]. [164] At-Tirmidhi közli (5/529), (3505) szám alatt, al-Hákim hitelesnek ismeri el, és adh-Dhahabi egyetért vele (1/505), és lásd: Szahíh at-Tirmidhi (3/168).
Lá iláha illá ant, szubhánaka, inní kuntu mina-z-zálimín.
(Allah, Allah az én Uram, nem társítok Mellé senkit és semmit.) [165]. [165] Abú Dáwúd közölte (2/87), (1525) számmal, és Ibn Mádzsa a (3882) számmal. Lásd: Szahíh Ibn Mádzsa (2/335).
Alláhu Alláhu rabbí lá usriku bihi say'an
36. Fohász az ellenséggel és a hatalommal rendelkezővel (uralkodóval) való találkozáskor
«Ó, Allah! Téged állítunk velük szembe, és menedéket keresünk Nálad a gonoszságuk elől» [166]. [166] Abú Dáwúd jegyezte le (2/89), (1537) számmal, és al-Hákim hitelesnek tartja, amivel al-Dhahabi is egyetért (2/142).
Alláhumma inná nadzsᶜaluka fí nuhúrihim, wa naᶜúdhu bika min surúrihim.
(Ó, Allah! Te vagy az én erősségem és Te vagy az én segítőm. Általad manőverezek, Általad rohamozok és Általad harcolok.) [167]. [167] Abú Dáwúd (3/42), (2632) szám alatt és at-Tirmidhi (5/572), (3584) szám alatt, és lásd: Szahíh at-Tirmidhi (3/183).
Alláhumma anta ᶜadudí, wa anta naszírí, bika ahúlu wa bika aszúlu, wa bika uqátil
(Elégséges számunkra Allah, és Ő a legjobb Támasz) [168]. [168] Al-Bukhári jegyezte le (5/172), (4563) szám alatt.
Haszbuná-Lláhu wa niᶜma-l-wakíl
37. Fohász arra az esetre, ha valaki fél az uralkodó zsarnokságától.
(Ó, Allah, a hét ég és a hatalmas Trón Ura, Légy oltalmazóm annak és annak a fiával szemben, és társaival a teremtményeid közül, hogy senki közülük ne tudjon ártani vagy elnyomni engem. Erős az aki a Te oltalmad alatt van, fenséges a Te dicséreted, és nincs más isten Rajtad kívül.) [169]. [169] Al-Bukhári jegyezte le az Adab al-Mufrad-ban (707) szám alatt, és al-Albáni hitelesnek minősítette a Szahíh al-Adab al-Mufrad-ban (545) szám alatt.
Alláhumma rabba-sz-szamáwáti-sz-szabᶜi, wa rabba-l-ᶜarsi-l-ᶜazím, kun lí dzsáran min fuláni bni fulán, wa ahzábihi min khalá'iqika, an jafruta ᶜalajja ahadun minhum aw jatghá, ᶜazza dzsáruka, wa dzsalla thaná'uka, wa lá iláha illá ant.
(Allah a legnagyobb. Allah fenségesebb, mint az egész teremtése. Allah fenségesebb annál, amitől félek és tartok. Allahhoz menekülök, Aki mellett nincs más jogosan szolgálható és imádható isten, Aki visszatartja a hét eget attól, hogy a földre zuhanjanak, kivéve az Ő engedélyével; ennek-és-ennek a szolgádnak a gonoszságától, és katonáitól, követőitől és cinkosaitól, a dzsinnek és az emberek közül. Ó, Allah! Légy az én Védelmezőm a gonoszságuktól! Magasztos a Te dicséreted, és hatalmas az, akit Te védelmezel. Áldott a Te Neved, és nincs más jogosan imádható isten Rajtad kívül.)
Alláhu akbaru, Alláhu aᶜazzu min khalqihi dzsamíᶜan, Alláhu aᶜazzu mimmá akháfu wa ahdharu, aᶜúdhu bi-Lláhi alladhí lá iláha illá huwa, al-mumsziki asz-szamáwáti asz-szabᶜi an jaqaᶜna ᶜalá al-ardi illá bi-idhnihi, min sarri ᶜabdika fulánin, wa dzsunúdihi wa atbáᶜihi wa asjáᶜihí, mina-l-dzsinni wa-l-inszi, Alláhumma kun lí dzsáran min sarrihim, dzsalla thaná'uka wa ᶜazza dzsáruka, wa tabáraka iszmuka, wa lá iláha ghajruk. Háromszor (kell) ismételni [170]. [170] Al-Bukhári az Adab al-Mufrad-ban (708) szám alatt; és Al-Albáni hitelesnek minősítette a Szahíh al-Adab al-Mufrad-ban (546) szám alatt.
38. Fohászkodás az ellenség ellen.
(Ó, Allah, a Könyv Kinyilatkoztatója, a gyors Számon Kérő, verd le a pártokat. Ó, Allah, verd le őket és felforgatva rengesd meg őket!)[171]. [171] Muszlim Szahíh-ja (3/1362), (1742) szám alatt.
Alláhumma munzila-l-kitáb, szaríᶜa-l hiszáb, ihzimi-l-ahzáb, Alláhumma ihzimhum wa zalzilhum.
39. Mit mond, aki egy néptől fél
(Ó, Allah, légy elegendő nekem ellenük, ahogyan csak akarod!) [172]. [172] Muszlim jegyezte le (4/2300), (3005) szám alatt.
Alláhumma-kfiníhim bimá si'ta
40. Annak a fohásza, aki kísértést vagy kételyt érez a hitében.
(Allahnál keres menedéket!) [173]. Azt mondja: "(Allah menedékét keresem a megkövezendő sátán elől.)" [173] Al-Bukhári jegyezte le; a Fath al-Bári-ban is olvasható (6/336), (3276) szám alatt, és Muszlim (1/120), (134) szám alatt.
Aᶜúdhu bi-Lláhi mina-s-sajtáni-r-radzsím
(Felhagy azzal, amiről a suttogás szól.) [174]. [174] Al-Bukhári jegyezte le; és a Fath-ban is olvasható (6/336), (3276) szám alatt, és Muszlim (1/120), (134) szám alatt.
(Azt mondja: "(Hiszek Allah-ban és az Ő Küldötteiben.) [175]." [175] Muszlim (1/119-120) jegyezte le, (134) szám alatt.
Ámantu bi-Lláhi wa ruszulih.
(recitálja a Magasztos Szavát: Huwa-l-awwalu wa-l-ákhiru wa-záhiru wa-l-bátinu wa Huwa bi-kulli say’in ᶜalím. (Ő az Első és az Utolsó, a Legfelsőbb és a Legközelebbi, és Ő minden dologról tudomással bír. 3) [A Vas:3; Q 57:3] [176]. [176] Abú Dáwúd jegyezte le (4/329), (5110) számmal; és al-Albání haszannak minősítette a Szahíh Abí Dáwúdban (3/962).
41. Fohász az adósság rendezésére
(Ó, Allah, tedd elegendővé nekem az Általad megengedett dolgokat, szemben azzal, amit megtiltottál, és gazdagíts meg a Te kegyelmeddel, hogy ne legyek rászorulva senkire Rajtad kívül.)[177] [177] At-Tirmidhi (5/560), (3563) szám alatt, és lásd: Szahíh at-Tirmidhi (3/180).
«Ó, Allah! Nálad keresek menedéket a gond és a szomorúság, a tehetetlenség és a lustaság, a fösvénység és a gyávaság, az adósság terhe és az emberek elnyomása elől.» [178]. [178] Al-Bukhári (7/158), (2893) szám alatt, és korábban (83. o.) a (121) szám alatt.
Alláhumma inní aᶜúdhu bika mina-l hammi wa-l hazan, wa-l adzszi wa-l kaszal, wa-l bukhli wa-l dzsubn, wa dalaᶜi-d-dajni wa galabati-r-ridzsál
42. Fohász az ima és recitálás alatti sátáni suttogások ellen.
(Allah menedékét keresem a megkövezendő sátán elől,)
Aᶜúdhu bi-Lláhi mina-s-sajtáni-r-radzsím És köpj a bal oldalad felé (háromszor)!»[179]. [179] Muszlim jegyezte le (4/1729), (2203) szám alatt, ᶜUthmán ibn Abi al-ᶜÁsz (Allah legyen elégedett vele) hadíszából, amelyben ez áll: „És megtettem azt, és Allah eltávolította tőlem.”
43. Annak a fohásza, aki nehéznek talál egy ügyet.
(Ó, Allah, semmi sem könnyű, kivéve azt, amit Te könnyűvé tettél, és Te a nehézséget, ha úgy akarod, könnyűvé teszed.)[180]. [180] Ibn Hibbán jegyezte le a Szahíh c. munkájában (2427) (Mawárid) szám alatt, és Ibn asz-Szunni (351) szám alatt; al-Háfiz hitelesnek tartotta, és ᶜAbd al-Qádir al-Arná'út hitelesnek minősítette a Takhrídzs al-Adhkár li-l-Nawawi c. munkájában (106. o.).
Alláhumma lá szahla illá má dzsaᶜaltahu szahlan, wa anta tadzsᶜalu-l-hazna idhá si'ta szahla
44. Mit mond és cselekszik az, aki bűnt követett el.
«Ha egy hívő szolga bűnt követ el, ám ezt követően kiválóan végzi el a megtisztálkodást, majd feláll és imádkozik két rakᶜá-t, majd Allah bocsánatát kéri - abban az esetben Allah meg fog neki bocsátani» [181]. [181] Abú Dáwúd jegyezte le (2/86), (1521) szám alatt, és at-Tirmidhi (2/257), (406) szám alatt; és al-Albáni hitelesnek tartja a Szahíh Abí Dáwúd c. munkájában (1/283).
45. Fohász a sátán és súgásai elűzésére.
(Allah menedékét és oltalmát kérni tőle) [182]. [182] Abú Dáwúd (1/203), Ibn Mádzsa (1/265), (807) szám alatt, hivatkozása már szerepelt (31) szám alatt, és lásd: al-Mu'minún szúra: [97-98].
Aᶜúdhu bi-Lláhi mina-s-sajtáni-r-radzsím
(Az Adhán) [183]. [183] Muszlim jegyezte le (1/291), (389) szám alatt és Al-Bukhári (1/151), (608) szám alatt.
(Az (Allahról történő) megemlékezések elmondása és a Korán recitálása).
„Ne tegyétek az otthonaitokat temetőkké (sírokká)! Bizony, az ördög elmenekül abból az otthonból, amelyben olvassák a Tehén szúrát (a Koránból).”[184]. [184] Muszlim jegyezte le (1/539), (780) szám alatt.
A sátánt elűző dolgok közé tartoznak továbbá a reggeli és esti Allahról történő megemlékezések, az elalvás előtti és az ébredés utáni megemlítések, a házba való belépéskor és az onnan való távozáskor mondott megemlítések, a mecsetbe való belépéskor és az onnan való távozáskor mondott megemlítések, és más egyéb, a Szunnában előírt megemlítések is, mint például: a Trón Verse (Ájat al-Kurszí) olvasása elalváskor, és a Tehén szúra utolsó két Verse. Aki pedig azt mondja: "Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah! Ő az egyedüli, akinek nincs társa! Övé a hatalom és csak Őt illeti a teljes dicsőség és hála, és Ő mindenre képes."
Lá iláha illá-Lláhu wahdahu lá saríka lah, lahu-l-mulku wa lahu-l-hamd, wa huwa ᶜalá kulli say'in qadír. Százszor (mondani el), védelem lesz a számára a Sátántól egész nap [185]. És ugyanígy az adhán elűzi a sátánt. [185] Al-Bukhári jegyezte le (4/126) (3293) szám alatt.
46. A fohász, amikor olyasmi történik, amit nem szeretne, amivel nem lenne elégedett, vagy ha felülkerekednek rajta.
„Allah elrendelése, és azt tette, amit akart.”[186] [186] "Az erős hívő jobb és kedvesebb Allah-nál, mint a gyenge hívő, ám mindkettőben van jó is. Ahhoz ragaszkodj, ami hasznos a számodra! Allah-hoz menekülj segítségért! És ne érezd magad tehetetlennek! Ha valami (csapás) ér el téged, ne mondd: Ó, ha így meg úgy tettem volna, akkor ez meg az lett volna! Ám mondd: Ez Allah rendelése! Amit Ő akar, azt megteszi. Bizony a [ha] (law) szócska ajtót nyit és utat enged a sátán ténykedésének." Muszlim (4/2052), 2664. sz.
