Az utazás illemtana és szabályozásai

Az utazás illemtana és szabályozásai A teljes dicsőség csak Allahot illeti, a teremtmények Urát, és áldás, békesség a mi Prófétánkra Muhammad-ra, háza népére és minden Társára.

Ezt követően:

Ez egy rövidített értekezés az utazás illemeiről és szabályairól, amelyben igyekeztünk bemutatni a legtöbb dolgot, amire az utazónak szüksége lehet.

Egyedül Allahot kérjük, hogy tegye ezt a munkát őszintén és kizárólag az Ő Kegyes Orcáját (Elégedettségét) keresővé; és tegye hasznossá minden muszlim ember számára.

Az Iszlám Tartalom szolgálatára létrehozott Egyesület Tudományos Bizottsága - a világ különböző nyelvein

Először: az utazás illemei

Azok számára, akik a Zarándoklatra vagy hasonló imádati cselekedet elvégzése céljából kívánnak elutazni, azoknak a következőket kell szem előtt tartani:

1. A Magasztos Allah segítségét és útmutatását kell kérni Isztikhárával (Allah segítségének és útmutatásának kérése), az időt, az utazás eszközét, a társat és az útirányt illetően, ha több útvonal is vezet oda. Ezekkel kapcsolatban kikérheti a tapasztalattal és tudással rendelkező emberek véleményét is. Ami a Hadzsot és az Umrát illeti, e kettő a legjobb utazási cél, minden kétséget kizáróan. Az isztikhára leírása: két rakából álló imát végez, majd ima után olyan fohásszal fohászkodik, amely a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) hiteles formában maradt fenn.

2. Kötelező a Hadzsot vagy az Umrát elvégezni készülő személy számára, hogy Zarándoklata és Umrája által a Magasztos Allah Elégedettségét áhítozza elérni, a Hozzá való közeledést. Óvakodnia kell a világi javak keresésétől, a kérkedéstől, a címek hajszolásától, a képmutatástól, a hírnév hajszolásától; hiszen ezek mind a cselekedet érvénytelenítését eredményezik és így azok nem fogadtatnak el. A Magasztos azt mondja: (Mondd (Muhammad - Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget): "Én csak egy ember vagyok, hozzátok hasonló. Kinyilatkoztatás adatott nekem, hogy a ti istenetek az egyetlen Isten! Aki tehát reméli az Urával való találkozást, cselekedjék helyes tetteket, és ne társítson senkit Ura imádatában!") [A Barlang:110; Q 18:110]. És a Qudsi hagyományban: "Én vagyok az, Aki a legfüggetlenebb a társítás igényétől, és a társaktól. Tehát az, aki olyan tettet hajt végre, amelyben Mellém valakit társít, azt elhagyom és a társítását is." [1]. [1] Muszlim jegyezte le (2985) szám alatt.

3. A Hadzsot vagy az Umrát elvégezni kívánó feladata, hogy jártassá váljon és ismerje meg az Umra és a Hadzs előírásait és szabályozásait, és az utazás előírásait, még azelőtt, hogy útnak indulna. Nehogy elhagyjon valami kötelezően elvégzendőt, vagy valami tilalmas dologban maradjon. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Akivel Allah jót akar tenni - azt jártassá teszi a Vallásban." [2]. [2] Al-Bukhári jegyezte le (3116) szám alatt és Muszlim (100) szám alatt.

4. A Hadzsot vagy az Umrát elvégezni szándékozó feladata és kötelessége, hogy tiszta engedélyezett pénzt használjon fel a Hadzs vagy az Umra elvégzése céljából. Hiszen Allah a Tayyib (Tiszta, Jó) és nem fogad el mást, csak a tisztát! És mert a tiltott pénz (tilalmas forrásból származó) az egyik oka annak, hogy a fohász nem részesül válaszban.

5. Bűnbánatot kell gyakorolni minden elkövetett bűn és engedetlenség miatt. Ha sérelmei, jogtalanságai vannak valakinek az emberekkel szemben, javítani kell a helyzeten és mentesíteni kell őket - legyen itt szó becsületbeli, anyagi vagy más jellegű sérelmekről.

