Filter results
339 cards
الموضوعات
الموضوعات (13)
التصنيف الشرعي
Filter ▾
حجم المحتوى4
Válasz-1: ha valahol fájdalmat érez az ember, jobb kezét a fájdalmas pont fölé helyezi és azt mondja: "Bi-szmi-Lláh - Allah Nevében" - háromszor mondja el. És azt mondja. "A'uthu bi'izzati-Lláhi wa qudratihi min sarri má adzsidu wa uháthir"- Allah Hatalmas Erejéhez és az Ő végtelen Képességének oltalmát keresem annak rossza elől, amit érzek és próbálok elhárítani" - hétszer mondja ezt el.
- Teljes elégedettséggel fogadom el, amit Allah elrendelt és kitartó türelemmel viselem.
Umm al-ᶜAlā' (Allah legyen elégedett vele) hagyományában olvasható, aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) meglátogatott engem, amikor beteg voltam és ő azt mondta:
(Fogadd az örömhírt! Ó, Umm al-ᶜAlā'! Bizony a muszlim ember betegsége által, Allah elveszi róla a bűneit, ahogyan (az olvasztó) tűz is eltünteti a szennyeződést az aranyból és az ezüstből.)
Abū Dāwūd jegyezte le.
- Sietve meglátogatom a beteg testvéremet, fohászkodom érte, ám nem tartom fel sokáig azzal, hogy nála üldögélek.
- Csinálok neki ruq'yát (ráolvasást, Koránnal meg fohászokkal) anélkül, hogy kérné tőlem.
- Ajánlom neki a fohászkodást és a kitartó türelmet, az imát és a tisztaságot mindazzal kapcsolatban, amire képes.
- A fohász a betegért:
"Asz'alu-Lláhal Athím Rabbal arsil athím an yasfík." (Kérem a Hatalmas Allah-ot, a hatalmas Trón Urát, hogy gyógyítson meg téged) - ezt hétszer mondja el.
Válasz-1- a szándékot, őszintén és teljes alávetettséggel, őszinte odaadással a Magasztos és Fenséges Allah-nak kell szentelni.
A hagyományban olvasható:
"Aki azért keresi és tanulja meg a tudást, hogy versengve büszkélkedhessen azzal a tudósok előtt, vagy kérkedjen azzal az ostobák előtt vagy az emberek figyelmét magára vonja - az ilyen személyt, Allah a Pokolba lépteti be."
Ibn Māǧa jegyezte le.
- Azt a tudást kell hasznosítani, amit megszerzett!
"A hívő szolga két lába nem fog elmozdulni a Feltámadás Napján (a Számonkérés Helyéről) addig, amíg meg nem kérdeztetik négy dologról - és ezek között említette - a tudásáról és arról, hogy hogyan cselekedett a megszerzett tudással."
At-Tirmiḏī és ad-Dārimī jegyezték le.
- Tisztelem és becsülöm a tanáromat, akár jelen van, akár távol.
- Előtte illendően és tisztelettel ülök le.
- Figyelmesen hallgatom tanítását és nem szakítom félbe az oktatandó anyagot.
- Kellő udvariassággal teszem fel a kérdést.
- Nem szólítom a nevén.
(Az Allah iránti tisztelet jele: tisztelni egy őszülő, idős muszlimot és a Korán hordozóját (aki memorizálta a teljes Koránt).)
Abū Dāwūd jegyezte le.
Válasz-1: Köszöntöm az al-maǧlisu-ban résztvevőket.
- Oda ülök le, ahol a végén rám kerül a sor, senkit nem szorítok ki a helyéről és nem ülök le két ember közé - kivéve ha ők ketten erre engedélyt adnak.
- Úgy ülök le a az al-maǧlis-ba, hogy másoknak is legyen helye.
- Soha nem szakítom félbe az al-maǧlisu-ban folyó beszédet.
- Engedélyt kérek és köszönök a résztvevőknek, mielőtt elmennék az al-maǧlisu-ból.
