Skip to content

Egy nő, aki két hónappal a gyermekágyi vérzés után és azt követően, hogy megtisztult - néhány kicsiny csepp vért lát; megtörje-e (a böjtöt) és nem imádkozzon? Vagy mit kell tennie?

السؤال

  1. Kérdés:

Egy nő, aki két hónappal a gyermekágyi vérzés után és azt követően, hogy megtisztult - néhány kicsiny csepp vért lát; megtörje-e (a böjtöt) és nem imádkozzon? Vagy mit kell tennie?

س24: امرأةٌ بعد شهرين من النّفاس، وبعد أن طهرت بدأت تجد بعض النّقاط الصغيرة من الدم، فهل تفطر، ولا تصلّي؟ أو ماذا تفعل؟

الجواب

  1. Válasz:

A nők problémái a menstruációval és a gyermekágyi vérzéssel kapcsolatban hasonlatosak egy tengerhez, amelynek nincs partja; ennek okai: azon tabletták szedése, amelyek megakadályozzák a terhességet és megakadályozzák a menstruációt. Az emberek (korábban) nem tudtak ezekről a problémákról,

való igaz, hogy a probléma létezett és létezik a Küldött (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) küldetése óta, sőt azóta, hogy nők vannak (a földön). Ám, ezek sokasága, amely megoldása előtt az ember teljesen elveszettnek tűnik, ez egy nagyon sajnálatos dolog.

Ám, az általános alapelv: Ha a nő megtisztult, majd látja a megbizonyosodott megtisztulást a menstruációban és a gyermekágyi vérzésben - a megtisztulás a menstruációban alatt értem - az al-qassatu-l-bayḍā' megjelenését, és a al-qassatu-l-bayḍā' nem más, mint fehér (világos) váladék, amit a nők jól ismernek - ami a megtisztulás után jöhet, mint zavaros vagy sárgás vérzés, vércsepp vagy nedvezés, ezek egyike sem számít menstruációnak. Ez nem akadályozza meg az imát és nem akadályozza meg a böjtöt sem, sőt a férj nemi életet is élhet a feleségével - mivel ez nem menstruáció,

Umm ʿAṭiyya mondta: A sárga vagy barnásan zavaros váladékot soha nem tekintettük semminek. Al-Bukhārī jegyezte le; Abū Dāwūd hozzátette: a megtisztulás után. A hagyomány láncolata hiteles.

Erre alapozva azt mondhatjuk: minden, ami a megbizonyosodott megtisztulás után jön ezekből a dolgokból, azok nincsenek a nő kárára, és nem gátolják meg az imájában és a böjtjében és a férjével való nemi életben. Ám, nem szabad elhamarkodottan cselekedni, meg kell látnod a megtisztulást,

hiszen vannak olyan nők, akik ha meglátják a vér felszáradását (eltűnését) sietve tisztálkodást végeznek még azelőtt, hogy megtapasztalnák a megtisztulást,

ezért a Társak feleségei, az Igazhívők Anyjához, ʿĀ’iša-hoz (Allah legyen elégedett vele) küldtek egy darab pamutot, amelyen vér volt; ő pedig mondta nekik: Ne cselekedjetek elhamarkodottan, várjátok meg, amíg meg nem látjátok a fehér váladékot (al-qaṣṣatu-l-bayḍā'-t)!

ﺟ24: مشاكل النّساء في الحيض والنّفاس بحرٌ لا ساحل له، ومن أسبابه: استعمال هذه الحبوب المانعة للحمل والمانعة للحيض، وما كان الناس يعرفون مثل هذه الإشكالات الكثيرة،

صحيحٌ أن الإشكال ما زال موجودًا من بعثة الرسول ﷺ، بل منذ وجد النّساء، ولكن كثرته على هذا الوجه الذي يقف الإنسان حيران في حلّ مشاكله أمرٌ يؤسف له.

ولكن القاعدة العامة: أن المرأة إذا طهرت، ورأت الطّهر المتيقن في الحيض وفي النّفاس -وأعني بالطّهر في الحيض: خروج القصة البيضاء، وهو ماءٌ أبيض تعرفه النّساء- فما بعد الطّهر من كدرةٍ، أو صفرةٍ، أو نقطةٍ، أو رطوبةٍ، فهذا كلّه ليس بحيضٍ، فلا يمنع من الصلاة، ولا يمنع من الصّيام، ولا يمنع من جماع الرجل لزوجته؛ لأنه ليس بحيضٍ، قالت أمّ عطية:

«كُنَّا لَا نَعُدُّ الصُّفْرَةَ وَالْكُدْرَةَ شَيْئًا»

أخرجه البخاريّ[1]، وزاد أبو داود [2]:

«بَعْدَ الطُّهْرِ»

وسنده صحيحٌ.

[6] كتاب الحيض، باب الصفرة والكدرة في غير أيام الحيض (326).

[7] كتب الطهارة، باب في المرأة ترى الصفرة والكدرة بعد الطهر (307).

وعلى هذا نقول: كلّ ما حدث بعد الطّهر المتيقن من هذه الأشياء فإنها لا تضرّ المرأة، ولا تمنعها من صلاتها وصيامها ومباشرة زوجها إياها، ولكن يجب ألّا تتعجل حتى ترى الطّهر؛

لأن بعض النّساء إذا جف الدم عنها بادرت، واغتسلت قبل أن ترى الطّهر،

ولهذا كان نساء الصحابة يبعثن إلى أمّ المؤمنين عائشة رضي الله عنها بالكرسف، يعني: القطن فيه الدم، فتقول لهن:

«لَا تَعْجَلْنَ حَتَّى تَرَيْنَ القَصَّةَ البَيْضَاءَ»[3].

[8] أخرجه البخاري معلقًا، كتاب الحيض، باب إقبال الحيض وإدباره.