A hiteles hitvallás (al-ᶜaqīdatu-ṣaḥīḥa) és mindaz, ami azzal ellentétes.

A hiteles hitvallás (al-ᶜaqīdatu-ṣaḥīḥa) és mindaz, ami azzal ellentétes.

Összeállította:

Az igen tisztelt és nagyra becsült aš-šaykh ʿAbdu-l-ʿAzīz bin ʿAbdullāh bin Bāz

A Könyörületes és Irgalmas Allah Nevében

Bevezetés

Minden hála csak Alláhot illeti, áldás és békesség arra aki után nem jön több próféta, az ő háznépére és a Társaira.

Ami pedig ezek után következik (ammā baʿdu): Mivel a hiteles és helyes hitvallás az Iszlám Vallás alapelve, és a tiszta romlatlan Hit (al-millatu) alapja, úgy láttam helyénvalónak, hogy egy előadás tárgya az legyen. Köztudott, hogy a Könyvből és a Szunna-ból származó bizonyítékok arra utalnak, hogy a vallási mondani illetve tennivalók csak akkor fogadhatóak, ha helyes hitvallás alapján történnek. Ha a hitvallás romlott és nem hiteles - kárba vesznek mindazon cselekedetek és szavak, amelyek abból fakadnak; ahogyan a Magasztos mondja: (Ezen a napon megengedtettek nektek a jó dolgok. És azok étele, akiknek a Könyv adatott megengedett a számotokra és a ti ételetek megengedett az ő számukra. És (megengedettek házasság céljából) az erényes hívő asszonyok és az erényes asszonyok azok közül, akiknek az Írás adatott előttetek, ha megadjátok nekik az ő jussukat erényesen és nem parázna módon és nem szeretőket tartókként. Aki pedig tagadja a hitet, annak kárba vész a cselekedete. És a vesztesekkel lesz a Túlvilágon.) [Az Asztal:5; Q 5:5]. És a Magasztos azt is mondja: (És bizony már korábban azt a sugallatot kaptad Te (Muḥammad - Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) és azok, akik előtted voltak, hogy ha társítasz, akkor cselekedeteid kárba vesznek és a kárvallottak közé fogsz tartozni.) [A Csapatok:65; Q 39:65] Az erre a tartalomra utaló Versek nagy számban olvashatók. Allah világos Könyve és Küldöttének (Urának legkiválóbb áldásai és békessége reá) hűséges és őszinte Szunna-ja arra mutat, hogy a hiteles hitvallás így foglalható össze: Hit Allah-ban, az Ő Angyalaiban, az Ő Könyveiben, az Ő Küldötteiben, az Utolsó Napban, és az Isteni Elrendelésben, annak jó és rossz aspektusaiban. Ez a hat tétel alkotja a hiteles hitvallás alapvető forrásait, amelyeket Allah Kegyes Könyve hozott le, és ezekkel (bízta) meg Allah az Ő Küldöttét Muḥammad-ot (áldás és békesség reá). Ezen alapelvekből fakad mindaz, amiben hinni kell - a láthatatlan dolgaiból és mindabban, amiről Allah hírt adott és az Ő Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget). Ezen alapelvek bizonyítékai a Könyvben és a Szunna-ban nagyon nagy számban olvashatók, ezek közül való a Magasztos Allah Szava: (Nem az a kegyesség, ha arcotokat napkelet és napnyugat felé fordítjátok. Ám, az igaz kegyesség az ha valaki hisz Allah-ban és az Utolsó Napban és az Angyalokban, és a Könyvben (a Könyvekben) és a Prófétákban.) [A Tehén: 177; Q 2:177]. És a Magasztos Szava: (A Küldött (Muhammad) hisz abban, ami kinyilatkoztatott neki az ő Urától és vele együtt a hívők is mind hisznek Allah-ban, az Ő Angyalaiban, az Ő Könyveiben, és az Ő Küldötteiben. Mi nem teszünk különbséget az Ő Küldöttei között.) [A Tehén:285; Q 2:285] És a Magasztos Szava: (Ó, ti, akik hisztek! Higgyetek Allah-ban és az Ő Küldöttében (Muḥammad) és a Könyvben, amit lebocsátott az Ő Küldöttének, és a Könyvben, amit már korábban lebocsátott. Aki hitetlen Allah-hal szemben és az Angyalaival, Könyveivel, Küldötteivel és az Utolsó Nappal szemben, az bizony messze vivő tévelygésben tévelyeg.) [A Nők:136; Q 4:136] És a Magasztos Szava: (Talán nem tudod, hogy Allah tudja azt, ami az égben van és azt is, ami a földön van? Ez Írásban van! Ez bizony Allah számára könnyű!) [A Zarándoklat:70; Q 22:70] Ami azokat a hiteles hagyományokat illeti, amelyek ezeket az alapelveket bizonyítják nagy számban olvashatók. Ezek közé tartozik az a hiteles és nagyon ismert hagyomány, amit Muszlim jegyzett le a Ṣaḥīḥ-jában, az Igazhívők Vezetője, ʿUmar bin al-Khaṭṭāb (Allah legyen elégedett vele) által továbbadott hagyományban, amikor is Ǧibrīl (béke reá; Gábriel) megkérdezte a Prófétát (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) a Hitről (al-īmānu), ő pedig így szólt: A Hit az, hogy: hiszel Allah-ban, az Ő Angyalaiban, az Ő Könyveiben, az Ő Küldötteiben és az Utolsó Napban és hiszel az Isteni Elrendelésben, annak jó és rossz aspektusaiban. (A hagyomány) [1], Mindkét šaykh (Al-Bukhārī és Muslim) is közli ezt az Abū Hurayra által továbbadott hagyományban. Ebből a hat alapelvből következik és ered mindaz, amiben a muszlimnak hinnie kell a Magasztos Allah iránti kötelességeket illetően (Allah jogai az emberekkel szemben), a Túlvilági Visszatérést (al-Maʿādu) illetően és az ehhez hasonló, a Láthatatlan dolgaihoz tartozó esetekben. [1] Muszlim, Al-Īmān (8) a Hit c. fejezet; at-Tirmidhī, Al-Īmān (2610); an-Nasā'ī, Al-Īmān wa Šarā’iʿuhu (4990), Abū Dāwūd as-Szunna (4695), Ibn Māǧa al-Muqaddima (63); Aḥmad (1/27).

A Magasztos Allah-ban való Hit (al-īmānu bi-Llāhi taʿālā)

Hit abban, hogy Allah az egyetlen igaz isten, egyedül Őt illeti meg az imádat, Rajta kívül senki mást.

A Magasztos Allah-ban való hithez tartozik: hit abban, hogy Ő az egyedüli Igaz Isten, kizárólag Őt illeti meg az imádat, senki mást Rajta kívül - hiszen Ő az emberek megteremtője, Aki kegyesen bánik velük, Aki gondoskodik róluk (életük dolgaiban), Aki ismeri az ő rejtett titkaikat és nyilvános dolgaikat egyaránt; egyedül Ő képes jutalmazni az engedelmeseket közülük, és büntetni az engedetleneket. Ennek az istenszolgálatnak a céljából teremtette meg Allah a két ṯaqalayn-t (az emberiséget és a dzsinneket) és meg is parancsolta nekik az imádatott, ahogyan a Magasztos mondja: Én csupán azért teremtettem a dzsinneket és az embert, hogy Engem imádjanak. (56) [Az Elfújók (Az Elfújó Szelek): 56; Q 51:56] Nem akarom, hogy ők lássanak el, és azt sem, hogy ők tápláljanak engem. (57) [Az Elfújók (Az Elfújó Szelek):57; Q 51:57] (Bizony egyedül Allah az Ellátó (ar-Razzāqu), az Erős és a felettébb Szilárd.) (58) [Az Elfújók (Az Elfújó Szelek):58; Q 51:58] És mondja a Magasztos: (Ó, Emberek! Szolgáljátok az Uratokat, Aki megteremtett benneteket és azokat, akik előttetek éltek (is Ő teremtette meg)! Talán így istenfélők lesztek.) [A Tehén: 21; Q 2:21]. Aki a földet fekvőhellyé tette a számotokra, és az eget építménnyé. És az égből vizet bocsátott alá, amely által gyümölcsöket fakasztott, gondoskodásképpen a számotokra. Ne helyezzetek Allah mellé hasonmásokat, hiszen ti tudjátok. (22) [A Tehén: 22; Q 2:22]. Allah küldetéssel bízta meg a Küldötteket és lebocsátotta a Könyveket, hogy magyarázatul szolgáljon ezen Igazságra és az arra történő felszólításra, és intésként szolgáljon valami olyannal szemben, ami ellentétes ezzel; ahogy a Magasztos és Fenséges mondja: (Minden egyes nemzethez elküldtünk egy Küldöttet azzal, hogy: "Szolgáljátok Allah-ot és kerüljétek el aṭ-ṭāghūt-ot!") [A Méhek:36; Q 16:36]. És a Magasztos azt is mondja: (Nem bíztunk meg előtted (Muḥammad - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) egyetlen Küldöttet sem feladattal csak úgy, hogy sugalltuk neki: "Nincs más jogosan imádható isten csak Én! Engem szolgáljatok hát!") [A Próféták: 25; Q 21:25]. A Magasztos és Fenséges mondja: (Alif-lām rā'. Könyv (Korán), amelynek Versei szilárdan rögzítettek (és egyértelműek), és részletesen magyaráztattak a Bölcs és a Tudással Bíró által.) ((Tanítva azt, hogy) Egyedül Allah-ot imádjátok! Bizony én (Muḥammad) a ti intőtök és örömhír hozótok vagyok Tőle.) [Hud:1-2; Q 11:1-2]. Ennek az istenszolgálatnak az alapvető lényege: egyedül és kizárólag Allahot imádni ezekkel az imádatokkal, mint a fohász, félelem és reménykedés, ima, böjt, áldozat bemutatása, fogadalom és ehhez hasonló istenszolgálati cselekedetek; az Iránta való őszinte alázatossággal, vágyakozással és (a büntetéstől való) félelemmel eltelve, és teljes és tökéletes szeretettel a Magasztos iránt; a szükséges alázattal az Ő magasztossága iránt, hiszen a Kegyes Korán nagy része ezen hatalmas és kiemelkedő alapelv magyarázata céljából bocsáttatott le. Mint a Magasztos Szava: (Szolgáld hát Allah-ot őszinte hittel!) (2) (Bizony csak Allah-ot illeti meg az őszinte vallásosság?) [A Csapatok:2-3; Q 39:2-3]. És a Magasztos Szava: (És az Urad elrendelte, hogy senki mást ne szolgáljatok csak Őt!) [Az Éjszakai Utazás:23; Q 17:23]. A Magasztos és Fenséges Szava: (Fohászkodjatok Allah-hoz őszinte hittel! Még ha ez nem is tetszik a hitetleneknek.) [A Megbocsátó:14; Q 40:14]. A két Ṣaḥīḥ-ban (olvasható) Muʿāḏ-tól (Allah legyen elégedett vele), miszerint a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: Allah joga a hívő szolgákkal szemben, hogy ők csak és kizárólag Őt imádják és ne társítsanak Mellé senkit és semmit." [2] [2] Al-Bukhārī: al-Ǧihādu wa-s-siyar (2701); Muslim: al-Īmānu (30); At-Tirmiḏī: al-Īmānu (2643); Ibn Māǧa: Az-Zuhdu (4296); Aḥmad: (5/238).

