A nagy bűnök összefoglaló jegyzéke
A könyv az Iszlám legfontosabb főbűneinek részletes magyarázatát taglalja; kezdve az Allah-hal való társítással, majd a hazugsággal Allah-ról és az Ő Küldöttéről, a vallási újítással, a képmutatással, egészen az ima elhagyásáig, a paráználkodásig és a lopásig. A könyv továbbá megvilágosítja ezen főbűnök káros hatásait a földi létben és a Túlvilágon, a Koránból és a Szunnából (a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mindennapi cselekedetei, szavai, beleegyezései, döntései, hagyományai) származó bizonyítékok említésével. Továbbá kitér ezen bűnöktől való megóvásra és a…
A nagy bűnök összefoglaló jegyzéke
Az Iszlám Tartalom szolgálatára létrehozott Egyesületben működő Tudományos Bizottság - a világ különböző nyelvein nyújtva ismereteket
A Könyörületes és Irgalmas Allah Nevében
Bevezetés
Hála legyen Allahnak, Aki az Ő szolgáit az Ő egyenes Útjára vezette, és az istenfélelmet erős védőbástyává tette az Ő fájdalmas büntetése elől. És áldás és békesség a mi Prófétánkra, Muhammadra, és az ő háznépére és Társaira. Ami pedig ezután következik:
Bizony, a legmagasztosabb dolog, ami megnyugvást hoz a szívnek és lecsendesíti a lelket, az az Iszlám magasztos tanításain való elmélkedés, és Allah parancsainak és tiltásainak a figyelembevétele, különösképpen a hatalmas és nagy bűnökre vonatkozóan, amelyektől Allah az Ő Világos Könyvében, és Küldötte - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget - a Megtisztított Prófétai Szunnában (a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mindennapi cselekedetei, szavai, beleegyezései, döntései, hagyományai) óva intett, azok hatalmas veszélye és az egyénre, valamint a társadalomra gyakorolt hatása miatt; A Magasztos Allah mondja: (És Allahé minden, ami az egekben és a földön van, hogy megfizessen azoknak, akik rosszat tettek, tetteik szerint, és hogy azokat, akik jót cselekedtek, a legjobb jutalommal jutalmazza 31) (Akik elkerülik a nagy bűnöket és a fertelmes cselekedeteket, kivéve a kisebb vétségeket. Bizony, azokkal a te Urad nagylelkűen Megbocsátó...) [A Csillag: 31-32; Q 53:31-32].
És a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Kerüljétek el a hét pusztulásba vivő bűnt" [1]. [1] Al-Bukhári jegyezte le (2766) szám alatt és Muszlim (89) szám alatt.
A főbűnök magukban foglalnak minden súlyos bűnt, akár Allahhal szemben, akár az Ő szolgáival szemben követik el azokat. A dicső Vallási Törvénykezés óva int attól, hogy ezeket kövessük el, és megmagyarázta azok súlyos következményeit úgy a földi létben, mint a Túlvilágon.
A Magasztos Allah mindent átfogó kegyelme megnyitotta a bűn megbánásának kapuját mindenki számára, aki megbánja bűneit és Hozzá fordul. A Magasztos Allah mondja: (Én bizony mindig megbocsátó vagyok azzal szemben, aki megbánást mutat és hisz és kegyesen cselekszik...) [Tá'-Há':82; Q 20:82].
Ezért jött létre ez a könyv, hogy bemutassa a súlyos bűn valóságát és annak következményeit, a Korán és a Szunna szövegeire támaszkodva, egyúttal megvilágítva a bűnbánat és a tőle való megszabadulás útját.
Ezt a munkát a Dzsamᶜiyyatu Khidmati-l-Muhtawá-l-Iszlámi bi-l-lughát (az Iszlám Tartalom Szolgálatának Szövetsége, különböző nyelveken) Tudományos Bizottsága készítette, együttműködve a Dzsamᶜiyyatu-d-Daᶜwati wa tawᶜiyati-l-dzsáliyát bi-r-Rabwa-val (Rabwa-ban található, a külföldön élőknek nyújtott Felszólítás és Útmutatás Szövetsége), azzal a törekvéssel, hogy terjesszék ezt az értékes tudást, figyelembe véve annak alkalmasságát a nem arab anyanyelvűek számára történő fordításra, és abból a meggyőződésből, hogy az Iszlám üzenetét elengedhetetlenül fontos eljuttatni mindenkihez.
Kérjük Allahot, hogy jegyezze fel ezt az erőfeszítést a jó cselekedetek Mérlegében, és tegye azt hasznossá minden ember számára.
És Allah áldja meg és adjon örök üdvösséget a Prófétánknak, Muhammad-nak.
Előszó
Minden dicsőítés és hála csak Allahot illeti, a világok Urát. És Allah áldja meg és adjon örök üdvösséget a mi Prófétánknak, Muhammad-nak, háznépének és Társainak, mindegyiküknek. Ezután pedig:
Bizony a világon lévő minden rossz eredete a bűnökben rejlik; ezek az okai minden szégyennek, megaláztatásnak, lealacsonyodásnak, veszteségnek és pusztulásnak. Hiszen Ádámot és leszármazottait is csupán ezek miatt űzték ki a Paradicsomból; Noé népét is csupán az Allah-hal szembeni engedetlenségük miatt pusztította el az özönvíz; és Allah sem küldött szelet ᶜÁd népére, sem a kiáltást Thamúd népére, csupán engedetlenségeik okán és amiatt, hogy meghazudtolták Uruk küldötteit. Ezek minden csapás okai és minden szerencsétlenség forrásai. Ez pedig minden bűnre vonatkozik, ám a nagy bűnök hatása ebben hatalmasabb, mint a többieké.
A nagy és a kisebb bűn meghatározása:
A nagy bűn: minden olyan bűn, amelyhez fenyegetés, elátkozás vagy vallásjogi büntetés társul Allah Könyvének vagy Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szunnájának egy szövege alapján, vagy amelyről tudott, hogy az általa okozott romlás olyan mértékű, mint azé, amelyhez fenyegetés, vallásjogi büntetés vagy elátkozás társul, vagy annál is nagyobb romlást okoz, vagy az elkövető vallási hanyagságára utal.
Ennek megfelelően a kisebb bűn: minden olyan bűn, amely nem sorolható a főbűnök közé, azaz amelyért nem jár fenyegetés büntetéssel, nem kapcsolódik hozzá vallásjogi büntetés, elátkozás vagy fenyegetés, és amely nem utal arra, hogy elkövetője semmibe veszi a vallásjog parancsait.
A különbség a nagy és a kisebb bűnök között:
1- A nagy bűn az, amelyhez fenyegetés vagy meghatározott büntetés (hadd) vagy átkozás és ehhez hasonlók kapcsolódnak, a kis bűnhöz pedig semmi ilyesmi nem kapcsolódik.
2 - A nagy bűn az elkövetőjének a vallás törvényével szembeni hanyagságára utal, a kisebb bűn azonban nem.
3 - A nagy bűnök megváltásához az elkövetőnek bűnbánatra van szüksége; ami a kisebb bűnöket illeti, azok megváltása elérhető bűnbánattal, a nagy bűnök elkerülésével, az embert érő megpróbáltatásokkal, vagy a jó cselekedetekkel.
A Magasztos azt mondja: (Ha elkerülitek a nagyobb bűnöket, amelyektől eltiltattatok, Mi eltöröljük rólatok a rossz cselekedeteiteket, és kegyes bemenetet biztosítunk nektek a (Paradicsomba). 31) [A Nők: 31; Q 4:31]. És a Magasztos azt is mondja: (És végezd el az imát a nap két végén és az éjszaka egyes részeiben. Bizony, a jó cselekedetek eltörlik a rossz cselekedeteket. Ez emlékeztető az emlékezők számára 114) [Húd: 114; Q 11:114].