Ibn ᶜUmar-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel), aki a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megjegyezte:
"Ő megtiltotta, hogy egy embert felállítsanak arról a helyről, ahol ül, hogy a helyére egy másik ember ülhessen le. Ellenben összébb kell húzódniuk és helyet kell adniuk neki (is)."
Al-Bukhārī jegyezte le.
A hagyományban olvasható:
(Ha valaki közületek megérkezik az összejövetelre, akkor köszönjön a már ott tartózkodóknak, ha pedig el akar menni, akkor is köszönjön a résztvevőknek; az első (köszönés) nem értékesebb, mint a másik.)
At-Tirmiḏī és Abū Dāwūd jegyezték le.
- Ha véget ér az összejövetel, elmondom az engesztelő fohászt az összejövetelér:
"szubhánaka-Lláhumma wa bi-hamdika, Ashadu an lá iláha illá Anta, Astaghfiruka wa atúbu ilayk." (Magasztaltassál, ó, Uram, Allah! Az Irántad való hála és köszönet által! Tanúságot teszek arról, hogy nincs más jogosan imádható isten csak Te! Tőled kérek bocsánatot és Neked bánom meg bűneimet.)
Válasz: 1. Korán lefekszem aludni.
A hagyomány tartalmának megfelelően:
(Abū Barza-tól (Allah legyen elégedett vele): Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) kifogásolta az alvást az al-ᶜišā’u (késő esti) ima előtt, és a beszélgetést azt követően.)
Al-Bukhārī jegyezte le.
- A tisztaság állapotában fekszem le.
- Nem fekszem a hasamon.
- Jobb oldalamra fordulva fekszem és a jobb kezemet a jobb arcom alá helyezem.
- Leporolom az ágyamat.
A hagyományban olvasható:
Al-Barā' bin ᶜĀzib-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta:
(Ha az ember a fekhelyére megy, úgy mosakodjon meg, mint ha az ima előtti wuḍū'-ját végezné, majd a jobb oldalára feküdjön le.)
Abū Hurayra-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) látott egy férfi, aki a hasán feküdt; erre azt mondta:
(Ez egy olyan fekvési helyzet, amit Allah nem szeret.)
At-Tirmiḏī és Aḥmad jegyezték le.
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta:
(Ha valaki közületek az ágyába készül (lefekvés céljából), ruhájának belső részével porolja le az ágyát, hiszen nem tudhatja mi került arra rá azóta, hogy felkelt onnan.)
6: Elmondom az elalvás megemlékezéseit; mint: Āyatu-l-Kursī (A Korán Szék Verse; Q 2:255), majd a Sūratu-l-Ikhlāṣ-t (Q 112), és a Két Menedéket Keresőt (al-Muᶜawwiḏatāni; Q 113, 114) - háromszor teszem ezt meg, majd azt mondom:
"Bi-szmi-ka-Lláhumma! Amútu wa ahyá" (Ó, Uram, Allah! A Te Neved említésével halok meg és élek.)
- A hajnali imára (ṣalātu-l-faǧr) felkelek.
- Az ébredés után elmondom:
"Al-ḥamdu li-Llāhi-llaḏī aḥyānā baᶜda mā amātanā wa Ilayhi-n-nušūr" (Hála és köszönet Allah-nak, aki életre keltett bennünket azt követően, hogy a halálba küldött (az álom a halál testvére). Hozzá lesz majdan a Feltámadás).
Válasz: 1-Az evésemmel és ivásommal azt szándékozom hogy erőt szerezzek a magasztos Allah szolgálatára.
- A két kéz megmosása az étkezés előtt.
AZ Igazhívők Anyja, ᶜĀ’iša (Allah legyen elégedett vele) által továbbadott hagyomány értelmében, miszerint Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget):
(Enni vagy inni szándékozott, először megmosta a két kezét, majd evett és ivott.)
Aḥmad jegyezte le.