6. Ajánlott az utazó számára, hogy végrendeletet készítsen; tisztázva kinek mi jár és kinek mi a kötelessége. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Nem megengedett a muszlim ember számára, aki rendelkezik valami olyannal, amit örökül hagyhat, hogy két éjszakát eltöltsön, anélkül, hogy megírt végrendelete nála ne lenne." [3] Tanúkat kell hoznia rá; kifizeti az őt terhelő adósságokat és a rábízott letéteket visszaadja a tulajdonosaiknak, vagy engedélyt kér tőlük, hogy azok még nála maradhassanak. [3] Al-Bukhári jegyezte le (2738) szám alatt és Muszlim (1627) szám alatt.

7. Az utazó számára ajánlott, hogy kiválassza a megfelelő kegyes és jóravaló társat. Törekednie kell arra, hogy az a vallásjogi tudást keresők közül kerüljön ki. Ez lehet annak a biztosítéka, hogy helyes és jó módon cselekedhessen és elkerülhesse a hibák elkövetését, az utazása során, a Hadzs vagy az Umra alatt. Megfelelve a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szavainak: "A férfi a szeretett, meghitt barátjának vallásán van, azt követi. Ezért mindenki közületek alaposan válogassa meg kit választ szeretett, meghitt barátjának."[4] És a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: "Csak a hívő muszlim társaságát keresd! És az ételedből csak és kizárólag istenfélő egyen!" [5]. [4] Abú Dáwúd jegyezte le (4833) szám alatt. [5] Abú Dáwúd jegyezte le (4832) szám alatt és at-Tirmidi (2395) szám alatt.

8. Az utazást elkezdőnek ajánlott illendően elbúcsúznia a családjától, rokonaitól, szomszédaitól, közeli barátaitól, társaitól. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Aki elutazni készül, mondja azoknak, akiket hátrahagy: Allah oltalmába és gondnoksága alá helyezlek benneteket. Ő az, Aki soha nem vesztegeti el a Reá bízottakról történő gondoskodást."[6] A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) úgy búcsúzott a Társaitól, ha közülük valaki is útra indult, hogy azt mondta: "Asztawdiu-Lláha dínaka wa amánataka wa khawátíma amalik - Allah oltalmába helyezem a vallásodat, mindent amivel meglettél bízva és a legvégső cselekedeteidet." A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt szokta mondani annak, aki egy átfogó tanácsot kért tőle az utazása előtt: "Allah lásson el útravalóként, istenfélelemmel és bocsássa meg a bűnöd; és könnyítse meg számodra a jó dolgokat bárhol is légy".[8] Egy férfi, aki utazásra akart indulni, eljött a Prófétához (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) és azt mondta neki: Ó, Allah Küldötte! Adj tanácsot nekem. Ő pedig azt mondta: "Azt tanácsolom neked hogy féld Allahot, és mond Allahu akbar miden emelkedőnél." Amikor a férfi elindult, a Próféta azt mondta: "Ó, Allah! Tedd kicsivé számára a földet, és tedd könnyűvé számára az utat!" [9] [6] At-Tabaráni jegyezte le (823) szám alatt. [7] Ahmad jegyezte le, a Musznad című munkájában, (4524) szám alatt. [8] At-Tirmidhi jegyezte le (3444] szám alatt. [9] Ahmad jegyezte le, a Musznad című munkájában, (9724) szám alatt.

9. Ne vigyen magával az útra csengőt, furulyát vagy kutyát! Az Abu Hurayra (Allah legyen elégedett vele) által továbbadott hagyomány értelmében, miszerint a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Az angyalok nem kísérik el azon utazókat, akiknél kutya vagy csengő van". [10]. [4] Muszlim jegyezte le (2113) szám alatt.

10. Ha utazásra akar indulni az egyik feleségével és több felesége van, akkor sorsot húz közöttük és amelyik megnyeri az utazhat el vele. Aisha (Allah legyen elégedett vele) azt mondta: "Ha Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) utazásra akart indulni, sorsot húzott feleségei között és akit kihúzott, az utazhatott el vele". [11]. [11] Al-Bukhári jegyezte le (2593) szám alatt és Muszlim (2770) szám alatt.