És Aishá-tól (ᶜĀ’iša) (Allah legyen vele elégedett), aki így szólt: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Ha bármi csapás sújt egy muszlim embert, még ha csak egy tüske szúrásnyi is, azáltal Allah eltörölne a bűneiből." [2]. [2] Al-Bukhári jegyezte le (5649) szám alatt és Muszlim (2572) szám alatt.
Abú Hurayra-tól (Allah legyen elégedett vele), miszerint Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "A napi öt ima, a pénteki ima a következő pénteki imáig, és a Ramadán a következő Ramadán-ig a köztük elkövetett bűnök eltörlésére szolgálnak mindaddig, amíg elkerülik a nagy bűnöket." [3]. [3] Muszlim jegyezte le (233) szám alatt.
A nagy bűnök vallási és világi veszélyei és ártalmai:
A főbűnök elkövetése számos veszélyt és kárt von maga után ezen a világon és a Túlvilágon; többek között:
- A főbűnök elkövetőjének az a fenyegetés jár, hogy nem léphet be a Paradicsomba; Dzsubajr ibn Mutᶜimtól (Allah legyen elégedett vele), miszerint ő hallotta a Prófétát (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), amint azt mondja: "Nem lép be a Paradicsomba az, aki megszakítja a rokoni kötelékeket." [4]. Azaz: a rokoni szálakat, kapcsolatot megszakító, aki azokat megszünteti. [4] Al-Bukhári jegyezte le (5984) szám alatt és Muszlim (2556) szám alatt.
Hudhajfahtól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Hallottam a Prófétát (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), amint mondja: Egyetlen qattát (intrikus, rágalmazó) sem léphet majd be a Paradicsomba."" [5]. Qattát azaz: a viszálykeltő hírhordó; a hamis, rágalmakat, pletykákat terjesztő. [5] Al-Bukhári jegyezte le (6056) szám alatt és Muszlim (105) szám alatt.
- némelyikük a sírbeli büntetés oka; ahogyan Ibn Abbász (Allah legyen elégedett kettejükkel) mondta: A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) elment két sír mellett és mondta: „Bizony Ők ketten büntetésben részesülnek, ám egyikük sem nagy dolog miatt. Ami az egyiküket illeti: ő nem óvakodott a vizelettől (attól, hogy beszennyeződjön azzal); ami a másikat illeti: az viszálykeltő hírhordó volt.”[6] [6] Al-Bukhári jegyezte le (218) szám alatt és Muszlim (292) szám alatt.
- A túlvilági súlyos büntetés okai közé tartozik; Aisha (Allah legyen elégedett vele) mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "A Feltámadás Napján, a leghatalmasabb büntetésben részesülő emberek, Allah-nál, azok lesznek, akik utánozni próbálják Allah teremtését." [7]. Utánoznak: hasonlóvá tesznek, a szóban forgók pedig: a képkészítők. [7] Al-Bukhári jegyezte le (5954) szám alatt és Muszlim (2107) szám alatt.
- Oka Allah és Küldötte átkának; Ibn Abbász-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel) pedig a következő hangzott el: "Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megátkozta azokat a férfiakat, akik a nőkhöz próbálnak hasonlítani, és azokat a nőket, akik a férfiakhoz próbálnak hasonlítani [8]." [8] Al-Bukhári jegyezte le (5885) szám alatt.
És ᶜAbdulláh bin Maszᶜúd-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Allah Küldötte - Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget - átkozta az uzsora habzsolóját és etetőjét (aki adja és kapja)." [9]. [9] Muszlim jegyezte le (1597) szám alatt.
- A cselekedet meghiúsulásának és érvénytelenségének egyik oka; Burayda-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Aki elhagyja a kora délutáni imát imát, annak minden jó cselekedete semmissé válik." [10]. [10] Al-Bukhári jegyezte le (553) szám alatt.
- A Saría (Šarīᶜa) szerinti hudúd büntetések kiszabását vonja maga után az elkövetőjére, ha a bűn a hadd büntetéssel sújtandó bűnök közé tartozik, ahogyan a Magasztos mondja: (A tolvaj férfi és a tolvaj nő, mindkettőnek vágjátok le a kezét, fizetségül azért, amit megszereztek, elrettentő büntetésként Allahtól. Allah pedig Hatalmas és Bölcs. 38) [Az Asztal: 38; Q 5:38]، A Magasztos és Fenséges mondja: {A parázna nő és a parázna férfi – mindegyikükre sújtsatok száz korbácsütést...} [A Világosság (vagy: a Fény):2; Q 24:2]. És mondja a Magasztos: (És azok, akik megrágalmazzák az erényes asszonyokat, majd nem hoznak elő négy tanút, azokat korbácsoljátok meg nyolcvan korbácsütéssel, és a tanúvallomásukat soha többé ne fogadjátok el. Ők a gonosztevők. 4) [A Világosság (vagy: A Fény):4; Q 24:4].
- A kegyelmek megszűnésének és megváltozásának lehet az oka; a Magasztos mondja: (Ez azért történik mivel Allah soha nem változtat meg egy kegyelmet sem, amit valamely nép iránt tanúsított, addig amíg ők nem változtatják meg azt, ami bennük van... ) [A Zsákmány:53; Q 8:53]
Asz-Szaᶜdi (Allah legyen könyörületes hozzá) azt mondta: "(Ez) a büntetés, amelyet Allah a tagadó nemzetekre mért, és amellyel elvette tőlük a kegyelmeket és áldásokat, amelyekben éltek, a bűneik és amiatt van, hogy megváltoztatták azt, ami bennük van. Hiszen Allah soha nem változtat meg egy kegyelmet, amelyet egy népnek adott - legyen az a vallás vagy a világi élet kegyelme -, sőt, megtartja és gyarapítja azt számukra, ha hálásabbá válnak, addig amíg ők nem változtatják meg azt, ami bennük van az engedelmességről engedetlenségre térve, hálátlanná válva Allah kegyelme iránt és azt hitetlenségre cserélve; ekkor elveszi tőlük azt, és ellenükre változtatja, ahogyan ők is megváltoztatták azt, ami bennük van. És Allahé a bölcsesség ebben, az igazságosság és a kegyesség a szolgái iránt, hiszen nem büntette meg őket, csakis a saját igazságtalanságukért." [11]. [11] Szaᶜdi Korán magyarázata (324. o.).
- A földön történő romlás megjelenésének oka; hiszen az az engedetlenségi cselekedetek miatt jelenik meg, és kiváltképpen azok miatt, amelyek súlyos bűnök. A Magasságos Allah mondja: (Megjelent a romlás a szárazföldön és a tengeren azért, amit az emberek kezei elkövettek, hogy megízleltesse velük egy részét annak, amit tettek, hogy talán visszatérnek.) 41 [A Bizánciak:41; Q 30:41].
- Az engedetlenség a tudás megvonásának egyik oka, ugyanis a tudás egy fény, amelyet Allah a szívbe vet, az engedetlenség pedig kioltja azt a fényt; és amikor Sáfiᶜi leült Málik elé és felolvasott neki, lenyűgözte éleselméjűségének bősége, értelmének lángolása és felfogásának kiválósága; így azt mondta: "Én úgy látom, hogy Allah fényt vetett a szívedbe, ne oltsd hát ki azt a bűn sötétségével." [12]. [12] Lásd: al-Bayhaqi: Manáqib as-Sáfiᶜi (Sáfiᶜi erényei) című munkája (1/104).
