A szemérmesség a hitből való dolog (annak része)
'Abdulláh ibn 'Umartól (Allah legyen elégedett kettejükkel), aki azt mondta:
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) hallott egy férfit, amint kritikusan oktatja testvérét a szemérmességgel kapcsolatan. És mondta: " A szemérmesség a hitből való dolog (annak része)."
سَمِعَ النَّبِيُّ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ رَجُلًا يَعِظُ أَخَاهُ فِي الْحَيَاءِ، فَقَالَ: «الْحَيَاءُ مِنَ الْإِيمَانِ».
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) hallott egy férfit, aki azt tanácsolta a testvérének (a Vallásban), hogy hagyja el a túlzásba vitt szemérmességet. Ő megmagyarázta neki, hogy a szemérmesség a Hit része, csak és kizárólag jót eredményezhet. A szemérmesség egy olyan jellembeli vonás, amely a kiváló cselekedetre buzdít és borzalmas, rossz dolog elhagyására ösztönöz.
...:
Ami megakadályozhat a jó véghezvitelében, az nem nevezhető szerénységnek, sokkal inkább zavarnak és önbizalomhiánynak (khadzsal), tehetetlenségnek, hatástalanságnak és gyengeségnek, bátortalanságnak.
A szerénység és szemérmesség a Magasztos Allahtól származó tulajdonság, amely megvalósul a megparancsolt dolgok végrehajtásában és a tilalmasak elhagyásában.
A szerénység az emberek között az irántuk mutatott tiszteletben nyilvánul meg, s abban, hogy mindenkit a maga helyzetének megfelelően kezelünk és elhagyjuk azokat a dolgokat, amelyek egy (jól bevált) szokást csorbítanának.
Al-Bukhári Szahíh-ja (Hiteles Hagyománygyűteménye) (1/ 14) (24).
Muslim Szahíh-ja (Hiteles Hagyománygyűteménye) (1/ 63) (36).
Több (8)
توضيح الأحكام من بلوغ المرام.
للبسام (7/ 489).
منحة العلام في شرح بلوغ المرام.
لعبد الله الفوزان (10/ 330).
فتح ذي الجلال والإكرام.
لابن عثيمين (6/ 427).
سبل السلام بشرح بلوغ المرام.
للصنعاني (2/ 689).