11. Ajánlott a számára, hogy csütörtöki napon induljon el, a nap legelején, ha erre lehetősége van. Hiszen a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) is így cselekedett. Ka'b bin Málik (Allah legyen elégedett vele) azt mondta: "Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) a legtöbbször csütörtökön indult el, ha utazásra akart indulni." [12] [12] Al-Bukhári jegyezte le (2949) szám alatt.

12. Ajánlott számára, hogy amikor elhagyja a házat, például utazáskor vagy másért, mondja el a házból való kilépés fohászát, és így szóljon a távozáskor: "Bi-szmi-Lláh, tawakkaltu alá-Lláhi wa lá hawla wa lá quwwata illá bi-Lláh, Alláhumma inní aúdu Bika an adilla aw udall aw azilla aw uzall aw azlima aw uzlam aw adzshala aw yudzshala alayy" (Allah Nevében, Allah-ra hagyatkozom, nincs más erő és hatalom csak Allah által. Ó, Allah! Én bizony Hozzád menekülök attól, hogy eltévelyedjek vagy tévelygésbe vigyenek, vagy megbotoljak, vagy botlásra kényszerítsenek, vagy zsarnoki jogtalansággal járjak el, vagy velem bánjanak zsarnoki bűnös módon, vagy hogy tudatlanul rosszat tegyek vagy velem tegyenek tudatlanul rosszat.) [13]. [13] Abú Dáwúd jegyezte le (5094) szám alatt.

13. Ajánlott a számára, hogy az utazás fohászát mondja el ha felül egy állat hátára, vagy autóba száll, vagy repülőre ül vagy bármi más utazási eszközt vesz igénybe, és azt mondja: "Alláhu akbar, Alláhu akbar, Alláhu akbar, majd azt mondja:{Szubhána-lladí szakhkhara laná hádá wa má kunná lahu muqrinín wa inná ilá Rabbiná la-munqalibún} 14) [A Díszek: 13-14; Q 43:13-14] Alláhumma inná nasz’aluka fí szafariná hádá al-birra wa-t-taqwá wa mina-l-amali má tardá, Alláhumma hawwin alayná szafaraná hádá wa-atwi anná budahu, Alláhumma Anta-sz-Száhibu fí-sz-szafar, wa-l-Khalífatu fi-l-ahl, Alláhumma inní aúdu Bika min wathá’i-sz-szafari wa ka’ábati-l-manzar, wa szú’i-l-munqalabi fí-l-máli wa-l-ahl. - Allah a legnagyobb, Allah a Legnagyobb, Allah a legnagyobb; majd azt mondja: (Magasztaltassék az, Aki mindezt a mi szolgálatunkra kényszerítette. Mi ezt nem tudtuk volna megtenni." 13 "Mi bizony Urunkhoz vesszük utunkat." 14) [A Díszek: 13-14; Q 43:13-14] Ó, Allah! Mi ezen az utunkon kérjük a kegyes viselkedést és az istenfélelmet és az olyan cselekedetet, amellyel Te elégedett vagy. Ó, Allah! Könnyítsd meg nekünk ezt az utunkat! És tedd röviddé annak távolságát! Ó, Allah! Te vagy a Társ az úton és Te vagy a Gondoskodó a családról. Ó, Allah! Én Hozzád menekülök ennek az utazásnak a nehézsége elől, és a gonosz tekintetek elől [15] és attól, hogy a javakat és a családot rossz állapotban találjam a visszatéréskor.[16]" [17] A watha asz-szafar kifejezés: az utazás nehézségei, gyötrelmei; lásd: al-Ifszáhu an maání-sz-sziháh (4/284) [Asz-sziháh (hiteles) hagyomány munkák jelentéseinek közzététele; {alapvetően al-Bukhári és Muszlim munkáinak magyarázata}; szerző: Ibn Hubayra]. [15] Rossz külső megjelenés, megtörtség, meggyötörtség és szomorúság; lásd: al-Ifszáhu an maání-sz-sziháh (4/284). [16] Az (al-munqalab) szó: a visszatérés, a hazatérés; lásd: al-Ifszáhu an maání-sz-sziháh (4/284). [7] Ahmad jegyezte le a Musznad című munkájában, (6374) szám alatt.