47. Jókívánság annak, akinek gyermeke született, és válasza.
"Áldja meg Allah a neked ajándékozottat, és adj hálát az Adományozónak, érje el érett korát, és részesülj az ő jóravalóságában!"[187]. [187] Al-Haszan al-Baszri mondásaként említik. Lásd: Ibn al-Qayyim: Tuhfat al-Mawdúd című munkáját (20. o.), aki Ibn al-Mundzir-nek tulajdonítja az al-Awszat című munkájában.
Báraka-Lláhu laka fí-l-mawhúbi laka, wa sakarta-l-wáhiba, wa balagha asuddahu, wa ruziqta birrah. És a felköszöntött válaszol neki, és azt mondja: "Áldjon meg téged Allah és árasszon el áldásával, és jutalmazzon meg Allah téged jóval, és áldjon meg Allah téged hasonlóval, és tegye bőségessé a jutalmadat!"[188]. [188] An-Nawawi mondta ezt az al-Adhkár című művében (349. o.), lásd: Szalím al-Hiláli: Szahíh al-Adhkár li-n-Nawawi (2/713), és a teljes forrásmegjelölés a szerző Adh-Dhikr wa-d-Duᶜá' wa-l-ᶜIládzs bi-r-Ruqá című művében (1/416).
Báraka-Lláhu laka wa báraka ᶜalajka, wa dzsazáka-Lláhu khajran, wa razaqaka-Lláhu mithlahu, wa adzszala thawábak.
48. A fohász, a gyermekek védelméért
Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) Allah oltalmát kérte al-Haszannak és al-Huszaynnak (Allah legyen elégedett kettejükkel) mondva: «Allah teljes és tökéletes Szavaiban keresek menedéket kettőtöknek minden sátán és ártó lény elől, és minden rontó szem elől.» [189]. [189] Al-Bukhári jegyezte le (3371) szám alatt (4/119), Ibn ᶜAbbásztól (Allah legyen elégedett mindkettőjükkel).
Uᶜídhukumá bi kalimáti-Lláhi-t-támmáti min kulli saj'tánin wa hámmatin, wa min kulli ᶜajnin lámma.
49. A fohász a betegért a meglátogatásakor
"Nincs baj! Legyen az tisztulás, ha Allah is úgy akarja!" [190]. [190] Al-Bukhári jegyezte le; a Fath al-Bári-ban is olvasható (10/118), (3616) szám alatt.
Lá ba'sza, tahúrun, in sá'a Alláh.
Asz'alu Alláha-l-ᶜAzíma, Rabba-l-ᶜarsi-l-ᶜazími, an jasfijak. Hétszer (kell) ismételni [191]. [191] „Bármely muszlim szolga, aki meglátogat egy beteget, akinek az ideje még nem jött el, és hétszer elmondja... az meggyógyul.” At-Tirmidhi közölte (2083) szám alatt; és Abú Dáwúd (3106) szám alatt. Lásd még: Szahíh At-Tirmidhi (2/210), és Szahíh al-Dzsámiᶜ (5/180).
50. A beteg meglátogatásának erénye és kiválósága
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: «Ha az ember meglátogatja a muszlim testvérét, a Paradicsom gyümölcsös, termékeny útján jár mindaddig, amíg leül. És ha leült, a Könyörület elborítja őt. Ha reggel van, hetvenezer angyal fohászkodik érte mindaddig, amíg beesteledik, és ha este van, hetvenezer angyal fohászkodik érte mindaddig, amíg megvirrad.» [192]. [192] At-Tirmidhi jegyezte le (969), Ibn Mádzsa (1442) és Ahmad (975); lásd: Szahíh Ibn Mádzsa (1/244) és Szahíh at-Tirmidhi (1/286), és Ahmad Sákir is hitelesnek tartja.
51. A beteg fohásza, aki lemondott az életéről
(Ó, Allah! Bocsáss meg nekem. Könyörülj rajtam, és csatlakoztass a legmagasabb Társasághoz!) [193]. [193] Al-Bukhári jegyezte le (7/10), (4435) szám alatt, és Muszlim (4/1893), (2444) szám alatt.
Alláhumma-gfir lí, wa-rhamní, wa alhiqní bi-r-rafíqi-l aᶜlá.
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) halálakor a kezeit a vízbe mártotta, majd azokkal megtörölte az arcát, és azt mondta: (Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah!)
Lá iláha illa-Lláh "Inna li-l-mawti szakarát." (Bizony, a halálnak vannak halálkínjai.) [194]. [194] Al-Bukhári jegyezte le a Fath-ban is olvasható (8/144), (4449) szám alatt, és a hadíthban említésre kerül a siwāk (szivák - tisztító faágacska).
(Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah, és Allah a Leghatalmasabb. Nincs más jogosan imádható isten csak Allah, Ő az Egyedüli. Nincs más jogosan imádható isten csak Allah, Ő az Egyedüli, Akinek nincs társa. Nincs más jogosan imádható isten csak Allah, Övé a hatalom és csak Őt illeti a teljes dicsőség. Nincs más jogosan imádható isten csak Allah, és nincs más erő és hatalom csak Allah által.)[195] [195] at-Tirmidhi jegyezte le (3430), és Ibn Mádzsa (3794); al-Albáni hitelesnek minősítette, lásd: Szahíh at-Tirmidhi (3/152), és Szahíh Ibn Mádzsa (2/317).
Lá iláha illá-Lláh, wa-Lláhu akbar, lá iláha illá-Lláhu wahdah, lá iláha illá-Lláhu wahdahu lá saríka lah, lá iláha illá-Lláhu lahu-l-mulku wa lahu-l-hamd, lá iláha illá-Lláhu wa lá hawla wa lá quwwata illá bi-Lláh.
52. A halálos ágyán lévő személy buzdítása és figyelmeztetése (talqín).
"Akinek az utolsó szava: Nincs más jogosan szolgálható és imádható istenség, csak Allah
Lá iláha illá-Lláh belép a Paradicsomba!" [196]. [196] Abú Dáwúd (3/190), (3116) szám alatt, lásd még: Szahíh al-Dzsámiᶜ (5/432).
53. Annak fohászkodása, akit csapás ért.
«Bizony, Allahé vagyunk és Hozzá térünk vissza! Ó, Allah! kárpótolj engem a csapásomban, és adj nekem ehelyett valami jobbat!» [197]. [197] Muszlim jegyezte le (2/632), (918) szám alatt.
Inná li-Lláhi wa inná ilajhi rádzsiᶜún, Alláhumma-dzsurní fí muszíbatí, wa akhlif lí khajran minhá.
54. Fohász a halott szemének lehunyásakor
«Ó, Allah! Bocsáss meg annak (itt a nevét kell mondani), és emeld fel az ő rangját a helyesen vezetettek között, és légy Te a helyettese a hátrahagyottjai között, és bocsáss meg nekünk és neki, ó, Világok Ura! Adj neki tágas helyet a sírjában, és adj neki fényt abban!» [198]. [198] Muszlim jegyezte le (920) szám alatt.
Alláhumma igfir li-fulánin (bi-szmihi) wa-rfaᶜ daradzsatahu fí-l mahdijjín, wa-khlufhu fí ᶜaqibihi fí-l ghábirín, wa-ghfir laná wa-lahu já rabba-l-ᶜálamín, wa-fszah lahu fí qabrihi, wa nawwir lahu fíh.
55. Fohász a halottért a halotti imában.
«Ó, Allah! Bocsáss meg neki és könyörülj rajta, óvd meg őt, s nézz el neki! Tedd megtiszteltté a letelepedési helyét és tedd tágassá a belépő helyét! Mosd meg őt vízzel, hóval és jéggel! Tisztítsd meg őt a bűneitől, ahogyan megtisztítottad a fehér ruhát a szennyeződéstől. És cseréld fel földi lakhelyét egy jobb lakhellyel, és a földi családját egy jobb családdal, és egy jobb feleséggel, mint a felesége! Léptesd őt be a Paradicsomba, és mentsd meg őt a sír büntetésétől [és a Tűz büntetésétől]!» [199]. [199] Muszlim (2/663), (963) szám alatt.
Alláhumma ighfir lahu wa-rhamhu, wa ᶜáfihí, wa aᶜfu ᶜanhu, wa akrim nuzulahu, wa wassziᶜ mudkhalahu, wa-ghszilhu bi-l-má'i wa-th-thaldzsi wa-l-barad, wa naqqihí mina-l-khatája kamá naqqajta-th-thawba-l abjada mina-d-danasz, wa abdilhu dáran khajran min dárih, wa ahlan khajran min ahlih, wa zawdzsan khajran min zawdzsih, wa adkhilhu-l-dzsannata, wa aᶜidhu min ᶜadhábi-l-qabri wa ᶜadhábi-n-nár.
«Ó, Allah! Bocsáss meg az élőinknek és a halottainknak, és a jelenlévőknek és a távollévőknek, és a fiataljainknak és az időseinknek, és a férfiaknak és a nőknek közülünk! Ó, Allah! Akinek életet adsz közülünk, adj neki életet az Iszlámban, és akit halálba küldesz közülünk, add, hogy hitben haljon meg. Ó, Allah! Ne fossz meg minket az ő jutalmától, és ne vigyél minket tévelygésbe utána!» [200]. [200] Abú Dáwúd (3201) szám alatt, at-Tirmidhi (1024) szám alatt, an-Naszá'í (1985) szám alatt, Ibn Mádzsa (1/480), (1498) szám alatt, Ahmad (2/368), (8809) szám alatt, és lásd: Szahíh Ibn Mádzsa (1/251).
Alláhumma ighfir li-hajjiná wa majjitiná, wa sáhidiná wa ghá'ibiná, wa szagíriná wa kabíriná, wa dhakariná wa untháná, Alláhumma man ahjajtahu minná fa-ahjihi ᶜalá-l iszlám, wa man tawaffajtahu minná fa-tawaffahu ᶜalá-l ímán, Alláhumma lá tahrimná adzsrahu, wa lá tudillaná baᶜdah
«Ó, Allah! Bizony, annak és annak a fia a Te oltalmadban és védelmed kötelékében van, így óvd meg őt a sír megpróbáltatásától és a Tűz büntetésétől. Te vagy a Hűséges Teljesítés és az Igazság Birtokosa, bocsáss meg hát neki és könyörülj rajta! Bizony, Te vagy a Megbocsátó, a Könyörületes.» [201]. [201] Ibn Mádzsa jegyezte le (1499) számmal, lásd: Szahíh Ibn Mádzsa (1/251), és Abú Dáwúd közölte (3/211) a (3202) számmal.
Alláhumma inna fulána-bna fulánin fí dhimmatika, wa habli dzsiwárika, fa-qihí min fitnati-l-qabri, wa adhábi-n-nári, wa anta ahlu-l-wafá'i wa-l-haqq, fa-gfir lahu wa-rhamhu innaka anta-l-gafúrur-rahím.
«Ó, Allah, a Te szolgád és a Te szolgálólányod fia a Te könyörületedre szorul, Neked pedig nincs szükséged az ő megbüntetésére. Ha jót cselekvő volt, akkor növeld meg a jó cselekedeteit, és ha bűnös volt, akkor tekints el tőle!» [202]. [202] Al-Hákim közölte és hitelesnek minősítette, és adh-Dhahabi egyetértett vele (1/359), lásd: al-Albáni, Ahkám al-Dzsaná'iz (125. o.).
Alláhumma ᶜabduka wa-bnu amatika ihtádzsa ilá rahmatika, wa anta ghanijjun ᶜan ᶜadhábih, in kána muhszinan fa-zid fí haszanátih, wa in kána muszí'an fa-tadzsáwaz ᶜanh.
