Két rövid értekezés a zakátról és a böjtről.

Két rövid értekezés a zakátról és a böjtről.

A nagy tiszteletű Sejk

Abdu-l-Azíz bin Abdullah bin Báz (a szerző neve tudományos átírásban: ᶜAbdu-l-ᶜAzīz bin ᶜAbdullāh bin Bāz)

Allah könyörüljön rajta!

Az Első Értekezés

A zakáttal kapcsolatos fontos témák ismertetése

A Könyörületes és Irgalmas Allah Nevében

A teljes dicsőítés és hála egyedül és kizárólag Allahot illeti meg. És áldás és békesség arra, aki után nem következik próféta, az ő háznépére és Társaira. Ami pedig ezután következik:

Valóban, ami ezen szavak megírására ösztönzött: az a tanácsadás és az emlékeztetés a zakát kötelezettségére, amellyel sok muszlim hanyagul bánik, és nem adja meg azt az előírt módon, dacára annak, hogy hatalmas jelentőséggel bír, és az Iszlám öt Pillérének egyike, amelyek nélkül annak építménye nem állhat szilárdan; a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondása szerint: "Az Iszlám öt dologra épül: tanúságtétel arról, hogy nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah; és hogy Muhammad Allah Küldötte; az ima elvégzése, a zakát megfizetése, a böjtölés Ramadán havában, és a Házhoz történő Zarándoklat." [1]. Muttafaqun ᶜalá szihhatih (egyetértés van a hitelességét illetően és mind a két sejk al-Bukhári és Muszlim is, hitelesnek fogadja el). [1] Al-Bukhári közli (8) szám alatt, és Muszlim (16) szám alatt.

A zakát kötelezettsége a muszlimok számára az Iszlám egyik legnyilvánvalóbb erénye, és tanúsítja annak gondoskodását híveinek ügyei iránt, mivel számos haszonnal jár, továbbá a muszlimok közül való szegényeknek égető szükségük van rá.

Előnyei közé tartozik: a szeretet kötelékeinek megerősítése a tehetősebbek és a szegényebbek között; hiszen a lélek természeténél fogva szerettel viseltetik azon személy iránt, aki jóindulattal van iránta.

És ezek közül való: a lélek megtisztítása és megnemesítése, és megóvása a fösvénység és a zsugoriság jellemétől; amint arra a Nemes Korán is rámutatott a Magasztos Szavában: (Vegyél a javaikból szadaqá-t (adakozás), hogy tisztátalanságukat megszüntesd és megtisztítsd őket általa...) [A Megbánás: 103; Q 9:103].

Ezek közé tartozik: a muszlim hozzászoktatása a bőkezűség és a nagylelkűség tulajdonságára, valamint a szükséget látó rászorulttal szembeni kedves és jóságos bánásmódra.

És ezek közül: az áldás, a gyarapodás és az Allahtól való pótlás elnyerésének a reménye, ahogy a Magasságos mondja: (...És ha adakoztok is valamit, azt Ő visszajuttatja. Ő a legjobb Gondoskodó!) [Szaba’: 39] (Q 34:39). És a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szavai a hiteles hagyományban: Allah azt mondja: «Ó, Ádám fia, költs! Mi is költeni fogunk rád...» [2]; és a többi számos haszon és előny. [2] Muszlim jegyezte le, (993) szám alatt.

Bizony szigorú fenyegetés hangzott el azokkal szemben, akik fukarkodtak vele, vagy mulasztást követtek el a megadásában. Allah, a Magasságos mondja: (...És azok, akik azonban aranyat és ezüstöt halmoznak fel és nem adakoznak abból Allah Útján, azoknak adj hírt a fájdalmas büntetésről. 34 Azon a Napon, amikor azokat a Pokol tüzében felforrósítják, és megbélyegzik velük a homlokaikat, az oldalaikat és a hátaikat: „Ez az, amit magatoknak felhalmoztatok! Ízleljétek hát meg, amit felhalmoztatok!" 35) [A Megbánás: 34-35; Q 9:34-35]. Tehát minden olyan vagyon, amelynek a zakát-ját nem teljesítik, az egy felhalmozott kincsnek számít, amellyel a tulajdonosát megkínozzák a Feltámadás Napján, amint azt a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) hiteles hadísza is jelzi, amelyben azt mondta: «Bármely arany vagy ezüst tulajdonos, aki nem teljesíti az utánuk járó kötelezettségét, a Feltámadás Napján, ezek lemezekre lesznek hevítve a számára a Tűzből; és azokon fog égni a Pokol Tüzén; tüzes vasalóként égeti és simítja az oldalát, homlokát és a hátát. Ahányszor csak lehűl ismét felhevíttetik, egy olyan napon, amelynek mértéke ötvenezer év. Történik ez addig, amíg ítélet nem születik a szolgák fölött, és meg nem látja útját: vagy a Paradicsomba, vagy a Tűzbe.» [3]. [3] Muszlim jegyezte le, (987) szám alatt.