- Ez az egyik oka a dolgok megnehezítésének az elkövetője számára, így bármilyen ügy felé is fordul, azt lezártnak vagy számára nehéznek találja. Ellentétben azzal, aki istenfélő, annak Allah könnyebbséget ad az ügyeiben; így aki elhanyagolja az istenfélelmet és nagy bűnöket követ el, annak Ő nehézséget ad az ügyeiben. A Magasztos mondja: (A zsidók bűne miatt tiltottunk meg nekik jó dolgokat, amelyek megengedettek voltak a számukra, és azért is, mert sokakat eltérítettek Allah Útjáról 160 és az uzsora szedéséért, holott eltiltattak attól, és az emberek vagyonának jogtalan habzsolásáért (elorozva mások javait). És a közülük való hitetleneknek fájdalmas büntetést készítettünk elő.) [161] [A Nők:160-161; Q 4:160-161].
- Sötétséget okoz az elkövetője szívében, amelyet úgy érez, ahogyan az éjszaka sötétségét érzi. Így a bűn sötétsége a szívének olyanná válik, mint az érzékelhető sötétség a látásának, hiszen az engedelmesség fény, a bűn pedig sötétség. És minél erősebbé válik a sötétség, annál inkább növekszik a zavarodottsága, mígnem tiltott újításokba, tévelygésekbe és pusztító dolgokba esik, anélkül, hogy észrevenné. Hudhayfa (Allah legyen elégedett vele) mondta: ᶜUmar-nál (Allah legyen elégedett vele) voltunk, és ő azt mondta: Közületek ki hallott Allah Küldöttétől (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) említeni valamit a megpróbáltatásokkal (al-fitan) kapcsolatban? Mondta egy csoport ember: Mi hallottunk. Ő mondta: Talán a férfi és a családjával vagy a szomszédjával kapcsolatos megpróbáltatásokra gondoltok? Azt mondták: Igen! Erre azt mondta: Ezt eltörli az ima, a böjt és a jótékony adakozás. Ám közületek ki hallott a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) olyanról, amely, mint a tenger hulláma érkezik? Hudhayfa mondta: az emberek elhallgattak. És én mondtam: Én! Mondta ᶜUmar: Te, Allahra, apádhoz hasonlóan istenfélő vagy! Hudayfa mondta: Hallottam Allah Küldöttét (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) amint azt mondja: "A próbatételek elősoroltatnak a szívekre, mint a nádból font szőnyeg, szálanként, szálanként. Amely szív átitatódik azokkal, azon egy fekete pont keletkezik. És, amely szív elutasítja azokat, azon egy fehér pont keletkezik. Így a szívek két csoportra oszthatók: hófehér, mint a szikla, amelyet (fitna) megpróbáltatás nem bánthat mindaddig, amíg az egek és a föld léteznek. A másik pedig fekete, poros színű, mint (al-kúzu mudzsakhkhiyan) egy edény, amely fel van fordítva, amely nem ismeri a jót és nem utasítja el a rosszat, azt csupán a vágya itatja át és hatja át" [13]. [13] Muszlim jegyezte le, (144) szám alatt.
- ez az oka az ellenségeskedésnek és a gyűlöletnek, és az ellenség eluralkodásának és felülkerekedésének, ahogyan a Magasztos mondja: (És azokkal, akik azt mondták: "Mi keresztények vagyunk", egyezséget kötöttünk. Ám elfelejtettek egy részt abból, amire intést kaptak, ezért ellenségeskedést és gyűlöletet szítottunk közöttük a Feltámadás Napjáig. Allah pedig majd tudatni fogja velük, amit műveltek. 14) [Az Asztal: 14; Q 5:14], Amikor az emberek elhagyják és elhanyagolják Allah parancsainak egy részét, és elkövetik azt, amit Allah megtiltott, akkor megjelenik közöttük az ellenségeskedés és a gyűlölet, és az ellenségek hatalmat szereznek felettük [14]. [14] Lásd: Madzsmúᶜ al-Fatáwa (A Fatwák Gyűjteménye című munka) (3/ 421).
- A társadalom romlásának oka az olyan elítélendő erkölcsök elterjedése, mint: a hazugság, az alaptalan rágalmazás, a rágalmazás, a viszálykeltés, a csalás, a megtévesztés, a gőg és a büszkélkedés; az emberek egymás vagyonának jogtalan megszerzése; az élet megromlása; az emberek közötti ártás terjedése, mint például a varázslat és a hozzá hasonlók; továbbá az olyan erkölcsi bűnök elterjedése is, mint: a paráznaság, a szodómia, az elnőiesedés, és a férfiak és nők egymás utánzása, a másik nemre valóhasonlítás hajlama [15]. [15] Lásd: Ibn al-Qayyim: ad-Dá' wa-d-Dawá' (A betegség és a gyógymód) című munkája (1/132).
A Szunna Népének álláspontja a nagy bűn elkövetőjéről, valamint az Ígéret és a Fenyegetés hagyományairól:
Az Ahlu-sz-Szunna szerint a nagy bűn elkövetője – amely nem éri el a legnagyobb társítás és hitetlenség szintjét – egy hívő, akinek hiányos a hite. Hite az elkövetett engedetlenség mértékében csökkent, így a hit megnevezése nem vétetik el tőle, de nem is adatik meg neki a "teljes, abszolút hitű" megnevezés. Tehát ő egy hívő, akinek hiányos a hite, vagy azt lehet mondani, hogy hívő a hite miatt, és bűnös a nagy bűne miatt. A Túlvilágon való megítélése az, hogy Allah akaratának van alávetve: ha Ő úgy akarja, megbocsát neki és a Paradicsomba juttatja, anélkül, hogy előtte büntetés érné; és ha úgy akarja, megbünteti őt bűnének mértéke szerint, majd kiemeli őt onnan és a Paradicsomba juttatja a hívőkkel együtt. Megeshet, hogy a hívő még a földi létben megtisztul a nagy bűntől, még a Túlvilág előtt; és ez megtörténhet az őszinte bűnbánat által, vagy azáltal, hogy végrehajtják rajta a hadd büntetést, vagy a megpróbáltatások által, vagy a kegyes cselekedetek sokasága révén, így a Feltámadás Napjára úgy érkezik, hogy nem vár rá büntetés.
Ami pedig a súlyos bűnök elkövetőire vonatkozó fenyegetésről érkezett hagyományokat illeti, mint például Abú Hurayra hadísza (Allah legyen elégedett vele), miszerint Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Aki paráználkodást követ el, nem hívő abban a pillanatban, amikor a paráznaságot elköveti; aki alkoholt iszik, nem hívő abban a pillanatban, amikor iszik; aki lop, nem hívő abban a pillanatban, amikor éppen elköveti a lopást." [16]. A lényeg tehát az, hogy a teljes hit megnevezése megszűnik számára, de az Iszlám megmarad; egészen addig, amíg elhagyja ezt a bűnt és megbánást tanúsít miatta, és akkor a hit ismételten visszatér hozzá. A teljes hit tehát csak ezen nagy bűnök elkövetésekor szűnik meg számára, azonban a hitének alapja megmarad. Mert más hadíszok is szólnak arról az ígéretről, hogy a Paradicsomba jut az, aki úgy hal meg, hogy nem társít Allah mellé semmit és senkit, még akkor is, ha paráználkodott és lopott. Például Abú Dharr (Allah legyen elégedett vele) hadísza, amely szerint Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) azt mondta: "Eljött hozzám egy küldött az én Uramtól, és azt az örömhírt hozta nekem, hogy aki a Népemből és Közösségemből úgy hal meg, hogy semmit és senkit sem társít Allahhoz, az a Paradicsomba léphet be". Megkérdeztem: Még akkor is, ha paráználkodott és lopott? Ő pedig azt válaszolta: "Még akkor is, ha paráználkodott és lopott" [17]. [16] Al-Bukhári jegyezte le (2475) szám alatt és Muszlim (57) szám alatt. [17] Al-Bukhári jegyezte le (1237) szám alatt és Muszlim (94) szám alatt.
