Mi a szabályozása: annak a nőnek, aki menstruál és az Al-Haram Mecsetben van; hagyományok hallgatása és a vallási oktató beszédek hallgatása kapcsán?
السؤال
- Kérdés:
Mi a szabályozása: annak a nőnek, aki menstruál és az Al-Haram Mecsetben van; hagyományok hallgatása és a vallási oktató beszédek hallgatása kapcsán?
س34: ما حكم وجود المرأة في المسجد الحرام وهي حائضٌ؛ لاستماع الأحاديث والخطب؟
الجواب
- Válasz:
Nem megengedett, hogy a menstruáló nő a Al-Haram Mecsetben maradjon (tartózkodjon), sem pedig egy más mecsetben; ám megengedett neki, hogy áthaladjon a mecseten, vagy elvigyen valamit onnan, amire szükség lehet és ehhez hasonlók,
ahogyan a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta ʿĀ’iša-nak, megparancsolva neki, hogy hozzon egy rongyot; ő pedig mondta, hogy ő a mecsetben van és "én menstruálok". Ő mondta: "A menstruációd nem a kezedben van.",
így tehát ha a menstruáló nő átmegy a mecseten és bizonyos abban, hogy vér nem fog kijönni a mecsetre - ebben az esetben nincs semmi kifogásolandó.
[1] Az al-khumra: egy fajta szőnyeg, amelyre az imádkozó leborul; azért nevezik khumra-nak mivel eltakarja (tukhammiru) az arcot, azaz beborítja.
Ám, ha be akar lépni a mecsetbe és ott is akar maradni - ez nem megengedett.
Ennek bizonyítéka: a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megparancsolta a nőknek az Ünnep imája alkalmával, hogy menjenek ki az Ünnep imahelyére (a felnőtt nők, a lefátyolozott nők, a menstruálók), ám azt is megparancsolta, hogy a menstruáló nők maradjanak távol az imahelytől,
ez arra is rámutat, hogy nem megengedett a menstruáló nő számára, hogy a mecsetben maradjon azért, hogy meghallgassa a vallási oktató beszédet (al-khuṭba), vagy az oktató tanításokat, vagy a hagyományokat.
ﺟ34: لا يجوز للمرأة الحائض أن تمكث في المسجد الحرام ولا غيره من المساجد، ولكن يجوز لها أن تمر بالمسجد، وتأخذ الحاجة منه وما أشبه ذلك؛ كما قال النبيّ ﷺ لعائشة حين أمرها أن تأتي بالخمرة[1]، فقالت: إنها في الـمسجد، وإنّي حائضٌ، فقال:
«إِنَّ حَيْضَتَكِ لَيْسَتْ فِي يَدِكِ» [2]،
فإذا مرت الحائض في المسجد، وهي آمنةٌ من أن ينزل دمٌ على المسجد، فلا حرج عليها.
[14] الخمرة: هي السجادة يسجد عليها المصلي، وسميت خمرة؛ لأنها تخمر الوجه، أي: تغطيه.
[15] مسلم، كتاب الحيض، باب جواز غسل الحائض رأس زوجها وترجيله (11) (298).
أما إن كانت تريد أن تدخل وتجلس فهذا لا يجوز.
والدليل على ذلك: أن النبي ﷺ أمر النّساء في صلاة العيد أن يخرجن إلى مصلى العيد -العواتق، وذوات الخدور، والحيض- إلا أنه أمر أن يعتزل الحيض المصلى [3]،
فدل ذلك على أنّ الحائض لا يجوز لها أن تمكث في المسجد لاستماع الخطبة، أو استماع الدرس والأحاديث.
[16] البخاري، كتاب العيدين، باب خروج النساء والحيض (974)، ومسلم، كتاب العيدين، باب ذكر إباحة خروج النساء في العيدين إلى المصلى (10) (890).
من أحكام الطهارة في الصلاة