14. Ajánlott, hogy ne egyedül utazzon, minden társ és kísérő nélkül; a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szavainak megfelelően: "Ha az emberek tudnák azt, amit én tudok arról, hogy mit jelent az egyedüllét, akkor egyetlen lovas (azaz: utazó) sem indulna útnak éjjel egyedül". [18]. [18] Al-Bukhári jegyezte le (2998) szám alatt.

15. Az utazók, egyet maguk közül vezetőnek választanak meg, hogy így sokkal egységesebbek legyenek a cél elérése érdekében, jobban összhangban legyenek és nagyobb esélyük legyen úti céljuk elérésére. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Ha hárman útnak indulnak, egyiküket tegyék meg vezetőnek maguk közül!" [19]. [19] Abú Dáwúd jegyezte le (2608) szám alatt.

16. Igyekeznie kell elvégezni azon kötelezettségeket, amelyeket a Magasztos Allah szabott ki rá az engedelmességi cselekedetekből és el kell kerülnie a megtiltott dolgokat. Jó erkölcsökkel rendelkezzen; segítenie kell azt, aki segítségre és támogatásra szorul; a tudást át kell adnia annak, akinek szüksége van rá. Legyen bőkezű a javaival, saját maga és hitbeli testvérei érdekeit szolgálva használja vagyonát, a szüksége és szükségük céljából.

17. Gondoskodjon kellő mennyiségű anyagi forrásról és az utazás kiadásait fedező eszközökről, mert előfordulhatnak szükséghelyzetek és váratlan események.

18. Mindezek során, legyen jókedvű, mosolygós, jólelkű, igyekezzen örömöt szerezni útitársának; hogy szeretett, kedvelt társakká válhassanak.

19. Türelemmel kell viseltetnie társaival szemben, ha durvaságot tanúsítanak vagy nem értenek egyet a véleményével, és a legjobb módon kell bánnia velük, hogy megbecsült és tisztelt legyen a szemükben.

20. Ajánlott az utazók számára, hogy ha megállnak egy helyen, a pihenés szándékával, akkor egymáshoz közel húzódjanak; hiszen a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) néhány Társa, midőn megálltak valahol, szétszéledtek a szorosokban és a völgyekben; erre a Próféta(Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Bizony a ti szétszéledésetek és szétszóródásotok ezekben a szorosokban és völgyekben - az bizony teljes mértékben a sátántól jön hozzátok!" [20] ezt követően, sokkal szorosabban, egymás közelébe húzódtak, olyannyira, hogy ha egy ruhát takartak volna rájuk az egymaga betakarta volna őket. [20] Ahmad jegyezte le a Musznad című munkájában, (17736) szám alatt.

21. Ajánlott, hogy amikor az ember egy helyen megáll – legyen az utazás közben vagy más alkalommal, akkor mondjon egy olyan fohászt, ami hiteles formában maradt fenn a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget): "Allah teljes és tökéletes Szavaiban keresek menedéket minden rossztól, amit teremtett." [21], hiszen ha ezt elmondta, semmi nem árthat neki, amíg el nem hagyja azt a helyet, ahol megszállt. [21] Muszlim jegyezte le (2708) szám alatt.

22. Ajánlott a számára, hogy az emelkedőkön felfelé menve Allahu akbar-t mondjon; a lejtőkön leereszkedve és a völgyekben pedig dicsőítse Allahot, mondván (szubhánAllah); Dzsábir (Allah legyen elégedett vele) azt mondta: "Ha felfelé mentünk Allahu akbar-t (Allah a legnagyobb!) mondtunk, ha pedig leereszkedőben voltunk: szubhánAllah-ot (magasztaltassék Allah!) mondtunk". [22] A takbír (Allahu akbar) során nem emelték fel a hangjukat; hiszen a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Ó, emberek! Ne terheljétek túl magatokat! Hiszen Akit szólítotok nem süket és nincs is távol. Ő veletek van, Ő a Halló és a Közeli". [23]. [22] Al-Bukhári jegyezte le (2994) szám alatt. [23] Al-Bukhári jegyezte le (2993) szám alatt.

23. Ajánlott számára, hogy utazása során éjjel haladjon, és annak is az első részében, megfelelően a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szavainak: "Utazzatok éjjel, hiszen a föld éjjel föltekertetik (az utazás gyorsabbnak és rövidebbnek tűnik)". [24]. [24] Abú Dáwúd jegyezte le (2571) szám alatt.