A nagy bűnökkel való szembeszállás, valamint gyógyításuk és kezelésük módja:
- A tudatosság terjesztése a társadalom tagjai között a bűnök veszélyességéről, különösen a nagy bűnökről; és arról, hogy ezek okozzák a büntetések és csapások lesújtását az egész társadalomra, ahogyan a Magasztos mondja: (És féljetek egy kísértéstől, amely nem kizárólag azokat sújtja közületek, akik jogtalanságot követtek el! És tudnotok kell, hogy Allah szigorú a büntetésben. 25) [A Zsákmány:25; Q 8:25].
- A vallási és vallásjogi tudás megszerzése; hiszen az elrettenti a lelket a bűnök elkövetésétől, mivel aki megismeri az ezen bűnökért járó büntetéseket, annak lelke visszariad attól, hogy elkövesse azokat.
- A rossz, az általánosan elfogadott elutasítandó (al-munkar) megtiltásának kötelességét teljesíteni, azáltal, hogy a bűnösöket eltiltjuk és megfeddjük a nagy bűnök miatt. An-Nuᶜmán ibn Basírtól (Allah legyen elégedett vele), a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), aki azt mondta: "Annak a példázata, aki betartja az Allah által szabott határokat és azé, aki megsérti azokat - az hasonlatos egy olyan néphez, akik sorsot húztak és felszálltak egy hajóra. Egyikük a felső részére kerül, másikuk a hajó alsó részére. Midőn azok, akik az alsó részen voltak és vízhez akartak jutni, át kellett menni azokon, akik fölöttük voltak, és mondták: Mi lenne ha fúrnánk egy lyukat a mi részünkön így nem zavarnánk azokat, akik felettünk vannak. Ha azok (akik felül voltak) engedték volna nekik ezt megtenni - mind elpusztultak volna. Ám ha ebben meggátolják őket, megmentik őket és mindannyian megmenekülnek." [18]. [18] Al-Bukhári jegyezte le (2493) szám alatt.
Az ő szavai: «Az Allah által szabott határokat betartó» azaz: az, aki Allah parancsa szerint egyenes életet él, nem követi el azt, amit Allah megtiltott, megparancsolja a jót és megtiltja a rosszat. «aki megsérti azokat»: az, aki elhagyja a jót, és elköveti a rosszat. «sorsot húztak», azaz, hogy mindegyikük vegyen egy részt, azaz: egy részesedést. «Megfogták a kezüket» megakadályozták őket a hajó kilyukasztásában).
- A családból származó helyes, hiten alapuló nevelés, és a szülők általi figyelemmel kísérése gyermekeiknek, különösen a serdülőkor szakaszában, amelynek eredményeképpen felépül egy olyan kegyes, istenfélő fiatalokból álló nemzedék, amelyet a hit szellemisége itat át és a megfelelő, helyes erkölcs jellemez.
- A bűnök helyett vallásilag megengedett alternatíva felmutatása, hiszen a Magasztos Allah nem tiltott meg semmit, hanem abban, amit megengedetté tett, elegendő helyettesítőt adott a tiltott dolgok helyett; például a paráznaság orvossága a fiatalok korai házasságkötése; A lopás az egyének számára biztosított munkalehetőségekkel orvosolható, a rágalmazás és az emberek becsületének sértegetése pedig a szabadidő engedelmességgel vagy az Allah által megengedett dolgokkal való eltöltésével, és így van ez minden engedetlenség és nagy bűn esetében.
- A fiatalság energiáinak kihasználása és irányítása arra, ami az umma (a muszlim közösség) hasznára válik a Vallás és a földi élet ügyeiben. Ilyen például a vallási tudás elsajátítása, az Iszlámra való felhívás terjesztése, vagy olyan elméleti és alkalmazott tudományok megtanulása, amelyek a földi életben hasznosak, mint az orvostudomány, a mérnöki tudományok, a kereskedelem és a hozzájuk hasonlók. Továbbá hasznos mesterségek és iparágak elsajátítása, mint az ácsmesterség, a kovácsmesterség és más hasonlók. Mert bizony, ha a lelket nem az engedelmesség köti le, akkor az engedetlenség fogja lekötni.
- A muszlim embernek folyamatosan ápolnia kell a hitét; mivel a hit kopottá válik a szívben, ahogyan a ruha is elhasználódik, ezért ápolni kell azt az engedelmes cselekedetek megsokasításával, amelyek növelik a hitet a szívben.
- A muszlim ember kötelessége, hogy távol tartsa magát mindattól, ami bűnre hívja, különösen a közösségi média és az olyan oldalak terjedésével, amelyek az erkölcstelenséget, az ateizmust és mindazt terjesztik, ami haragítja Allahot. Ezért a muszlimnak nem szabad magára nyitnia a gonoszság egyetlen kapuját sem, hiszen aki kinyitja azt, be is lép rajta. An-Nawwász ibn Szamᶜán (Allah legyen elégedett vele) hagyományozta, hogy a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Allah példázatot adott - az Egyenes Úttal! Az Út két oldalán két fal van, amelyeken nyitott ajtók találhatók, az ajtókon leengedett függönyök vannak. Az Út ajtajánál (elején) egy szólító van, aki mondja: Ó, emberek! Mindenki közületek menjen az Útra! Ne térjetek le arról! Egy másik szólító van az Út felett, szintén szólít. Ha valaki ki akar nyitni egyet is az ajtókból. Ő mondja: Ó, jaj neked! Ne nyisd ki! Mert ha kinyitod akkor be fogsz oda lépni. Az Út az Iszlám. A két fal - Allah törvényileg megszabott határai, a nyitott ajtók pedig: Allah tilalmas dolgai. A szólító az Út elején: Allah Könyve! A szólító az Út felett pedig: Allah intője és figyelmeztetője minden egyes muszlim szívében." [19] [19] Ahmad jegyezte le, (17634) szám alatt.
- A vezetők és azok, akik hatalommal bírnak a muszlimok felett, feladata a vallás megőrzése, amely a következőkből áll: az általánosan elfogadott jóra való felszólítás, a rossz megtiltása és annak eltávolítása, a törvényi büntetések (hudúd) kiszabása, és ehhez hasonlók. Maᶜqil ibn Yaszar-tól (Allah legyen elégedett vele) a Prófétára visszavezetve hagyományozták: "Ha Allah egy embert hatalommal és felelősséggel bíz meg mások felett, és ez az ember úgy hal meg, hogy hűtlenül csalárd és megtévesztő módon vezette őket; akkor Allah tiltottá teszi számára a Paradicsomot" [20]. A Próféta - (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt is mondta: „Aki közületek valami elvetendő rosszat lát, az változtassa meg a kezével. Ha erre nem képes, akkor a nyelvével (azaz szavakkal). Ha erre sem képes, akkor a szívében helytelenítse azt. Ám, ez a hit leggyengébb foka.” [21]. Ez a fokozat pedig azt illeti meg, aki erővel, hatalommal vagy kormányzói hatalommal rendelkezik. [20] Al-Bukhári közölte (7150) szám alatt és Muszlim (142) szám alatt; a szövegezés Muszlim-é. [21] Muszlim jegyezte le (49) szám alatt.
Végezetül kérjük Allahot, hogy őrizze meg szívünket és testünket az Iránta való engedelmességben, és hogy óvjon meg minket a bűnöktől, legyenek azok nyilvánvalóak vagy rejtettek, nagyok vagy kicsik.
A társítás Allah mellett
A társítás Allahhal szemben a leghatalmasabb bűn, amellyel valaha is vétkeztek Allah ellen; és teljes mértékben ellentmond az Allahba vetett hitnek és a hitnek az Ő egyedüliségében. A Magasztos mondja: (...Bizony, a társítás hatalmas bűn.13) [Luqmán: 13; Q 31:13], És ᶜAbdullah bin Maszᶜúd-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: "Megkérdeztem a Prófétát (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget): Melyik a legnagyobb bűn Allah-nál? Azt válaszolta: "Az ha társat (nidd) állítasz Allah mellé, holott Ő teremtett meg téged." [22]. A nidd: a társ (ash-sharík). [22] Al-Bukhári jegyezte le (4477) szám alatt és Muszlim (86) szám alatt.
