Én ʿumra-ra készülök, elmentem az al-mīqāt mellett miközben én menstruáltam és nem léptem be az iḥrām állapotába, Mekkában maradtam amíg meg nem tisztultam. Majd Mekkában léptem az iḥrām állapotába. Ez megengedett? Vagy mit kell tennem? Mi a kötelességem?
السؤال
- Kérdés:
Én ʿumra-ra készülök, elmentem az al-mīqāt mellett miközben én menstruáltam és nem léptem be az iḥrām állapotába, Mekkában maradtam amíg meg nem tisztultam. Majd Mekkában léptem az iḥrām állapotába. Ez megengedett? Vagy mit kell tennem? Mi a kötelességem?
س54: أنا ذاهبةٌ للعمرة، ومررت بالميقات وأنا حائضٌ، فلم أحرم، وبقيت في مكة حتّى طهرت، فأحرمت من مكة، فهل هذا جائزٌ؟ أو ماذا أفعل؟ وما يجب عليّ؟
الجواب
- Válasz:
Ez a cselekedet nem megengedett. Az a nő, aki ʿumra-t akar elvégezni, az nem mehet túl az al-mīqāt-on csupán az iḥrām állapotában, még akkor is ha menstruált. Így ő belép az iḥrām állapotába miközben menstruál. Felölti az ihrám állapotot és ez érvényes így,
a bizonyíték erre: Asmā' bint ʿUmays, Abū Bakr (Allah legyen elégedett kettejükkel) felesége, aki szült. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) éppen Dhū-l-Ḥulayfa-ba érkezett, készülve a Búcsú Zarándoklatra. Megkérdezte a Prófétát (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget): Mit tegyek? Ő pedig mondta: "Végezz ghusl-t, egy szövetdarabbal takard el a nemi szerved majd lépj be az iḥrām állapotába",
a menstruációs vérzés olyan, mint a gyermekágyi vérzés.
Így tehát azt mondhatjuk a menstruáló nőnek, ha elmegy al-mīqāton keresztűl az umra vagy a Zarándoklat szándékával: Végezz tisztálkodást, takard el egy ruhadarabbal a nemi szerved és lépj be az iḥrām állapotába,
A "takard el" rész jelentése: erősíts egy szövet vagy ruhadarabot a nemi szervedre, erősen kösd oda, majd beléphetsz az iḥrām állapotába; legyen szó Zarándoklatról, vagy ʿumra-ról. Ám miután belépett az iḥrām állapotába és megérkezett Mekkába, nem mehet el a Házhoz és nem végezhet Körjáratot csupán a megtisztulása után,
ezért mondta a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) ʿĀ’iša-nak, aki éppen menstruált, azʿumra idején: "Tedd azt, amit a zarándokok tesznek, ám ne végezd el a Körjáratot a Ház körül, egészen addig, amíg meg nem tisztulsz!" Ez al-Bukhārī és Muslim verziója,
Al-Bukhārī Ṣaḥīḥ-jában van szintén: ʿĀ’iša említette, miszerint miután ő megtisztult elvégezte a Körjáratot a Ház körül és a futást aṣ-Ṣafā és al-Marwa között,
ez arra utal: ha a nő belép az iḥrām állapotába akár a Zarándoklat, akár az ʿumra szándékával, miközben ő menstruál, vagy megjön a havibaja még a Körjárat előtt - ő nem végezheti el a Körjáratot sem pedig a saʿy-t egészen addig amíg meg nem tisztul és tisztálkodást nem végez.
Ám ha már elvégezte a Körjáratot és ő megtisztult állapotban van és miután elvégezte a Körjáratot és megjön a havibaja; ő folytathatja és a Saʿy-t is elvégezheti - még akkor is ha menstruál. Megkurtíthatja a haját és befejezi az ʿumra-ját, mivel a Saʿy-nak aṣ-Ṣafā és al-Marwa között nem előfeltétele a tisztaság állapota (a menstruációtól).
ﺟ54: هذا العمل ليس بجائزٍ، والمرأة الّتي تريد العمرة لا يجوز لها مجاوزة الميقات إلا بإحرامٍ حتى لو كانت حائضًا، فإنها تحرم وهي حائضٌ، وينعقد إحرامها، ويصحّ،
والدليل لذلك: أن أسماء بنت عميسٍ زوجة أبي بكرٍ رضي الله عنهما ولدت، والنبيّ ﷺ نازلٌ في ذي الحليفة، يريد حجة الوداع، فأرسلت إلى النبيّ ﷺ: كيف أصنع؟ قال:
«اغْتَسِلِي، وَاسْتَثْفِرِي بِثَوْبٍ، وَأَحْرِمِي» [1]،
ودم الحيض كدم النّفاس.
[24] تقدم تخريجه.
فنقول للمرأة الحائض إذا مرت بالميقات، وهي تريد العمرة أو الحج نقول لها: اغتسلي، واستثفري بثوبٍ، وأحرمي،
والاستثفار معناه: أنها تشدّ على فرجها خرقةً، وتربطها، ثم تحرم، سواء بالحجّ أو بالعمرة، ولكنها إذا أحرمت ووصلت إلى مكة لا تأتي إلى البيت، ولا تطوف به حتى تطهر، ولهذا قال النبيّ ﷺ لعائشة حين حاضت في أثناء العمرة، قال لها:
«افْعَلِي مَا يَفْعَلُ الْحَاجُّ، غَيْرَ أَلَّا تَطُوفِي فِي الْبَيْتِ حَتَّى تَطْهُرِي» [2]،
هذه رواية البخاريّ ومسلمٍ، وفي «صحيح البخاريّ» أيضًا،
«ذَكَرَتْ عَائِشَةُ أَنَّهَا لَمَّا طَهُرَتْ طَافَتْ بِالْبَيْتِ، وَبِالصَّفَا وَالْمَرْوَةِ» [3]،
فدل هذا على أن المرأة إذا أحرمت بالحجّ أو العمرة وهي حائضٌ، أو أتاها الحيض قبل الطواف، فإنها لا تطوف ولا تسعى حتى تطهر وتغتسل.
[26] البخاري، كتاب العمرة، باب عمرة التنعيم (1785).
[25] رواه البخاري، كتاب الحج، باب تقضي الحائض المناسك كلها إلا الطواف بالبيت (1650)، ومسلم، كتاب الحج، باب بيان وجوه الإحرام (120) (1211).
أما لو طافت وهي طاهرٌ، وبعد أن انتهت من الطواف جاءها الحيض، فإنها تستمرّ، وتسعى ولو كان عليها الحيض، وتقصّ من رأسها، وتنهي عمرتها؛ لأنّ السعي بين الصفا والمروة لا يشترط له الطهارة.