Majd a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megemlítette a teve, a tehenek és a juhok gazdáját, aki nem teljesíti azok zakát-ját, és tudatta, hogy azokkal (azok elmulasztása okán) büntettetik meg a Feltámadás Napján.

Hiteles hagyomány formájában maradt fenn Allah Küldöttétől (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), aki mondta: «Akit Allah vagyonnal áldott meg, de az nem teljesítette annak zakát-ját, annak a vagyona egy kopasz, mérges kígyóként fog megtestesülni, két fekete folttal a szemei felett. A nyaka köré tekeredik a Feltámadás Napján, majd megragadja az állkapcsainál – azaz a pofáinál –, és azt mondja: Én vagyok a te vagyonod, én vagyok a te kincsed.» Majd a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) recitálta: (És ne gondolják azok, akik fukarkodnak azzal, amit Allah az Ő kegyelméből adott nekik, hogy az jó nekik. Sőt, rossz az a számukra. Az, amivel fukarkodtak, a nyakuk köré lesz fonva a Feltámadás Napján....) [Imrán Nemzetsége: 180; Q 3:180] [4]. [4] Al-Bukhári jegyezte le (1338) szám alatt.

A zakát négy vagyonfajtára kötelező: a földből előkerülő gabonafélékre és gyümölcsökre, a legelő haszonállatokra, az aranyra és az ezüstre, valamint a kereskedelmi árukra.

E négy kategória mindegyikének meghatározott niszábja (kötelezően megszabott mértéke, egysége) van, amely alatt (ha a birtokában lévő javak nem érik el a megszabott mennyiséget) nem kötelező a zakát. A gabona és gyümölcsök niszábja öt waszq, egy waszq pedig hatvan száᶜ a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget)) száᶜ-ja szerint. A datolya, mazsola, búza, rizs, árpa és hasonlók esetében ez háromszáz száᶜ a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) száᶜ-ja szerint. A száᶜ pedig: egy átlagos testalkatú férfi négy maréknyi mennyisége a két kezével, ha azok tele vannak.

A kötelező mérték a tized azon datolyapálmák és vetemények esetében, amelyeket költség és fáradság nélkül öntöznek; mint például esővízzel, folyókkal, folyó forrásokkal és ehhez hasonlókkal.

Azonban ha költséges és fáradságos módon öntözik: például állatokkal vagy a vizet felemelő gépekkel és hasonlókkal, akkor a kötelezően fizetendő rész a tized fele (5%), ahogyan arról hiteles hadísz is szól Allah Küldöttétől (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget).

Ami pedig a legelő teve, tehén és juh niszábját illeti, arról részletes kifejtés található az Allah Küldöttétől (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) származó hiteles hadíszokban, és aki ezt meg szeretné ismerni, megkérdezheti erről a tudósokat. Ha nem a rövidségre törekednénk, a teljesség kedvéért ezt is megemlítettük volna.

Az ezüst niszábja száznegyven mithqál (súly mértékegység); (pénzben kifejezett) mértéke pedig ötvenhat szaúd-arábiai rijál.

Az arany után fizetendő megszabott rész 20 mithqál, ami tizenegy és háromheted szaúdi guinea-nak (dzsunayhát), grammban pedig kilencvenkettő grammnak felel meg; és a kötelezően fizetendő rész a tized negyede (2,5%) annak számára, aki eléri a niszáb-ot, és az már egy teljes éven át a tulajdonában volt.

A haszon az alaptőkéhez tartozik, így nem igényel újabb évet, ahogyan a legelő jószág szaporulata is az eredeti állományához tartozik, így nem igényel újabb évet, amennyiben az eredeti állomány eléri a niszábot.

Az arannyal és az ezüsttel azonos megítélés alá esnek a bankjegyek, amelyekkel az emberek ma fizetnek, függetlenül attól, hogy dirhamnak, dinárnak, dollárnak vagy más néven nevezik őket. Ha értékük eléri az ezüst vagy az arany niszáb-ját, és már egy teljes év eltelt (birtoklásuk óta), kötelezővé válik a zakát.

A pénzzel hasonló megítélés alá esnek a nők arany- vagy ezüstékszerei, különösen, ha elérik a niszáb-ot és egy teljes évig a tulajdonos birtokában voltak, mivel a tudósok két véleménye közül a helyesebb szerint zakát köteles rájuk, még akkor is, ha használatra vagy kölcsönadásra szánták; a Próféta mondásának általános érvénye miatt: "Bármely arany vagy ezüst tulajdonos, aki nem teljesíti annak zakát-ját, a Feltámadás Napján, ezek lemezekre lesznek hevítve a számára a Tűzből." [5]. Egészen a korábban említett hadíth végéig. [5] Muszlim jegyezte le, (987) szám alatt.