56. Fohász a kiskorúként elhunyt gyermekért a halotti imában.
"Ó, Allah, óvd meg őt a sír büntetésétől!" [203]. [203] (Szaᶜíd bin al-Muszayyib mondta: imádkoztam Abú Hurayra (Allah legyen elégedett vele) mögött egy olyan fiúgyermekért, aki soha nem követett el bűnt, és hallottam őt mondani..) a hagyomány. Málik közölte az al-Muwatta'-ban (1/288), és Ibn Abí Sayba az al-Muszannaf-ban (3/217), és al-Bayhaqi (4/9), és Suᶜayb al-Arná'út hitelesnek minősítette a hagyomány láncolatát az al-Baghawi Sarh asz-Szunnah című művéhez készített kiadásában (5/357).
Alláhumma aᶜidhu min ᶜadhábi-l-qabr
És ha azt mondta: «Ó, Allah! Tedd őt megelőző jutalommá és elrejtett kinccsé a szülei számára, és válaszban részesülő közbenjáróvá! Ó, Allah! Tedd általa súlyossá kettejük tetteinek mérlegét, és tedd hatalmassá általa kettejük jutalmát! Engedd őt csatlakozni a kegyes hívőkhöz, helyezd őt Ábrahám gondnoksága alá, és Könyörületed által oltalmazd őt meg a Pokol büntetésétől! Az e világi lakhelye helyett adj neki jobbat, és az e világi háznépe helyett adj neki jobbat! Ó, Allah! Bocsáss meg elődeinknek, és előfutárainknak, és azoknak, akik megelőztek minket a hitben!»
Alláhumma idzsᶜalhu faratan wa dhuhran li-wálidajhi, wa safíᶜan mudzsában, Alláhumma thaqqil bihi mawázínahumá, wa aᶜzim bihí udzsúrahumá, wa alhiqhu bi-szálihi-l-mu'minín, wa-dzsᶜalhu fí kafálati Ibráhím, wa qihí bi-rahmatika ᶜadhába-l-dzsahím, wa abdilhu dáran khajran min dárih, wa ahlan khajran min ahlih, Alláhumma-ghfir li aszláfiná, wa afrátiná, wa man szabaqaná bi-l-ímán. az is helyes [204]. [204] Lásd: Ibn Qudáma al-Mughní című munkáját (3/416), valamint a Sejk ᶜAbdu-l-ᶜAzíz bin ᶜAbdullah bin Báz - Allah könyörüljön rajta - Fontos leckék a muszlim Közösség számára című művét (15. oldal).
"Ó, Allah! Tedd őt számunkra előfutárrá, elődünkké és jutalommá."[205]. [205] Al-Haszan az al-Fátiha-t (a Megnyitó szúrát) recitálta a gyermekre, és azt mondta... a hagyomány. Al-Baghawi közölte a Sarh asz-Szunnah című művében (5/357) szám alatt, és ᶜAbd ar-Razzáq (6588) szám alatt; és al-Bukhári függő hagyományként (láncolat nélküli) idézte a Temetések Könyve (65) című fejezetben, a Fátiha recitálása a halott felett című alfejezetben (2/113), a (1335) számú hagyomány előtt.
Alláhumma idzsᶜalhu laná faratan, wa szalafan, wa adzsran
57. Fohászkodás a részvét idején
"Bizony Allahé az, amit elvett, és Övé az, amit adott, és Nála mindennek megszabott ideje van. Legyen hát türelemmel, és reménykedjen Allah jutalmában!"[206]. [206] Al-Bukhári jegyezte le (2/80), (1284) szám alatt és Muszlim (2/636), (923) szám alatt.
Inna li-Lláhi má akhadh, wa lahu má aᶜtá, wa kullu say'in ᶜindahu bi-adzsalin muszammá... fa-l-taszbir wa-l-tahtaszib
És ha azt mondta: «Allah tegye naggyá a jutalmadat, és tegye széppé a vigaszodat; és bocsásson meg a halottadnak»;
Aᶜzama Alláhu adzsraka, wa ahszana ᶜazá'aka, wa gafara li-majjitik. az is jó dolog. [207]. [207] An-Nawawí: Al-Adhkár (Az Allahról történő megemlékezések) (126. o.).
58. Fohász a halott sírba helyezésekor
(Allah Nevében és Allah Küldöttének Szunnája szerint.) [208]. [208] Abú Dáwúd jegyezte le (3/314), (3215) szám alatt, hiteles hagyományláncolattal, és Ahmad a(z) (5234) és (4812) számok alatt a következő megfogalmazásban: «Bi-szmi-Lláhi wa ᶜalá millati Raszúli-Lláh», és ennek isznádja hiteles.
Bi-szmi-Lláhi wa ᶜalá szunnati raszúli-Lláh
59. Fohászkodás a halott eltemetése után.
"Ó, Allah! Bocsáss meg neki! Ó, Allah! Szilárdítsd meg őt!" [209]. [209] A Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) amikor végzett a halott temetésével, föléje állt és azt mondta: «Kérjetek bűnbocsánatot (Allahtól) testvéreitekért, és kérjetek számára megerősítést, mivel most hallgatják ki (az angyalok)!». Abú Dáwúd (3/315), 3223. szám alatt, és al-Hákim, aki hitelesítette, és adh-Dhahabi egyetértett vele (1/370).
Alláhumma-ghfir lahu, Alláhumma thabbit-hu
60. A sírok meglátogatásának fohásza
«Békesség reátok e temető hívő és muszlim lakói, mi – ha Allah is úgy akarja – csatlakozni fogunk hozzátok. [És Allah irgalmazzon azoknak, akik megelőztek és azoknak is, akik később mennek.] Kérem Allahot, hogy nekünk is és nektek is adjon védelmet (épséget)!» [210]. [210] Muszlim jegyezte le (2/671), (975) szám alatt, és Ibn Mádzsa (1/494), és a megfogalmazás az övé (1547) szám alatt, Buraydától (Allah legyen elégedett vele), a szögletes zárójelben lévő rész pedig ᶜĀ’iša (Aisha) (Allah legyen elégedett vele) hadíthából származik, Muszlimnál (2/671), (975) szám alatt.
Asz-szalámu ᶜalajkum ahla-d-dijári, mina-l-mu'minína wa-l-muszlimína, wa-inná in sá'a Lláhu bikum láhiqúna, wa-jarhamu-Lláhu-l-musztaqdimína minná wa-l-muszta'khirína, asz'alu Lláha laná wa lakumu-l-ᶜáfija.
61. Fohász szél esetén
"Ó, Allah! Én annak jó oldaláért könyörgök Hozzád és Hozzád menekülök annak rossza elől." [211] [211] Abú Dáwúd jegyezte le (4/326) az (5099) számmal, Ibn Mádzsa (2/1228) a (3727) számmal, és lásd: Szahíh Ibn Mádzsa (2/305).
Alláhumma inní asz'aluka khajrahá, wa aᶜúdhu bika min sarrihá.
«Ó, Allah, Tőled kérem annak jóságát, és a benne lévő jót, és a jót, amivel elküldetett. És Hozzád menekülök annak rosszasága elől, és a benne lévő rossz elől, és a rossz elől, amivel küldetett.» [212]. [212] Muszlim jegyezte le (2/666) (899) szám alatt, és Al-Bukhári (4/76) (3206) és (4829) szám alatt; a szövegezés Muszlim-é.
Alláhumma inní asz'aluka khajrahá, wa khajra má fíhá, wa khajra má urszilat bihi, wa aᶜúdhu bika min sarrihá, wa sarri má fíhá, wa sarri má urszilat bih.
62. A mennydörgésnél mondott fohász
(Magasztaltassék az, Akinek a dicsőségét a mennydörgés zengi, hálát adva Neki és az angyalok hasonlóan tesznek az Iránta való félelem miatt.) [213]. [213] ᶜAbdullah bin al-Zubayr - Allah legyen elégedett vele- amikor a mennydörgést hallotta, abbahagyta a beszédet és azt mondta: ... (al-Muwatta', 2/992); és al-Albáni azt mondta róla a Szahíh al-Kalim aṭ-Ṭayyib c. munkájában (157): „az isznádja hiteles, mawqúf (a Társnál megáll)”.
Szubhána-lladhí juszabbihu-r-raᶜdu bi-hamdihi wa-l-malá'ikatu min khífatih
63. Az esőért való fohászkodásból
«Ó, Allah! Adj nekünk megkönnyebbülést hozó, áldásos, bőséges esőt, amely hasznos és nem ártalmas, azonnali és nem késleltetett!» [214]. [214] Abú Dáwúd közli (1/303), 1171. szám alatt; és al-Albáni hitelesnek tartja a Szahíh Abí Dáwúd c. munkájában (1/216).
Alláhumma-szqiná ghajthan mughíthan marí'an maríᶜyan, náfiᶜan ghajra dárrin, ᶜádzsilan ghajra ádzsil.
(Ó, Allah! Segíts rajtunk (esővel)! Ó, Allah! Segíts rajtunk! Ó, Allah! Segíts rajtunk!) [215]. [215] Al-Bukhári (1/224) jegyezte le (1014) szám alatt és Muszlim (2/613) (897) szám alatt.
(Ó, Allah! Itasd meg a Te szolgáidat és a Te jószágaidat, és áraszd ki a Te könyörületedet, és keltsd életre a Te halott földedet!) [216]. [216] Abú Dáwúd (1/305), (1178) szám alatt; és al-Albáni jónak tartja a Szahíh Abí Dáwúd c. munkájában (1/218).
Alláhumma-szki ᶜibádaka, wa bahá'imaka, wa-nsur rahmataka, wa ahyí baladaka-l-majjit.
64. Fohászkodás az eső meglátásakor.
(Ó, Allah! Hasznos esőtől áradó felhőket!) [217]. [217] Al-Bukhári, Fath al-Bári (2/518), (1032) szám alatt.
Alláhumma szajjiban náfiᶜan
65. A megemlékezés az eső lehullása után
(Esőt kaptunk Allah túláradó kegyelme és könyörülete révén.) [218]. [218] Al-Bukhári jegyezte le (1/205) (846) szám alatt és Muszlim (1/83) (71) szám alatt.
Mutirná bi-fadli-Lláhi wa rahmatih.
66. Fohászok a tiszta időért
(Ó, Allah, körülöttünk és ne ránk! Ó, Allah, a dombokra és a halmokra, a völgyek mélyére és a fák növőhelyeire (töveire)!) [219]. [219] Al-Bukhári (1/224), (933) szám alatt, és Muszlim (2/614), (897) szám alatt.
67. Fohászkodás a Ramadan újholdjának megpillantásakor.
(Allah a legnagyobb. Ó, Allah! Hozd el ránk ezt (az újholdat) biztonsággal és hittel, épséggel és az Iszlámmal, és az útmutatással ahhoz, amit szeretsz, ó, Urunk, és azzal amivel elégedett vagy. A mi Urunk és a te Urad Allah.) [220] [220] At-Tirmidhi (5/504), (3451) szám alatt, és ad-Dárimi az ő szövegezésében (1/336), és lásd: Szahíh at-Tirmidhi (3/157).
Alláhu akbar, Alláhumma ahillahu ᶜalajná bi-l-amni wa-l-ímán, wa-sz-szalámati wa-l-iszlám, wa-t-tawfíqi limá tuhibbu rabbaná wa tardá, rabbuná wa rabbuka-Lláh.
68. Fohászkodás a böjt megtörésekor.
"Elmúlt a szomjúság, és megnedvesedtek az erek, és megerősítést nyert a jutalom, ha Allah is úgy akarja." [221]. [221] Abú Dáwúd közölte (2/306) a (2359) számmal, és mások. Lásd: Szahíh al-Dzsámiᶜ (4/209).
dhahaba-z-zama'u wa-btallati-l-ᶜurúq, wa-thabata-l-adzsru in sá'a Alláh.
(Ó, Allah! Én bizony a Te mindent átfogó irgalmad által esedezem, hogy bocsáss meg nekem!) [222]. [222] Ibn Mádzsa közölte (1/557), (1753) szám alatt, ᶜAbdulláh bin ᶜAmr (Allah legyen elégedett vele) fohászából, és al-Háfiz jó minősítésűnek tartja a Takhrídzs al-Adhkár c. munkájában. Lásd: Sarh al-Adhkár (4/342).
