Skip to content

"Aki újdonságot visz be ebbe a vallásunkba, ami nem tartozik hozzá, az elutasítandó.

Az Igazhívők Anyjától, Umm Abd Allah, Aisha-tól (Allah legyen vele elégedett) aki azt mondta: „Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) így szólt:

"Aki újdonságot visz be ebbe a vallásunkba, ami nem tartozik hozzá, az elutasítandó." A Muszlimnál található verzió szerint: "Aki olyan cselekedetet végez, amely nincs összhangban a vallásunkkal, az elutasítandó!"

«مَنْ أَحْدَثَ فِي أَمْرِنَا هَذَا مَا لَيْسَ مِنْهُ فَهُوَ رَدٌّ». وَفِي رِوَايَةٍ لِمُسْلِمٍ: «مَنْ عَمِلَ عَمَلًا لَيْسَ عَلَيْهِ أَمْرُنَا فَهُوَ رَدٌّ».

Al-Bukhári és Muszlim jegyezte le
Szahíh (hiteles)
Magyarázat

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) elmagyarázza, hogy aki valami újítást eszel ki a Vallásban, vagy olyan tettet hajt végre, amire nincs bizonyított utalás sem a Könyvben, sem a Szunna-ban - az elutasítandó és nem elfogadott Allah által.

A hadísz tanulságai közül

Az istenszolgálati cselekedetek alapja a Könyvben és a Szunna-ban található; ezért mi csupán olyan parancsok alapján szolgáljuk Allah-ot, amelyeket Ő rendelt el - nem pedig újításokkal és kitalált frissen bevezetett dolgokkal.

A Vallás nem a véleményen és tetszésen alapul; hanem a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) követésén.

Ez a hagyomány bizonyíték a Vallás tökéletességére és befejeződésére.

Az újítás (al-bidʿatu) mindaz, amit bevezettek a Vallásba; ám az a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) korában még nem létezett, sem a Társak korában; sem hittételként, sem szóban, sem tettben nem volt jelen.

Ez a hagyomány az Iszlám egyik alapelve; hasonló ez a cselekedetek mérlegéhez; hiszen bármely tett, ami által nem Allah Orcáját (Elégedettségét) keresve megy végbe, annak végrehajtója nem számíthat jutalomra. Ehhez hasonlóan, minden olyan cselekedet, ami nincs teljes mértékben összhangban azzal, amit Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) hozott el - az visszautasítandó és visszafordítandó az elkövetőjére.

Ez a hagyomány az újítások, utólagosan bevezetett dolgok, elvetendő és kifogásolandó ügyek elutasításának az alapelve.

A tiltott újítások azok, amik a Vallás dolgaira vonatkoznak, nem pedig a világ dolgaira.

Források

Al-Bukhári Szahíh-ja (Hiteles Hagyománygyűteménye) (3/ 184) (2697).

Muslim Szahíh-ja (Hiteles Hagyománygyűteménye) (3/ 1343) (1718).

Több (5)

التحفة الربانية في شرح الأربعين حديثًا النووية (ص16).

شرح الأربعين النووية.

لابن عثيمين (ص96).

فتح القوي المتين في شرح الأربعين وتتمة الخمسين.

للعباد (ص38).