- Annak elmondása: "Bi-szmi-Lláh- Allah Nevében"; a jobb kezemmel eszek és a hozzám legközelebb eső részéből az ételnek; soha nem eszem a tál (tányér) közepére nyúlva, vagy mások előtt elhelyezkedő ételből.
A hagyomány tartalmának megfelelően:
(Ó, fiatal ember! Említsd meg Allah-ot (mond: biszmi-lláh)! Egyél a jobb kezeddel! És onnan vegyél az ételből, ami a legközelebb van hozzád!)
Muttafaq ʿalayhi. (al-Bukhārī és Muszlim megegyeztek benne)
- Ha elfelejtettem Allah megemlítését (at-tasmiya), akkor azt mondom: "Bi-smi-Llāhi awwalahu wa ākhirahu - Allah Nevében az elején és a végén is."
Az Igazhívők Anyja, ᶜĀ’iša (Allah legyen elégedett vele) által továbbadott hagyomány értelmében, miszerint Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget):
(Ha valaki közületek ételt eszik, az mondja: Bi-smi-Llāhi; ha az elején elfeledte, akkor mondja: Bi-smi-Llāhi fī awwalihi wa ākhirihi - Allah Nevében, annak az elején és a végén.)
At-Tirmiḏī és Aḥmad jegyezték le.
- Megelégszem azzal, ami van az ételből; nem kárhoztatom és nem kifogásolom az ételt, nem mondok rosszat arról. Ha szeretem, eszek belőle, ha nem szeretem, ott hagyom.
Az Abū Hurayra (Allah legyen elégedett vele) által továbbadott hagyomány alapján, aki mondta:
"A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) soha nem nevezte rossznak az ételt; ha ízlett és megkívánta megette, ha nem, akkor ott hagyta."
- Néhány kisebb falatot eszem és nem eszek túlzottan sokat.
A hagyományban olvasható:
(Egy ember nem tölthet meg rosszabb tároló edényt, mint a gyomra; elég az ember számára, ha jó pár falatot eszik, hogy gerincét egyenesen tudja tartani. Ám ha még is megtölti magát, úgy: egyharmad az étel része, egyharmad az ital része és egyharmad a lélegzet része.)
At-Tirmiḏī és Ibn Māǧa jegyezték le.
- Nem fújom az ételt vagy az italt, ám hagyom, hogy lehűljön, ahogyan az a hagyományban olvasható:
(Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megtiltotta, hogy az ételt és az italt valaki is fújja.)
Aḥmad és Ibn Māǧa jegyezték le.
Másokkal együtt fogyasztom el az ételt, vagy a családdal vagy a vendégekkel.
- hagyomány alapján: egy férfi mondta a Prófétának (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget): mi eszünk ugyan, de nem lakunk jól, nem érezzük, hogy elég lenne. Azt mondta:
(Lehet, hogy elszigetelten, magányosan esztek. Gyűljetek össze az étkezésetek alkalmából! Említsétek meg Allah Nevét és Ő megáldja nektek azt.)
Abū Dāwūd és Ibn Māǧa jegyezték le.
- Soha nem kezdem el az evést mások előtt - ha ők idősebbek, mint én.
- Ha inni készülök, akkor megemlítem Allah Nevét; ülve iszom és három alkalommal. Soha nem lihegek bele az ivóedénybe.
(Ha valaki közületek iszik, az ne lélegezzen (lihegjen) bele az edénybe!)
Anasz (Allah legyen elégedett vele) hagyománya értelmében:
(A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) intett attól, hogy állva igyon valaki.)
Muszlim jegyezte le.
És a hagyomány értelmében:
(Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) három vett levegőt az ivása közben (háromszor állt meg és háromszor kezdett ismét inni).)
- Allahot dicsőítem és hálát adok Neki mikor befejeztem az étkezést és az ivást.
