Bizony, az átkozódó emberek nem lesznek tanúk, sem közbenjárók a Feltámadás Napján
Abu-l-Dardá'-tól (Allah legyen elégedett vele): hallottam Allah Küldöttét (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), amint mondja:
Bizony, az átkozódó emberek nem lesznek tanúk, sem közbenjárók a Feltámadás Napján."
«إِنَّ اللَّعَّانِينَ لَا يَكُونُونَ شُهَدَاءَ وَلَا شُفَعَاءَ يَوْمَ الْقِيَامَةِ».
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) tudatja: aki gyakran gyalázkodik és átkozódik olyanokkal szemben, akik nem érdemlik azt meg; az bizony két büntetésre számíthat: Az első: Nem lesz tanú a Feltámadás Napján az ő nemzeteik felé küldött küldötteik üzeneteinek közvetítéséről, és nem fogadják el a tanúskodását a földi világban, mivel bűnös, és nem részesülhet a mártírságból, ami az Allahért való harcban történő halált jelenti. A második: Nem járhat közben a Feltámadás Napján, midőn a hívők közbenjárnak a testvéreikkel kapcsolatban, akik a Tűz büntetését érdemelték ki.
A gyalázkodás, az átkozódás tiltott volta és, hogy annak gyakori elkövetése a nagy bűnök közé tartozik.
A hagyományban említett büntetés csupán annak jár, aki igen gyakran gyalázkodik és átkozódik és nem egyszeri alkalomról van szó. Illetve kiesik ebből a kategóriából a megengedett átkozás, amelyről a törvény szövege is említést tesz az elítélendő tulajdonságokkal rendelkező emberekkel kapcsolatban, pontos, név szerinti megjelölés nélkül, mint például: "Allah átkozza meg a zsidókat és a keresztényeket!" vagy "Allah átka a bűnösökön!"; "Allah átkozza meg a képeket készítőket!"; "Allah átkozza meg azt, aki Lót népének cselekedetét hajtja végre"; "Allah átkozza meg azt, aki Allah helyett másnak mutat be áldozatot!"; "Allah átkozza meg azokat a férfiakat, akik a nőkhöz akarnak hasonlítani és azokat a nőket, akik a férfiakhoz akarnak hasonlítani!"
A hívők közbenjárásának megerősítése a Feltámadás Napján.
Muslim Szahíh-ja (Hiteles Hagyománygyűteménye) (4/ 2006) (2598).
Több (6)
توضيح الأحكام من بلوغ المرام.
لعبد الله البسام (7/ 469).
منحة العلام في شرح بلوغ المرام.
لعبد الله الفوزان (10/ 297).
فتح ذي الجلال والإكرام.
لابن عثيمين (6/ 412).