És ami a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) maradt fenn, hogy egy nő kezén két arany karperecet látott, és így szólt: "Megadod-e ezek után a zakátot?". Azt felelte: Nem. Ő pedig azt mondta: "Örülnél-e neki, ha Allah a Feltámadás Napján két Tűzből való karkötőt helyezne rád!". Erre ő ledobta azokat, és azt mondta: "Ezek Allahé és az Ő Küldöttéé!"[6]. [6] Abu Dáwúd jegyezte le (1563) szám alatt, és an-Naszá'i (2270) szám alatt, jó hagyománylánccal.

Hitelesen hagyományozták Umm Szalamától (Allah legyen elégedett vele), hogy arany ékszereket viselt, majd azt mondta: ó, Allah Küldötte, kincsnek számít-e ez? Mondta: "Ami eléri a zakát-köteles mértéket, és a zakátját megadják, az nem felhalmozott kincs.” [7] Valamint más, ezzel megegyező értelmű és tartalmú hagyományokkal. [7] Abú Dáwúd jegyezte le (1564) szám alatt.

Ami az árucikkeket illeti – amelyek az eladásra szánt javak –, azokat az évfordulókor értékelik, és értékük negyedtizedét fizetik ki, függetlenül attól, hogy értékük megegyezik-e az árukkal, vagy annál több vagy kevesebb; Szamura (Allah legyen elégedett vele) hadísza szerint, aki azt mondta: "Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megparancsolta, hogy megadjuk az adományt az eladásra szánt áruból." [8]. [8] Abú Dáwúd jegyezte le (1562) szám alatt.

És ebbe beletartoznak az eladásra szánt földek, az épületek, az autók, a vízemelő gépek, és egyéb, eladásra szánt árufajták.

A kiadásra, és nem eladásra szánt épületek esetében a zakát a bérleti díjukra vonatkozik, ha eltelt felettük egy év. Magukra az épületekre azonban nincs zakát, mivel azokat nem eladásra szánták. Hasonlóképpen a magáncélú autókra és a taxikra sincs zakát, ha azokat nem eladásra szánták, hanem a tulajdonosuk használatra vásárolta őket.

Ha a taxitulajdonosnak vagy másnak összegyűlik egy olyan pénzösszege, amely eléri a megszabott részt, akkor köteles annak zakát-ját megfizetni, ha az már egy teljes éven át a tulajdonában volt, függetlenül attól, hogy azt megélhetésre, házasságkötésre, ingatlanvásárlásra, adótörlesztésre, vagy bármely más célra szánta; azoknak a Šarīᶜa-béli bizonyítékoknak az általános érvénye miatt, amelyek a zakát kötelező voltát jelzik, az ehhez hasonló esetekben.

A tudósok véleményei közül a helytálló az, hogy az adósság nem mentesít a zakát kötelezettsége alól, a korábban említettek alapján.

Így tehát az árvák és az elmeháborodottak vagyonában is kötelező a zakát a tudósok többsége szerint, ha az eléri a niszábot és eltelik birtoklása fölött egy év, és a gyámjaik kötelessége, hogy azt a megfelelő szándékkal utánuk teljesítsék az év leteltével; az általános bizonyítékok alapján, mint a Próféta (Allah áldása és békessége legyen rajta) parancsa Muᶜádh (Allah legyen elégedett vele) hagyományában, amikor Jemen népéhez küldte őt: «Bizony, Allah egy kötelező adakozást írt elő számukra a vagyonukból, amelyet a gazdagjaiktól vesznek el, és a szegényeik között osztanak szét.» [9]. [9] Al-Bukhári jegyezte le (1395) szám alatt és Muszlim (19) szám alatt.

A zakát Allah joga, amellyel nem megengedett kivételezni annak javára, aki arra nem jogosult; sem az, hogy az ember hasznot húzzon belőle magának, vagy kárt hárítson el vele; sem az, hogy megvédje általa a vagyonát, vagy elhárítsa magáról a megrovást. Hanem a muszlimnak kötelessége a zakát-ját az arra jogosultaknak juttatni, mivel ők tartoznak abba a körbe, akiknek ez jár, és nem más célból, ezt jó szívvel téve, és Allah iránti őszinteséggel; hogy a teljesítendő felelőssége alól mentesüljön, és kiérdemelje a bőséges jutalmat és a pótlást.

