Kérdés: Mi az állhatatos kitartás ellentéte?
- الباب / الفصل
- قسم الأخلاق
السؤال
س١١: ما ضد الصبر؟
11-Kérdés: Mi az állhatatos kitartás ellentéte?
الجواب
ج:- وهو عدم الصبر على الطاعة، وعدم الصبر عن المعصية، والتسخط على الأقدار بالقول أو الفعل.
من صوره:
- تَمنِّي الموتِ.
- قَالَ النَّبِيُّ صَلَّى اللَّهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ:
«لَا يَتَمَنَّيَنَّ أَحَدُكُمُ الْمَوْتَ مِنْ ضُرٍّ أَصَابَهُ، فَإِنْ كَانَ لَا بُدَّ فَاعِلًا فَلْيَقُلِ: اللَّهُمَّ أَحْيِنِي مَا كَانَتِ الْحَيَاةُ خَيْرًا لِي، وَتَوَفَّنِي إِذَا كَانَتِ الْوَفَاةُ خَيْرًا لِي»
متفق عليه.
- ضرْبُ الخُدودِ.
- شَقُّ الثِّيابِ.
- نَشْرُ الشُّعورِ.
- الدُّعاءُ على النفس بالهلاك.
- قال عليه الصلاة والسلام:
«لَيْسَ مِنَّا مَنْ لَطَمَ الْخُدُودَ، وَشَقَّ الْجُيُوبَ، وَدَعَا بِدَعْوَى الْجَاهِلِيَّةِ»
رواه البخاري.
- قال النبي عَلَيْهِ الصَّلَاةُ وَالسَّلَامُ:
«إِنَّ عِظَمَ الْجَزَاءِ مَعَ عِظَمِ الْبَلَاءِ وَإِنَّ اللَّهَ إِذَا أَحَبَّ قَوْمًا ابْتَلَاهُمْ، فَمَنْ رَضِيَ فَلَهُ الرضا، وَمَنْ سَخِطَ فَلَهُ السَّخَطُ»
رواه الترمذي وابن ماجة.
Válasz: az állhatatos kitartás és a türelem hiánya az engedelmesség terén és a türelmes kitartás hiánya az engedetlenség elkerülése terén; haragvás és neheztelés az elrendelésekkel kapcsolatban - úgy szavakban, mint tettekben.
Fajtái közül valók:
A halál utáni vágyakozás.
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta:
"Senki közületek ne vágyakozzon a halál után, még ha borzalmas körülmények sújtják is. De ha nem tud mást tenni, mondja azt: Ó, Uram, Allah! Tarts engem életben ha az élet jó nekem, és ragadj el ha a halál jobb nekem!)
Muttafaq ʿalayhi. (al-Bukhārī és Muszlim megegyeztek benne)
Az arc ütlegelése.
A ruházat megtépése.
A hajfonatok kibontása és a haj leeresztése.
Saját magára pusztulásért fohászkodás.
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta:
(Nem tartozik hozzánk az, aki az arcát ütlegeli, megtépi a ruházatát és a Tudatlanság korának szokásait követi és azokat hirdeti.)
Al-Bukhārī jegyezte le.
A Próféta (áldás és béke reá) azt mondta:
"A jutalom hatalmassága együtt jár a megpróbáltatás hatalmasságával. Bizony, ha Allah szeret egy népet, megpróbáltatásnak veti őket alá. Aki elégedettséggel fogadja el azt -azé (Allah) Elégedettsége; aki elégedetlen - azé az Ő haragvása."
At-Tirmiḏī és Ibn Māǧa jegyezték le.