A társítás lényege: társat vagy hasonmást állítani a Magasztos és Felmagasztalt Allah mellé az Úr voltában, vagy szolgálatában és az imádatban, vagy a Neveiben és a Tulajdonságaiban, és hogy a szolga Allah jogai közül egyet, vagy az imádat egy fajtáját másnak és nem Allah-nak szenteli. Tehát minden hitbeli meggyőződés, szó, vagy cselekedet, amelyről Allah parancsot adott; annak egyedül Allah-nak való szentelése egyistenhit (tawhíd), hit és őszinte odaadás, míg annak másnak való szentelése társítás és hitetlenség.
Ezek alapján a társításba beletartozik a halottakhoz való fohászkodás, a szükségletek teljesítésének kérése tőlük, a nekik tett fogadalom és a tőlük való segítségkérés, valamint az Allah helyett más előtt való leborulás, az Allah helyett másnak való áldozat bemutatása, és ehhez hasonlók.
A bizonyítékok a társítás tilalmára, valamint annak gyalázatosságának és bűne hatalmas voltának bemutatására igen nagy számban megtalálhatók; ezek közül:
A Magasztos azt mondja: (Bizony Allah nem bocsátja meg, hogy társítást kövessenek el Vele szemben. Ám megbocsátja azt, ami ez alatt van, annak, akinek akarja. Aki társítást követ el Allahhal szemben, az bizony hatalmas bűnt eszelt ki. 48) [A Nők:48; Q 4:48]. És azt is mondja a Magasztos: (...Aki pedig társítást követ el Allahhal szemben, Allah az ő számára tilalmassá tette a Paradicsomot. És az ő menedéke a Tűz lesz. A bűnösöknek nincsenek segítőik. 72) [Az Asztal: 72; Q 5:72]. És a Magasztos azt is mondja: (És bizony már korábban azt a sugallatot kaptad Te (Muhammad - Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) és azok, akik előtted voltak, hogy ha társítasz, akkor cselekedeteid kárba vesznek és a kárvallottak közé fogsz tartozni. 65 De nem! Te csak Allahot szolgáld és imádd, és tartozz a hálásak közé! 66) [A Csapatok:65-66; Q 39:65-66].
Abú Bakra (Allah legyen elégedett vele), azt mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) így szólt: "Tudassam-e veletek melyik a legsúlyosabb a legnagyobb bűnök közül?" Háromszor (mondta). Azt felelték: De, igen! Ó, Allah Küldötte! Mondta: "A társítás Allahhal szemben, a szülőkkel szembeni engedetlenség, egy lélek (egy ember) megölése és a hamis tanúságtétel" [23]. [23] Al-Bukhári jegyezte le (4477) szám alatt és Muszlim (86) szám alatt.
A társításnak számos kára és ártalma van; közülük:
- hogy a társítás érvénytelenítője minden cselekedetnek; a Magasztos mondja: (...Ám ha társítanak, akkor kárba vész, amit tettek.) [88] [A Lábasjószágok: Q 6:88].
- Aki társítóként hal meg és nem tanúsít megbánást miatta, az örökkön-örökké a Tűzben fog szenvedni. Dzsábir-tól (Allah legyen elégedett vele), aki azt mondta: Eljött egy férfi a Prófétához (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) és mondta: Ó, Allah Küldötte! Mi a két megkerülhetetlen dolog (al-múdzsibatán; azok, amelyek vagy a Paradicsomot, vagy a Tüzet teszik elkerülhetetlenné)? Ő pedig mondta: „Aki úgy hal meg, hogy nem társított Allah mellé senkit és semmit, az a Paradicsomba kerül. Aki pedig úgy hal meg, hogy társítást követett el Allah-hal szemben, az a Tűzbe kerül.” [24]. [24] Muszlim jegyezte le, (93) szám alatt.
- A társító élete és vagyona nem védett; Ibn ᶜUmar-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel), miszerint Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Arra kaptam parancsot, hogy addig harcoljak a hitetlenek ellen, amíg tanúságot nem tesznek arról, hogy: Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah, és hogy Muhammad Allah Küldötte; és elvégzik az imát, és megadják a zakát-ot. Ha ezt megteszik, megóvják tőlem vérüket (életüket) és vagyonukat, kivéve azt az esetet, ami az Iszlám jogát érinti, és az elszámolásuk Allah-ra tartozik” [25]. [25] Al-Bukhári jegyezte le (25) szám alatt és Muszlim (22) szám alatt.
- A társító nem talál segítséget, sem támogatást Allahtól, a földi életben őt érő csapásokra, és a sátánok minden oldalról hatalmukba kerítik, és szorongásban és zűrzavarban él, állandó félelemben és elkerülhetetlen szomorúságban, hiszen a Magasztos mondja: (...Aki pedig társítást követ el Allah-hal szemben, az olyan, mintha az égből zuhant volna le, és elragadják őt a madarak, vagy a szél veti őt egy távoli helyre.) [A Zarándoklat:31; Q 22:31].
Asz-Szaᶜdi (Allah legyen könyörületes hozzá) mondja ezen Ája magyarázatában: „...Hasonlóképpen a társító is; a Hit olyan, mint az ég, megőrzött és felemelt. Aki pedig elhagyja a Hitet, az olyan, mint aki az égből zuhan le, ki van téve a csapásoknak és a próbatételeknek. Vagy elragadják a madarak és darabokra tépik; hasonlóképpen a társító is, ha felhagy a Hitbe való kapaszkodással, minden oldalról elragadják a sátánok, széttépik, és elveszik tőle a vallását és a világi életét” [26]. [26] "Szaᶜdi magyarázata (538. o.).
- A társító ha meghal, nem mosdatják meg, nem burkolják lepelbe, nem imádkoznak érte halotti imát, és nem temetik el a muszlimok temetőiben.
A társítás megelőzésének útjai:
A muszlim védelmezi magát a társításba való eséstől azáltal, hogy:
- Az Egyistenhitet és a helyes hitvallást megtanulja, és a tanultak szerint cselekszik; a Magasztos azt mondja: (És tudd meg, hogy nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah...) [Muhammad:19; Q 47:19]; Imám Ibn al-Qayyim (Allah könyörüljön rajta) azt mondja: A Magasztos azt mondta: „(És tudd meg, hogy nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah...)”, így a tudás a Magasztos Allah egyedüliségéről, és arról, hogy nincs más jogosan imádható isten Rajta kívül, az önmagában egy megkövetelt dolog, még ha ez a tudás önmagában nem elegendő, hanem elengedhetetlen mellette az Ő imádata egyedül, minden társítás nélkül. Ez tehát két dolog, amelyek önmagukban kötelezőek: hogy a hívő szolga megismerje a Magasztos Urat az Ő Nevei, Tulajdonságai, Tettei és Ítéletei által, és hogy imádja Őt ezeknek megfelelően és ezek tartalma szerint. Mert ahogyan Allah imádata önmagáért megkövetelt és kívánatos, úgy a Róla való tudás és az Ő megismerése is. Továbbá, ennek a Tudásnak a megszerzése az imádatok egyik legkiválóbb fajtája” [27]. [27] Miftáh Dár al-Szaᶜádah (1/ 178).
- Kerülnie kell a kisebb társítást; mint az enyhébb színlelés, és az Allahon kívül másra tett eskü, és az olyan mondások, mint: »Amit Allah és te akarsz«, »Ez Allahtól és tőled van«, »Én Allahra és rád támaszkodom«, »Allahra és rád hagyatkozom«, és ezekhez hasonlók, hiszen a kisebb társítás a nagyobb társításhoz vezető út.
- Ismernie kell a társításnak az emberek között elterjedt formáit és fajtáit, hogy elkerülje azokat, és ne essen beléjük.