Alláhumma inní asz'aluka bi-rahmatika allatí wasziᶜat kulla saj'in an taghfira lí
69. Fohászkodás az étkezés előtt.
(Ha valaki közületek ételt akar enni, a következőt mondja el: Allah Nevében (vagy: Allah Nevével)
Bi-szmi-Lláh Ha az elején elfeledte, akkor mondja: (Allah Nevével az elején és a végén) [223]." [223] Abú Dáwúd közölte (3/347), a (3767) számmal, és at-Tirmidhi (4/288), a (1858) sorszámmal. Lásd még: Szahíh at-Tirmidhi (2/167).
Bi-szmi-Lláhi fí awwalihi wa ákhirih
«Akit Allah étellel lát el, mondja el a következőt: Ó Allah! Tedd áldottá számunkra és láss el minket jobbal annál!
Alláhumma bárik laná fíhi wa atᶜimná khajran minh És akinek Allah tejet ad inni, mondja azt: (Ó, Allah! Áldd meg ezt nekünk, és adj nekünk többet belőle!) [224]. [224] At-Tirmidhi (5/506), (3455) szám alatt, és lásd: Szahíh at-Tirmidhi (3/158).
Alláhumma bárik laná fíhi wa zidná minh.
70. Fohászkodás az étkezés befejezésekor.
(Hála legyen Allah-nak, Aki enni adta ezt nekem és gondoskodott azzal rólam, a tőlem származó igyekezet és erőfeszítés nélkül.) [225]. [225] A Szunan-gyűjtemények szerzői jegyezték le, an-Naszá'i kivételével: Abú Dáwúd (4025), at-Tirmidhi (3458), és Ibn Mádzsa (3285), lásd Szahíh at-Tirmidhi (3/159).
Al-hamdu li-Lláhi-lladhí atᶜamaní hádhá, wa razaqaníhi, min ghajri hawlin minni wa lá quwwa.
(Hála Allah-nak, sokszoros, tiszta és áldott hála! [Soha nem elégséges, és] soha meg nem szűnő hála, és Aki nélkülözhetetlen, Urunk) [226]. [226] Al-Bukhári (6/214), (5458) szám alatt, és Al-Tirmidhi, szó szerinti megfogalmazással (5/507), (3456) szám alatt.
Al-hamdu li-Lláhi hamdan kathíran tajjiban mubárakan fíhi, ghajra makfijjin wa lá muwaddaᶜin, wa lá musztaghnan ᶜanhu rabbaná
71. A vendég fohásza az étel gazdájának.
(Ó, Allah! Áldd meg nekik azt, amivel gondoskodtál róluk és bocsáss meg nekik és könyörülj rajtuk!) [227]. [227] Muszlim (3/1615), (2042) szám alatt.
Alláhumma bárik lahum fímá razaqtahum, wa-ghfir lahum wa-rhamhum.
72. Célzás a fohászban étel vagy ital kérésére.
(Ó, Allah! Adj enni annak, aki enni adott nekem, és adj inni annak, aki inni adott nekem!) [228]. [228] Muszlim jegyezte le (3/1626), (2055) szám alatt.
Alláhumma atᶜim man atᶜamaní, wa-szqi man szaqání.
73. Fohászkodás, amikor valaki egy családnál töri meg a böjtöt.
"Törjék meg nálatok a böjtöt a böjtölők, egyék az étketeket a jámborok, és az angyalok mondjanak áldást rátok!" [229]. [229] Szunan Abí Dáwúd (3/367), (3856) szám alatt, Ibn Mádzsa (1/556), (1747) szám alatt, és an-Naszá'i az ᶜAmal al-Yawm wa-l-Layla c. munkájában, (296-298) szám alatt, és leszögezi, hogy a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) ezt mondta, amikor egy családnál törte meg a böjtjét; és al-Albáni hitelesnek tartja a Szahíh Abí Dáwúd-ban (2/730).
Aftara ᶜindakumu-sz-szá'imún, wa akala taᶜámakumu-l-abrár, wa szallat ᶜalajkumu-l malá'ika.
74. A böjtölő fohásza, amikor az étel jelen van, de nem akarja megtörni a böjtöt.
"Ha valakit közületek meghívnak, az fogadja el; ha böjtöl, akkor fohászkodjon, ha pedig nem böjtöl, akkor egyen." [230]. A "fa-l-yuszalli" (imádkozzon) jelentése, azaz: fa-l-yadᶜu (fohászkodjon). [230] Muszlim jegyezte le, (2/1054), (1150) szám alatt.
75. Mit mond a böjtölő, ha valaki káromolja vagy bántalmazza őt.
(Én böjtölök, én böjtölök.) [231]. [231] Al-Bukhári jegyezte le; a Fath-ban is olvasható (4/103), (1894) szám alatt, és Muszlim (2/806), (1151) szám alatt.
76. Fohászkodás az első termés látásakor.
(Ó, Allah! Áldd meg a gyümölcsünket, és áldd meg a városunkat, és áldd meg a száᶜunkat (mértékegység, és áldd meg a muddunkat )kisebb mértékegység, mennyiség)! [232]. [232] Muszlim (2/1000) jegyezte le (1373) szám alatt.
Alláhumma bárik laná fí thamariná, wa bárik laná fí madínatiná, wa bárik laná fí száᶜiná, wa bárik laná fí muddiná.
77. Fohászkodás tüsszentéskor.
«Ha valaki közületek tüsszent, akkor mondja azt: Hála (legyen) Allahnak!
Al-hamdu li-Lláh A testvére vagy a társa pedig mondja: Allah könyörüljön rajtad!
Jarhamuka-Lláh Ha ezt mondta neki: "Allah könyörüljön rajtad!", ezzel válaszoljon vissza: (Allah vezéreljen benneteket és jobbítsa meg ügyeteket!) [233]. [233] Al-Bukhári (7/125), (5870) szám alatt.
Jahdíkumu-Lláhu wa juszlihu bálakum
78. Mit mondunk a hitetlennek, ha tüsszent és hálát ad Allahnak.
(Allah vezéreljen benneteket és jobbítsa meg ügyeteket!) [234]. [234] At-Tirmidhi jegyezte le (5/82) a (2741) szám alatt, Ahmad (4/400) a (19586) szám alatt, és Abú Dáwúd (4/308) az (5040) szám alatt. Lásd még: Szahíh at-Tirmidhi (2/354).
Jahdíkumu-Lláhu wa juszlihu bálakum
79. Fohászkodás az ifjú házasért.
"Allah áldjon meg téged, és legyen áldása rajtad, és hozzon össze benneteket a jóban!"[235]. [235] A Szunan-szerzők jegyezték le, an-Naszá'i kivételével: Abú Dáwúd (2130), at-Tirmidhi (1091) és Ibn Mádzsa (1905); an-Naszá'i pedig az ᶜAmal al-Yawm wa-l-Layla c. munkájában (259). Lásd: Szahíh at-Tirmidhi (1/316).
Báraka-Lláhu laka, wa báraka ᶜalajka, wa dzsamaᶜa bajnakumá fí khajr.
80. A házasulandó és a hátasállat vásárlásának fohásza.
Ha bármelyikőtök feleségül vesz egy nőt, vagy ha szolgát vásárol, mondja a következőt: «Ó, Allah, Tőled kérem annak jó voltát, és annak jó voltát, amilyenre teremtetted, és Hozzád menekülök annak rossza elől, és annak a rossza elől, amilyenre teremtetted;
Alláhumma inni asz'aluka khajrahá, wa khajra má dzsabaltahá ᶜalajh, wa aᶜúdhu bika min sarrihá, wa sarri má dzsabaltahá ᶜalajh. És ha valaki tevét vásárol, fogja meg a púpjának a tetejét, és mondja ugyanezt!» [236]. [236] Abú Dáwúd jegyezte le (2160) szám alatt (2/248), és Ibn Mádzsa (1918) szám alatt (1/617), és lásd: Szahíh Ibn Mádzsa (1/324).
81. Fohászkodás a feleséggel való együttlét előtt.
(Allah Nevében! Ó, Allah! Tarts távol tőlünk a sátánt, és tarts távol a sátánt attól, amivel elláttál minket!) [237]. [237] Al-Bukhári jegyezte le (6/141), (141) szám alatt és Muszlim (2/1028), (1434) szám alatt.
Bi-szmi-Lláhi, Alláhumma dzsannibná-s-sajtána, wa dzsannibi-s-sajtána má razaqtaná
82. A fohász a harag pillanatában
(Allah menedékét keresem a megkövezendő sátán elől.) [238]. [238] Al-Bukhári jegyezte le (7/99), (3282) szám alatt és Muszlim (4/2015), (2610) szám alatt.
Aᶜúdhu bi-Lláhi mina-s-sajtáni-r-radzsím
83. Annak a fohásza, aki szenvedőt, próbának alávetettet lát
(Hála és köszönet Allah-nak, Aki megóvott engem attól, amivel téged próbának vetett alá (sújtott) és magasabb fokra emelt engem sok olyan ember között, akit teremtett.)[239]. [239] At-Tirmidhi (5/494) és (5/493), (3432) szám alatt, és lásd: Szahíh at-Tirmidhi (3/153).
Al-hamdu li-Lláhi alladhí ᶜáfání mimmá btaláka bihi, wa faddalaní ᶜalá kathírin mimman khalaqa tafdílá.
84. Amit az ember a gyűlés vagy összejövetel alatt mond
Ibn ᶜUmar-tól, aki mondta: Megszámolták, hogy Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) egyetlen gyűlésen százszor is elmondta, mielőtt felállt: (Uram, bocsáss meg nekem! Fordulj kiengesztelődve felém. Hiszen Te vagy az, aki kiengesztelődve fordul a teremtményei felé, Te vagy a Megbocsátó."[240]. [240] At-Tirmidhi jegyezte le (3434) szám alatt; és Ibn Mádzsa (3814) szám alatt; lásd: Szahíh at-Tirmidhi (3/153) és Szahíh Ibn Mádzsa (2/321); a szövegezés at-Tirmidhi-é.
Rabbi-ghfir lí, wa tub ᶜalajja, innaka anta-t-tawwábu-l ghafúr.
85. Az összejövetel megváltása
(Magasztaltassál, ó, Allah! Az Irántad való hála és köszönet által! Tanúságot teszek arról, hogy nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Te! Tőled kérek bocsánatot és Neked bánom meg bűneimet.) [241] [241] A Szunan munkák szerzői: Abú Dáwúd (4858) szám alatt, at-Tirmidhi (3433) szám alatt, és an-Naszá’i (1344) szám alatt. Lásd: Szahíh at-Tirmidhi (3/153). Hitelesen maradt fenn, hogy Aisha (Allah legyen elégedett vele) mondta: «Allah Küldötte (Allah áldása és békéje legyen vele) nem ült le egy gyülekezetben, nem recitált Koránt, és nem végzett fohászt, csakis úgy, hogy azt [bizonyos] szavakkal zárta...» a hadíth. An-Naszá’i jegyezte le az ᶜAmal al-yawm wa-l-Laila című művében (308) szám alatt, és Ahmad (6/77) a (24486) szám alatt. Hitelesnek minősítette Dr. Fárúq Hamáda az an-Naszá’i ᶜAmal al-Yaum wa-l-Laila című művének tudományos kiadásában (273. o.).
Szubhának-Alláhumma wa bi-hamdika, ashadu an lá iláha illá anta, asztaghfiruka wa atúbu ilajk.
86. Fohász azért, aki azt mondta: "Ghafara-Lláhu lak" (Allah bocsásson meg neked).
(És neked!) [242]. [242] Ahmad (5/82), (20778) szám alatt, valamint an-Naszá'í az ᶜAmal al-yawm wa al-Lajla című munkájában (218. o.), (421) szám alatt, Dr. Fárúk Hamáda kiadása.
Wa lak
87. A fohász azért, aki valamilyen szívességet tett neked.
(Allah jutalmazzon téged jobbal!) [243]. [243] At-Tirmidhi közölte (2035), és lásd: Szahíh al-Dzsámiᶜ (6244) és Szahíh at-Tirmidhi (2/200).
Dzsazáka-Lláhu khajran
88. Arról, ami által Allah védelemben részesít a Daddzsállal (Hazug messiás) szemben.
Aki megtanul tíz áya-t (Verset) az al-Kahf (a Barlang) című szúra elejéből, az védelemben részesül a Daddzsál-tól." [244], És Allah segítségének kérése az ő megpróbáltatása elől, minden imában az utolsó tasahhud után [245]. [245] Lásd: az 55. számú hadíth-t és az 56. hadíth-t (41. oldal) e könyvből. [244] Muszlim jegyezte le (1/555), (809) szám alatt, egy másik verzióban pedig: az al-Kahf végéről (1/556), (809) szám alatt.