(Allah elégedett az Ő szolgájával, aki amikor eszik egy (falat) ételt, akkor dicsőíti Allah-ot, hálát ad és köszönetet mond Neki (mondván: al-ḥamdu li-Llāhi); vagy iszik (egy korty) vizet és azért hálát ad és köszönetet mond Allah-nak.)
Válasz: 1. A ruhám felvételét a jobb oldallal (a jobb kezemmel) kezdem és Allahot dicsőítem és magasztalom ezért.
Az Abū Hurayra (Allah legyen elégedett vele) által továbbadott hagyomány alapján, aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) mondta:
(Ha öltözködtök és ha a wuḍū'-t kezditek el, úgy kezdjétek a jobb oldallal!)
Abū Dāwūd és Aḥmad jegyezték le.
- Nem engedem hogy olyan hosszú legyen a ruhám a bokám alá.
A hagyományban olvasható:
(Ami lentebb van az izār-ból (a test alsó részét takaró ruhadarab), mint a két boka - az a Tűzben van!)
Al-Bukhārī jegyezte le.
Al-kaᶜbān ( a két boka): két kiemelkedő csont a lábszár és a láb találkozásánál.
- A fiúk nem viselhetnek lányka ruhákat és a lányok sem viselhetnek fiúknak való ruhát.
(Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megátkozta azt a férfit, aki női ruhát visel és azt a nőt aki férfi ruhát visel.)
- Nem szabad még a ruházatban sem hasonlítani a hitetlenek viseletéhez, sem pedig a gonosz bűnösökhöz.
A hagyomány tartalmának megfelelően:
(Aki egy néphez hasonlóvá válik - az közülük való.)
Abū Dāwūd jegyezte le.
- At-tasmiya-t (Bi-smi-Llāhi - Allah Nevében) kell mondani a ruha levételekor.
Az emberek intim részeinek eltakarása a dzsinnek elől levetkőzéskor az az, hogy Bi-szmi-Lláh-t mond.)
Aṭ-Ṭabarānī és Ibn Abī Šayba jegyezték le.
- A papucsot, szandált (lábbelit) először a jobb lábra kell felvenni; levenni pedig a balról kell először.
Az Igazhívők Anyjának, ᶜĀ’iša-nak (Allah legyen elégedett vele) hagyománya értelmében, aki mondta:
(A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) előszeretettel a jobbjával kezdett, midőn cipőt húzott, vagy fésülködött és a tisztálkodása során és minden egyes dolgában.)
Válasz-1: Azt mondom: Bi-smi-Llāhi, al-ḥamdu li-Llāhi - Allah Nevében, hála legyen Allah-nak!
("Magasztaltassék az, Aki mindezt a mi szolgálatunkra kényszerítette. Mi ezt nem tudtuk volna megtenni." 13
"Mi bizony Urunkhoz vesszük utunkat!" 14)
[A Díszek: 13-14; Q 43:13-14].
- Ha muszlimmal találkozom, köszönök neki.
Válasz-1: kiegyenesedve, ám kellő alázattal a járásomban.
A Magasztos mondja:
(Ne járj gőgösen a földön! Hiszen nem fogod tudni áttörni a földet és a hegyek magasságát sem érheted el.)
[Az Éjszakai Utazás:57; Q 17:57
- Köszönök annak, akivel találkozom.
Megkérdezték a Prófétát (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget): Melyik Iszlám a jó? Ő pedig azt mondta:
(Ételt adsz (a rászorulónak), a béke szavával ( Asszalámu alaykum) köszöntöd azt, akit ismersz és azt is, akit nem ismersz.)
Muttafaq ʿalayhi. (al-Bukhārī és Muszlim megegyeztek benne)
- A tekintetemet lesütöm és nem okozok kellemetlenséget másoknak.
4.A jóra hívok, és a rossztól intek.
A hagyományban olvasható, a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget):
(Adjátok meg az útnak az azt megillető jogokat!) Mondták: Mi az út joga? Ő pedig mondta: (A tekintet lesütése, az ártalmas eltávolítása (az útról), a köszönés viszonzása, a jóra hívás és a rossztól való intés.)