A zakát jogosultjainak csoportjait a Magasztos Allah az Ő Kegyes Könyvében említette meg. A Magasztos azt mondja: {Az adományok (zakát) csak a szegényeket, a szűkölködőket és azokat, akik összegyűjtésükön dolgoznak, illeti meg, és azokat akiknek a szívét próbáljuk megnyerni (az Iszlámhoz), és a rabszolgákat, az eladósodottakat, az Allah útján járókat (dzsihád), és a megrekedt utazókat. Allah elrendelése ez! És Allah a Mindentudó, a Bölcs. 60} [A Megbánás: 60; Q 9:60].

Az, hogy ez a nemes Ája ezzel a két hatalmas Névvel zárul, egy emlékeztető a Magasztos Allah-tól az Ő szolgái számára, hogy a Magasztos, Ő a Tudó, Aki tudja, hogy szolgái közül ki érdemli meg az adományt és ki nem. És Ő a Bölcs az Ő törvényében és elrendelésében, így a dolgokat kizárólag az azokat megillető helyre teszi, még ha bölcsességének néhány titka rejtve is marad egyes emberek elől; azért, hogy a szolgák megnyugvást leljenek az Ő Törvényében, és alárendeljék magukat az Ő ítéletének.

Allah az Akitől kérjük, hogy adjon nekünk és a muszlimoknak sikert, erőt és útmutatást az Ő Vallásában való jártassághoz és megértéshez, az Ővele való viszonyban tanúsított őszinteséghez, a buzgó serénységre afelé, ami elnyeri az Ő tetszését, és a haragját kiváltó okoktól való védelemre és biztonságra. Bizony Ő Mindent Halló és Közellévő.

És Allah áldja meg és adjon örök üdvösséget az Ő szolgájának és Küldöttének, Muhammad-nak, háznépének és Társainak!

A Tudományos Kutatások Igazgatóságainak

és a fatwa-adás, a Felszólítás és az Irányítás

általános Igazgatója (Elnöke), Ő főméltósága, as-Saykh ᶜAbdu-l-ᶜAzíz bin ᶜAbdulláh bin Báz

A Második Értekezés

A Ramadán havi böjtölés és az azon időszak alatt végzett éjszakai imádkozás (qiyám: éjszakai imára történő felállás) kiválósága, valamint néhány fontos vallási rendelkezésre való rávilágítás, amelyek rejtve maradhatnak az emberek egy része előtt.

A Könyörületes és Irgalmas Allah Nevében

ᶜAbdu-l-ᶜAzíz bin ᶜAbdulláh bin Báz-tól mindazoknak a muszlimoknak, akik ezt olvassák; Allah vezessen engem és őket a hit embereinek útján, és adjon sikert nekem és nekik a Szunna (a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mindennapi cselekedetei, szavai, beleegyezései, döntései, hagyományai) és a Korán mély megértéséhez. Ámín!

Allah békéje legyen veletek és Allah könyörülete és áldásai!

Ami pedig a továbbiakat illeti: ez egy tömör, áttekintő tanács, amely a Ramadan havi böjtölés és az akkor történő qijám kiválóságára, valamint az e hónapban a kegyes cselekedetekkel való versengés kiválóságára vonatkozik; bemutatva egyúttal olyan fontos vallásjogi rendelkezéseket is, amelyek rejtve maradhatnak egyes emberek elől.

Allah Küldöttétől (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) hitelesen maradt fenn, hogy örömhírrel szolgált a Társainak Ramadan hónap beköszöntével, és tudatta velük (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), hogy az egy olyan hónap, amelyben megnyittatnak a Kegyelem és a Paradicsom kapui, illetve bezáratnak a Pokol kapui, a sátánok pedig láncra veretnek, és mondta: "Ha elérkezik Ramadan első éjszakája, megnyittatnak a Paradicsom kapui, és egy sem záratik be közülük; és bezáratnak a Pokol kapui, és egy sem nyittatik ki közülük. A sátánok pedig láncra veretnek, és egy hírnök így szólít: Ó, te, a jó keresője, jöjj elő! És ó, te, a rossz keresője, hagyj fel vele! És Allahnak vannak a Tűztől felszabadítottjai, és ez így van minden éjjel." [1]. [1] At-Tirmidhi jegyezte le (682) szám alatt, és Ibn Mádzsa (1642) szám alatt.

És Allah Küldöttje (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: „Eljött hozzátok Ramadán hónapja, az áldás hónapja, amelyben Allah eláraszt benneteket: leküldi az Irgalmat, eltörli a bűnöket, és meghallgatja a fohászt. Allah nézi a benne való versengéseteket, és büszkélkedik veletek angyalai előtt. Mutassatok hát Allahnak jót magatokból! Bizony, a szerencsétlen az, aki megfosztatik benne Allah irgalmától.” [2]. [2] At-Tabaráni jegyezte le a Musznad-jában, (2238) számmal.

És Ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) még azt is mondta: "Aki a Ramadán hónapot úgy böjtöli végig, hogy hittel van eltelve és Allahtól reméli érte a jutalmat, annak minden korábbi bűne megbocsátásban részesül; és aki qijámot (az éjszaka során történő felkelést az ima szándékával) végez Ramadán hónapjában, hittel eltelve és Allahtól remélve érte a jutalmat, annak minden korábbi bűne megbocsátásban részesül. És aki elvégzi a qijámot az Elrendelés Éjszakáján (laylat al-Qadr), hittel eltelve és Allahtól remélve érte a jutalmat, annak minden korábbi bűne megbocsátásban részesül." [3]. [3] Al-Bukhári közölte (2014) szám alatt, és Muszlim (760) szám alatt.

Továbbá Ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) még azt is mondta: "Allah mondja: Minden cselekedet Ádám gyermekéé (az emberé), a jó cselekedet tízszeresére, akár hétszázszorosára sokszorozódik; kivéve a böjtöt, mert az Engem illet és Én jutalmat adok azért. Feladja nemi vágyát, ételét és italát az Én kedvemért. A böjtölőnek két öröme van: öröm, amikor megtöri a böjtöt, és öröm, amikor Urával találkozik. És a böjtölő szájának illata (szaga) kedvesebb és jobb Allah-nál, mint a pézsma (mósusz) illata." [4]. [4] Ibn Mádzsa jegyezte le (1638) számmal.

És a Ramadán havi böjtölés és az éjszakai imádkozás kiválóságával, valamint a böjtölés általános erényével kapcsolatos hagyományok nagy számban olvashatók.

A hívőnek tehát meg kell ragadnia ezt a lehetőséget, azt a kegyet, amellyel Allah megáldotta őt, hogy elérhette Ramadán hónapját. Siessen az engedelmességi cselekedetekhez, óvakodjon a rossz cselekedetektől; és törekedjen annak elvégzésére, amit Allah elrendelt számára, különös tekintettel az öt imára; hiszen az az Iszlám pillére, és a leghatalmasabb kötelezettség a két tanúságtétel után. Ezért minden muszlim férfi és nő számára kötelesség azok pontos betartása és elvégzése a megszabott idejükben, alázattal és nyugalommal.

És a legfontosabb kötelességei közé tartozik a férfiak számára az ima közösségben való elvégzése Allah házaiban, amelyekről Allah úgy rendelkezett, hogy tiszteletben részesüljenek, és hogy említsék azokban az Ő nevét. Ahogyan mondja: (És végezzétek el az imát, és adjátok meg a zakát-ot, és hajoljatok meg a meghajlókkal! 43) [A Tehén:43; Q 2:43]. És a Magasztos azt is mondja: (Tartsátok be az imákat, és (különösen) a középső imát. Alázatosan álljatok Allah előtt (az ima közben)! 238) [A Tehén:238; Q 2:238]. És még azt is mondja: (Bizony boldogulásra jutottak a hívők, 1 Akik az imájukban alázatosak. 2) [A Hívők:1-2; Q 23:1-2] Egészen addig, mígnem ő azt mondja: (És azok, akik imáikat pontosan betartják és elvégzik 9 Ők lesznek az örökösök 10 Akik a Firdausz-t (a Paradicsom legkiemelkedőbb helye) öröklik. Ők örökkön abban fognak tartózkodni. 11). [A Hívők:9-11; Q 23:9-11]. És a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "A szerződés, ami köztünk és köztük van az az ima, aki elhagyja azt - az hitetlen." [5]. [5] At-Tirmidhi jegyezte le, (2621) szám alatt, és Ibn Mádzsa (1079) szám alatt.

A legfontosabb kötelezettség az ima után a kötelező alamizsna (zakát) megfizetése, ahogy mondja: (És csak arra kaptak parancsot, hogy tiszta, őszinte hittel szolgálják és imádják Allah-ot ḥunafá'-ként (romlatlan, tiszta hitűként), végezzék el az imát, adják meg a zakát-ot. Ez az egyenes igaz Vallás.5) [A Világos Bizonyíték:5; Q 98:5]. És a Magasztos azt is mondja: (És végezzétek el az imát, és adjátok meg a zakát-ot, és engedelmeskedjetek a Küldöttnek, hogy kegyelmet nyerjetek!) 56 [A Világosság (vagy: A Fény):56; Q 24:56].

Allah Hatalmas Könyve és az Ő Nemes Küldöttének Szunnája azt bizonyítja, hogy aki nem teljesíti vagyonának zakát-ját, azzal büntettetik meg a Feltámadás Napján.