24. Ajánlott számára, hogy az utazása során sokszor és gyakran fohászkodjon, a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szavainak megfelelően: "Három fohász, minden kétséget kizáróan, meghallgatásban részesül : az elnyomott fohásza, az utazó fohásza, és a szülő fohásza a gyermeke ellen". [25]. [25] Ahmad jegyezte le a Musznad című munkájában, (10771) szám alatt.

***

Másodszor: a tisztaság az utazás során

Az utazó ember kötelessége, hogy törődjön a tisztaságával, végezzen wudut a kisebb tisztátalanság esetén és ghuszl-t a nagyobb tisztátalanság esetén.

Ha nem talál vizet, vagy nagyon kevés vízzel rendelkezik, ami csupán étkezéséhez és ivásához elegendő; végezzen tayammum-ot.

A tayammum végrehajtásának módja: kezével a földre csap és két kezével végigsimítja az arcát és a két tenyerét.

A tayammum által elért tisztaság egy átmeneti, ideiglenes tisztaság, ha vizet talál, a tayammum érvénytelenné válik, és akkor már kötelező a számára a víz használata. Ha a nagyobb tisztátalanságtól tayammum révén szabadult meg, majd vizet talál, abban az esetben előírt a számára, hogy ghuszl-t (nagyobb tisztálkodást) végezzen. Ha pedig csak a szükségét végezte az illemhelyen és tayammum-ot végzett, ám ezt követően vizet talál, kötelező a számára a wudu (kisebb tisztálkodás) elvégzése; ahogy a hagyományban olvashatjuk: "A tiszta föld egy eszköz a muszlim ember tisztálkodása számára, még ha tíz évig nem is talál vizet. Ám ha vizet talál, akkor félje Allahot, és hagyja, hogy a víz érintse meg a bőrét!" [26]. [26] Al-Bazzár jegyezte Musznad című munkájában, (10068) szám alatt.

A két lábbeli végigsimítása, a Koránban és a Szunnában előírt törvényi előírás és a Szunna Népének közmegegyezése is ezt igazolja.

A lábbelikre és az azokhoz hasonlók rátörléshez előírt feltételek vannak:

1. A két lábbelinek, vagy a két zokninak megengedettnek és tisztának kell lennie.

2. Azokat a teljes tisztaság (tahára) állapotában lévő ember öltötte fel.

3. Azoknak el kell takarniuk a kötelezően előírt részeket, amelyet meg kell mosni a wudu során.

4. A rátörlés megengedett a kisebb tisztátalanság esetén; ám nem megengedett a dzsanába (nagyobb tisztátalanság, mint például nemi élet) esetén, sem semmi más esetében, ami a ghuszl-t (nagyobb tisztálkodás) teszi kötelezővé.

5. A végigsimításnak, a vallás által meghatározott időszak alatt van érvénye. Ez pedig egy nap és egy éjjel, a helyben tartózkodó számára, és három nap és három éjszaka, az utazó esetében. Ez az időszak, hiteles formában, a kisebb tisztátalanság megszüntetése érdekében végzett első végigsimítás pillanatával kezdődik és huszonnégy óra elteltével ér véget az érvényessége a helyben tartózkodó személy esetében, és hetvenkét óra elteltével az utazáson lévő személy esetében.

A végigsimítás érvénytelenné válik a következő három esetben:

1. Ha valami olyasmi történik, ami a ghuszl-t teszi kötelezővé; mint a dzsanába (nagyobb tisztátalanság), akkor az érvényteleníti a végigsimítást és a ghuszl elvégzését teszi szükségszerűvé.

2. Ha leveti a két lábbelit azt követően, hogy azokat végigsimította.

3. Ha lejár a vallás által előírt időszak, érvénytelenné válik a végigsimítás.

***

Harmadszor: az ima, utazás során történő, lerövidítésének előírásai és szabályozásai:

Az ima lerövidítése, az utazás során jobb, mint a teljes elvégzése; ám ha az utazó a négy rakából álló imáját négy rakásként végzi el, az érvényes, de nem követte az ajánlottabb módot.