89. Fohász annak, aki azt mondta: „Én Allahért szeretlek téged”
"Szeressen téged az, Akiért engem szerettél" [246]. [246] Abú Dáwúd közölte (4/333), (5125) számmal; és al-Albáni jónak minősítette a Szahíh Szunan Abí Dáwúd c. munkájában (3/965).
Ahabbaka-lladhí ahbabtaní lah
90. Fohászkodás azért, aki felajánlotta neked a vagyonát.
"Allah áldjon meg téged a családodban és a vagyonodban!" [247]. [247] Al-Bukhári, a Fath-hal együtt (4/288), (2049) szám alatt.
Báraka-Lláhu laka fí ahlika wa málik
91. Fohászkodás a kölcsönadónak a visszafizetéskor.
(Áldjon meg Allah téged a családodban és a vagyonodban! Bizony, a kölcsön jutalma a hála és a visszafizetés.) [248]. [248] An-Naszá'i közölte az ᶜAmal al-Yawm wa-l-Layla c. munkájában (300. o.), Ibn Mádzsa (2/809), szám: (2424), lásd még: Szahíh Ibn Mádzsa (2/55).
Báraka-Lláhu laka fí ahlika wa málik
92. A sirk-től (társítástól) való félelem fohásza
«Ó, Allah, a Te oltalmadba menekülök az elől, hogy társat állítsak Melléd - miközben tudnám azt. És a bocsánatodat kérem azért, amit nem tudok.» [249]. [249] Ahmad (4/403), (19606) szám alatt; al-Bukhári, al-Adab al-Mufrad (716) szám alatt; lásd még: Szahíh al-Dzsámi' (3/233), és al-Albáni, Szahíh al-Targhíb wa-l-Tarhíb (1/19).
Alláhumma inni aᶜúdhu bika an usrika bika wa aná aᶜlamu, wa asztaghfiruka limá lá aᶜlam.
93. Fohász azért, aki azt mondta: "báraka-Lláhu fík" (Allah áldjon meg).
(És téged is áldjon meg Allah!) [250]. [250] Ibn asz-Szunni közölte (138) a (278) szám alatt. Lásd: Ibn al-Qayyim: al-Wábil asz-Szayyib című munkáját, (304) szám alatt (Basír Muhammad ᶜUyún szerkesztésében).
Wa fíka báraka-Lláh
94. A babonás előjel elvetésének fohásza.
(Ó, Allah! Nincs más előjel, csak a Te előjeled, és nincs más jó, csak a Te jód, és nincs más jogosan szolgálható és imádható isten Rajtad kívül.)[251] [251] Ahmad (2/220), (7045) szám alatt; és Ibn asz-Szunni (292) szám alatt; al-Albáni hitelesnek nyilvánította a Szilszilat al-Ahádíth asz-Szahíha c. munkában (3/54), (1065) szám alatt. Ami a jó előjelet (al-fa'l) illeti, az csodálattal töltötte el a Prófétát (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget); ezért amikor hallott egy jó szót egy embertől, az csodálattal töltötte el és azt mondta: "A te szádból vettük a jó előjeledet", Abú Dáwúd közölte (3719), és Ahmad (9040); al-Albáni hitelesnek nyilvánította a Szilszilat al-Ahádíth asz-Szahíha c. munkában (2/363); Abú as-Saykh-nál az Ahláq an-Nabiyy (ṣallā-Llāhu ᶜalayhi wa sallama) c. munkájában (270. o.).
Alláhumma lá tajra illá tajruk, wa lá khajra illá khajruk, wa lá iláha ghajruk.
95. A hátasállatra, járműre szállás fohásza
(Allah Nevében, és hála és köszönet Allahnak.)
Bi-szmi-Lláhi, wa-l-hamdu li-Lláh (Magasztaltassék az, Aki mindezt a mi szolgálatunkra kényszerítette. Mi ezt nem tudtuk volna megtenni.)
Szubhána-lladhí szakhkhara laná hádhá, wa má kunná lahu muqrinín. (Mi bizony Urunkhoz vesszük utunkat),
Wa inná ilá Rabbiná la-munqalibún (Hála legyen Allah-nak! Hála legyen Allah-nak! Hála legyen Allah-nak! Allah a legnagyobb! Allah a legnagyobb! Allah a legnagyobb! Magasztaltassál, ó, Allah! Én bizony bűnt követtem el saját magam ellen. Bocsáss meg nekem! Hiszen nincs senki más, aki a bűnöket megbocsátaná.) [252]. [252] Abú Dáwúd (3/34) jegyezte le (2602) szám alatt, és at-Tirmidhi (5/501), (3446) szám alatt, lásd: Szahíh at-Tirmidhi (3/156), az-Zukhruf szúra [13-14].
Al-hamdu li-Lláh, al-hamdu li-Lláh, al-hamdu li-Lláh, Alláhu akbar, Alláhu akbar, Alláhu akbar, Szubhánaka Alláhumma inní zalamtu nafszí fa-ghfir lí; fa-innahu lá jaghfiru az-zunúba illá ant
96. Az utazás fohásza
„Allah a Leghatalmasabb, Allah a Leghatalmasabb, Allah a Leghatalmasabb.”
Alláhu akbaru, Alláhu akbaru, Alláhu akbar. (Magasztaltassék az, Aki mindezt a mi szolgálatunkra kényszerítette. Mi ezt nem tudtuk volna megtenni.)
Szubhána-lladhí szakhkhara laná hádhá, wa má kunná lahu muqrinín. (Mi bizony Urunkhoz vesszük utunkat.)
Wa inná ilá rabbiná la-munqalibún "Ó, Allah! Mi ezen az utunkon kérjük a kegyes viselkedést és az istenfélelmet és az olyan cselekedetet, amellyel Te elégedett vagy. Ó, Allah! Könnyítsd meg nekünk ezt az utunkat! És tedd röviddé annak távolságát! Ó, Allah! Te vagy a Társ az utazásban és Te vagy a Gondoskodó a családról. Ó, Allah! Én Hozzád menekülök ennek az utazásnak a nehézsége elől, és a lehangoló látványtól és attól, hogy a javakat és a családot rossz állapotban találjam a visszatéréskor."
Alláhumma inná nasz'aluka fí szafariná hádhá al-birra wa-t-taqwá, wa mina-l-ᶜamali má tardá, Alláhumma hawwin ᶜalajna szafaraná hádhá wa-twi anná buᶜdahu, Alláhumma anta-sz-száhibu fí-sz-szafari, wa-l-khalífatu fí-l-ahli, Alláhumma inní aᶜúdhu bika min waᶜthá'i-sz-szafari, wa ka'ábati-l-manzar, wa szú'i-l-munkalabi fí-l-máli wal-ahl. Midőn visszatér újból elmondja és hozzájuk teszi: (Visszatérők vagyunk, az Urunkhoz bűnbánattal fordulók, az Urunkat szolgálók, és Neki hálát adók.) [253]. [253] Muszlim jegyezte le, 2/978, (1342) szám alatt.
Ájibún, tá'ibún, ᶜábidún, li-rabbiná hámidún
97. A faluba vagy a városba való belépés fohásza
«Ó, Allah, a hét ég Ura és mindazé, amit beárnyékolnak, és a hét föld Ura és mindazé, amit hordoznak, és a sátánok Ura és mindazoké, akiket félrevezettek, és a szelek Ura és mindazé, amit szétszórnak. Kérem Tőled ennek a településnek a javát, és lakóinak javát, és mindannak a javát, ami benne van. És Hozzád menekülök annak rosszától, és lakóinak rosszától, és mindannak a rosszától, ami benne van.» [254]. [254] Al-Hákim közlése, aki hitelesnek minősítette, és adh-Dhahabi egyetértett vele (2/100); Ibn asz-Szunni (524) szám alatt; és al-Háfiz jónak minősítette a Tahrídzs al-Adhkár-ban (5/154). Ibn Báz, a kiemelkedő tudós – Allah irgalmazzon neki – mondta: „an-Naszá'i jó hagyományozási lánccal közölte”. Lásd: Tuhfat al-Ahyár (37. o.).
Alláhumma rabba-sz-szamáwáti-sz-szabᶜi wa má azlalna, wa rabba-l-aradína-sz-szabᶜi wa má aqlalna, wa rabba-s-sajátíni wa má adlalna, wa rabba-r-rijáhi wa má dharajna, asz'aluka khajra hádhihi al-qarjati, wa khajra ahlihá, wa khajra má fíhá, wa aᶜúdhu bika min sarrihá, wa sarri ahlihá, wa sarri má fíhá
98. A piacra történő belépés fohásza
(Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah! Ő az Egyedüli, Akinek nincs társa! Övé a hatalom és csak Őt illeti a teljes dicsőség, Ő ad életet és halált, és Ő az Élő, Aki soha nem hal meg. Kezében van minden jó, és Ő mindenre képes.)[255] [255] At-Tirmidhi közli (3428), Ibn Mádzsa (5/291; 3860), és al-Hákim (1/538); al-Albáni jónak minősítette a Szahíh Ibn Mádzsa c. munkájában (2/21), és a Szahíh at-Tirmidhi-ben (3/152).
Lá iláha illá-Lláhu wahdahu lá saríka lah, lahu-l mulku wa lahu-l hamd, juhyí wa jumítu, wa huwa hajjun lá jamút, bi-jadihi-l-khajru, wa huwa ᶜalá kulli say'in qadír.
99. A fohász, ha lerobban a jármű
(Allah Nevében) [256]. [256] Abú Dáwúd (4/296), (4982) szám alatt; és al-Albáni hitelesnek tartja a Szahíh Abí Dáwúd c. munkájában (3/941).
Bi-szmi-Lláh
100. Az elutazó fohásza az otthon maradónak
(Allah oltalmába szeretnélek helyezni, Akinél semmi rábízott dolog nem vész el.) [257] Ahmad (2/403), (9230) számmal, és Ibn Mádzsa (2/943), (2825) számmal, és lásd: Szahíh Ibn Mádzsa (2/133).
Asztaudiᶜukumu-Lláha alladhí lá tadíᶜu wadá'iᶜuh
101. Az otthon maradó fohásza az elutazónak
(Allah oltalmába szeretném helyezni a vallásodat, mindent amivel meglettél bízva és a legvégső cselekedeteidet.) [258]. [258] Ahmad közölte (2/7), (4524) szám alatt, at-Tirmidhi (5/499), (3443) szám alatt; és al-Albáni hitelesnek nevezi a Szahíh Szunan at-Tirmidhi c. munkájában (3/419).
Asztawdiᶜu-Lláha dínaka, wa amánataka, wa khawátíma ᶜamalik.
"Allah lásson el útravalóként, istenfélelemmel és bocsássa meg a bűnöd; és könnyítse meg számodra a jó dolgokat bárhol is légy!" [259] [259] At-Tirmidhi jegyezte le (3444) szám alatt, és lásd: At-Tirmidhi Szahíh-ja (3/155).
Zawwadaka-Lláhu-t-taqwá, wa ghafara dhanbaka, wa jasszara laka-l-khajra hajthu má kunt
102. A takbír és a taszbíh az utazás során
Dzsábir (Allah legyen elégedett vele) azt mondta: "Ha felfelé mentünk Alláhu akbar-t (Allah a legnagyobb!) mondtunk." Azt mondja: (Allah a Legnagyobb)
Alláhu akbar "Ha pedig leereszkedőben voltunk: szubhána-Lláh-ot (magasztaltassék Allah!) mondtunk". [260]." Azt mondja: (Magasztaltassék Allah!) [260] Al-Bukhári; a Fath-hal együtt (6/135), (2993) szám alatt.