Az ima és a zakát után a legfontosabb dolog a Ramadán havi böjt, amely az egyik Pillér az Iszlám öt Pillére közül, melyek megemlítésre kerültek a Próféta - Allah dicsérje és üdvözítse - mondásában: "Az Iszlám öt dologra épül: tanúságtétel arról, hogy nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah, és hogy Muhammad Allah Küldötte; az ima elvégzése, a zakát megfizetése, a böjtölés Ramadán havában és a Házhoz történő Zarándoklat." [6]. [6] Al-Bukhári jegyezte le (8) szám alatt és Muszlim (16) szám alatt.

A muszlimnak kötelessége megóvnia böjtjét és imádságát mindazon szavaktól és tettektől, amelyeket Allah megtiltott neki; hiszen a böjt célja az Allah (a Magasztos) iránti engedelmesség és az Ő szentségeinek tisztelete, a lélek küzdelme a saját vágyai ellen, Ura iránti engedelmességben, és a türelemre való szoktatása azzal szemben, amit Allah megtiltott. A célja pedig nem csupán az étel, az ital és minden egyéb, a böjtöt megtörő dolog elhagyása; ezért hitelesen maradt fenn Allah Küldöttétől (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget), hogy azt mondta: "A böjt egy védelmező pajzs. Így ha valaki közületek böjti napot tart, az ne éljen nemi életet, és ne csapjon zajt kiabálással és veszekedéssel. Ha valaki káromolja, bántalmazza őt vagy harcot kezd vele szemben, akkor mondja: Én böjtölök!" [7]. És hiteles bizonyítékként maradt fenn, hogy a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Aki nem hagyja el a hazug beszédet, az aszerint való cselekvést és a balgaságot, az ilyen esetében, Allahnak nincs szüksége arra, hogy elhagyja ételét és italát."[8]. Ezekből a szövegekből és másokból is megtudható, hogy a böjtölő kötelessége az óvakodás mindattól, amit Allah megtiltott neki, valamint a ragaszkodás mindahhoz, amit Allah előírt a számára. És ezáltal remélhető számára a megbocsátás, a Tűztől való megszabadulás, valamint a böjt és az ima elfogadása. [7] Al-Bukhári közölte (1904) szám alatt, és An-Naszá'i (2537) szám alatt. [8] Al-Bukhári jegyezte le (1804) szám alatt, és Abú Dáwúd (2362) szám alatt.

És vannak dolgok, melyek rejtve maradhatnak egyesek előtt:

Ezek közé tartozik, hogy a muszlimnak hittel eltelve, Allah iránti odaadással és az Ő jutalmát áhítozva kell böjtölnie, nem pedig színlelésből vagy a hírnév hajszolásából, sem az emberek utánzásából, vagy a családja vagy a hazája népének követéséből. Sokkal inkább az a kötelessége, hogy a böjtölésre ösztönző indítéka az a hite legyen, hogy Allah tette azt számára kötelezővé, és az, hogy ezért a jutalmat az ő Urától reméli. Ugyanígy a ramadáni éjszakai imát is hittel eltelve, Allah iránti odaadással és az Ő jutalmát áhítozva kell a muszlimnak elvégeznie, és semmi más okból; és ezért mondta a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget): "Aki végigböjtöli Ramadán-t, hittel eltelve és Allahtól remélve érte a jutalmat, annak minden korábbi bűne megbocsátásban részesül; és aki qijámot (az éjszaka során történő felkelést az ima szándékával) végez Ramadán hónapjában, hittel eltelve és Allahtól remélve érte a jutalmat, annak minden korábbi bűne megbocsátásban részesül; és aki elvégzi a qijámot az Elrendelés Éjszakáján (laylat al-Qadr), hittel eltelve és Allahtól remélve érte a jutalmat, annak minden korábbi bűne megbocsátásban részesül.» [9]. [9] Al-Bukhári jegyezte le (2014) szám alatt és Muszlim (760) szám alatt.

Azon dolgok közé, amelyeknek a megítélése egyes emberek számára rejtve maradhat, tartozik a böjtölőt érő seb, orrvérzés, hányás, vagy a víz vagy benzin akaratlan lejutása a torkára. Mindezek a dolgok nem rontják meg és nem érvénytelenítik a böjtöt. Azonban, aki szándékosan idézi elő a hányást, annak a böjtje érvénytelenítődik; a Próféta szava alapján: "Akit a hányás kényszerít, arra nem vonatkozik a pótlás kötelezettsége, de aki hánytatja magát, annak pótolnia kell." [10]. [10] At-Tirmidhi jegyezte le, (720) szám alatt, és Ibn Mádzsa (1676) szám alatt.