Hit mindabban, amit Ő kirótt a hívő szolgái számára és kötelezően előírta a számukra - az Iszlám öt nyilvánvaló és világos Pillérei közül.

Az Allah-ban való hithez tartozik: hit mindabban, amit Ő kirótt a hívő szolgái számára és kötelezően előírta a számukra az Iszlám őt alapvető Pillérével kapcsolatban. Ezek pedig: Tanúságtétel arról, hogy nincs más jogosan imádható isten csak Allah (lā ilāha illā-Llāhu) és arról, hogy Muḥammad Allah Küldötte; az ima pontos elvégzése, a zakāt teljesítése, a Ramaḍān havi böjt, Allah Megszentelt Házához történő Zarándoklat - annak, aki képes (fizikailag és anyagilag) arra; és az ehhez hasonló kötelességek, amelyeket a tiszta vallás hozott el.

A legfontosabb ezen Pillérek közül és a leghatalmasabb közülük a Tanúságtétel arról, hogy: Nincs más jogosan imádható isten csak Allah! És arról, hogy: Muḥammad Allah Küldötte! A Tanúságtétel arról, hogy: Nincs más jogosan imádható isten csak Allah! - szükségszerűvé teszi, hogy egyedül Allah-nak szenteljük az imádatot, és ezáltal kizárunk abból minden mást. Ez a jelentése és tartalma a "Nincs más isten csak Allah!"-nak. Hiszen arra utal a tartalom: hogy nincs senki és semmi más, aki jogosan imádható - kivéve Allah-ot; minden más, amit, akit Allah-on kívül imádnak, legyen az ember, angyal, vagy dzsinn vagy bármi más - az mind hamisan és alaptalanul szolgált. Az imádatra egyedül Allah jogosult; ahogyan a Magasztos mondja: (Ez azért van így, mivel Allah az Igazság. Az pedig, amihez Helyette fohászkodnak az maga a hamisság.) [A Zarándoklat:62; Q 22:62] Korábban már elhangzott annak magyarázata, hogy a Magasztos Allah megteremtette a két ṯaqalayn-t (a két nehezet; az embert és a dzsinneket) ennek az alapvető elvnek az érdekében, és meg is parancsolat nekik ennek követését; ezért bízta meg Küldötteit Küldetéssel, és ezen tartalommal nyilatkoztatta ki a Könyveit. Jól gondolkozzunk el ezen és alaposan vizsgáljuk ezt meg, annak érdekében, hogy világossá váljék, milyen sok muszlim esett bele abba a hatalmas tévedésbe és tudatlanságba ezzel az alapvető elvvel kapcsolatban - míg végül Allah mellett mást is imádtak, és az Ő tiszta és kizárólagos jogát másnak is adták. Ám, Allah az, Akihez segítségért fordulhatunk (Fa-Llāhu-l-mustaʿānu).

Hit abban, hogy Allah a világ Teremtője, és Ő irányítja minden ügyét, Ő rendelkezik felettük - az Ő Tudása, Hatalma és Képessége révén.

A Magasztos Allah-ban való hithez tartozik: Hit abban, hogy Allah a világ Teremtője, és Ő igazgatja minden ügyét, Ő rendelkezik felettük - az Ő Tudása, Hatalma és Képessége révén - ahogyan Ő, a Magasztos, akarja. Továbbá, Ő a világ és a Túlvilág Ura és Birtokosa, minden világok Ura - nincs más Teremtő Rajta kívül, és nincs más Úr Rajta kívül. Ő Küldetéssel bízta meg a Küldötteket és nyilatkoztatta ki a Könyveket, hogy megjavítsa és helyessé tegye az emberek életét és felszólítsa őket arra, amiben a menekülésüket és a boldogulásukat megtalálhatják itt a földi létben és majdan a Túlvilágon. És neki, a Magasztosnak, ebben nincs társa; ahogyan a Fenséges mondja: (Allah mindennek a Teremtője és Ő mindennek a Felvigyázója.) [A Csapatok:62; Q 39:62]. És a Magasztos azt is mondja: (Bizony a ti Uratok Allah az, Aki megteremtette az egeket és a földet hat nap alatt. Majd a Trón fölé emelkedett. Beborítja az éjszakával a nappalt, amely sietve követi. És (Ő teremtette) a napot és a holdat és a csillagokat. Mind az Ő parancsa alá hajtva. Övé a teremtés és a parancs. Magasztaltassék Allah, a Világok Ura!) [A Magaslatok: 54; Q 7:54].

A Hit az Ő Szép Neveiben (al-Asmā'u-l-Ḥusnā) és az Ő magasztos Tulajdonságaiban (Ṣifātuhu); elferdítés (taḥrīf) nélkül, a tartalmi és értelmi megfosztása (taʿṭīl) nélkül, mibenléte magyarázata (takyif) nélkül, és a hasonlítása (tamṯīl) nélkül.

Szintén az Allah-ban való hithez tartozik: hit az Ő Szép Neveiben, és a magasztos Tulajdonságaiban, amelyek az Ő Hatalmas Könyvében jelennek meg és, amelyek hiteles formában le vannak jegyezve az Ő őszinte és megbízható Küldöttétől: elferdítés (taḥrīf) nélkül, a tartalmi és értelmi megfosztása(taʿṭīl) nélkül, mibenléte magyarázata (takyīf) nélkül, és a hasonlítása (tamṯīl) nélkül. Ellenben, ezeket úgy kell továbbadni és elfogadni, ahogyan eljutottak hozzánk, a hogyan kérdés feltevése nélkül, teljes hittel abban, amire ezek a hatalmas és magasztos tartalmak és jelentések utalnak, amelyek a Magasztos és Fenséges Allah Attribútumai (Lényegéhez elválaszthatatlanul hozzátartozó jellemzők); ezek alapján szabad csak Őt jellemezni, olyan módon, ami illik Hozzá, anélkül, hogy a teremtményeihez hasonlítanánk (bármiben is), az Ő Attribútumait illetően; ahogyan a Magasztos mondja: (Nincs Hozzá hasonló! Ő a mindent Halló és a mindent Látó!) [A Tanácskozás: 11; Q 42:11]. A Magasztos és Fenséges mondja: (Allah-ról ezért ne mondjatok példázatokat! Allah tud, ám ti nem tudtok.) [A Méhek:74; Q 16:74]. Ez a hitvallása a Sunna és a igaz Közösség Népének (ahlu-s-Sunnati wa-l-Ǧamāʿa) , Allah Küldöttek és az ő Követőinek(tisztelettel velük szemben). Továbbá, ez az, amit imám Abū-l-Ḥasan al-Ašʿarī (Allah könyörüljön rajta) továbbított az "Al-maqālātu ʿan aṣḥābi-l-ḥadīth wa Ahl al-Sunna (A hagyomány Követőinek és a Sunna Népének álláspontjai)" című könyvében, és ugyanazt adták át más hitvallás tudósok is.