Szubhána-Lláh
103. Az utazó fohásza hajnalhasadás előtt.
(Tanúsítsa a tanú Allah dicséretét, és az Ő jó kegyét irántunk! Ó, Urunk! Légy a társunk, és árassz el minket kegyelemmel, menedéket keresve Allah-nál a Tűztől.) [261]. [261] Muszlim (2718) közlése (4/2086), a „szammaᶜa számiᶜun” jelentése: azaz egy tanú tanúsította az Allahnak, a Magasztosnak mondott hálánkat az Ő áldásaiért és jó próbatételéért. A „szammaᶜa számiᶜun” másik jelentése: egy halló továbbadta ezt a mondásomat másnak, és hasonlót mondott, hogy felhívja a figyelmet a hajnali megemlékezésre és fohászkodásra. An-Nawawi magyarázata a Szahíh Muszlimhoz (17/39).
Szammaᶜa számiᶜun bi-hamdi-Lláh, wa huszni balá'ihi ᶜalajná, Rabbaná száhibná, wa afdil ᶜalajná, ᶜá'idhan bi-Lláhi mina-n-nár.
104. A fohász, amikor az ember egy helyen megáll utazás közben vagy más alkalommal
(Allah teljes és tökéletes Szavaiban keresek menedéket a teremtményei rossza elől.) [262]. [262] Muszlim jegyezte le (4/2080), (2709) szám alatt.
105. Az utazás utáni visszatérés megemlékezése
"Minden magaslaton elmond három takbír-t, majd azt mondja: "Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten - csupán az Egyedüli Allah! Nincs Neki társa! Övé az uralom és a hatalom és Őt illeti meg a teljes dicsőítés és hála! Ő mindenre képes. Visszatérők vagyunk, az Urunkhoz bűnbánattal fordulók; az Urunkat szolgálók és Neki hálát adók. Allah megtartja az ígéretét, támogatva győzelemre segíti az Ő szolgáját és egyedül Ő verte le a pártokat." [263]. [263] A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta, midőn portyáról, harcból vagy Zarándoklatról tért vissza; Al-Bukhári (7/163) jegyezte le (1797) szám alatt, és Muszlim (2/980) (1344) szám alatt.
Lá iláha illá-Lláh wahdahu lá saríka lah, lahu-l mulk, wa lahu-l-hamd, wa huwa ᶜalá kulli say'in qadír, ájibúna, tá'ibúna, ᶜábidúna, li-rabbiná hámidún, Szadaqa-Lláhu waᶜdahu, wa naszara ᶜabdahu, wa hazama-l-ahzába wahdah.
106. Mit mond az, akit egy olyan dolog ér, ami örömmel tölti el, vagy egy olyan, ami kevésbé jó.
Ha a Prófétát (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) örvendetes dolog érte, azt szokta mondani: (Hála és köszönet Allah-nak, Akinek a kegyelme révén a kegyes dolgok megvalósulnak.)
Al-hamdu li-Lláhi-lladhí bi-niᶜmatihí tatimmu-sz-szálihát És ha valami kellemetlen dolog érte, mondta: (Hála és köszönet Allah-nak, minden esetben.) [264]. [264] Ibn asz-Szunni közölte az ᶜAmal al-Yawm wa-l-Layla c. munkájában (377), al-Hákim is közölte és hitelesnek tartja (1/499); és al-Albáni hitelesnek tartja a Szahíh al-Dzsámiᶜ c. munkájában (4/201).
Al-hamdu li-Lláhi ᶜalá kulli hál
107. A Prófétára (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) való üdvösség- és áldáskérés kiválósága és értéke
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: «Bárki, aki az irántam mutatott áldásért fohászkodik, azt Allah tízszeres áldásban részesíti ezért.» [265]. Mint például azt mondani, hogy: (Ó Allah! Dicsérd és áldd meg Prófétánkat, Muhammadot, és óvd meg őt minden rossztól) [265] Muszlim jegyezte le (1/288), (384) számon.
Alláhumma szalli wa szallim ᶜalá nabijjiná Muhammad
(A Próféta - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: "Ne tegyétek síromat az ünneplés helyévé, és kérjétek (Allah) áldásait rám, mert a számomra Allahtól való áldás kérésetek eljut hozzám, akárhol is legyetek." [266]. [266] Abú Dáwúd (2/218), (2044) szám alatt és Ahmad (2/367), (8804) szám alatt; és al-Albáni hitelesnek tartotta a Szahíh Abí Dáwúd c. munkájában (2/383).
(A Próféta - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: "A zsugori, fösvény ember az, aki előtt engem megemlítenek, ám ő nem kér áldást, Allahtól, rám." [267]. [267] At-Tirmidhi jegyezte le (5/551), (3546) szám alatt, és mások, és lásd: a Szahíh al-Dzsámiᶜ (3/25), és a Szahíh at-Tirmidhí (3/177).
(A Próféta - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: «Bizony, Allahnak vannak Angyalai, akik bejárják a földet; ők eljuttatják hozzám, az én Közösségemből származó üdvözletet.» [268]. [268] An-Naszá'i jegyezte le (3/43), (1282) szám alatt, al-Hákim (2/421); al-Albáni hitelesnek tartja a Szahíh an-Naszá'i c. munkájában (1/274).
(A Próféta - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: "Bárki, aki köszönt engem, Allah visszaadja nekem a lelkem, hogy én is visszaköszönthessem őt." [269]. [269] Abú Dáwúd jegyezte le (2041) szám alatt; al-Albání haszannak (jó) minősítette a Szahíh Abí Dáwúd-ban (1/383).
108. A béke (as-szalám) szavának terjesztése
Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Ti addig nem fogtok a Paradicsomba belépni, amíg nem hisztek; és addig nem hisztek, amíg nem szeretitek egymást. Mutassak-e nektek valamit, amit ha megtesztek szeretni fogjátok egymást? Terjesszétek a békesség (asz-szalám) szavát egymás között!" [270]. [270] Muszlim (1/74), (54) számon, és Ahmad (1430) számon jegyezték le; a szövegezés az utóbbié. Muszlim szövegezése: „lá tadkhulúna...”.
"Három tulajdonság, aki azokat összegyűjti, az teljessé tette a hitét: az igazságosság magaddal és mással szemben, a köszönés a békesség szavának (as-szalám) kiterjesztésével mindenkinek; és jótékony adakozás még a rendelkezésre álló kevésből is." [271] [271] Al-Bukhári jegyezte le a Fath al-Bári-val együtt (1/82), (28) szám alatt, ᶜAmmártól (Allah legyen elégedett vele) származóan, mawkúf-ként (Társnál megálló láncolat) és muᶜallak-ként (a láncolata hiányzik).
ᶜAbdullah bin ᶜUmar-tól (Allah legyen megelégedve vele), aki mondta: egy férfi megkérdezte a Prófétát (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget): az Iszlám melyik formája a legjobb? Ő pedig azt válaszolta: „Ételt adni (a rászorulóknak), és terjeszteni a béke köszöntését (a Szalámot) az ismerős és az ismeretlen felé egyaránt.” [272]. [272] Al-Bukhári jegyezte le; a Fath-hal együtt (1/55), (12) szám alatt, és Muszlim (1/65), (39) szám alatt.
109. Hogyan válaszoljunk a hitetlennek, ha köszön?
«Ha a Könyv Népe köszön nektek, mondjátok: "És rátok is."» [273]. [273] Al-Bukhári jegyezte le; a Fath al-Bári-val együtt(11/42), (6258) szám alatt, és Muszlim (4/1705), (2163) szám alatt.
Wa ᶜalajkum
110. Fohászkodás a kakas kukorékolásának és a szamár ordításának hallatán
«Ha halljátok a kakasok kukorékolását, kérjetek Allahtól az Ő kegyelméből; hiszen azok angyalt láttak. Mint például azt mondja, hogy: (Ó, Uram, Allah! Én bizony a Te túláradó kegyelmedért esedezem.)
Alláhumma inní asz'aluka min fadlik «Ha pedig a szamár ordítását halljátok, kérjétek Allah oltalmát a sátán elől; hiszen az sátánt látott.» [274]. Mint például azt mondja, hogy: "Allah menedékét keresem a megkövezendő sátán elől." [274] Al-Bukhári jegyezte le (3303) szám alatt és Muszlim (2729) szám alatt.
Aᶜúdhu bi-Lláhi mina-s-sajtáni-r-radzsím
111. Fohászkodás az éjjeli kutyaugatás hallatán.
"Ha halljátok a kutyák ugatását és a szamarak ordítását éjjel, úgy kérjetek menedéket Allahnál előlük; bizony ők olyat látnak, amit ti nem láttok". [275]. Mint például azt mondja: "(Allah menedékét keresem a megkövezendő sátán elől.)" [275] Abú Dáwúd jegyezte le (4/327), (5105) szám alatt, és Ahmad (3/306), (14283) szám alatt; és al-Albáni hitelesnek minősítette a Szahíh Abí Dáwúd-ban (3/961).
Aᶜúdhu bi-Lláhi mina-s-sajtáni-r-radzsím
112. A fohász annak, akit megsértettél.
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Ó, Allah! Ha bármely hívőt is szidalmaztam, akkor tedd azt számára a Hozzád való közelséggé a Feltámadás Napján." [276]. [276] Al-Bukhári közölte; a Fath-hal együtt (11/171), (6361) szám alatt, és Muszlim (4/2007), (396) szám alatt; szövegezése: „tedd azt számára megtisztulássá és irgalommá”.
113. Amit a muszlim mond, ha megdicsér egy másik muszlimot.
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Ha valakinek közületek elkerülhetetlenül dicsérnie kell a társát, az mondja: 'Én úgy tartom, hogy az illető..., és Allah az ő számon Kérője, és én Allahhal szemben senkit sem nyilvánítok tisztának. Úgy tartom róla – ha valóban ismeri azokat (a tulajdonságait) –, hogy ilyen és ilyen'." [277]. [277] Muszlim jegyezte le (4/2296), (3000) szám alatt.
114. Mit mond a muszlim, ha dicsérik.
"Ó, Allah, ne ródd fel nekem azt, amit mondanak, és bocsásd meg nekem azt, amit nem tudnak, [és tégy engem jobbá annál, amilyennek gondolnak!]" [278]. [278] Al-Bukhári közölte az al-Adab al-Mufrad c. munkájában (761); és al-Albáni az isznádját hitelesnek minősítette a Szahíh al-Adab al-Mufrad c. munkájában (585), a szögletes zárójelben lévő rész pedig al-Bayhaqi kiegészítése a Suᶜab al-Ímán c. munkájában (4/228) egy másik láncolaton keresztül.
Alláhumma lá tu'ákhidhní bimá jaqúlún, wa-ghfir lí má lá jaᶜlamún, wa-dzsᶜalní khajran mimmá jazunnún.
115. Hogyan mondja a Talbiját a muhrim (az ihrám megszentelt állapotában lévő) a Hadzs vagy az ᶜUmra alatt?
(Íme itt vagyok, ó Allah, íme itt vagyok! Íme itt vagyok (hívásodra válaszolva), nincs Neked társad, íme itt vagyok! Bizony, a dicsőség és a kegyelem a Tiéd, és a hatalom. Nincs Neked társad.) [279] [279] Al-Bukhári jegyezte le; az Al-Fath-ban is olvasható (3/408), (1549) szám alatt és Muszlim (2/841), (1184) szám alatt.
Labbajk Alláhumma labbajk, labbajka lá saríka laka labbajk, inna-l hamda, wa-n-niᶜmata, laka wa-l-mulk, lá saríka lak.
116. Alláhu akbar-t mondani, amikor a Fekete Kőhöz ér.
«A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) egy tevén járta körül a Házat, és valahányszor a Sarokhoz ért, rámutatott valamivel, ami nála volt, és "Allahu Akbar"-t mondott.» [280]. [280] Al-Bukhári, a Fath-hal egyetemben (3/476), (1613) szám alatt, és a „dolog” alatt az al-mihdzsan (kampós bot) értendő. Lásd: Al-Bukhári, a Fath-hal együtt (3/472).
117. A fohász a Rukn al-Yamáni és a Fekete Kő között
{... Rabbaná átiná fí-d-dunyá haszanatan wa fí-l-ákhirati haszanatan wa qiná ᶜadhába-n-nár} (Urunk! Adj nekünk a földi életben jót és a Túlvilágon is jót! És őrizz meg bennünket a Tűz büntetésétől!) [281]. [281] Abú Dáwúd (2/179), (1894) szám alatt, Ahmad (3/411), (15398) szám alatt, al-Baghawi: Sarh asz-Szunna (7/128); és al-Albáni haszannak (jó) minősítette a Szahíh Abí Dáwúd-ban (1/354), al-Baqara szúra [201].