- Hogy fohászkodjon Allahhoz, a Hatalmashoz és Fenségeshez, hogy erősítse meg őt a tawhíd-on (az egyistenhiten), és hogy óvja meg őt a sirk-től (a társítástól). A Magasságos Allah hírül adja Ábrahám Prófétáról (béke legyen vele): {És emlékezz Ábrahámra, amikor mondta: "Uram! Tedd ezt a Várost (Mekkát) biztonságossá! És óvj meg engem és a fiaimat attól, hogy bálványokat imádjunk!" 35} [Ábrahám: 35; Q 14:35], És Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) gyakran mondta ezt a fohászt: (Ó, szívek Forgatója és Irányítója! Szilárdítsd meg a szívemet a Vallásodban!) [28]. [28] At-Tirmidhi jegyezte le (2140) szám alatt.
Az Allahhal és az Ő Küldöttével szemben állított hazugság
A hazugság általában véve a nagy bűnök közé tartozik, és a hazugság legszörnyűbb és legocsmányabb fajtái közé tartozik: az Allahhal és a Prófétájával (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szemben állított hazugság. Asz-Szaᶜdi azt mondta: "Nincs nagyobb igazságtalanságot elkövető, sem nagyobb bűnös annál, aki hazugságot állít Allahról, azáltal, hogy olyan mondást vagy ítéletet tulajdonít Allahnak, amelytől Ő, a Magasságos, mentes. Bizony, ez a teremtmények legigazságtalanabbika: mivel cselekedetében benne rejlik a hazugság, a Vallások alapjainak és ágainak megváltoztatása, és mindezeknek Allahnak való tulajdonítása, ami a legnagyobb romlásterjesztés és gonoszságok egyike" [29]. [29] "Szaᶜdi Korán magyarázata (265. o.).
A hazugság fajtái közé tartozik az is, ha valaki Allah Szavait (beszédét) másként értelmezi, mint ahogy Allah akarta; mert a beszéd célja a jelentése. Ha tehát azt mondja: „Allah ezzel ezt és ezt akarta”, akkor hazugságot állít Allahról, és olyasmiről tanúskodik Allahhal szemben, amit a Magasztos és Fenséges Allah nem akart. Hasonlóképpen, ha Küldöttének (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) beszédét másként értelmezi, mint ahogy ő akarta.
A bizonyítékok az Allahról és az Ő Küldöttéről állított hazugság megtiltására, valamint annak csúfságának és bűne nagyságának kifejtésére nagy számban megtalálhatók; ezek közül valók:
A Magasztos azt mondja: (Azt mondták: "Allah gyermeket nemzett." Magasztaltassék! Ő az, aki nem szorul semmire. Övé mindaz, ami az egekben és a földön van. Van nektek erre bármiféle bizonyítékotok? Vajon olyat állítotok Allah-ról, amiről nincs tudásotok? 68 Mondd: "Bizony azok, akik hazugságot koholnak Allah ellen, nem fognak boldogulni." 69 Múlandó élvezet a földi életben; azután Hozzánk lesz a visszatérésük, majd megkóstoltatjuk velük a súlyos büntetést amiatt, hogy hitetlen tagadók voltak. 70) [Yúnusz:68-70; Q 10:68-70].
Aki hazudik Allahról, és azt állítja, hogy van Neki felesége, vagy gyermeke, vagy társa, az hitetlen a Magasztos Allahhal szemben.
És a Magasztos azt is mondja: (És a Feltámadás Napján látni fogod azokat, akik hazugságot állítottak Allah-ról: az arcuk megfeketedett. Hát nem a Pokolban van-e lakhely a gőgösöknek?) 60 [A Csapatok:60; Q 39:60].
Asz-Szamᶜáni mondta: "A „hazugságot állítottak Allahról” azt jelenti, hogy azt állították, hogy Allah egy (fiú) gyermeket vagy társat vett magának, és azt is mondják, hogy ez általános érvényű minden, Allahról állított hazugságra" [30]. [30] Tafszír asz-Szamᶜáni (4/478).
És a Magasztos azt is mondja: (És ki lehetne vétkesebb annál, mint az, aki hazugságot állít Allahról? Azok az ő Uruk elé állíttatnak, és a tanúk azt mondják: „Ők azok, akik hazugságot állítottak az ő Urukról. Allah átka legyen a gonosz bűnösökön!” 18) [Húd: 18; Q 11:18].
És a Magasztos azt is mondja: (És ne mondjátok arra, amit a nyelvetek hazugságként leír: „ez megengedett és ez megtiltott”, hogy hazugságot koholjatok Allah ellen. Bizony, azok, akik hazugságot koholnak Allah ellen, nem boldogulnak. 116 Kevéske élvezet (jut nekik a földi életben), és nekik fájdalmas büntetés jár [majd].) 117 [A Méhek: 116-117; Q 16:116-117].
Ibn Hadzsar al-Haythamí azt mondta: "Kétségtelen, hogy a szándékos hazugság Allahról és Küldöttéről a tiltott megengedetté tételében vagy a megengedett megtiltásában tiszta hitetlenség." [31]. [31] Al-Zawádzsir ᶜan Iqtiráf al-Kabá'ir (A nagy bűnök elkövetésétől elrettentő dolgok) (1/162).
És Al-Mughíra bin Suᶜba-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Hallottam Allah Küldöttét (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), amint azt mondja: "Bizony a rólam állított hazugság nem olyan, mint a bárki másról szóló hazugság; aki szándékosan hazugságot állít rólam, az foglalja el a helyét a Tűzben." [32]. [32] Al-Bukhári jegyezte le (1291) szám alatt és Muszlim (933) szám alatt.
An-Nawawí erről azt mondta: "Ebben a Prófétával (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szembeni hazugság tilalmának súlyossága kap különösen kiemelt hangsúlyt, és hogy az egy hatalmas utálatosság és egy nagy, pusztító bűn; de ezzel a hazugsággal nem válik valaki hitetlenné, kivéve, ha azt megengedettnek tartja. Ez a tudósok közismert vallásjogi álláspontja" [33]. [33] Muszlim (Hiteles Hagyományok gyűjteménye) magyarázata (1/ 69).
Ibn al-Qayyim azt mondta: "A Prófétával (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szemben állított hazugság elegendő ok a Tűzbe való belépésre és egy kijelölt szállás elfoglalására abban; ez egy állandó szálláshely, amelyet lakója sosem hagy el" [34]. [34] Madáridzs asz-Szálikín (1/379).
És az Allahhal és az Ő Küldöttével szemben állított hazugságnak számos káros következménye van, többek között:
- Az Allahról való hazugság a társítók útja. A Magasságos mondja: (És ne mondjátok arról, amit a nyelvetek hazugul állít: "ez megengedett és ez tiltott", hogy nehogy ezzel hazugságot koholjatok Allah ellen! Bizony azok, akik hazugságot koholnak Allah ellen, nem fognak boldogulni 116 Kevéske élvezet (jut nekik a földi létben), és nekik fájdalmas büntetés jár [majd].) 117 [A Méhek: 116-117; Q 16:116-117].
Ibn Kathír azt mondta: "A Magasztos megtiltotta a társítók útjának követését, akik dolgokat tettek megengedetté és tiltottá pusztán azokkal az elnevezésekkel, amelyeket saját véleményük alapján kitaláltak és elfogadtak, úgymint a Bahíra, a Szá'iba, a Vaszíla és a Hám, és más egyebeket, amelyeket a tudatlanság korában vallásukba újításként vezettek be." [35]. [35] Tafszír Ibn Kathír (4/609).
- A hazugság állítás Allahról és a Prófétáról oka az Isteni Törvény megváltoztatásának: annak a megtiltása, amit Allah megengedett, vagy annak megengedettnek nyilvánítása, amit Allah megtiltott.