Al-Awzāʿī (Allah könyörüljön rajta) mondta: Megkérdezték az-Zuhrī-t és Makḥūl-t az isteni tulajdonságokat tartalmazó Versekről; ők pedig így válaszoltak: Úgy adjátok tovább, ahogyan érkeztek (minden változtatás nélkül)! Al-Walīd bin Muslim (Allah könyörüljön rajta) mondta: Megkérdezték Mālik-ot, al-Awzāʿī-t, al-Layṯ bin Saʿd-ot és Sufyān aṯ-Ṯawrī-t (Allah könyörüljön rajta) azokról a tudósításokról, amelyek megjelennek az Allah tulajdonságaival kapcsolatban. Mind az felelték: Úgy adjátok azokat tovább, ahogyan érkeztek a hogyan (megkérdezése) nélkül. Al-Awzāʿī (Allah könyörüljön rajta) mondta: mi és a Követők számosan voltunk, akik mondtuk: a Magasztos Allah a Trónja fölött van; és mi hiszünk abban, ami megjelenik a Szunna-ban a Tulajdonságokkal kapcsolatban. Midőn Rabīʿa bin Abī ʿAbdu-r-Raḥmān-t, Mālik šaykh-jét (Allah könyörülete kettejükre) az al-istiwā'u-ról (Allah Trónra emelkedése) megkérdezték, azt mondta: (Az al-istiwā'u nem ismeretlen, ám a hogyan nem ismert; Allah-ra tartozik a Küldetés (ar-Risālatu) kinyilatkoztatása, a Küldött feladata a világos továbbítás, a mi feladatunk, a hit benne és igaznak tartása.) Midőn imám Mālik-ot (Allah könyörüljön rajta) megkérdezték erről, ő így válaszolt:- Az istiwā' jelentése ismert és tudott, a hogyan nem ismert; az ebben való hit kötelező, az arról történő kérdezés pedig újítás. Utána azt mondta a kérdezőnek: Bizony egy rosszándékú embernek látlak. Ezután megparancsolta az eltávolítását.

Hasonló tartalmat jegyeztek fel, az Igazhívők Anyjától, Umm Salama-tól (Allah legyen elégedett vele). Al-imāmu Abū ʿAbdu-r-Raḥmān bin al-Mubāarak (Allah könyörülete rá) azt mondta: (Mi tudjuk és ismerjük azt a tényt, hogy a mi Magasztos Urunk az egek felett van, a Trónján, az Ő teremtményeitől teljesen elkülönülten, elválasztva (velük semmiben sem összekötve). Az imámok álláspontjai e kérdéskörben nagyon nagy számban ismertek, nincs itt arra mód, hogy e rövid ismertetésbe beleférjenek. Aki szeretne erről többet megtudni, az használja azokat a könyveket, amelyeket a Sznna tudósai írtak e témakörben, mint például: az As-Sunna című könyv Imām Aḥmad fia, ʿAbdullāh tollából; vagy At-Tawḥīd (Egyistenhit) a kiváló imám Muḥammad bin Khuzayma szerzeménye; vagy As-Sunna c. könyv Abū-l-Qāsim al-Lālakā'ī aṭ-Ṭabarī írása; vagy As-Sunna, Abū Bakr bin Abī ʿĀṣim könyve; vagy šaykh al-Islām Ibn Taymiyya válasza Ḥamā város népének, ez egy nagyszerű munka, igen hasznos, amelyben a szerző (Allah könyörüljön rajta) elmagyarázza a Sunna népének hitvallását és nagyon sok idézetet is említ a tudósoktól és a törvényi és racionális bizonyítékokat is nagy számban felsorolja, annak bizonyítására, hogy az Ahlu-Sunna (a Sunna Népe, Követői) a hiteles álláspontot képviselik, illetve bemutatja az ellenfeleik téves és hamis állításait. Ehhez hasonlóan, az ő (Ibn Taymiyya) értekezése, amit Ar-Risālatu-t-Tadmuriyya néven szokás emlegetni; ebben bemutatja a helyes álláspontot és a Sunna Népének hitvallását, továbbadott, továbbított (hagyományok révén ismert; naqliyya) és racionális bizonyítékokat felsorakoztatva; és válasz azoknak, akik szembefordulnak mindazzal, ami felfedi az igazságot és pontosan rávilágít a hamisság torz voltára - mindazok számára, akik belenéznek a tudást keresők közül jó szándékkal és az Igazság megismerésének vágyával. Mindenki, aki szemben áll a Sunna Népével abban, amit ők a (Szép) Nevek és Attribútumok terén állítanak, az minden bizonnyal összeütközésbe fog kerülni a továbbított és racionális érvekkel - ez egy tiszta, világos ellentmondás lesz azzal, amit állít és tagad.

Ami a Szunna és a Közösség Népét illeti, ők ugyanazt állítják a Magasztos Allah-ról, amit Ő Maga állít Magáról az Ő Kegyes Könyvében illetve, amit az Ő Küldötte, Muḥammad (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) tanít és továbbít Róla - az ő hiteles Szunna-jában, szilárd állítással (teremtettel való) összehasonlítás nélkül. Ők teljes mértékben mentesnek tartják a Magasztost attól, hogy hasonlóság lenne Közte és a teremtményei között, téve ezt úgy, hogy nem fosztják meg és nem forgatják ki az értelmi és tartalmi jegyeket (barī’an mina-t-taʿṭīl); ők győzedelmesen kerülnek ki az ellentmondások küzdelméből, felhasználva minden bizonyítékot. Ez a Magasztos Allah szokásos eljárása és gyakorlata azokkal, akik ragaszkodnak ahhoz az Igazsághoz, amivel elküldte Küldetéssel az Ő Küldötteit, és azokkal, akik minden erőfeszítést megtesznek és őszintén Allah-hoz ragaszkodnak, keresve Őt, kérve a Magasztost, hogy adjon erőt és értelmet az Igazság megtalálásához és tárja fel a bizonyítékát; ahogyan a Magasztos mondja: (Nem! Mi az Igazságot (ezt a Kegyes Koránt) dobjuk a valótlanra (a hamisságra), amely szétmorzsolja azt és így az elenyészik.) [A Próféták:18; Q 21:18] És a Magasztos azt is mondja: (És nem példálózhatnak neked, csak úgy, hogy az Igazságot hozzuk el neked és szebb magyarázatot.) [Furqan (al-Furqānu):33; Q 25:33]. A nagy tudós (al-ḥāfiẓu), Ibn Kaṯīr (Allah könyörüljön rajta) mondta a híres Korán magyarázatában, midőn a Magasztos és a Fenséges Allah szavait magyarázza: (Bizony a ti Uratok Allah az, Aki megteremtette az egeket és a földet hat nap alatt. Majd a Trón fölé emelkedett.) [A Magaslatok:54; Q7:54]. Egy nagyon szép és tartalmas dolgot ír ezen résszel kapcsolatban, érdemes azt itt idézni, nagyon hasznos tartalma miatt: A következőket mondta (Allah könyörüljön rajta): E téren az emberek nagyon sok álláspontot képviselnek, itt nincs mód ezeket mindet ismertetni. Ellenben, e tekintetben, mi a Kegyes Elődök (as-Salafu-ṣ-Ṣāliḥ) nyomdokain és tanításán járunk: Mālik, al-Awzāʿī, aṯ-Ṯawrī, al-Layṯ bin Saʿd, aš-Šāfiʿī, Aḥmad, Isḥāq bin Rāhawayh és mások is a muszlimok imámjai közül, a régiek és az újabbak közül (azt tartják): úgy kell azokat továbbadni, ahogyan érkeztek, a 'hogyan' megkérdezése nélkül (takyīf), összehasonlítás nélkül, és értelmi és tartalmi megfosztás (taʿṭīl) nélkül. Az a nyilvánvaló és kézenfekvő dolog, ami egyből az összehasonlítók eszébe jut - azt tiltani és tagadni kell Allah esetében; hiszen Allah nem hasonlít semmihez és senkihez a teremtményei közül, és semmi sincs, ami Hozza hasonló lenne, Ő a Halló és a Látó. Ellenben, az az elfogadott, ahogyan az imámok is tartják, köztük Nuʿaym bin Ḥammād, al-Khuzāʿī, aki al-Bukhārī tanítómestere, és mondják: aki összehasonlítja Allah-ot az Ő teremtményeivel az hitetlen; aki pedig tagadja azt, amivel Allah saját Magát jellemezte az szintén hitetlen; hiszen abban, amivel Allah Magát jellemzi és abban, ahogyan az Ő Küldötte leírja Őt - egyikben sincs összehasonlítás (tašbīh). Aki pedig elfogadja és vallja a Magasztos Allah-hal kapcsolatban mindazt, ami a világos és egyértelmű Versekben megjelenik és a hiteles híradásokban, olyan módon, ahogyan az illik Allah Magasztosságához, és tagadja a Fenséges Allah-hal kapcsolatban a hiányosságokat, az bizony az Igaz Vezetés Útján jár!

Hit az Angyalokban

Ami az angyalokban való hitet illeti: ez tartalmazza a bennük való hitet általánosságban és részleteiben; a muszlim hisz abban, hogy Allah-nak vannak angyalai, akiket Ő teremtett meg az Ő szolgálatára és az Iránta való engedelmességre; és úgy írja le őket, mint igen tisztelt hívő szolgák, akik soha nem előzik Őt meg a szóban, és az Ő Parancsa szerint tevékenykednek. (Ő tudja mi van előttük és mi van mögöttük. Közbenjárást csak annak érdekében tehetnek, akivel Ő elégedett, és ők az Iránta való félelemtől rettegnek.) [A Próféták:28; Q 21:28]. Ők számos csoportra tagozódnak; vannak közöttük olyanok, akik a Trón hordozásával bízattak meg, vannak, akik a Paradicsom és a Tűz Őrei, és vannak olyanok, akik az emberek cselekedeteit jegyzik fel. Teljes részleteiben hiszünk azokban, akiket Allah és az Ő Küldötte megnevezett közülük, mint Ǧibrā'īl (Gábriel), Mīkā'īl, és Mālik, a Tűz Őrzője, és Isrāfīl, akinek a feladata a Kürt megfújása lesz; akinek említése megtalálható a hiteles hagyományokban. A Ṣaḥīḥ-ban olvasható, ʿĀ’iša-tól (Allah legyen elégedett vele), miszerint a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: Az angyalok fényből teremtettek meg, a dzsinnek füst nélküli tűzből lettek teremtve, és Ádám pedig abból teremtetett meg, ami már leíratott nektek." [3] Muszlim jegyezte le a Szahíh-jában. [3] Muslim: Az-Zuhdu wa-r-raqā'iq (2996), Aḥmad (6/153).