Rabbaná átiná fí-d-dunjá haszanatan, wa fí-l-ákhirati haszanatan, wa qiná ᶜadhába-n-nár.
118. Fohász a Szafá-n és a Marwá-n való megálláskor.
Amikor a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) asz-Szafához közeledett, ezt recitálta: " (Bizony asz-Szafá és al-Marwa Allah által elrendelt szertartások helyei) Azzal kezdem, amivel Allah kezdte"
Inna-sz-szafá wa-l-marwata min saᶜá'iri-Lláhi..., abda'u bimá bada'a-Lláhu bih A Szafával kezdte, majd felment rá, amíg meg nem látta a Házat, a Qibla felé fordult, Allah egyedüli isten voltát hirdette, és Alláhu akbar-t mondott, és így szólt: "Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah! Ő az Egyedüli, Akinek nincs társa! Övé a teljes Uralom, és csak Őt illeti a teljes dicsőítés és hála! Ő mindenre képes! Nincs más jogosan imádható isten csak Allah! Beváltotta az ígéretét és megsegítve győzelemre vitte az Ő szolgáját, és Ő egyedül pusztította el a pártokat."
Lá iláha illá-Lláh wahdahu lá saríka lah, lahu-l-mulku wa lahu-l-hamdu wa huwa ᶜalá kulli say'in qadír, lá iláha illá-Lláh wahdah, andzsaza waᶜdah, wa naszara ᶜabdah, wa hazama-l-ahzába wahdah. Majd fohászkodott e között. Ezt háromszor ismételte meg. A hagyomány. És benne: úgy cselekedett al-Marwán, ahogyan asz-Szafán cselekedett. [282]. [282] Muszlim (2/888) 1218. A Tehén: 158; Q 2:158.
119. Fohászkodás ᶜArafa napján.
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: «A legjobb fohász az Arafat napján elmondott fohász, és a legjobb, amit én és az előttem élt próféták mondtak: (Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah! Ő az egyedüli, akinek nincs társa! Övé a hatalom és csak Őt illeti a teljes dicsőség és hála, és Ő mindenre dologra képes.)[283] [283] At-Tirmidhi közli (3585), és al-Albáni jónak minősítette a Szahíh at-Tirmidhi c. munkájában (3/184), és a Szilszilat al-Ahádíth asz-Szahíha c. munkájában (4/6).
120. A megemlékezés az al-Masᶜar al-harám-nál
«A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) al-Qaszwá'-n lovagolt, míg el nem érte al-Masᶜar al-Harám-ot (Muzdalifa). Ott a Qibla felé fordult, fohászkodott Hozzá, magasztalta Őt, dicsőítette Őt és tanúsította az Ő egyedülvalóságát. Mindaddig állva maradt, amíg teljesen ki nem világosodott, majd elindult, mielőtt a nap felkelt volna.» [284]. [284] Muszlim jegyezte le (2/891), (1218) szám alatt.
121. Takbírt mondani minden egyes kavics eldobásakor.
«Minden egyes kavics eldobásakor takbír-t mond a három Dzsamra-nál (a sátánt jelképező Oszlopok, amelyeket megdobálnak), majd előrébb megy, és az első és a második Dzsamra után megáll fohászkodni a Qibla felé fordulva, kezeit felemelve. Ami a Dzsamratu-l-ᶜAqabá-t illeti, azt megkövezi, és minden egyes kavicsnál takbír-t mond, majd elmegy, és nem áll meg mellette.» [285]. [285] Al-Bukhári; a Fath-hal együtt (3/583), (1751) szám alatt (lásd a szövegét ott), valamint (3/583), (3/584) és (3/581), (1753) szám alatt; Muszlim is lejegyezte (1218) szám alatt.
122. A csodálkozás és az örvendetes dolog fohásza
(Magasztos és mentes Allah minden hibától és hiányosságtól.) [286]. [286] Al-Bukhári; a Fath-al együtt (1/210, 390, 414), (115, 3599, 6218) szám alatt, és Muszlim (4/1857), (1674) szám alatt.
Szubhána-Lláh
« (Allah a legnagyobb).» [287]. [287] Al-Bukhári; a Fath-hal együtt (8/441), (4741) és (3062) szám alatt; at-Tirmidhi (2180) szám alatt; an-Naszá'i az al-Kubrá-ban (11185) szám alatt, és lásd: Szahíh at-Tirmidhi (2/103) és (2/235), és Musznad Ahmad (5/218), (21900) szám alatt.
Alláhu akbar
123. Mit tegyen az, akit valami olyasmi ér, ami örömmel tölti el?
«A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), midőn valami örömteli dolog érte, leborult hálából a Fenséges és Magasztos Allahnak.» [288]. [288] A Szunan munkák szerzői jegyezték le, an-Naszá'i kivételével: Abú Dáwúd (2774) szám alatt, at-Tirmidhi (1578) szám alatt, és Ibn Mádzsa (1394) szám alatt; lásd Szahíh Ibn Mádzsa (1/233), és az Irwá' al-Ghalíl (2/226).
124. Mit tegyen és mondjon az, aki fájdalmat érez a testében?
"Helyezd a kezed arra a helyre, amely fájdalmat okoz a testedben és mondd: Allah Nevében (vagy: Allah Nevével)
Bi-szmi-Lláh Háromszor; És mondd hétszer: (Allahban és az Ő hatalmában keresek menedéket annak rossza elől, amit érzek és amitől tartok.) [289]. [289] Muszlim jegyezte le, (2202) szám alatt.
125. Annak a fohásza, aki attól fél, hogy valamit szemmel ver.
Ha valaki közületek lát valamit a testvére részéről, vagy saját maga részéről vagy vagyonával kapcsolatban, amit tetszetősnek talál [akkor kérjen áldást rá] hiszen a gonosz szem valós." [290]. [290] Ahmad közölte (4/447/15700), Ibn Mádzsa (3508), és Málik (3/118-119); al-Albáni hitelesnek nyilvánította a Szahíh al-Dzsámiᶜ c. munkájában (1/212), és lásd a Zád al-Maᶜád al-Arná'út-féle feldolgozását (4/170).
126. Amit a rettegés pillanatában kell mondani
(Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah!)[291]. [291] Al-Bukhári jegyezte le (6/381), (3346) szám alatt, és Muszlim (4/2208), (2880) szám alatt.
127. Ami az áldozati állat levágásakor vagy a nahr-nál (nyakszúrásnál) mondandó.
(Allah nevében, és Allah a Legnagyobb. [Ó, Allah! Tőled és Neked]. Ó, Allah! Fogadd el tőlem!) [292]. [292] Muszlim közölte (3/1557), (1967) szám alatt, és al-Bayhaqi (9/287); a szögletes zárójelben lévő rész al-Bayhaqi (9/287) és mások közlése; az utolsó mondat Muszlim közlésének tartalmi idézése.
Bi-szmi-Llahi wa-Lláhu akbar, Alláhumma minka wa laka, Alláhumma taqabbal minní.
128. A lázadó sátánok cselvetésének visszaverése.
«Allah teljes és tökéletes Szavaiban keresek menedéket, amelyeken sem jámbor, sem gonosztevő nem léphet túl: annak a rosszától, amit teremtett, megalkotott és létrehozott, és annak a rosszától, ami alászáll az égből, és annak a rosszától, ami felszáll oda, és annak a rosszától, amit a földön elszaporított, és annak a rosszától, ami előjön belőle, és az éjjel és a nappal megpróbáltatásainak rosszától, és minden éjjeli látogató rosszától, kivéve azt a látogatót, aki jóval érkezik, Ó, Könyörületes!» [293]. [293] Ahmad közölte (3/419), (15461) szám alatt, hiteles isznáddal, és Ibn asz-Szunni (637) szám alatt, az isznádját pedig al-Arná'út hitelesnek nyilvánította az at-Taháwiyya c. munkához készített hagyományláncolat kritikájában (133. o.), lásd: Madzsmaᶜ az-Zawá'id (10/127).
Aᶜúdhu bi-kalimáti-Éláhi at-támmáti allatí lá judzsáwizuhunna barrun wa lá fádzsirun: min sarri má khalaqa, wa bara'a wa dhara'a, wa min sarri má janzilu mina-sz-szamá'i, wa min sarri má jaᶜrudzsu fíhá, wa min sarri má dhara-a fí-l-ardi, wa min sarri má jakhrudzsu minhá, wa min sarri fitani-l-lajli wa-n-nahári, wa min sarri kulli táriqin illá táriqan jatruqu bi-khajrin já Rahmán
129. A bocsánatkérés (al-isztighfár) és a bűnbánat
Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: «Allahra esküszöm, bizony én naponta több mint hetvenszer kérek bocsánatot Allahtól és fordulok Hozzá bűnbánattal.» [294]. [294] Al-Bukhári; a Fath-hal egyetemben (11/101), (6307) szám alatt.
(A Próféta - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: "Ó, emberek! Forduljatok bűnbánattal Allahhoz! Hiszen én is, naponta százszor fordulok Hozzá bűnbánattal." [295]. [295] Muszlim jegyezte le (4/2076), (2702) szám alatt.
(A Próféta - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: «Aki azt mondta: Bocsánatot kérek a Hatalmas Allahtól, Akin kívül nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Ő, al-Hayy (az Élőtől), al-Qayyúm (az Önmagában Fennállótól és mindenek Fenntartójától), és Hozzá térek vissza bűnbánattal.
Asztaghfiru-Lláha-l-ᶜazím alladhí lá iláha illá huwa al-hajju-l-qajjúm, wa atúbu ilajh. Allah megbocsát neki, még ha a csatatérről menekült is." [296]. [296] Abú Dáwúd (2/85) (1517) szám alatt, at-Tirmidhi (5/569) (3577) szám alatt, valamint al-Hákim, aki hitelesnek minősítette, amivel adh-Dhahabi is egyetértett (1/511); és al-Albáni is hitelesnek tartja. Lásd: Szahíh at-Tirmidhi (3/182) és a Dzsámiᶜ al-Uszúl li-Ahádíth ar-Raszúl - ṣallā-Llāhu ᶜalayhi wa sallama (4/389-390) al-Arná'út gondozásában.
(A Próféta - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: "Az Úr legközelebb akkor van a hívő szolgájához, amikor az éjjel a vége felé van. Ha képes vagy arra, hogy azok közé tartozz akik ezen az órán Allahot említik, akkor tedd meg." [297]. [297] At-Tirmidhi jegyezte le (3579) szám alatt, és an-Naszá'i (1/279), (572) szám alatt, és al-Hákim (1/309); és lásd: Szahíh at-Tirmidhi (3/183), és a Dzsámiᶜ al-Uszúl, al-Arná'út szerkesztésében (4/144).
(A Próféta - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: "A hívő szolga akkor van a legközelebb az ő Urához, amikor a leborulás állapotában van. Ezért sokat fohászkodjatok (amikor leborultok). "[298]. [298] Muszlim jegyezte le, (1/350), (482) szám alatt.
(A Próféta - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: "Bizony, olykor fátyol borul a szívemre, és ezért naponta százszor kérem Allah bocsánatát." [299]. [299] Muszlim jegyezte le (4/2075) a (2702) számmal. Ibn al-Aszír azt mondta: «Valami elfedi a szívemet», azaz: le van fedve és be van borítva, és ez alatt a feledékenység értendő; hiszen ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) folyamatosan növelte a megemlékezést, a [Hozzá való] közeledést és az állandó [Isteni] felügyelet tudatát, és ha időnként megfeledkezett valamiről ezek közül, vagy elfelejtette, azt önmagára nézve bűnnek tekintette, és a bűnbocsánatkéréshez folyamodott. Lásd: Dzsámiᶜ al-Uszúl (4/386).
130. A taszbíh, a tahmíd, a tahlíl és a takbír kiválósága
(A Próféta - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: «Aki azt mondta: Magasztaltassék Allah és hála Neki!
Szubhána-Lláhi wa bi-hamdih Naponta százszor (mondja el), bűnei megbocsáttatnak, még ha olyanok (annyi van is belőlük), mint a tenger habja is." [300]. [300] Al-Bukhári jegyezte le (7/168), (6405) szám alatt, és Muszlim (4/2071), (2691) szám alatt. Lásd még: Annak erénye, aki százszor mondja reggel és este (65. o.) ebből a könyvből.