- Mindezek újításokhoz és az utólagosan a vallásba kitalált dolgokhoz vezet, Ibn Kathír azt mondta: "Ide tartozik továbbá – azaz a Magasztos szavaiban: „És ne mondjátok arról, amit a nyelvetek hazugságul állít: »Ez megengedett, és ez tiltott«” – mindenki, aki olyan újítást vezet be, amelyre nincs vallási alapja; vagy megengedetté tesz valamit, amit Allah megtiltott, vagy megtilt valamit, amit Allah megengedett, pusztán a saját véleménye és kénye-kedve szerint." [36]. [36] Tafszír Ibn Kathír (4/609).
Az óvakodás módjai attól a bűntől, hogy hazugságot tulajdonítsunk Allahnak és az Ő Küldöttének:
- A tudás előbb jöjjön, mint a beszéd és a cselekvés.
- A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) Szunná-jához való ragaszkodás, és az újítások kerülése; hiszen al-ᶜIrbád ibn Szárija (Allah legyen elégedett vele) hagyományozta, hogy Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: „Tartsátok magatokat az én Szunnámhoz és a Jól Vezérelt, Igaz Úton Járó Utód-Kalifák Szunnájához; ragaszkodjatok hozzá, és harapjatok rá az őrlőfogaitokkal (azaz: az őrlőfogak), és óvakodjatok az újonnan kitalált dolgoktól, mert bizony minden kitalált dolog újítás, és minden újítás tévelygés.” [37] [37] Abú Dáwúd jegyezte le (4607) szám alatt.
- Az igazmondásra való törekvés. ᶜAbdullah bin Maszᶜúd-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) azt mondta: "Tartsátok meg az igazmondást; hiszen az igazmondás elvezet a kegyes istenfélő viselkedéshez, és a kegyes istenfélő viselkedés elvezet a Paradicsomhoz; és az ember, aki minduntalan igazat mond és az igazmondásra törekszik, míg Allahnál mint "a mindig igazat mondó" (sziddíq) íratik fel. És óvakodjatok a hazugságtól, hiszen a hazugság erkölcstelenséghez vezet, és az erkölcstelenség a Tűzhöz vezet; és az ember addig hazudik és törekszik a hazugságra, míg Allahnál "hazugként" íratik fel." [38]. [38] Al-Bukhári jegyezte le (6094) szám alatt és Muszlim (2607) szám alatt.
- Elmélkedés az Allah-ról és Küldöttéről állított hazugság végső kimeneteléről a földi lét során és a Túlvilágon.
- A vallástudósok jelenléte, akik védelmezik (az igazságot) és elhárítják a hazugságot Allah-ról és az Ő Küldöttéről ﷺ.
A Vallásban történő újítás (a bidᶜa)
A Vallásban történő újítás a súlyos bűnök egyike, és a társítást követően az újítás a legkedvesebb bűn Iblísz (a gonosz) számára, amellyel a Magasztos Allah ellen vétkeznek. Ibn al-Qayyim (Allah kegyelmezzen neki) azt mondta: A sátán diadalmaskodni akar az emberen a hét, egymásnál nehezebb akadály egyikén; és nem ereszkedik le a nehéz akadályról egy alacsonyabb rendűre, csak akkor, ha képtelen abban diadalmaskodni felette:
Az első akadály: a hitetlenség akadálya Allah-ban és az Ő vallásában és a Vele való találkozásban, és az Ő tökéletes Tulajdonságaiban, és abban, amit az Ő küldöttei közöltek Róla. Mert ha győzedelmeskedik felette ezen az akadályon, akkor ellenségeskedésének tüze lehűl és megnyugszik. De ha az ember leküzdi ezt az akadályt és megmenekül belőle az útmutatás belátásával, és sértetlen marad vele a hit fénye, akkor megkeresi őt a második akadályon: Ez pedig a Vallásban történő újítás (al-bidᶜa) akadálya. Ez történhet az Igazsággal ellentétes hit által, amellyel Allah elküldte Küldöttét és kinyilatkoztatta Könyvét; vagy az olyan istenszolgálat által, amelyre Allah nem adott engedélyt – úgymint a Vallásba újonnan bevezetett rendeletek és szertartások –, amelyekből Allah semmit sem fogad el [39]. [39] Madáridzs al-Szálikín (1/237).
Az Újítás valósága és lényege: egy a Vallásban kitalált út, amely a Saríᶜa szerintire hasonlít, és amelynek követésével azt célozzák, hogy túlzásba vigyék az Allahnak – Magasztos legyen Ő – szóló szolgálatot. [40]. [40] Al-Iᶜtiszám, szerzője: as-Sátibi (1/50).
A tiltott újítás az, ami a Vallás dolgaira vonatkozik; ami pedig a világ dolgait illeti, mint az emberek találmányai – például az autók, a repülőgépek, a számítógépek, a telefon és más hasonlók –, mindezek nem nevezhetők újításnak, még ha a nyelv szempontjából annak is számítanak.
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) a legtisztább közép úton hagyott minket, amelynek éjjele olyan, mint a nappala, csupán a pusztulandó tud arról letérni; bármi jó is volt, arra buzdított minket, ami pedig rossz, attól óva intett minket, így nem hagyott teret a további szónoklatoknak. Ennek okán, aki olyan újítást vezet be Allah Vallásába, amit Allah nem engedélyezett és a Küldötte sem írt elő, abban nincs semmi jó, sőt, az elutasítandó (az azt elkövetőre vetendő vissza). Ezért minden olyan dolog, amelyen a Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget), az ő Helyesen Vezetett Kalifái és megelégedett Társai nem álltak és nem fogadtak el, azzal tilos a Magasztos Allahot szolgálni és imádni. Elégedjünk meg hát mi is azzal, amivel ők megelégedtek, hiszen ők biztos tudás alapján álltak meg, és mélyreható belátással tartózkodtak.
És tudd meg, hogy minden újítás a Vallásban tiltott és tévelygés; a tévelygés és a tévelygők a Tűzben vannak, és tilalmára számos bizonyíték van, melyek közül megemlítünk néhányat:
A Magasságos Allah, óva intve attól, hogy az Ő Könyvén és Prófétájának hagyományán kívül mást kövessenek, mondja: (Kövessétek azt, ami leküldetett hozzátok a ti Uratoktól, és ne kövessetek Rajta kívül pártfogókat! Milyen kevéssé emlékeztek meg. 3) [A Magaslatok:3; Q 7:3].
És azt is mondja a Magasztos: (Vagy társaik vannak, akik új utat mutattak nekik a vallásban, amire Allah nem adott engedélyt?...) [A Tanácskozás: 21; Q 42:21].
És Aishá-tól (Allah legyen vele elégedett), aki így szólt: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) azt mondta: "Aki a Vallásunkba új dolgot hoz be, olyat, ami nem tartozik bele, az elutasítandó." [41]. [41] Al-Bukhári jegyezte le (2697) szám alatt és Muszlim (1718) szám alatt.
- Dzsábir bin ᶜAbdullah-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel), miszerint Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt szokta mondani: "Ami ezután következik: bizony a legjobb beszéd Allah Könyve, a legjobb útmutatás pedig Muhammad (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) útmutatása; a dolgok közül a legrosszabbak az (a vallásba bevezetett) újítások, és minden újítás tévelygés."[42] [42] Muszlim jegyezte le, (867) szám alatt.
Ḥudhayfa bin al-Yamán (Allah legyen elégedett kettejükkel) azt mondta: "Minden olyan istenszolgálati cselekedetet és imádatot, amelyeket Allah Küldöttének (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) társai nem végeztek, azt ti se végezzétek, hiszen az elődök nem hagytak az utódoknak semmi olyat, amit hozzá kellene adni. Féljétek hát Allahot, ó, Korán-tudósok közössége, és kövessétek azoknak az útját, akik előttetek voltak (éltek)." [43]. [43] Al-Báᶜisz ᶜalá Inkár al-Bidaᶜ va-l-Havádisz: (16. o.).