Hit a Könyvekben

Hasonlóan, a Könyvekben való hit; összességében kell hinni abban, hogy Allah lebocsátva kinyilatkoztatott Könyveket az Ő Prófétáinak és Küldötteinek, hogy (ezek által) megvilágítsa az Igazságot és arra szólítson fel; ahogyan a Magasztos mondja: (Valóban elküldtük a Mi Küldötteinket a világos bizonyítékokkal és leküldtük velük az Írást és a mérleget, hogy az emberek igazságosak legyenek.) [A Vas:25; Q 57:25]. És a Magasztos azt is mondja: (Az emberek egyetlen közösséget alkottak. És Allah elküldte a prófétákat örömhír közlőkként és intőkként. És lebocsátotta velük a Könyvet az Igazsággal, hogy ítélkezzen az emberek között abban, amiben összekülönböztek. Ám csak azok között keletkezett vita körülötte.) [A Tehén:213; Q 2:213].

Részleteiben, hiszünk azokban, amelyeket Allah megnevezett közülük, mint at-Tawrātu (Tóra), al-Inǧīlu (Evangélium), az-Zabūr és al-Qur'ānu (a Korán), ez utóbbi a legkiválóbb közöttük és a (korábbi könyvek sorát) lepecsételő (utána már nem jön isteni kinyilatkoztatás). Ez (a Korán) felügyel a korábbi könyvekre és igaz tartalmukat elfogadja; ez az a Könyv, amelyben minden nemzetnek hinnie kell és követni azt, a törvénykezését elfogadva alkalmazni, azzal együtt, ami hitelesen fennmaradt Allah Küldöttének (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) Szunna-jából. Hiszen a Magasztos Allah küldetéssel bízta meg az Ő Küldöttét, Muḥammad-ot (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) és Küldöttként küldte őt minden teremtett számára - emberekhez és a dzsinnekhez egyaránt. Lebocsátva kinyilatkoztatta neki ezt a Koránt, hogy általa ítélkezhessen; megtette azt (al-Qur'ānu) gyógyulásnak a lelkek számára és magyarázatnak minden dologra és igaz vezetéssé és könyörületté tette a hívők számára. Ahogy a Magasztos mondja: (Ez a Könyv (a Korán), amit kinyilatkoztattunk - áldott. Azt kövessétek! Legyetek istenfélők! Talán könyörületben részesültök.) [A Lábasjószágok:155; Q 6:155]. És mondja a Magasztos: (Mi lebocsátottuk neked a Könyvet - minden dolog magyarázataként, útmutatásként, könyörületként és örömhírként a muszlimok számára.) [A Méhek: 89; Q 16:89]. És a Magasztos azt is mondja: (Mondd: "Ó, emberek! Én bizony Allah Küldötte vagyok hozzátok, mindenkihez közületek; Allah-é, Akié az egek és a föld birodalma. Nincs más isten csak Ő. Ő kelt életre és Ő küld a halálba. Higgyetek Allah-ban és a Küldöttében, az írástudatlan Prófétában - ő hisz Allah-ban és az Ő Szavaiban - és kövessétek őt! Talán az Igaz Útra vezéreltettek.) [A Magaslatok:158; Q 7:158]. E témakörben nagyon sok Vers található.

Hit a Küldöttekben

Hasonlóan, kötelező a hit a Küldöttekben - összességükben és egyenként is; hiszünk abban, hogy a Magasztos Allah Küldötteket küldött az emberekhez, akik közülük valók voltak, örömhír hozókként és intőkként és az Igazságra felszólítókként. Aki meghallgatja őket és elfogadja Küldetésüket az győzedelmes lesz a boldogulásban; aki pedig szembefordul velük az csalódottságban és sajnálatos megbánásban fog elmerülni. (A Küldöttek sorát) Lepecsételő (lezáró) és közöttük a legjobb, a mi Prófétánk, Muḥammad bin ʿAbdullāh - (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget); ahogyan a Magasztos és Fenséges Allah mondja: (Minden egyes nemzethez elküldtünk egy Küldöttet azzal, hogy: "Szolgáljátok Allah-ot és kerüljétek el a ṭāghūt-ot!") [A Méhek:36; Q 16:36]. És a Magasztos azt is mondja: (Küldöttek, akik örömhír hozókként és intőkként jöttek, hogy az embereknek ne lehessen Allah-hal szemben érvük a Küldöttek után.) [A Nők:165; Q 4:165]. És a Magasztos azt is mondja: (Muḥammad egyetlen férfinak sem apja közületek. Ő Allah Küldötte, és a Próféták Pecsétje.) [A Pártok: 40; Q 33:40]. Akit Allah nevén nevezett, vagy hiteles formában fennmaradt Allah Küldöttétől valamelyikük neve is, abban részletekbe menően és személy szerint hiszünk, mint például Nūḥ (Noé), Hūd, Ṣāliḥ, Ibrāhīm (Ábrahám) (béke reájuk és a mi Prófétánkra is a legkiválóbb áldás és a legtisztább üdvözlet).

Hit az Utolsó Napban (al-Īmānu bi-l-Yawmi-l-Ākhir)

Ami az Utolsó Napba vetett hitet illeti:

Idetartozik mindaz, amiről Allah hírt adott és az Ő Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) - mi fog történni a halál után, mint például a sírban történő próbatétel az ottani büntetés és gyönyör teli öröm; mi fog történni a Feltámadás Napján (Yawmu-l-Qiyāma) a rettenetek és a végtelenül szigorú dolgokból, a Híd (aṣṢirāṭu), a Mérleg (tetteké), az elszámoltatás, a jutalmazás, a lapok (tetteké és elhangzott szavaké) szétosztása az emberek között, lesz olyan, aki jobbjába kapja meg a saját tettei könyvét és lesz olyan, aki a baljába, vagy akár olyan is, aki a háta mögé. Idetartozik még szintén a hit a mi Prófétánk, Muḥammad Medencéjében (al-Ḥawḍu-l-mawrūd); a hit a Paradicsomban és a Tűzben, abban a tényben, hogy a hívők látni fogják az Urukat és Ő beszélni fog velük és más ehhez hasonló tantételek, amelyekről a Kegyes Korán tudósít és a hiteles Szunna Allah Küldöttétől (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget). Ezek mindegyikében hinni kell, igaznak kell tartani, olyan módon, ahogyan Allah és az Ő Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megmagyarázta azokat.

Hit az Isteni Elrendelésben (al-Īmānu bi-l-qadari)

Ami az Isteni Elrendelésben való hitet illeti, az négy dolgot tartalmaz:

Első: A Magasztos Allah tudja mi volt és mi lesz, Ő teljes mértékben tudja emberek helyzeteit, életük minden történését, tudja a róluk történő gondoskodás milyenségét, a megszabott idejüket (élettartamukat), és a cselekedeteik összességét és minden ezekhez hasonló dolgokat az ő életükben; mindezekből semmi sem maradhat rejtve a Magasztos és a Fenséges elől; ahogyan a Magasztos mondja: (Allah minden dologról tudomással bír.) [A Tehén:231; Q 2:231]. A Magasztos és Fenséges mondja: (Hogy megtudjátok, Allah minden dologra képes. Allah tudással fog át és vesz körül mindent.) [A Válás:12; Q 65:12].

A második: A Magasztos írásban jegyzi fel mindazt, amit Ő elrendelt és megparancsolt; ahogyan a Magasztos mondja: (Mi tudjuk, mennyit vesz el (a holt testeikből) tőlük a föld. Pontosan őrző (feljegyző) Könyv van nálunk.) [Qāf:4; Q 50:4]. És a Magasztos azt is mondja: (És mindent pontosan számon tartunk egy világos Írásban.) [Ya' Sin (Yā'-Sīn):12; Q 36:12]. És a Magasztos azt is mondja: (Talán nem tudod, hogy Allah tudja azt, ami az égben van és azt is, ami a földön van? Ez Írásban van! Ez bizony Allah számára könnyű!) [A Zarándoklat:70; Q 22:70]

A harmadik: hit az Ő mindent eldöntő Akaratában (mašī'atuhu-n-nāfiḏa); amit Ő akar- az megtörténik; amit Ő nem akar az nem fog megtörténni; ahogyan a Magasztos mondja: (Allah azt tesz, amit akar.) [A Zarándoklat:18; Q 22:18]. A Magasztos és Fenséges mondja: (Az Ő parancsa, ha akar valamit, csak annyi, hogy azt mondja neki: "Légy!" És az már létezik is). [Ya' Sin (Yā'-Sīn):82; Q 36:82]. És mondja a Magasztos: (De ti nem akarhatjátok, csak ha Allah is akarja. Mert Ő Mindentudó és Bölcs). [Az Ember:30; Q 76:30].

