Az ember nem töltött meg semmilyen edényt rosszabbal, mint a gyomrát. Elég Ádám fiának néhány falat, hogy egyenesen tartsa a testét. De ha elkerülhetetlen hogy többet egyen, akkor: egyharmad az ételnek, egyharmad az italnak, és egyharmad a levegőnek
Al-Miqdám bin Ma'di Karib-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Hallottam Allah Küldöttét (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), amint azt mondja:
"Az ember nem töltött meg semmilyen edényt rosszabbal, mint a gyomrát. Elég Ádám fiának néhány falat, hogy egyenesen tartsa a testét. De ha elkerülhetetlen hogy többet egyen, akkor: egyharmad az ételnek, egyharmad az italnak, és egyharmad a levegőnek."
«مَا مَلأَ آدَمِيٌّ وِعَاءً شَرًّا مِنْ بَطْنٍ، بِحَسْبِ ابْنِ آدَمَ أَكَلاَتٌ يُقِمْنَ صُلْبَهُ، فَإِنْ كَانَ لَا مَحَالَةَ، فَثُلُثٌ لِطَعَامِهِ، وَثُلُثٌ لِشَرَابِهِ، وَثُلُثٌ لِنَفَسِهِ».
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megmutatta és irányítást ad nekünk az orvoslás egyik legfontosabb alapelvét illetően; ez pedig a védekezés, amivel az ember megóvhatja az egészségét. Kevesebb mennyiségű étel fogyasztása, csupán annyit, amennyi kielégíti éhségét és megerősíti őt arra, hogy a szükséges cselekedeteket elvégezhesse. A legrosszabb tartóedény, ami megtöltetett az a gyomor, mert a teltségből eredő, számtalan végzetes betegség keletkezik, akár rövid, akár hosszú távon, akár belsőleg, akár külsőleg. Majd ezt követően a Küldött (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: ha az ember nem tehet mást csupán a teljes jóllakottságot, úgy az étkezést ossza három részre; az első rész az étkezés, a második rész az ivásé és a harmadik a lélegzésé, így nem okoz az neki kárt, nehézséget, nem fog szenvedni és nem fogja el lustaság annak elvégzésével kapcsolatban, amit Allah kötelezően előírt a számára a Vallása és a földi élete dolgaival kapcsolatban.
Nem szabad túlzásba esni, túlzottan sokat enni és inni; ez egy általánosan elfogadott alapelv az orvoslásban; hiszen a teljes jóllakottság betegségeket és testi károkat okoz.
Az étkezés célja az egészség és az erő megőrzése, e kettő által teljesülhet az élet biztonságos jóléte és teljes épsége.
A gyomor teljes megtöltése étellel számos testi, fizikai és vallási kárt okozhat. Umar (Allah legyen elégedett vele) mondta: "Óvakodjatok a teletömött gyomortól, hiszen az káros a testnek és restséget és lustaságot okoz az ima elvégzésével kapcsolatban."
Az evés a vallásjog megítélése szempontjából több csoportra osztható: kötelező, amely révén az élet fenntartható és annak elhagyása kárhoz és ártalomhoz vezet. Megengedett: ami a kötelezőn felüli mennyiségre utal; ám annak ártalmas és káros voltától nem kell tartani. Elvetendő: aminek káros és ártalmas hatásától félni kell. Tiltott: aminek káros és ártalmas hatása világosan ismert. Ajánlott: amely segíthet az Allahnak bemutatott imádatok elvégzésében és az engedelmességi cselekedetek végrehajtásában. Ezt foglalja össze a hagyomány három különböző felosztásban: az első: a gyomor teljes megtöltése; a második: ételek vagy falatkák, amelyek egyenesen tartják a gerincét; és a harmadik, az ő szavai: "egy harmad az élelmének, egy harmad a vizének és egy harmad a lélegzetének". Mindez abban az esetben igaz ha az étel a megengedett kategóriából származik.
A hadísz az orvostudomány egyik alapelve, és mivel az orvostudomány három fő alapon nyugszik: az erő megőrzése, az egészségvédelem (vagy mértékletesség), és a méregtelenítés (kiürítés), ezért ez a hadísz az első kettőt foglalja magában. Ahogyan az a Magasztos Szavaiban is olvasható: (Egyetek és igyatok! Ám ne legyetek túlzók (túlzásba esők)! Ő nem szereti a túlzásba esőket!) [A Magaslatok: 31; Q 7:31].
E Vallás teljessége és tökéletessége, hiszen tartalmazza az ember érdekeit szolgáló dolgokat - úgy a Vallását és a földi létét illetően.
A Saría tudományai közé tartoznak az orvoslás és a gyógyítás alapelvei, és azok különböző formái, ahogy az elhangzik a méz és a habba szawdá (fekete mag) esetében.
A Saría előírásai és szabályozásai bölcsességet tartalmaznak és a károk megelőzésére és távol tartására és az előnyök, hasznok megszerzésére épülnek.
At-Tirmidhi Szunan-ja (4/ 188) (2380).
Ibn Mádzsa Szunan-ja (4/ 448) (3349).
Ahmed Musznad-ja (28/ 422) (17186).
Több (7)
فتح الباري لابن حجر (9/ 528).
جامع العلوم والحكم في شرح خمسين حديثا من جوامع الكلم.
لابن رجب (2/ 467).
التحفة الربانية في شرح الأربعين حديثًا النووية.
لإسماعيل الأنصاري (ص100).
فتح القوي المتين في شرح الأربعين وتتمة الخمسين.
لعبد المحسن العباد (ص148).
Cited in books
4 BooksTöbb (4)
- سؤال وجواب حول الإسلام«مَا مَلَأَ آدَمِيٌّ وِعَاءً شَرًّا مِنْ بَطْنٍ، بِحَسْبِ ابْنِ آدَمَ أُكُلَاتٌ يُقِمْنَ صُلْبَهُ، فَإِنْ كَانَ لَا مَحَالَةَ، فَثُلُثٌ لِطَعَامِهِ، وَثُلُثٌ لِشَرَابِهِ، وَثُلُثٌ لِنَفَسِهِ»
- شرح الأربعين النووية«مَا مَلَأَ آدَمِيٌّ وِعَاءً شَرًّا مِنْ بَطْنٍ، بِحَسْبِ ابْنِ آدَمَ أُكُلَاتٌ يُقِمْنَ صُلْبَهُ، فَإِنْ كَانَ لَا مَحَالَةَ، فَثُلُثٌ لِطَعَامِهِ، وَثُلُثٌ لِشَرَابِهِ، وَثُلُثٌ لِنَفَسِهِ».
- مشروع منهاج زادكزادك 1 طالب«مَا مَلَأَ آدَمِيٌّ وِعَاءً شَرًّا مِنْ بَطْنٍ، بِحَسْبِ ابْنِ آدَمَ أُكُلَاتٌ يُقِمْنَ صُلْبَهُ، فَإِنْ كَانَ لَا مَحَالَةَ فَثُلُثٌ لِطَعَامِهِ، وَثُلُثٌ لِشَرَابِهِ، وَثُلُثٌ لِنَفَسِهِ»
- نبراس طالب (2)نبراس طالب (2) «مَا مَلَأَ آدَمِيٌّ وِعَاءً شَرًّا مِنْ بَطْنٍ، بِحَسْبِ ابْنِ آدَمَ أُكُلَاتٌ يُقِمْنَ صُلْبَهُ، فَإِنْ كَانَ لَا مَحَالَةَ فَثُلُثٌ لِطَعَامِهِ، وَثُلُثٌ لِشَرَابِهِ، وَثُلُثٌ لِنَفَسِهِ»