A Prófétánál (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megemlítettek egy férfit, aki végigaludta az egész éjszakáját reggelig. Azt mondta: "Ő az a férfi, akinek a két fülébe a sátán vizelt bele. Vagy mondta: a fülébe
Abdullah bin Masz'úd (Allah legyen elégedett vele), azt mondta:
A Prófétánál (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megemlítettek egy férfit, aki végigaludta az egész éjszakáját reggelig. Azt mondta: "Ő az a férfi, akinek a két fülébe a sátán vizelt bele. Vagy mondta: a fülébe."
ذُكِرَ عِنْدَ النَّبِيِّ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ رَجُلٌ نَامَ لَيْلَهُ حَتَّى أَصْبَحَ، قَالَ: «ذَاكَ رَجُلٌ بَالَ الشَّيْطَانُ فِي أُذُنَيْهِ، أَوْ قَالَ: فِي أُذُنِهِ».
Megemlítettek a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) előtt egy férfit, aki egészen a reggel érkeztéig aludt és már a nap is felkelt, és az (a férfi) nem kelt fel a kötelezően előírt ima elvégzésére. És ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: Ő egy olyan férfi, akinek a fülébe a sátán vizelt bele.
Kifogásolandó az éjszakai szorgalmi ima elhagyása, mindez a sátán miatt történik.
Figyelmeztetés a sátánnal kapcsolatban, ami az ember útjában ül minden egyes úton és helyen, hogy megakadályozza őt a Magasztos és Fenséges Allah iránti engedelmességében.
Ibn Hadzsar azt mondta: az ő szavai: (nem kelt fel az imára) a tartalmi lényeg: ima mint imádat típus, bár elképzelhető a konkrét esemény megnevezése, ami jelentheti az éjszakai (önkéntes) imát, vagy a kötelezően előírt imát is.
At-Tíbi azt mondta: a fül került kiemelésre, bár jóllehet a szem alkalmasabb az alvásra történő utalásra, azt jelezve az alvás mélységét. Hiszen hallószervek a figyelem forrásai. És a vizeletet emelte ki; hiszen az könnyebben hatol be az üregekbe, gyorsabban hatol be a vénákban és ezáltal minden szervben lustaságot okozhat.
Al-Bukhári Szahíh-ja (Hiteles Hagyománygyűteménye) (4/ 122) (3270).
Muslim Szahíh-ja (Hiteles Hagyománygyűteménye) (1/ 537) (774).
Több (10)
بهجة الناظرين.
لسليم الهلالي (2/ 328).
نزهة المتقين.
لمجموعة من الباحثين (2/ 834).
فتح الباري شرح صحيح البخاري.
لأحمد العسقلاني (3/ 28).
شرح رياض الصالحين.
لابن عثيمين (5/ 193).
المنهاج شرح صحيح مسلم بن الحجاج.
النووي (6/ 64).