A negyedik: A Magasztos (Allah) minden létezőnek a Teremtője, nincs más teremtő Rajta kívül, és nincs más Úr Rajta kívül; ahogyan a Magasztos mondja: (Allah mindennek a Teremtője és Ő mindennek a Felvigyázója.) [A Csapatok:62; Q 39:62]. És a Magasztos azt is mondja: Ó emberek! Emlékezzetek arra a kegyre, amit Allah irántatok gyakorolt. Van-e Allahon kívül teremtő, aki az égből és a földből táplálna benneteket? Nincs más jogosan imádni való isten csak Ő! Hogyan fordulhattok el (Tőle)? [A Teremtés Létrehozója: 3; Q 35:3]. Ami az Isteni Elrendelésben való hitet illeti - az tartalmazza ezt a négy elvet a Szunna és a Közösség Népe között; szemben azokkal, akik tagadják összességében vagy némelyiket a fentiek közül; ők az újítás népe.

A Hit: kimondott szóból és végrehajtott cselekedetből áll; ami növekszik az engedelmességi cselekedetek által és csökken az engedetlenség által.

Az Allah-ban való Hithez tartozik: annak elfogadása, hogy a hit szavak és cselekedetek együttese, ami növekszik az engedelmességi cselekedetek által és csökken az engedetlenség által. Továbbá nem megengedett hitetlennek nyilvánítani egyetlen muszlimot sem, olyan engedetlen bűnök miatt, amelyek kevésbé súlyosak, mint a társítás és a hitetlenség; ilyenek lehetnek: paráznaság (törvénytelen nemi élet), lopás, uzsora habzsolása (használata), bódító (alkoholos) italok fogyasztása, a szülőkkel szembeni engedetlenség és ehhez hasonló nagy bűnök - kivéve ha megengedettnek hiszi ezeket a bűnöket; a Magasztos Allah Szava alapján: (Allah nem bocsátja meg, hogy társítást kövessenek el Vele szemben. Ám megbocsátja azt, ami ezen kívül van, annak akinek akarja.) [A Nők:48; Q 4:48]. Továbbá a hitelesen és több hagyománylánccal továbbadott hagyományok (al-aḥādīṯu-l-mutawātira) tanúsága alapján, Allah Küldöttétől (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget): Allah kihozza a Tűzből azt, akinek a szívében csupán egy mustármagnyi hit is megtalálható.

Az Allah miatti szeretet, az Allah miatti harag, az Allah miatti hűséges támogatás és az Allah miatti ellenségeskedés

Az Allah-ban való hithez tartozik: az Allah miatti szeretet, az Allah miatti harag, az Allah miatti hűséges támogatás és az Allah miatti ellenségeskedés; a hívő szereti a többi hívőt, segítve támogatja őket, haragvással fordul a hitetlenek felé és ha kell szembeszáll velük. E Vallási Közösség Hívőinek élén találjuk (e tekintetben) Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) Társait (Allah áldása rájuk). A Szunna és a Közösség Népe szereti őket (a Társakat) és támogatva segíti őket, megvédve (kiemelkedő rangjukat); szilárdan hisznek abban, hogy ők voltak a legkiválóbb emberek a Prófétákat követően; a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szava alapján: A legjobb nemzedék - az én nemzedékem, majd azoké, akik azután következnek, majd azoké, akik utánuk következnek." [4] Muttafaqun ʿalā ṣiḥatihi (egyetértés van a hitelességét illetően és mind a két šaykh, al-Bukhārī és Muslim is, hitelesnek fogadja el). Hisznek abban és vallják, hogy a legkiválóbb közöttük Abū Bakr aṣ-Ṣiddīq, majd ʿUmar al-Fārūq, majd ʿUṯmān Ḏū-l-Nūrayn, majd ʿAlī al-Murtaḍā - (Allah legyen elégedett velük), majd utánuk (a további hat férfi) a Tízből (ők azok, akik már életükben a Paradicsom örömhírét kapták meg; al-ʿašratu-l-mubaššarīna bi-l-Ǧanna), majd utánuk a többi Társ (Allah legyen elégedett velük). A (Szunna Népe) tartózkodik attól, hogy a Társak között felmerült nézeteltérésekről vitázzanak, úgy tartják, hogy ők (a Társak) ezekben az esetekben kizárólag az igazság felé törekedtek; aki helyesen vélekedett annak kétszeres jutalom jár, aki tévesen annak csupán egyetlen jutalom jár. Szeretik Allah Küldöttének (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) háznépét, akik hittek benne; és támogatják és segítik Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) feleségeit, az Igazhívők Anyjait, mindegyikükkel elégedettek. Elhatárolják magukat ar-rawāfiḍ útjától, akik haragvással fordulnak Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) Társai felé és szidalmazzák őket; és túlzásokba esnek a háznépével kapcsolatban és magasabb fokokra emelik őket, mint, amire a Magasztos és Fenséges Allah helyezte őket. Ugyanígy, elhatárolódnak an-nawāṣib módszereitől, akik szavakkal és tettekkel is bántalmazzák a háznépét. [4] Al-Bukhārī, aš-Šahādātu (2509); Muslim, Faḍā'ilu-ṣ-Ṣaḥāba (2533); At-Tirmiḏī, al-Manāqibu (3859); Ibn Māǧa, al-Aḥkāmu (2362); Aḥmad, (1/434).

Mindaz, amit megemlítettünk ebben a rövid értekezésben, a hiteles hitvalláshoz tartozik, amellyel Allah elküldte az Ő Küldöttét, Muḥammad-ot (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget). Ez a Megmenekülő Csoport (Al-Firqatu-n-Nāǧiya) hitvallása, a Sunna és a Közösség Népéé, akikről a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: Egy csoport az én Vallási Közösségemből kitartóan, győzedelmesen és megsegítve megmarad az Igazságon - nem lesznek ártalmukra azok, akik elhagyják őket - mindaddig így lesz ez míg el nem érkezik Allah Parancsa." [5] És ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: A zsidók hetvenegy csoportra szakadtak szét; a keresztények hetvenkét csoportra szakadtak. Ez az Umma (Vallási Közösség) hetvenhárom csoportra fog szétszakadni; mindegyik a Tűzben lesz - kivéve egyet! Mondták a Társak: Melyik az, ó, Allah Küldötte? Ő pedig így válaszolt: Azok, akik olyanon állnak, azt követik, amin én vagyok és a Társaim." [6] Ez pedig az a Hitvallás, amihez hűségesen és kitartóan kell ragaszkodni, és azt egyenes és őszinte szívvel követni és óvakodni mindentől ami vele ellenkezik. [5] Muslim, al-Imāra (1920); At-Tirmiḏī, al-Fitanu (2229); Abū Dāwūd, al-Fitan wa-l-Malāḥim (4252); Ibn Māǧa, al-Fitanu (3952), Aḥmad (5/279). [6] Ibn Māǧa, Al-Fitanu (3992).

Azoknak megemlítése, akik eltérnek ettől a (hiteles) hitvallástól, és azzal ellenkező és más utat járnak be

Különböző fajtáik

Ami azokat illeti, akik eltérnek ettől a hitvallástól és azzal ellentétes és más utat választanak - ők igen számos csoportra oszthatók. Vannak közöttük olyanok, akik a bálványokat, faragott fétiseket, angyalokat, szentnek tartott embereket, dzsinneket, fákat, köveket és más ehhez hasonlókat imádnak. Ezek nem hallgattak és nem válaszoltak a Küldöttek felszólítására, ellenben szembefordultak velük és megmakacsolták magukat velük szemben; ahogyan azt a Qurayš törzs és más arab törzsek is tették a mi Prófétánkkal, Muḥammad-al (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget). Ők az imádatuk tárgyaitól kérték a vágyaik és kéréseik teljesítését, a betegek meggyógyítását, az ellenséggel szembeni segítséget (mindhiába); áldozati állatot vágtak le a tiszteletükre, fogadalmakat tettek nekik; ám midőn a Küldött (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) kifogásolta és rosszallta ezt a részükről, illetve midőn felszólította őket, hogy az istenszolgálatot egyedül Allah-nak szenteljék; ők elcsodálkoztak ezen, megtagadták és azt mondták: ("És az istenségeket egyetlen istenné teszi? Csodás dolog ez.") [Sad (A Ṣād c. sūra):5; Q 38:5]. Ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) folyamatosan és megszakítás nélkül folytatta felszólításukat Allah-ra és óva intette őket a társítástól; elmagyarázta nekik annak a valós lényegét, amire ők szólítanak fel - végül Allah azt vezérelte közülük, akit akart, majd ezt követően végtelenül nagy számban, tömegesen léptek be Allah Vallásába. Allah Vallása, ezt követően, diadalmaskodott a többi vallás felett - a folyamatos felszólítás és a hosszú-hosszú erőfeszítés által, amit Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) - és az ő Társai - (Allah legyen elégedett velük) és a Követők (kegyes eljárás velük szemben) fejtettek ki. Ám a későbbiekben megváltozott a helyzet és úrrá lett a tudatlanság a legtöbb teremtmény felett míg nem a nagy többségük visszatért a tudatlanság korának (az Iszlám előtti időszak) vallásához; túlzásokat elkövetve a Prófétákkal és a szentnek tartott emberekkel (al-awliyā'u) kapcsolatban, tőlük kérve a megmentő segítséget és ehhez hasonló társítást okozó bűnös dolgokat elkövetve. Nem értették meg a (Nincs más jogosan imádható isten csak Allah) valós jelentését, ahogyan ismerték annak jelentését az arabok hitetlenjei. Allah az, Akihez segítségért fordulhatunk.