Az ártalmas dolog eltávolítása az útról,
A hagyományban olvasható:
(Az útról a káros és ártalmas eltávolítása - kegyes adakozásnak (ṣadaqatun) minősül.)
Válasz 1- A bal lábammal lépek ki onnan és azt mondom:
"Bi-smi-Llāhi tawakkaltu ᶜalā-Llāhi lā ḥawla wa lā quwwata illā bi-Llāhi, Allāhumma innī aᶜūḏu Bika an aḍilla aw uḍalla aw azilla aw uzalla aw aẓlima aw uẓlama aw aǧhala aw yuǧhala ᶜalayya" (Allah Nevében! Allah-ra hagyatkozom; nincs más erő és hatalom csak Allah által. Ó, Uram, Allah! Én bizony Hozzád menekülök attól, hogy eltévelyedjek vagy tévelygésbe vigyenek, vagy megbotoljak, vagy botlásra kényszerítsenek, vagy zsarnoki jogtalansággal járjak el, vagy velem bánjanak zsarnoki bűnös módon, vagy hogy tudatlanul rosszat tegyek vagy velem tegyenek tudatlanul rosszat.)
- A házba a jobb lábammal lépek be és azt mondom:
"Bi-smi-Llāhi walaǧnā wa bi-smi-Llāhi kharaǧnā wa ᶜalā-Llāhi tawakkalnā." (Allah Nevében léptünk be, és Allah Nevében lépünk ki és Allah-ra hagyatkozunk.)
- A siwāk-kal (a fogak megtisztítására szolgáló faágacska) kezdem, majd köszöntöm a ház lakóit.
A hagyományban olvasható:
(Ő midőn a házba belépett as-siwāku-val kezdte)
Ibn Māǧa jegyezte le.
Válasz-1: a bal lábammal lépek be.
- Még a belépés előtt elmondom:
"Bi-smi-Llāhi, Allāhumma innī aᶜūḏu Bika mina-l-khubṯi wa-l-khabā'iṯ" (Allah Nevében! Ó, Uram, Allah! Én, bizony, Hozzád menekülök a gonosztól és a gonoszságoktól (vagy: a hímnemű gonosztól és a női dzsinnektől).)
- Nem viszek be semmi olyat, amiben az Allah-ról történő megemlékezés lenne.
Anas-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta:
(A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) ha az illemhelyre ment, levetette a gyűrűjét.)
Abū Dāwūd és Ibn Māǧa jegyezték le.
- Elrejtőzöm, elhúzódok a szükség végzésekor.
A hagyományban olvasható:
Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) a leginkább kedvelte eltakarni magát, a szükség végzésekor: egy dombocska (kiemelkedés) mögé húzódva; vagy a datolyapálmafák mögé húzódva.
Muszlim jegyezte le.
- Nem beszélek a szükség végzésének a helyén.
- Nem fordulok a qibla (az ima iránya) felé és hátat sem fordítok annak a vizeléskor vagy a székletürítésekor.
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szava alapján:
(Ne forduljatok a Qibla felé, a széklet vagy a vizelet ürítése során, ám forduljatok keletre vagy nyugatra (attól)!)
Muttafaq ʿalayhi. (al-Bukhārī és Muszlim megegyeztek benne)
- a bal kezemet használom a szennyeződés eltávolítására, a jobb kezet sohasem.
A hagyomány tartalmának megfelelően:
(megtiltotta nekünk, hogy...a jobb kezünket használjuk megtisztítására.)
- Nem végzem szükségemet olyan helyen amely úton emberek járnak, vagy olyan árnyékban, ahová behúzódnak hűsölni.