Az utazó akkor kezdheti el lerövidíteni az imáját, ha falujának vagy városának minden egyes házát elhagyta; ez a Tudósok többségének a véleménye.

És ha utazik az ima idő kezdete után, akkor rövidítheti azt; mert még az idő vége előtt indult el.

A dohor és aszr, valamint a maghrib és isha imák összevonása szunna az utazó számára, ha szükség van rá, amikor az utazás gyors ütemben folytatódik. Ilyenkor azt kell tennie, ami számára könnyebb, akár az előrehozott összevonás, avagy a későbbi időpontra halasztott összevonás.

Ha azonban az utazónak nincs szüksége az összevonásra, akkor nem kell összevontan végezni. Például ha megáll egy helyen és nem akar onnan továbbmenni csak a második ima idejének bekövetkezte után, ebben az esetben az a jobb, ha nincs összevonás; hiszen nincs rá szüksége. Ezért a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) sem vonta össze az imákat, amikor Minában tartózkodott a Búcsú Zarándoklata idején, hiszen erre nem volt szüksége.

Ami az önkéntes imákat illeti, az utazó ugyanannyi önkéntesen végzett imát végezhet, amennyit a helyben tartózkodó végez. Elvégezheti a Duha imát, vagy az éjszakai önkéntes imákat, vagy a witr imát és másokat az önkéntesen végzett imákból; kivéve dhuhr, a maghrib és az isha imák előtt és után végzett szunna rakákat. A Szunna azt tanítja, hogy ezeket nem imádkozza.

Az önkéntesen végzett imát el lehet végezni a járművön is az utazás során, mint a repülőn, az autóban, a hajón és bármilyen más utazási eszközön. Ami a kötelezően előírt imákat illeti, azok elvégzése céljából le kell szállni a járműről, kivéve ha arra valaki nem képes.

Az utazó imája érvényes, ha egy helybeli mögött imádkozik. Az utazónak úgy kell befejeznie az imáját, mint ahogy az imámja végzi, függetlenül attól, hogy az egész imát, egy rakát vagy kevesebbet ért el. Akkor is teljes imát végez, ha az utolsó tasahhud-kor csatlakozik az imámhoz az elköszönés előtt. Ez az elfogadott álláspont a Tudósok között.

***

Negyedszer: A Hadzs és az Umra (Kisebb Zarándoklat), vagy az utazás utáni visszatérés illemei

Ajánlott, hogy sietve térjen haza és ne hosszabbítsa meg az utazást, ha arra nincs semmilyen szükség; a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szavainak megfelelően: "Az utazás egy darab a gyötrelemből; megakadályozza az embert a szokásos étkezésében és ivásában, alvásában; így ha valaki is közületek elvégezte a feladatát, sietve térjen haza a családjához." [27]. [27] Al-Bukhári jegyezte le (1804) szám alatt és Muszlim (1927) szám alatt.

Ha a hazájába való visszatérést szándékozza, akkor mondja el az utazás fohászát amikor felszáll a járművére, és ahhoz még tegye hozzá: "Áyibúna tá'ibúna ábidúna li-Rabbiná hámidún - visszatérők vagyunk, az Urunkhoz bűnbánattal fordulók, az Urunkat szolgálók, és Neki hálát adók [28]. [28] Al-Bukhári jegyezte le (1797) szám alatt és Muszlim (1342) szám alatt.

Az utazásából való visszatérése során ajánlott számára azt mondani, ami hiteles formában fennmaradt a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget); midőn ő portyáról, harcból, Zarándoklatról vagy Umráról tért vissza, akkor minden emelkedőn az "Allahu Akbar"-t mondta el háromszor; majd mondta: "Nincs más jogosan imádható isten - csupán az Egyedüli Allah! Nincs Neki társa! Övé az uralom és a hatalom és Őt illeti meg a teljes dicsőítés és hála! Ő mindenre képes. Visszatérők vagyunk, az Urunkhoz bűnbánattal fordulók; az Urunkat szolgálók, leborulók és Neki hálát adók. Allah megtartja az ígéretét, támogatva győzelemre segíti az Ő szolgáját és egyedül Ő verte le a pártokat [29]. [29] Al-Bukhári jegyezte le (4116) szám alatt.