Ez a társítás és ennek gyakorlása nem szűnt meg az emberek között, egészen napjainkig tart; ennek oka a tudatlanság felülkerekedése és a Prófétaság korától való időbeli nagy távolság.

A közülük származó későbbiek kétséges elvük ugyanaz, mint a korábbiaké; néhány hitetlenséghez kapcsolódó hittételük megemlítése

A közülük származó későbbiek kétséges elvük ugyanaz, mint a korábbiaké; nevezetesen azon állításuk: ezek a mi közbenjáróink Allah-nál; mi csupán azért imádjuk azokat, hogy közelebb vigyenek bennünket Allah-hoz. Allah megsemmisítette és eltörölte ezt a kétes állításukat és megmagyarázta, hogy bárki mást is szolgálnak Helyette - azzal a Vele szemben való társítás bűnét követik el és így hitetlenné lesznek; ahogyan a Magasztos mondja: (És Allah helyett olyat szolgálnak, ami sem ártani, sem használni nem képes nekik. És azt mondják: "Ezek a mi közbenjáróink Allah-nál!") [Yūnus:18; Q 10:18]. A Magasztos Allah a következő Szavával válaszol nekik (Mondd: "Talán olyasvalamiről akartok hírt adni Allah-nak, amiről Ő nem tud, sem az egekben, sem a földön? Magasztaltassék, mennyire felette áll Ő annak, amit társítanak.) [Yūnus:18; Q 10:18]. A Magasztos ebben a Versben megvilágítja, hogy a Rajta kívül más imádata a Próféták és a szentnek tartott emberek közül - ez a nagyobb társítás; még ha az ilyet elkövetőket nem is ezen a néven nevezte a Magasztos, midőn Mondja: (És azok, akik (Allah) helyett segítőket vesznek maguknak (szólva): "Csak azért szolgáljuk őket, hogy Allah közelébe segítsenek bennünket.") [A Csapatok:3; Q 39:3]. A Magasztos Allah a következő Szavával válaszolt nekik: (Allah bizony dönteni fog közöttük abban, amiben vita támad közöttük. Allah bizony nem vezeti az Igaz Útra azt, aki hazug hitetlen.) [A Csapatok:3; Q 39:3]. Ezzel a Magasztos világossá teszi: az a tény, hogy Helyette másokat imádnak, a fohásszal, a félelemmel és a reménykedéssel és ezekhez hasonlókkal - az hitetlenség a Magasztosban. A leghazugabb állítás a szavaikban az: az ő istenségeik valamelyest közelebb viszik őket Hozzá.

A hitetlen tantételekből, amelyek ellenkeznek a hiteles ʿaqīda-val és ellentétesek azzal, amit a Küldöttek (áldás és békesség rájuk) hoztak el - ezek közül való: az, amit a jelen kor ateistái hisznek Marx és Lenin követői közül és a hozzájuk hasonlók, akik az ateizmusra szólítanak fel, a hitetlenségre, nevezzék ezt akár szocializmusnak vagy kommunizmusnak, vagy Baʿth-ista mozgalomnak, vagy bármi más néven; ezen ateisták alapelve: nincs isten és az élet az anyagon alapul. Az alapelveik közül való a túlvilági visszatérés tagadása, a Paradicsom és a Tűz tagadása és minden vallás elutasítása; aki belenéz a könyveikbe és tanulmányozza a tanaikat az teljes bizonyosságot szerezhet ezekről. Kétségtelen tény, hogy ez a hittétel ellentétes minden egyes Égi Kinyilatkoztatású Vallással, és az azt követőket a legrosszabb végső kimenetelbe fogja taszítani úgy a földi létben, mint a Túlvilágon.

Az Igazsággal szemben álló hittételek közül való: amit az al-bāṭiniyya és a szúfik (al-mutaṣawwifa) vallanak, miszerint: az általuk szentnek nevezett emberek (al-awliyā'u) részesednek az Allah általi rendelkezésben és így ők is valamilyen módon irányítják a világot. Őket nevezik: aqṭāb-nak (egyes szám: quṭb: pólus, az a személy, aki irányít, ellenőriz), awtād-nak (cövek); aghwāṯ-nak (egyes szám: ghawṯ: az a személy, akik segítséget és megkönnyebbülést ad) és más ehhez hasonló elnevezések, amelyeket ők maguk találtak ki az istenségként tisztelt személyek számára. Ez a legfertelmesebb társítás az al-rubūbiyya-t (Allah Úr volta) tekintetében; ez rosszabb, mint a Tudatlanság Kora arabjainak társítása; hiszen a pogány arabok nem követtek el társítást az al-rubūbiyya terén, hanem társítottak az istenszolgálati cselekedetek terén. A társításuk a jólét időszakában jelent meg, ám a nehézség és a szükség idején - őszinte szívvel és odaadóan Allah-nak szentelték az imádatot, ahogyan a Magasztos Allah mondja: (És ha hajóra szállnak, Allah-hoz fohászkodnak, őszinte és tiszta hittel fordulnak Feléje. Ám miután a szárazföldre menekítette őket, már társítanak.) [A Pók:65; Q 29:65]. Ami Allah Úr voltát illeti (al-rubūbiyya) azt elismerték Allah-hal kapcsolatban, egyedül Neki tulajdonítva; ahogyan a Magasztos mondja: (Ha megkérdeznéd, ki teremtette őket, azt mondanák: "Allah!") [A Díszek:87; Q 43:87]. És a Magasztos azt is mondja: Mondd: Ki az, aki gondoskodik rólatok az égből és a földből, vagy ki az, aki a hallás és a látás fölött rendelkezik, és ki hozza elő az élőt a halottból, és ki hozza elő a halottat az élőből? Ki rendezi az ügyeket? Azt fogják mondani: Allah. És te mondd: Hát nem vagytok istenfélők? [Yūnus: 31; Q 10:31]. E témakörben nagyon sok Vers található.

Amit a későbbi korok társítói még hozzátettek a korábbiak (bűneihez)

A későbbi korok társítói még inkább hozzátettek a korábbi korok bűneihez, két szempontból is. Az egyik: némelyek az al-rubūbiyya-val kapcsolatban követnek el társítást. A másik: a társításuk a jólétben és a szorult helyzetben egyaránt. Ahogyan ezt mindenki tudhatja, aki kapcsolatba került velük, vagy tanulmányozta helyzeteiket; és megfigyelte mit is csinálnak al-Ḥusayn sírjánál és al-Badawī sírjánál és másokénál Egyiptomban, vagy al-ʿAydarūs sírjánál Ádenben, vagy al-Hādī sírjánál Jemenben és Ibn ʿArabī sírjánál aš-Šām területén (a Földközi-tenger keleti partja), vagy aš-Šaykh ʿAbdu-l-Qādir al-Ǧīlānī sírjánál Irakban és más elhíresült síroknál; ahol túlkapásokra és túlzó cselekedetekre vetemedik az átlagember. A Magasztos és Fenséges Allah jogából, ezeknek (a síroknak) sok mindent átadnak és átruháznak. Nagyon kevesen vannak olyanok, akik kifogást emelnek ellenük és elmagyaráznák nekik az egyistenhit valódi lényegét - amellyel Allah az Ő Prófétáját (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) küldte el; és őelőtte a többi Küldöttet (áldás és békesség reájuk). Mi bizony Allah-éi vagyunk és Hozzá fogunk visszatérni (Innā li-Llāhi wa innā Ilayhi rāǧiʿūna). Kérjük a Magasztost, hogy adja vissza nekik józan eszüket és a helyes vezetésüket, és sokasítsa meg közöttük az Igaz Vezetésre felszólítókat, és adjon értelmet és erőt a muszlimok vezetőinek, tudósainak, hogy harcolni tudjanak ezen társítás ellen és meg tudják szüntetni azt és annak útjait és módozatait. Ő a mindent halló és a felettébb közeli.

A hiteles hitvallással szemben álló hittételek közé tartozik: a Szép Nevek és Tulajdonságok fejezete, ami az al-Muʿtazila és az al-Ǧahmiyya szekták tantételeiben jelenik meg és azokéban, akik az ő nyomdokaikat követik a Magasztos és Fenséges Allah Tulajdonságainak tagadásában, és azok megfosztása értelmi és tartalmi jelentéseitől; tagadva a Magasztosnak járó Tökéletesség és Teljesség Attribútumait. Tanaik közé tartozik még a Magasztos leírása a nem létezők, az élettelen tárgyak és lehetetlenségek jelzőivel. Magasan felette van a Fenséges Allah azoknak a szavaknak, amit azok mondanak. Idetartoznak azok, akik tagadták némely Tulajdonságokat és elfogadták a többit, mint az al-Ašāʿira, őket megkötötte és kötelezte az, amit állítottak az Tulajdonságok közül szemben azzal, ami elől menekülni próbáltak azok közül, amelyeket tagadtak és értelmezni próbálták azok bizonyítékait. Ezáltal szembekerültek a továbbadott és a racionális bizonyítékokkal; és e téren igen súlyos ellentmondásba keveredtek. Ami a Szunna és a Közösség Népét illeti, ők a Magasztos Allah-hal kapcsolatban állítják mindazt, amit Ő Maga is állított Magáról és, amit az Ő Küldötte Muḥammad (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) is állított Róla a (Szép) Nevek és a Tulajdonságok terén, a Tökéletessége alapján. Mentesnek nyilvánították Őt attól, hogy teremtett a Teremtőjéhez hasonlíthasson; az értelmi és tartalmi megfosztás hiányosságától mentesen (barī'an min šā'ibati-l-taʿṭīl). Minden bizonyítékot követtek; nem forgattak ki, nem fosztottak meg tartalmi lényegétől; így megmenekültek attól az ellentmondástól, amibe sokan mások beleestek - ahogyan erről már korábban szó volt. Ez a menekülés és a boldogulás Útja ebben a földi létben és a Túlvilágon - ez az Egyenes Út, amelyet ezen Vallási Közösség Kegyes Elődei (as-Salafu) és imámjai jártak be; a későbbiek közülük csak azáltal javulhatnak, ami által a korábbiak javulhattak, ez pedig: a Könyv és a Szunna követése; és mindannak az elhagyása, ami e kettővel ellentétes.