Ilyen eset például az, amikor a böjtölő a nagyobb tisztátalanság miatti tisztálkodást a hajnalhasadás utánra halasztja, vagy amikor egy nő a menstruáció vagy a gyermekágyi vérzés miatti tisztálkodást halasztja a hajnalhasadás utánra, miután a hajnalhasadás előtt megtisztult. Ebben az esetben böjtölnie kell, és nem kifogásolható, ha a nagyobb tisztálkodást a hajnalhasadás utánra halasztja. Azonban nem halaszthatja azt napkeltéig, hanem kötelessége elvégezni a nagyobb tisztálkodást és a fadzsr (hajnali) imát napkelte előtt. Hasonlóképpen a nagyobb tisztátalanság állapotában lévő személy sem halaszthatja a nagyobb tisztálkodást napkelte utánra, sőt, kötelessége elvégezni a nagyobb tisztálkodást és a fadzsr (hajnali) imát napkelte előtt. A férfi számára pedig kötelesség, hogy ezzel siessen, hogy elérje a fadzsr (hajnali) imát a közösséggel.

Azon dolgok, amelyek nem teszik érvénytelenné a böjtöt: a vérvétel, és a nem tápláló célzatú injekciók beadása, azonban ezek éjszakára halasztása jobb és elővigyázatosabb, ha lehetséges; a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondása miatt: "Hagyd el azt, ami kétségeket (zavart) ébreszt benned, és fordulj ahhoz, ami nem ébreszt benned kétséget!" [11] [11] At-Tirmidhi jegyezte le, (2518) szám alatt.

És az ő (áldás és béke reá) szava: "Aki óvakodik a gyanús és kétes dolgoktól, az megóvta a vallását és a becsületét." [12]. [12] Al-Bukhári jegyezte le (52) szám alatt és Muszlim (1599) szám alatt.

Azon dolgok közé tartozik, amelyeknek megítélése rejtve marad néhány ember előtt: a nyugalom, a teljes megnyugvás hiánya az imában, legyen az kötelező vagy önkéntes ima. Allah Küldöttétől (Allah dicsérje és üdvözítse) származó hiteles hadíszok bizonyítják, hogy a nyugalom (belső és külső megállás) az ima egyik alapvető pillére, amely nélkül az ima érvénytelen. Ez a nyugalom a mozdulatok közötti megállást, az alázatot és a sietség hiányát jelenti, egészen addig, amíg minden csigolya vissza nem tér a helyére. Sok ember a Ramadán hónapjában a tarawíh imát úgy végzi, hogy nem fogja fel annak értelmét és hiányzik belőle a nyugalom, sőt, inkább elkapkodja azt, és leborulást úgy végzi mintha csak a földről csipegetne. Az így elvégzett ima érvénytelen, és aki így végzi, az bűnös, és nem kap érte jutalmat.

Azon dolgok közé tartozik, melyeknek megítélése némelyek számára nem egyértelmű: némelyek úgy gondolják, hogy a Tarawíh imát nem szabad húsz rakᶜa-nál kevesebbszer elvégezni, és némelyek úgy gondolják, hogy nem szabad tizenegy vagy tizenhárom rakᶜa-nál többet imádkozni. Ez mind helytelen feltételezés, sőt, a bizonyítékoknak ellentmondó hiba.

A hiteles hadíszok Allah Küldöttétől (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt bizonyítják, hogy az éjjeli ima rugalmasan kezelendő, és nincs benne egy olyan meghatározott határ, amelyet tilos lenne átlépni. Sőt, hitelesen maradt fenn tőle (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), hogy éjjelente tizenegy rakᶜá-t imádkozott, de előfordult, hogy tizenhárom rakᶜá-t, vagy olykor ennél kevesebbet imádkozott Ramadán hónapban és azon kívül is. És amikor az éjjeli imáról kérdezték, azt mondta: "Kettesével, kettesével, ha pedig valamelyikőtök a hajnaltól tart, imádkozzon egy rakᶜá-t, amely páratlanná teszi neki azt, amit addig imádkozott."[13]. Muttafaqun ᶜalá szihhatih (egyetértés van a hitelességét illetően és mind a két seikh al-Bukhári és Muszlim is, hitelesnek fogadja el). [13] Al-Bukhári jegyezte le (946) szám alatt és Muszlim (749) szám alatt.

Nem határozott meg egy bizonyos számú rakᶜá-t, sem Ramadánban, sem azon kívül, ezért a Társak, ᶜUmar (Allah legyen elégedett vele) idejében néha huszonhárom rakᶜá-t, máskor pedig tizenegy rakᶜá-t imádkoztak. Mindez hitelesen maradt fenn ᶜUmar-tól (Allah legyen elégedett vele) és a Társaktól az ő idejéből.