Az Abū Hurayra (Allah legyen elégedett vele) által továbbadott hagyomány alapján, miszerint Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) azt mondta:
(Féljétek a két átkot okozót!) Megkérdezték: Mi az a két átkot okozó, ó, Allah Küldötte? Ő pedig mondta: (az, aki a szükségét az emberek által járt úton végzi el vagy a számukra árnyékot adó helyen.)
- Megmosom a kezemet a szükség elvégzése után.
A Ǧarīr (Allah legyen elégedett vele) által továbbadott hagyomány alapján, miszerint: Én, a Prófétával (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) voltam; aki elment az illemhelyre és elvégezte a szükségét és mondta:
"Ó, Ǧarīr! Hozz tiszta vizet!" Vizet hoztam neki és vízzel végezte el a megtisztítást. Utána: a kezével dörzsölte a földet.
An-Nasā'ī jegyezte le.
- A bal lábammal lépek ki és azt mondom: "Ghufrának" (a megbocsátásodat [kérem]).
Válasz-1: A mecsetbe a jobb lábammal lépek be és azt mondom:
"Bi-smi-Llāhi, Allāhumma-ftaḥ abwāba raḥmatika" (Allah Nevében! Ó, Uram, Allah! Nyisd meg a Te Könyörületed ajtajait!)
- Addig nem ülök le, amíg nem végzek egy két rakᶜa-ból álló imát.
A hagyomány tartalmának megfelelően:
(Ha valaki közületek belép a mecsetbe, az imádkozzon egy két rakᶜa-ból álló imát mielőtt leül.)
Muttafaq ʿalayhi. (al-Bukhārī és Muszlim megegyeztek benne)
- Nem megyek el az imádkozó előtt, nem keresek elvesztett dolgokat a mecsetben és nem végzek adásvételt a mecsetben.
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta:
(Ha tudná az a személy, aki elmegy az imádkozó előtt, hogy (milyen hatalmas bűn büntetése) vár rá; akkor negyven (évnyi) egy helyben állás jobb lenne a számára, mint elmenni előtte.)
És Allah Küldöttének (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szava:
(Ha valaki hall egy férfit, amint valami elvesztett dolgát keresi a mecsetben, az mondja: "lā raddhā-Llāhu ᶜalayka - Allah ne juttassa azt vissza hozzád! Bizony a mecsetek nem ebből a célból építtettek. "
Muszlim jegyezte le.
A hagyományban olvasható:
(És ha láttok valakit eladni vagy vásárolni valamit a mecsetben, mondjátok: lā arbaḥa-Llāhi tiǧārataka (Allah ne tegye gyümölcsözővé a kereskedésedet!)
At-Tirmiḏī és ad-Dārimī jegyezték le.
- Ügyelek a mecset tisztaságára.
És az Igazhívők Anyjának, ᶜĀ’iša-nak (Allah legyen elégedett vele) hagyományában, aki mondta:
Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megparancsolta, hogy a mecseteket a (különböző lakó) területeken építsék fel, tartsák tisztán azokat és illatosítsák is azokat!)
At-Tirmiḏī, Abū Dāwūd és Aḥmad jegyezték le.
- Bal lábammal lépek ki a mecsetből és azt mondom:
"Alláhumma inní asz'aluka min faḍlika." (Ó, Uram, Allah! Én bizony a Te túláradó kegyelmedért esedezem.)
Válasz-1: ha találkozom egy muszlimmal, én kezdem el a köszönést és mondom: "as-salāmu ᶜalaykum wa raḥmatu-Llāhi wa barakātuhu - béke reátok és Allah Könyörülete és áldásai, csak ezekkel a szavakkal köszönök illetve nem csak a kezemmel intek."
- Mosolyogva nézek arra, akinek köszönök.
A hagyományban olvasható:
(Ne vessetek meg semmit sem az általánosan elfogadott jóból, ha már csak (annyit teszel, hogy) mosolygós arccal találkozol muszlim testvéreddel (és köszöntök).)
Muszlim jegyezte le.
- Jobb kezemmel fogok vele kezet.