Kötelező: egyedül és kizárólag a Magasztos Allah imádata és Allah ellenségein aratott diadal eszközeinek bemutatása és magyarázása

A felnőtt, jogilag döntőképes ember (al-mukallafu) legfontosabb feladata és leghatalmasabb kötelessége, hogy az ő Magasztos Urát imádja, az Egek és a Föld Urát, a Hatalmas Trón Urát, Aki mondja az Ő Kegyes Könyvében: (Bizony a ti Uratok Allah az, Aki megteremtette az egeket és a földet hat nap alatt. Majd a Trón fölé emelkedett. Beborítja az éjszakával a nappalt, amely sietve követi. És (Ő teremtette) a napot és a holdat és a csillagokat. Mind az Ő parancsa alá hajtva. Övé a teremtés és a parancs. Magasztaltassék Allah, a Világok Ura!) [A Magaslatok:54; Q 7:54]. Továbbá, a Magasztos tudatja, egy másik helyen az Ő Könyvében, hogy a "két nehezet aṯ-ṯaqalayn" Ő megteremtette az imádatára. A Magasztos azt mondja: Én csupán azért teremtettem a dzsinneket és az embert, hogy Engem imádjanak. (56) [Az Elfújók: 56; Q 51:56]. Ez az imádat, amely miatt Allah megteremtette a két ṯaqalayn-t (dzsinnek és az emberek) nem más, mint: az egyistenhit (tawḥīd), az istenszolgálat különböző cselekedeteivel, mint az ima, a böjt, a zakāt (az úgynevezett szegény-adó), a Zarándoklat, a maghajlás (ar-rukūʿu), a leborulás (as-suǧūdu),, a Kába körbenjárása (aṭ-Ṭawāfu), az áldozati állat levágása, a fogadalom, a félelem, a remény, a támogatás és segítség kérése; az Allah támogató menedékének keresése (al-istiʿāḏa) és a különböző fohászok. Idetartozik még a Magasztos iránti engedelmesség minden Parancsát illetően és elhagyva mindent, az Általa tiltottnak nyilvánított dolgokból - olyan módon, ahogyan arra az Ő Kegyes Könyve és az Ő megbízható és igaz (al-amīnu) Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) irányt mutatott. A Magasztos Allah megparancsolta minden dzsinnek és az egész emberiségnek ezt az istenszolgálatot, amely miatt őket megteremtette és elküldte Küldetéssel az összes Küldöttet, és kinyilatkoztatta a Könyveket - azzal a céllal, hogy megvilágosítsa ezt az istenszolgálatot és annak részleteit és az arra történő felszólítást; illetve azt, hogy: mindezt őszintén, tiszta hittel kell Allah-nak bemutatni, egyedül Neki! Ahogyan a Magasztos mondta: (Ó, emberek! Szolgáljátok az Uratokat, Aki megteremtett benneteket és azokat, akik előttetek éltek (is Ő teremtette meg)! Talán így istenfélők lesztek. (21)) [A Tehén: 21; Q 2:21]. A Magasztos és Fenséges mondja: (Az Urad elrendelte, hogy senki mást ne szolgáljatok csak Őt! És (elrendelte továbbá) a szülőkkel szembeni illendő viselkedést.) [Az Éjszakai Utazás:23; Q 17:23]. A versben szereplő "qaḍā" (elrendelte) ige jelentése ebben a Versben: amara (megparancsolta) és awṣā (testamentumként örökül hagyta, örökül hagyva megparancsolja az elkövetkezendő generációknak). És a Magasztos azt is mondja: (És csak arra kaptak parancsot, hogy tiszta, őszinte hittel szolgálják Allah-ot ḥunafā'-ként, végezzék el az imát, adják meg a zakāt-ot. Ez a valódi vallás.) [A Világos Bizonyíték:5; Q 98:5]. E-téren, a Versek Allah Könyvében igen nagy számban megtalálhatók. És a Magasztos és Fenséges mondja: (Amit a Küldött hozott nektek, azt fogadjátok el, amitől pedig eltiltott benneteket, attól forduljatok el! Féljétek Allah-ot, mert Allah büntetése nagyon szigorú.) [Az Összegyűjtés:7; Q 59:7]. És mondja a Magasztos: (Ó, ti, akik hisztek! Engedelmeskedjetek Allah-nak és engedelmeskedjetek a Küldöttnek és azoknak, akik közületek a dolgok vitelével bízattak meg. Ha vita van közöttetek valamiben azt Allah-hoz és a Küldötthöz (azaz: a Korán és a Sunna) vigyétek vissza! Ha hisztek Allah-ban és az Utolsó Napban. Ez jobb és szebb magyarázat!) [A Nők:59; Q 4:59]. A Magasztos és Fenséges mondja: (Aki engedelmeskedik a Küldöttnek az Allah-nak engedelmeskedik...) [A Nők:80; Q 4:80].

És mondja a Magasztos: (Minden egyes nemzethez elküldtünk egy Küldöttet azzal, hogy: "Szolgáljátok Allah-ot és kerüljétek el a ṭāghūt-ot!") [A Méhek:36; Q 16:36]. És mondja a Magasztos: (Nem bíztunk meg előtted (Muḥammad - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) egyetlen Küldöttet sem feladattal csak úgy, hogy sugalltuk neki: "Nincs más jogosan imádható isten csak Én! Engem szolgáljatok hát!") [A Próféták:25; Q 21:25]. És a Magasztos azt is mondja: (Alif-lām rā'. Könyv (Korán), amelynek Versei szilárdan rögzítettek (és egyértelműek), és részletesen magyaráztattak a Bölcs és a Tudással Bíró által.) ((Tanítva azt, hogy) Egyedül Allah-ot imádjátok! Bizony én (Muḥammad) a ti intőtök és örömhír hozótok vagyok Tőle.) [Hud:1-2; Q 11:1-2].