A korai elődök közül néhányan Ramadánban harminchat rakᶜá-t imádkoztak, és hárommal végezték a Witr imát, mások pedig negyvenegyet. Ezt említette róluk Sejkh al-Iszlám Ibn Taymiyyah és mások a tudás birtokosai közül, ahogyan azt is említette (Allah kegyelmezzen neki), hogy ebben a kérdésben tág a mozgástér. És azt is említette, hogy az a legjobb, ha az, aki elnyújtja a recitálást, a meghajlást és a leborulást, csökkenti a számot, míg aki könnyebbre veszi a recitálást, a meghajlást és a leborulást, az növeli a számot – ez a mondanivalójának a lényege (Allah kegyelmezzen neki).

Aki elmélyed az Ő szunnájában – Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget –, az tudni fogja, hogy a legjobb mindebben tizenegy vagy tizenhárom rakᶜá-t imádkozni Ramadánban és máskor is; mivel ez felel meg a Próféta – Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget – cselekedetének a legtöbb esetben, továbbá kíméletesebb az imádkozók számára, és közelebb visz az alázathoz és a lelki nyugalomhoz. Aki pedig többet végez, abban nincs semmi rossz vagy helytelenítendő, amint az korábban említésre került.

A legjobb és leghelyesebb, ha az, aki az imámmal imádkozik a ramadáni qijám imán, csak az imámmal együtt távozik; a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) tanítása értelmében: "Ha az ember az imámmal együtt imádkozik, amíg az befejezi, Allah feljegyzi neki egy éjszaka imádkozását." [14]. [14] At-Tirmidhi jegyezte le, (806) szám alatt és Abú Dáwúd (1375) szám alatt.

Minden muszlim számára előírt az igyekezet az imádatok különböző fajtáiban ebben a nemes hónapban, úgymint: az önkéntes imák (náfila), a Korán recitálása elmélkedéssel és ésszel való megértéssel, a 'taszbíḥ' (Szubhána-Lláh ismétlése), a 'tahlíl' (lá iláha illá-Lláh ismétlése), az 'taḥmíd' (al-ḥamdu li-Lláh ismétlése), a 'takbír' (Alláhu akbar ismétlése) és az 'isztighfár' (asztaghfiru-Lláh ismétlése) sokszori ismétlése, a fennmaradt fohászok, a jóra való buzdítás és a rossztól való eltiltás, az Allahhoz való hívás, a szegények és a rászorulók megvigasztalása és megsegítése, a szülőkkel szembeni kegyességben való igyekezet, a rokoni kötelékek ápolása, a szomszéd megbecsülése, a beteg meglátogatása, és más ehhez hasonló kegyes és jótékony cselekedetek; a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) előző hagyományában található mondása szerint: "Allah figyeli és nézi a ti Iránta való versengéseteket, és büszkélkedik veletek angyalai előtt; mutassatok hát Allahnak jót önmagatokból, hiszen a kárvallott az, aki megfosztatik benne Allah irgalmától."[15]. [15] At-Tabaráni közölte a Musznad c. könyvében, (2238) szám alatt.

És azt is amit a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) adtak tovább, hogy azt mondta: "Aki egy jótettet hajt végre benne (ebben a hónapban), az olyan, mintha egy kötelezően előírt cselekedetet teljesített volna máskor, aki pedig egy kötelezően előírt cselekedetet teljesít benne, az olyan, mintha hetven kötelezően előírt cselekedetet teljesített volna máskor."[16]. [16] Ibn Huzajma jegyezte le Szahíh-jában, (1887) szám alatt.

És az ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szavai alapján a hiteles hadíszban: "A Ramadán Hónapban elvégzett ᶜUmra, megfelel egy Zarándoklatnak, vagy azt mondta: egy velem elvégzett Zarándoklatnak." [17]. [17] Al-Bukhári jegyezte le (1863) szám alatt.

Számos hadísz és hagyomány bizonyítja a versengés jogosságát a különféle jó cselekedetekben ebben a szent hónapban.

Allah az Akitől azt kérjük, hogy segítséget és sikert adjon nekünk és minden muszlimnak mindenhez, ami az Ő megelégedésére szolgál, és hogy elfogadja a böjtölésünket és az éjszakai imáinkat, és tegye jobbá állapotunkat, és mindannyiunkat oltalmazzon meg a félrevezető megpróbáltatásoktól. Ahogyan kérjük is Őt – Magasztos Ő –, hogy megjobbítsa a muszlimok vezetőit, és egyesítse a szavukat az Igazságra. Bizony, Ő az, Aki ezt irányítja (megvalósítja), és Ő mindenre képes.

És béke reátok és Allah könyörülete és áldásai!