A szoptatás ugyanazokat a tilalmakat hozza létre, mint a vér szerinti születés
Aishá-tól (Allah legyen elégedett vele), aki a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), aki azt mondta:
"A szoptatás ugyanazokat a tilalmakat hozza létre, mint a vér szerinti születés."
«الرَّضَاعَةُ تُحَرِّمُ مَا تُحَرِّمُ الوِلَادَةُ».
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) világossá tette, hogy a szoptatás révén ugyanaz válik tiltottá, ami a születés, és származás révén tilos, az anyai nagybácsitól, apai nagybácsitól vagy testvértől... elvárt. A szoptatás ugyanazon dolgokat engedélyezi az előírásokból, amit a születés engedélyez.
A hadísz alapelvet képez a szoptatás (tejtestvérség) szabályaiban.
Ibn Hadzsar mondta: (A szoptatás megtiltja mindazt, amit a születés megtilt) azt is jelenti: megengedi azt, amit a másik is megenged. A közmegegyezés szerint ez a házasságra és az ahhoz kapcsolódó dolgokhoz kapcsolódik. A tilalom kiterjed a szoptatott gyermek és a szoptató nő gyermeki között is; őket ugyanazon a szinten kell kezelni, mint a rokonokat, ha ránézés engedélyezéséről, a velük való egyedül maradásról, vagy az utazásról van szó. Ez azonban nem tartalmazza az anyaság fennmaradó vallási előírásait, mint például a kölcsönös öröklés, a róluk történő anyagi gondoskodás, a birtoklás általi felszabadítás, a tanúvallomást, a vérdíj és a hasonló büntető megtorlás elhagyása.
A szoptatás (tejtestvérség) által létrejövő házassági tilalom örök érvényű tilalomként kerül megállapításra.
Más hagyományok utalnak rá, hogy a szoptatás által megjelenő tilalom öt ismert szoptatás által válik bizonyítottá és ezeknek az első két évben kell megtörténniük.
A vérrokonság, származás által tiltott személyek: az anyák, beleértve a nagyanyákat, függetlenül attól, milyen magas rokonsági fok áll fenn közöttük az anyai vagy az apai ágon. A lányok: közéjük tartoznak: a lánygyermekek lányai, a fiúgyermekek lányai, a rokonsági fokozat távolságától függetlenül. A nővérek: legyenek akár apai és anyai ágúak vagy csupán az egyik ágáról. A nagynénik: ebbe a csoportba tartoznak az apa összes nővérei, testvérei, vagy csak egy szülő általi testvérek illetve a nagyapák nővérei is, bármilyen is a rokonsági fokozat mértéke. Az anyai nagynénik: ebbe a csoportba tartoznak az anya összes leánytestvérei, nővérei vagy csak egyik szülő általi testvériség, és a nagymamák lánytestvérei; bármilyen legyen is a felmenőkből. Legyenek akár apai ágú nagymamák vagy anyai ágú nagymamák. A fiútestvérek lányai és a lánytestvérek lányai; ebbe a csoportba tartoznak az ő lányaik bármilyen is a rokonsági még ha lejjebbi nemzedékből származnak is.
A szoptatás (tejtestvérség) által tilalmassá válók: A tejtestvérség által ugyanazok a személyek válnak házasságra tilalmassá, mint a vérrokonság (születés) által — kivéve a tejtestvér bátyjának anyját, és a tejtestvér fiának lánytestvérét, akik nem válnak tilalmassá.
Al-Bukhári Szahíh-ja (Hiteles Hagyománygyűteménye) (3/ 170) (2646).
Muslim Szahíh-ja (Hiteles Hagyománygyűteménye) (2/ 1068) (1444).
Több (4)
التحفة الربانية في شرح الأربعين حديثًا النووية.
لإسماعيل الأنصاري (ص96).
الأحاديث الأربعون النووية وعليها الشرح الموجز المفيد.
لعبد الله المحسن (ص84).
Cited in books
2 BooksTöbb (2)
- شرح الأربعين النووية«الرَّضَاعَةُ تُحَرِّمُ مَا تُحَرِّمُ الْوِلَادَةُ».
- شرح الأربعين النوويةقوله: «الرضاعة تحرم ما تحرم الولادة» أي: وتبيح ما تبيح، وهو بالإجماع فيما يتعلق بتحريم النكاح وتوابعه، وانتشار الحرمة بين الرضيع وأولاد المرضعة، وتنزيلهم منزلة الأقارب في جواز النظر والخلوة والسفر، ولكن لا يترتب عليه باقي أحكام الأمومة من ا