(A Próféta - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: «Aki azt mondta: Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah! Ő az Egyedüli, Akinek nincs társa! Kizárólag Övé a teljes Uralom és csak Őt illeti a teljes dicsőség és hála, és Ő mindenre dologra képes.
Lá iláha illá-Lláh wahdahu lá saríka lah, lahu-l mulk, wa lahu-l hamd, wa huwa ᶜalá kulli say'in qadír. Tízszer (mondandó), az olyan, mintha négy lelket szabadított volna fel Izmael fiai közül.” [301] [301] Al-Bukhári jegyezte le (7/67), (6404) szám alatt, és Muszlim azonos szövegezéssel (4/2071), (2693) szám alatt. Lásd: Annak kiválósága, aki naponta százszor mondja. A 93. számú Fohász (66. o.) ebből a könyvből.
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: "Van két szó (mondat), amelyek könnyűek a nyelv számára, ám súlyosak lesznek a Mérlegen (az Ítélet Napján) és nagyon kedvesek a Könyörületesnél: (Mentesítem Allahot minden hiányosságtól miközben dícsőítem! Mentesítem Allahot minden hiányosságtól a Hatalmas)» [302]. [302] Al-Bukhári jegyezte le (6404) szám alatt és Muszlim (2694) szám alatt.
Szubhána-Lláhi wa bi-hamdihi, Szubhána-Lláhi-l ᶜazím.
(A Próféta - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: «Azt is mondom: Magasztos Allah! Hála Allahnak! Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah! Allah a Legnagyobb!
Szubhána-Lláh, wa-l-hamdu li-Lláh, wa lá iláha illá-Lláh, wa-Lláhu akbar Kedvesebb számomra, mint mindaz, amire a nap felkel (azaz az egész világ)" [303]. [303] Muszlim jegyezte le (4/2072), (2695) szám alatt.
(A Próféta - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: "Nem vagytok képesek minden nap ezer jó cselekedetet megszerezni?" A jelenlévők egyike megkérdezte: Hogyan gyűjthet egyetlen ember ezer jó cselekedetet össze? Azt válaszolta: „Ha valaki elmondja a 'Szubhana-Lláh' (Magasztaltassék Allah) fohászt százszor. Így ezer jó cselekedet íratik fel neki vagy ezer rossz tette töröltetik el róla.” [304] [304] Muszlim jegyezte le, (2698) szám alatt.
Szubhána-Lláh
«Aki azt mondja: Mentes a Hatalmas Allah minden hiányosságtól és a teljes dicsőség és hála Őt illeti meg.
Szubhána-Lláhi-l-ᶜazími wa bi-hamdih annak egy pálmafát ültetnek a Paradicsomban."[305]. [305] at-Tirmidhi jegyezte le (5/511, 3464), és al-Hákim (1/501), aki hitelesnek tartotta, és adh-Dhahabi egyetértett vele, lásd még: Szahíh al-Dzsámiᶜ (5/531), és Szahíh at-Tirmidhi (3/160).
(A Próféta - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: "Ó, ᶜAbdalláh bin Kajsz! Ne irányítsalak-e egy kincsre a Paradicsom kincsei közül?" Azt feleltem: Igen, Allah Küldötte! Erre ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: «Mondd: (Nincs változtatás semmilyen helyzetből, sem erő vagy képesség, csak Allah által.) [306]. [306] Al-Bukhári; a Fath-hal egyetemben (11/213), (4206) szám alatt, és Muszlim (4/ 2076), (2704) szám alatt.
(A Próféta - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: "A legkedveltebb szavak száma Allahnál négy: "Magasztos Allah, hála Allahnak, nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah, és Allah a Legnagyobb;
Szubhána-Lláh, wa-l-hamdu li-Lláh, wa lá iláha illá-Lláh, wa-Lláhu akbar Nem árt neked, bármelyikkel is kezdted" [307]. [307] Muszlim (3/1685) jegyezte le, (2137) szám alatt.
Eljött egy beduin Allah Küldöttéhez (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) és mondta: Taníts nekem olyan szavakat, amelyeket elmondhatok! Azt mondta: «Mondd: Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah! Ő az egyedüli, akinek nincs társa! Allah a Leghatalmasabb, a Legfőbb Nagy, és Allahot illeti a bőséges dicséret. Magasztaltassék Allah, a Világok Ura! Nincs más erő és hatalom csak a Hatalmas és Bölcs Allah által.)
Lá iláha illá-Lláh wahdahu lá saríka lah, Alláhu akbaru kabírá, wa-l-hamdu li-Lláhi kathírá, szubhána-Lláhi rabbi-l-ᶜálamín, lá hawla wa lá quwwata illá bi-Lláhi-l-ᶜazízi-l-hakím. Mondta: Ezek az én Uramnak járnak, ám mi az én részem? Mondta: «Mondd: (Ó, Allah! Bocsáss meg nekem, könyörülj rajtam, vezérelj engem, és gondoskodj rólam!) [308]." [308] Muszlim jegyezte le (4/ 2072), (2696) szám alatt, és Abú Dáwúd (1/ 220), (832) szám alatt hozzátette: Amikor pedig a beduin elfordult, a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) azt mondta: „Bizony megtöltötte a kezét jóval.”
Alláhumma-ghfir lí, wa-rhamní, wa-hdiní, wa-rzuqní.
Ha egy férfi áttért az Iszlámra, a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megtanította neki az imát, majd megparancsolta neki, hogy ezen szavak által fohászkodjon: (Ó, Allah! Bocsáss meg nekem, könyörülj rajtam! Vezérelj engem, gyógyíts engem és gondoskodj megélhetésemről!) [309]. [309] Muszlim jegyezte le (4/2073), (3697) szám alatt. Annak egy másik változata szerint pedig: «Bizony ezek összegyűjtik neked az a földi létedet és a túlvilágodat.»
Alláhumma ighfir lí, wa-rhamní, wa-hdiní, wa ᶜáfiní, wa-rzuqní.
"A legjobb fohász: A teljes dicsőítés és hála csak Allahot illeti;
Al hamdu li-Lláh És a legkiválóbb (Allahról történő) megemlékezés: Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah!)[310]. [310] At-Tirmidhi közölte (5/462, 3383), Ibn Mádzsa (2/1249, 3800) és al-Hákim (1/503), aki hitelesnek tartja, és adh-Dhahabi egyetért vele, lásd még: Szahíh al-Dzsámiᶜ (1/362).
"Al-báqiyátu-sz-szálihát (az örökké megmaradó igaz, istenfélő tettek): (Magasztos Allah, és a hála Allahot illeti, és nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah, és Allah a Legnagobb; és nincs változás semmilyen helyzetből, sem erő és hatalom csak Allah által.) [311]." [311] Ahmad (513), Ahmad Sákir elrendezése szerint, lásd: Madzsmaᶜ az-Zawá'id (1/297). Ibn Hadzsar a Bulúgh al-Marám-ban Abu Szaᶜíd közléséből an-Naszá'i-nak tulajdonítja [az al-Kubrá-ban] (10617), és azt mondta, hogy Ibn Hibbán (840) és al-Hákim (1/541) hitelesnek tartja.
Szubhána-Lláh, wa-l-hamdu li-Lláh, wa lá iláha illá-Lláh, wa-Lláhu akbar, wa lá hawla wa lá quwwata illá bi-Lláh
131. Kérdés: Hogyan végezte a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) a magasztalást és a dicsőítést?
ᶜAbdullah bin ᶜAmr-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel), aki mondta: «Láttam a Prófétát (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), amint a taszbíhot (Allah magasztalása és dicsőítése) számolta» és egy kiegészítésben: «a jobb kezével.» [312]. [312] Abú Dáwúd közölte (2/81, 1502) az ő szövegezésében, és at-Tirmidhi (5/521, 3486), lásd még: Szahíh al-Dzsámiᶜ (4/271, 4865); és al-Albáni hitelesnek tartja a Szahíh Szunan Abí Dáwúd c. munkájában (1/411).
132. A jótettek fajtái és az átfogó, általános érvényű illemek
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: «Ha beesteledik – vagy leszáll az éj sötétje – tartsátok vissza gyermekeiteket, hiszen a sátánok olyankor szétszélednek. Ha eltelt egy óra az éjszakából, akkor engedjétek ki őket. Zárjátok be az ajtókat és említsétek meg Allah nevét; hiszen a sátán nem nyit ki bezárt ajtót. Kössétek be a tömlőiteket és említsétek meg Allah nevét, és fedjétek le az edényeiteket és említsétek meg Allah nevét, még ha csak keresztbe is tesztek rá valamit, és oltsátok el a lámpásaitokat!» [313]. [313] Al-Bukhári jegyezte le (5623) szám alatt és Muszlim (2012) szám alatt.
Allah áldja meg, adjon örök üdvösséget és áldásait adja a mi Prófétánknak, Muhammad-nak, háznépének és Társainak - mindegyikőjüknek.
Related books
All books- Az Allahról történő megemlékezések (al-aḏkāru), amelyek reggel és este mondandók el57 languages
Az Allahról történő megemlékezések (al-aḏkāru), amelyek reggel és este mondandók el
A Könyörületes és Irgalmas Allah nevében (bi-smi-Llāhi-r-Raḥmāni-r-Raḥīmi.) Allah! Nincs más jogosan imádható isten csak Ő! Az Élő, az Önmagában Létező Örök. Nem vesz Rajta erőt sem szendergés, sem álom. Övé minden, ami az egekben, és a földön van. Vajon ki az, aki engedélye nélkül közbenjárhatna Nála (a Feltámadás Napján)? Tudja azt, ami előttük van, és azt, ami mögöttük van. Ők azonban nem fognak fel semmit az Ő tudásából, kivéve azt, amit Ő akar. Trónja átöleli az egeket és a földet, és megőrzésük nem fárasztja el Őt. Ő a Magasztos és a Hatalmas.) Āyatu-l-Kursiyy (A Trón Verse).…
- أذكار الحاج والمعتمر12 languages
أذكار الحاج والمعتمر
Nyelv: A Haddzsot és ʹUmrát végző fohászai és (Allahról történő) megemlékezései A míqát (az iḥrām, a zarándoklat rituális ruházatának felvételére kijelölt hely): Kinyilvánítja a szándékot a szertartásba való belépésre, majd azt mondja: Az ʹUmrát végző és a tamattuʹ típust választó Zarándok: "Labbayka ʹumratan, labbayka-Lláhumma labbayk". A Hívásodra válaszolva az ʹUmra elvégzésének szándékával, hívásodra válaszolva, ó, Allah, hívásodra válaszolva. És a qárin (összekapcsoló) zarándok azt mondja: "Labbayka ʹUmratan wa Haddzsan, labbayka-Lláhumma labbayk". Hívásodra válaszolva az ʹUmra és a…
- Hasznos rövidített, összefoglaló útmutató a muszlim számára54 languages
Hasznos rövidített, összefoglaló útmutató a muszlim számára
Ez a könyv a az Iszlám Vallásának alapelveit taglalja és mutatja be, egyszerű, összefoglaló, ám teljes mértékben elégséges formában; hiszen világosan elmagyarázza az olvasóknak a hiteles istenszolgálat alapjait; az Allahba, az Ő Angyalaiba, a Könyveibe, a Küldötteibe, az Utolsó Napba és az Isteni Elrendelésbe vetett hit értelmét és tartalmát. A könyv az Iszlámban rejlő kegyelem bemutatásával kezdődik, illetve hangsúlyozza Allah megismerésének és elfogadásának fontosságát, Tulajdonságainak és Szép Neveinek jelentőségének szükségszerűségét; majd áttér az Iszlám öt Oszlopának (alapelvének)…
- A hiteles hitvallás (al-ᶜaqīdatu-ṣaḥīḥa) és mindaz, ami azzal ellentétes.48 languages
A hiteles hitvallás (al-ᶜaqīdatu-ṣaḥīḥa) és mindaz, ami azzal ellentétes.
Összeállította: A Könyörületes és Irgalmas Allah Nevében Bevezetés Minden hála csak Alláhot illeti, áldás és békesség arra aki után nem jön több próféta, az ő háznépére és a Társaira.