- Ha valaki üdvözöl engem, én még szebb üdvözléssel köszöntöm, vagy legalább ugyanolyannal.
A Magasztos Szava értelmében:
(Ha köszöntéssel illetnek benneteket akkor még szebb köszöntéssel viszonozzátok azt! Vagy ugyanúgy köszönjetek! Bizony Allah minden dolog számon Tartója!)
[A Nők: 80; Q 4:80].
- A hitetlennek nem köszönök előre, és ha köszön, én azt válaszolom: "wa alaykum - és rád is."
A hagyomány tartalmának megfelelően:
"Ne köszönjetek előre a zsidóknak és a keresztényeknek."
- a fiatal köszön az idősebbnek, az utas a gyalogosan közlekedőnek, a gyalogosan közlekedő az ülőnek, a kisebb csoport a nagyobb létszámú csoportnak.
Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta:
(Az utas köszön a gyalogosan közlekedőnek, a gyalogosan közlekedő az ülőnek, a kisebb csoport a nagyobb létszámú csoportnak.")
Muttafaq ʿalayhi. (al-Bukhārī és Muszlim megegyeztek benne)
- Nem szabad kezet fogni tiltott asszonnyal, a nem maḥram-ok (akikkel a házasság tilos) közül valóval.
És az Igazhívők Anyjának, ᶜĀ’iša-nak (Allah legyen elégedett vele) hagyományában, aki mondta:
(Nem! Allah-ra (mondom), Allah Küldöttének (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) keze soha nem érintette (idegen) asszony kezét.)
Válasz-1: mielőtt egy helyre belépnék, engedélyt kérek.
Háromszor kérek engedélyt, ennél többször nem; majd elmegyek.
A hagyományban olvasható:
(Ha valaki közületek már háromszor kért engedélyt, ám nem kapott engedélyt, úgy térjen vissza, menjen el.)
Muttafaq ʿalayhi. (al-Bukhārī és Muszlim megegyeztek benne)
- Finoman, óvatosan kopogtatok az ajtón, nem állok szemben az ajtóval, inkább vagy jobbra vagy balra attól és azt mondom: as-salāmu ᶜalaykum (béke reátok).
A hagyomány tartalmának megfelelően:
(Ha Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) elment egy családhoz, annak ajtajához, nem állt szemben az ajtóval, vagy a jobb oldalra, vagy a bal oldalra húzódott és mondta: "as-salāmu ᶜalaykum, as-salāmu ᶜalaykum".
Abū Dāwūd jegyezte le.
- Nem megyek be az apámhoz és az anyámhoz, vagy egyetlen más szobába sem, az engedély kérése előtt, különös tekintettel a kora hajnali ima előtti időszakra, vagy a délutáni pihenés (al-qaylūlatu) időszakára és a késő esti ima (al-isa) után.
A Magasztos Szava értelmében:
(Ó, ti hívők! Kérjenek tőletek engedélyt azok, akiket jobbotok birtokol és azok, akik még nem értek a serdülőkorukba közületek - háromszor; a hajnali ima előtt és midőn ruháitokat leveszitek a déli időszakban és a késő esti ima után, a szemérem háromszori látványa lehet ez. Sem rátok nézve, sem rájuk nézve nem lehet ez bűn, ha ezek után egymásnál jártok, ekképpen magyarázza Allah nektek a jeleket, Allah Tudó és Bölcs.
[A Világosság (vagy: a Fény):27; Q 24:27].
- lakatlan (nem lakhatási célú) helyekre beléphetek engedély kérése nélkül is, mint például: kórház vagy bolt.
A Magasztos mondja:
(Nem bűn rátok nézve, ha lakatlan házba léptek be, amelyben szükségleteteket szolgáló dolog van. Allah tudja, hogy ti mit tesztek nyilvánosan és azt is, hogy mit rejtetek el.)
Válasz: 1- Enni és inni adok az állatoknak.