Ajánlott a számára ha meglátja a városát, hogy azt mondja: "Áyibúna tá'ibúna ábidúna li-Rabbiná hámidún - visszatérők vagyunk, az Urunkhoz bűnbánattal fordulók, az Urunkat szolgálók, és Neki hálát adók." [30], ezt ismétli addig, amíg be nem ér a településére; mivel a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) is ezt tette. [2] Al-Bukhári jegyzte le (1797) szám alatt és Muszlim (1342) szám alatt.

Nem szabad visszatérnie éjjel a családjához; ha hosszabb ideig volt távol, kivéve ha valamilyen szükség nem kényszeríti erre és előzőleg értesítette őket éjjeli érkezéséről; hiszen a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megtiltotta azt. Dzsábir (Allah legyen elégedett kettejükkel) azt mondta: "Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megtiltotta, hogy az ember éjszaka kopogtatva térjen haza a családjához." [31]. Az ebben rejlő bölcsesség pedig azzal magyarázható, ami egy másik továbbításban olvasható: "Amíg a rendezetlen hajú asszony meg tud fésülködni [32] és az az asszony, akinek a férje sokáig távol volt le tudja borotválni a nemi szőrzetét." [33], Egy másik verzióban: "Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megtiltotta, hogy az ember éjjel váratlanul térjen haza a családjához, mintha gyanakodna rájuk, vagy hibákat akarna keresni náluk." [34]. [31] Muszlim jegyezte le, (715) szám alatt. Az arab szövegben szereplő Sa'tha szó tartalma: az a nő akinek régen volt olajozva és fésülve a haja. Az al-isztihdád szó: a vas, az acél, a penge használata a szőrzet leborotválására. Az al-maghíba: az a nő, akinek a férje sokáig távol volt; lásd: al-Aszbahání: at-Tahrír fí Sarh Szahíh Muszlim (Muszlim Hiteles című munkájának magyarázata) (292. oldal). [33] An-Naszá'i jegyezte le (9099) szám alatt. [34] Muszlim jegyezte le, (715) szám alatt.

Az utazásból hazatérő számára ajánlott, hogy a közelben lévő mecset meglátogatásával kezdjen, és ott végezzen két rakából álló imát, ahogyan azt a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) is tette.

Az utazó számára, az utazásából való visszatérésekor ajánlott, hogy legyen kedves a családja gyermekeihez, a szomszédaival, illendő és kegyes módon viselkedjen velük, amikor fogadják őt. Ibn Abbász-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel) maradt fenn, aki azt mondta: Mikor a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megérkezett Mekkába a Banú Abd al-Muttalib gyermekei fogadták őt, az egyiket maga előtt felemelte a másikat maga mögött. Abdullah bin Dzsafar (Allah legyen elégedett vele) azt mondta: "Mikor a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) visszatért egy utazásból, találkozott velünk; velem és Haszannal vagy Huszaynnal, egyikünket maga elé vett föl, a másikunkat maga mögé, és így vitt minket, míg be nem értünk Medinába". [35]. [35] Muszlim jegyezte le, (2428) szám alatt.

Ajánlott az ajándékozás, mivel ez segít megnyugtatni a szíveket és eltünteti a haragot. Ajánlott elfogadni az ajándékot, és viszonozni azt, és nem kívánatos a visszautasítása, ha nincs különösebb vallási akadálya. Ezért mondta a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget): "Adjatok egymásnak ajándékot és szeretni fogjátok egymást". Az ajándékozás az egyik módja a szeretet és barátság kialakításának a muszlimok között. [36] Al-Bayhaqi jegyezte le az Asz-Szunan al-Kubrá című munkájában, (11946) szám alatt.

Ha az utazó hazatér, ajánlott az ölelés, ahogyan az hiteles formában maradt fenn a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) Társaitól; ahogyan azt Anasz (Allah legyen elégedett vele) mondta: "Ha találkoztak kezet fogtak egymással, ha pedig utazásról tértek vissza megölelték egymást" [37]. [37] At-Tabaráni jegyezte le az al-Awszat című munkájában, (97) szám alatt.

És Allah áldja meg és adjon örök üdvösséget a mi Prófétánknak, Muhammad-nak.