Ezek a szilárdan rögzített és egyértelmű Versek (al-muḥkamātu), és mindaz, ami Allah Könyvében ezzel kapcsolatban olvasható, arra utal és mutat, hogy az imádatot (al-ʿibādatu) egyedül és kizárólag Allah-nak kell szentelni, őszinte hittel; továbbá arra is rámutatnak (ezek a Versek), hogy ez a Vallás alapelve és a tiszta hit (al-millatu) alapja; illetve még arra is, hogy ez a Bölcsesség rejlik a dzsinnek és az emberek megteremtésében, a Küldöttek küldésében és a Könyvek kinyilatkoztatásában. Kötelező tehát minden felnőtt, jogilag döntőképes ember számára ezzel a paranccsal foglalkozni és jártassá válni abban jól felfogva azt; ugyanakkor óvakodva attól, amiben oly sokan, a magukat az Iszlámhoz tartozóknak vallók közül, beleestek abba a hibába, hogy túlzásba vitték (al-ghuluwwu) a Próféták, a kegyes istenfélők tiszteletét; illetve építményeket emeltek a sírjaik fölé, imahelyeket és kupolákat emelve azok fölé; és az általuk történő segítséghez jutás kérése, a hozzájuk menekülés a nehéz helyzetekben, és ügyek elintézésének tőlük történő kérése, a nehézségek elhárítása, a betegek meggyógyítása, az ellenség felett aratott győzelem tőlük kérése és ehhez hasonló dolgok, amelyek mindegyike a nagyobb társítás kategóriájába tartozik. Hitelesen maradt fenn Allah Küldöttétől (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) az, ami teljes összhangban van azzal, amire Allah, a Magasztos és Fenséges, Könyve utal; a két Ṣaḥīḥ-ban olvasható, Muʿāḏ-tól (Allah legyen elégedett vele), miszerint a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), mondta neki: Tudod-e mi Allah joga az emberekkel szemben és mi az emberek joga Allah-hal szemben? Muʿāḏ mondta: Mondtam: Allah és az Ő Küldötte, jobban tudják! A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: Allah joga az emberekkel szemben, hogy: egyedül Őt imádják és ne társítsanak mellé semmit és senkit, És az emberek joga Allah-hal szemben: Ő nem bünteti meg azokat, akik nem állítanak Mellé társat!" [7] A hagyomány. Al-Bukhārī Ṣaḥīḥ-jában található, Ibn Masʿūd-tól (Allah legyen elégedett vele), miszerint a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: Aki úgy hal meg, hogy máshoz fohászkodik Allah mellé - az a Tűzbe fog belépni." [8] Muslim közölte a Ṣaḥīḥ-jában, Ǧābir-tól (Allah legyen elégedett vele), miszerint a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: Aki úgy találkozik Allah-hal, hogy nem társít Mellé senkit és semmit - az a Paradicsomba lép be; aki pedig úgy találkozik vele, hogy társat állít Mellé - az a Tűzbe lép be." [9]. E tartalommal kapcsolatban a hagyományok igen nagy számban megtalálhatók. Ez a témakör a legfontosabb témakörök egyike és a leghatalmasabb közöttük. Allah Küldetéssel bízta meg az Ő Prófétáját, Muḥammad-ot (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), azzal, hogy szólítsa fel (az embereket) az egyistenhitre, tiltsa meg nekik a társítást. Ő pedig hozzáfogott annak a Küldetésnek a továbbításához, amivel Allah őt (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megbízta. Tökéletesen hajtotta azt végre. Allah miatt sok csapást kellett elviselnie, a legkeményebbeket - ám ő állhatatosan kitartó volt ezekkel szemben is. Ugyanígy tettek a Társai is (Allah legyen elégedett velük) a Küldetés továbbítása terén - míg végül Allah elűzte az Arab-félszigetről az összes bálványt és awthán-t (imádott tárgy). Az emberek tömegesen léptek be Allah Vallásába; összetörték a bálványokat, amelyek az al-Kaʿba körül voltak és azokat is, amelyek a belsejében; elpusztították al-Lāt-ot, al-ʿUzzā-t és Manāt-ot; lerombolták az arab törzsek bálványait és minden imádott tárgyat elpusztítottak, ami náluk volt. Így Allah Szava emelkedett fel és az Iszlám diadalmaskodott az Arab-félszigeten. Ezt követően, a muszlimok a felszólítás terjesztésébe kezdtek és harcoltak ennek érdekében az Arab-félszigeten kívül is. Általuk, Allah azt vezérelt (az Igaz Útra), akiknek a boldogulás volt megírva a hívő szolgák közül. Általuk, Allah az Igazat és az igazságosságot terjesztette el a föld legtöbb részén. Ilyen módon, ők az Igaz Vezetés imámjaivá váltak és az Igazság vezető hírnökeivé, az igazságosságra és jobbításra felszólítókká. Az ő nyomdokaikat követték a Követők, és az utánuk következő generáció, a Követők Követői (kegyes bánásmód velük szemben), ők is az Igaz Vezetés imámjai voltak, az Igazságra felszólítók; terjesztették Allah Vallását, felszólították az embereket Allah egyistenhitére, nagy személyes és anyagi erőfeszítéseket tettek Allah Útján. Allah-hal kapcsolatban nem féltek a gyalázkodó gyalázkodásától. Allah megsegítette őket, győzelemre vezette őket a velük szemben állókkal szemben és teljesítette azt, amit megígért nekik, a Magasztos Szavában: (Ó, ti, akik hisztek! Ha segítitek Allah-ot, akkor Ő is segíteni fog benneteket és szilárddá teszi a lábatokat.) [Muḥammad:7; Q 47:7]. A Magasztos és Fenséges Szava: (Allah bizony győzelemre viszi azokat, akik Őt (a vallását) győzelemre viszik. Bizony Allah az Erős és a Hatalmas.) ((Segíti azokat) Akik, ha hatalmat adunk nekik a földön, elvégzik az imát és megadják a zakāt-ot és megparancsolják a helyénvalót és megtiltják a kifogásolandót, Allah-nál vannak a dolgok végkimenetelei.) [A Zarándoklat:40-41; Q 22:40-41]. Ezt követően az emberek megváltoztak, és különböző csoportokra szakadtak szét, elhanyagolták a dzsihádot, többre becsülték a kényelmes nyugalmat és a csábító vágyak követését. Megjelentek közöttük a fertelmes elvetendő és tilalmas dolgok - kivéve azokat, akiket a Magasztos Allah mentesített és megmentett ettől. Allah is megváltoztatta a hatalmukat és az ellenségeiknek adott hatalmat felettük, ez annak a büntetése volt, amit elkövettek és megszereztek maguknak; ám az Urad nem igazságtalan a hívő szolgákkal. A Magasztos mondja: (Ez azért történik mivel Allah soha nem változtat meg egy kegyelmet sem, amit valamely nép iránt tanúsított, addig amíg ők nem változtatják meg azt, ami bennük van.) [A Zsákmány:53; Q 8:53] Kötelező minden muszlim számára - úgy a vezetők szintjén, mint a nép szintjén - hogy visszatérjenek a Magasztos Allah-hoz, őszinte hittel, odaadóan Neki szentelve az imádatot, egyedül Neki; bűnbánatot mutatni be Neki azzal kapcsolatban, amiket a korábbi időszakokban esetlegesen elkövettek a bűnökből. Illetve: buzgón elkezdeni a kötelezően előírt kötelességek teljesítését és teljes mértékben eltávolodni attól, ami tilalmasnak íratott meg a számukra; ezt kell egymás között jó tanácsként terjeszteni és ebben kell közösen együttműködni. [7] al-Bukhārī, Al-Isti'ḏānu (5912); Muslim, Al-Īmānu (30); At-Tirmiḏī, Al-Īmānu (2643); Ibn Māǧa, Az-Zuhdu (4296); Aḥmad (5/238). [8] Al-Bukhārī, Tafsīru-l-Qur'ān (4227); Muslim, al-Īmānu (92); Aḥmad (1/374). [9] Al-Bukhārī, al-ʿIlmu (129); Muslim, Al-Īmānu (32); Aḥmad (3/157).

A legfontosabb e tekintetben: a törvényileg szabott ḥudūd (büntetések, megszabott határok) alkalmazása, a šarīʿa alkalmazása az emberek között minden dologban, az aszerint történő ítélkezés, az ember alkotta törvények kiiktatása, amelyek ellentétesek Allah törvénykezésével; az ilyeneket nem szabad a törvénykezés alapjául választani; minden nemzetet rá kell venni a Törvény elfogadására, ahogyan kötelező a vallástudósok számára az embereket jártassá tenni a Vallásuk dolgaiban, oktatni őket; terjeszteni kell az muszlim tudatosságot közöttük, az Igazság egymás közötti örökül hagyását tanácsok által, a kitartást mellette; az általánosan elfogadott jó megparancsolása (al-amru bi-l-maʿrūfi) és az általánosan elfogadott elvetendő megtiltása (an-nahyu ʿani-l-munkari) - a bírókat is mindet erre kell bátorítani. Ehhez hasonlóan harcolni kell a szocializmus romboló elvei ellen, a Baʿth-ista (ld. korábban) ideológia ellen, a nemzeti fanatizmus ellen (nacionalizmus) és az ehhez hasonló alapelvek és ideológiák ellen és vallási irányzatok ellen, amelyek ellentétesek az Iszlám Vallás Törvényével. Ilyen módon, Allah megjavítja és jobbá teszi a muszlimok számára, ami korábban káros és rossz volt, visszafordítja nekik azokat, akik korábban tévelyegtek; visszaállítja számukra korábbi dicsőségüket és megsegíti őket ellenségeikkel szemben; erőt, hatalmat és békét ad nekik a földön; ahogyan a Magasztos mondja, és Ő a legőszintébben Szóló: (A Mi kötelességünk a hívők megsegítése.) [Ar-Rūm (A Bizánciak):47; Q 30:47]. És azt mondja a Magasztos: (Megígérte Allah azoknak, akik hisznek és jótetteket cselekszenek, hogy utódokká teszi őket a földön. Ahogyan utódokká tette azokat, akik előttük éltek. És (azt is megígérte), hogy szilárddá teszi nekik vallásukat, amelyet (az Iszlámot) Neki tetszően rendelt a számukra. (Megígérte azt is,) hogy őket a félelem után a biztonság állapotába helyezi át. (Feltéve, ha a hívők) Engem szolgálnak és nem társítanak Mellém semmit és senkit. Ám azok, akik ezután is hitetlenek, ők a bűnösök.) [A Világosság (vagy: A Fény):55; Q 24:55]. És mondja a Magasztos: (Mi megsegítjük a Küldötteinket és azokat is, akik hisznek; (tesszük ezt) a földi életben is és azon a Napon is, midőn felállnak a tanúságtévők.) [A Megbocsátó:51; Q 40:51]. (Azon a Napon, amikor a bűnösöknek mit sem használ a mentegetőzésük. Átok rájuk és a legrosszabb lakhely (a Pokol Tüze) lesz az övék!) [A Megbocsátó:52; Q 40:52].

Allah az akitől kérjük, hogy megjobbítsa a muszlimok vezetőit és az átlagos embereket egyaránt; és megértést és jártasságot és belátást adjon nekik a Vallásban; egyesítse a szavukat az istenfélelemre; és mindenkit az Ő Egyenes Útjára vezéreljen, általuk győzelemre segítse az Igazságot, és általuk eltörlje a hamisságot, a bűnös valótlanságot. Mindegyikőjüket tudással és belátással lássa el, hogy együttműködhessenek a kegyes igazságosságban, az istenfélelemben jó tanáccsal segíthessék egymást az Igazságra szólítva fel és állhatatos türelemre azzal kapcsolatban; Bizony Ő vállalta ezt és Ő Képes rá. És Allah áldja meg és adjon örök üdvösséget az Ő hívő szolgájának és az Ő Küldöttének, a legkiválóbb teremtményének, a mi Prófétánknak, a vallási imām-unknak, a mi vezetőnknek, Muḥammad bin ʿAbdullāh-nak, (áldja meg:) háznépét és az ő Társait és azokat, akik az ő igaz útmutató vezetést követik - Békesség veletek és Allah Könyörülete és az Ő Áldásai - As-salāmu ʿalaykum wa raḥmatu-Llāhi wa barakātuhu.