A hagyományban olvasható:
Azt mondták: Ó, Allah Küldötte! Nekünk jár jutalom az állatokkal való bánásmód miatt? Ő pedig mondta: (Jutalom jár minden egyes élőlénnyel kapcsolatban [szó szerint: minden egyes nedves májjal rendelkező esetében]).
Muttafaq ʿalayhi. (al-Bukhārī és Muszlim megegyeztek benne)
Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) egyszer elment egy teve mellett, amelynek a háta a hasában volt (nagyon lesoványodott) és azt mondta:
(Féljétek Allah-ot ezekkel az állatokkal kapcsolatban!)
Abū Dāwūd jegyezte le.
- Könyörület, együttérzés és nem szabad annyival megterhelni, amit már nem bír el.
A hagyományban olvasható: Ő (áldás és béke reá) mondta:
(Ki a gazdája ennek a tevének? Kié ez a teve? Jött egy fiú az Anszárok közül és mondta: Ó, Allah Küldötte! Az enyém. Ő pedig mondta: Vajon nem féled Allah-ot ezzel az állattal kapcsolatban, amelyet Allah adott neked tulajdonként? Az panaszkodott nekem, hogy te éhezteted és nagyon nagy terheket raksz rá.)
Abū Dāwūd és Aḥmad jegyezték le.
A "nagy terheket raksz rá" értelme: végtelenül kifárasztod.
- Nem büntetem az állatot semmilyen fajta büntetéssel vagy fájdalom okozással.
- A Ǧābir (Allah legyen elégedett vele) által továbbított hagyományban olvasható, miszerint a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mellett elment egy szamár, amelynek a pofáján egy jel (billog) volt, erre azt mondta:
(Hát nem jutott el hozzátok annak a híre, hogy én megátkoztam azt, aki az állatot az arcán billogozza meg, vagy, aki az arcába verve üti?) Így ő tehát ezeket a dolgokat megtiltotta.
Muszlim és Abū Dāwūd jegyezték le; ez a változat az utóbbinál olvasható.
Válasz-1: A sportolás által a szándékom az erő szerzése, amely segít engem az Allah iránti engedelmességben és az Ő által kedvelt dolgok megvalósításában.
- Az ima idején nem játszunk és nem szórakozunk.
A Magasztos mondja:
Fa-waylun lil muszallín 4 (Majd: Jaj az imádkozóknak,)
Allathína hum an szalátihim száhún 5 (Akik elhanyagolják az imájukat!)
[A Segítségnyújtás:4-5; Q 107:4-5].
- A fiúk nem sportolnak együtt a lányokkal.
- A sportolásra használt ruházatom esetében ügyelek arra, hogy az eltakarja az awrá-t (a test azon részei, amit mások nem láthatnak).
- Tartózkodom a tiltott sportoktól, amelyek során ütés érheti az arcot vagy megláthatják az ember awrá-ját;
A hagyományban olvasható:
(Ha valaki közületek küzd a testvérével, igyekeznie kell elkerülni az arc megütését.)
Muszlim jegyezte le.
Válasz: 1- A tréfálkozásban őszintének kell lenni, nem szabad hazudni.
A hagyományban olvasható:
(Jaj annak, aki mond dolgokat és azokkal hazugságokat állít, csupán azért, hogy megnevettesse általa az embereket. Jaj neki! Jaj neki!)
Abū Dāwūd, Aḥmad és at-Tirmiḏī jegyezték le.
- A tréfálkozás mentes a szarkazmustól, a gúnyolódástól, a bántalmazástól és a megfélemlítéstől.
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta:
(Nem megengedett egy muszlim számára, hogy megfélemlítsen egy (másik) muszlimot.)
Abū Dāwūd és Aḥmad jegyezték le.
- Nem szabad túlzásba vinni a tréfálkozást.
(Ne vigyétek túlzásba a nevetgélést; hiszen a gyakori nevetgélés elpusztítja a szívet.)
At-Tirmiḏī és Ibn Māǧa jegyezték le.