Szufyán Ath-Thawri (Allah könyörüljön rajta) azt mondta: "Az újítás kedvesebb Iblísznek (a gonosz), mint a bűn; a bűnből meg lehet térni, az újításból azonban nem." [44]. [44] Al-Lálaká'i közölte a Sarh Uszúl al-Iᶜtiqád (A Hittétel alapelveinek magyarázata) c. munkájában (238).
A bidᶜának (a tiltott vallási újításnak) számos veszélye és ártalma van, ezek közül:
- A tapasztalatok és a világban a kezdetektől napjainkig érvényesülő szakértelem által ismertté vált, hogy az értelem önmagában nem képes a saját javát szolgáló dolgok felett ítélkezni. Következésképpen, elengedhetetlen egy Törvény, amely szerint az ember él, akit az Ura teremtett; hiszen Ő sokkal jobban ismeri az ember javát és kárát. Amennyiben az ember nem az Ura akarata szerint él, árt önmagának és a pusztulás veszedelmének teszi ki magát.
- Az újító a vágyát követi; mivel ha az értelem nem a Vallást követi, nem marad más számára, mint a vágy és a szenvedély, és a Magasztos Allah mondja szolgájának, Dávidnak, béke legyen vele: (...és ne kövesd a vágyat, mert tévútra visz téged Allah Útjáról. Bizony, azok, akik letérnek Allah Útjáról, súlyos büntetésben részesülnek azért, mert elfelejtették a Számonkérés Napját.) [Szad :26; Q 38:26].
- Az Iszlám Törvénye teljesként jött el; nem tűr sem hozzáadást, sem elvételt. Allah, a Magasságos mondja: (...A mai napon teljessé tettem a számotokra a Vallásotokat és kiteljesítettem rátok az Én kegyelmemet és az Iszlámot rendeltem el nektek vallásul...) [Az Asztal: 3; Q 5:3]. Aki tehát újítást vezet be a Vallásba, az azt állítja, hogy a Vallás Törvénye hiányos, és hogy a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) eltitkolt valamit a Kinyilatkoztatásból.
- Az újító szemben áll a Vallással és ellenszegül annak; mivel a Törvényhozó különleges utakat és módokat jelölt ki az istenszolgálatra, és a teremtményeket ezekre korlátozta parancsokkal és tilalmakkal, ígéretekkel és fenyegetésekkel, és tudatta, hogy a jó ezekben rejlik, a rossz pedig a túllépésükben; mivel Allah tud, mi pedig nem tudunk, és Ő a Prófétát (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) csupán kegyelemként küldte el a világok számára. Az újító mindezt elutasítja; hiszen azt állítja, hogy léteznek más utak is, és hogy amit a Törvényhozó korlátok közé szorított, az nincs korlátok közé szorítva, és amit meghatározott, az sincs meghatározva, mintha a Törvényhozó tudna, és mi is tudnánk. Sőt, abból, hogy [az újító] a Törvényhozó törvénykezését és annak módszereit kiegészíti, akár az is érthető, hogy ő olyasmit tud, amit a Törvényhozó nem tudott. Ez pedig, ha az újító szándéka szerint való, akkor a Vallással és a Törvényhozóval szembeni hitetlenség; ha pedig nem szándékos, akkor nyilvánvaló tévelygés.
A megelőzés; védekezés ellene:
E hatalmas, súlyos bűn elkövetésének néhány megelőzési módja:
- Kitartó ragaszkodás a Könyvhöz (Korán) és a Szunná-hoz, továbbá annak terjesztése és továbbítása az embereknek a lehető legnagyobb mértékben, a Magasságos Allah azt mondja: (És kapaszkodjatok mindannyian Allah kötelébe, és ne szakadjatok szét...) [Imrán Nemzetsége: 103; Q 3:103]; Allah köteléke: az Iszlám, a Korán és a Szunna.
- A hitvallás kérdéseiben kizárólag a Koránra és a Szunnára való támaszkodás, hiszen abban nincs helye az önálló véleményalkotásnak, a jogi mérlegelésnek és az analógiás következtetésnek, valamint a nem egyértelműekbe való belemerülés elhagyása. Mivel az ebbe való belemerülés az elhajlás és az újítások követőinek a jele, és minden csapás és szerencsétlenség oka, amely a muszlimokat érte.
- A Szunna alkalmazása az egyén és a Közösség magatartásában azt jelenti, hogy az ember a Szunnából tanultakat alkalmazza a viselkedésére az élet minden területén. A Szunna alkalmazása ugyanis az újítást elutasítandó dologgá teszi a társadalomban, amelynek így megmutatkoznak rút vonásai és rossz megjelenése, és önmagában is tanúskodik arról a rútságról és fenyegetésről, amelyet az Iszlám és a muszlimok számára hordoz.
- Az általánosan elfogadott jó dolgok megparancsolása és a rossz megtiltása, hiszen az újítások kezdetben kicsik, majd megnőnek; egy egyén vezeti be azokat, és hamarosan köré gyűlnek a szenvedélyeik követői. És ha a jót megparancsolók és a rosszat megtiltók betöltik a szerepüket a társadalomban, akkor kioltják az újításokat és életre keltik a Szunnákat.
- Válaszadás a Vallás ellen irányuló nyilvánvaló vagy rejtett támadásokra, és azok megcáfolása. A újítások megnyilvánulásainak leleplezése, és azokra való rávilágítás a Nemes Korán és a Tiszta Szunna alapján, megakadályozva ezzel beszivárgásukat és elterjedésüket; valamint az óvakodás a Szunna határaitól való minden eltéréstől, bármilyen csekély legyen is annak hatása, vagy bármilyen kicsiny is legyen az ügy.
- A laikusok, a hétköznapi emberek eltiltása a tudás nélküli, Vallásról való beszédtől, és a vallásjoggal ellentétes véleményeik érvénytelennek tekintése, bármi legyen is a tisztségük.
A Riyá' (színlelés; a látszat kedvéért való cselekvés)
A riyá' a cselekedeteket érvénytelenítő nagy bűnök egyike; az a társítás egyik fajtája, amelytől a Vallás óva intett, hiszen a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "A legrettenetesebb dolog, amitől féltelek benneteket az a kisebb társítás." Megkérdezték: Mi az a kisebb társítás, ó, Allah Küldötte? Azt válaszolta: "A riyá' (A színlelés)..." [45]. [45] Ahmad jegyezte le, (23630) szám alatt.
A színlelés lényege az, hogy a szolga a cselekedetével nem kizárólag Allah Arcát (elégedettségét) keresi, akár úgy, hogy a tettét egyedül az embereknek szánta, vagy Allah-nak, de azzal együtt az emberek figyelmét is kereste; mindkettő színlelés.
A képmutatás megnyilvánulhat a hit alapjában, és akkor az hitetlenség és álszentség, vagy megnyilvánulhat olyan cselekedetekben is, amelyek nem a hit alapjához tartoznak, és akkor az kisebb társítás.
Érvek és bizonyítékok:
És bizonyítékok utalnak a képmutatás tiltására; ezek közül:
A Magasságos Allah mondja: (Ó, ti, akik hisztek! Ne tegyétek semmissé adományaitokat felhánytorgatással és bántással, mint az, aki az emberek előtti képmutatás szándékából fakadóan adakozik és nem hisz Allahban és az Utolsó Napban...) [A Tehén: 264; Q 2:264].
És mondja a Magasztos: (Bizony a képmutatók meg akarják téveszteni Allah-ot, ám Ő az aki megtéveszti őket. Ha az imához állnak fel, lustán állnak fel, csak azért (állnak oda, hogy) az emberek lássák...) [A Nők:142; Q 4:142].
És mondja a Fenséges és Magasztos: (...Aki tehát reméli az Urával való találkozást, cselekedjék helyes tetteket, és ne társítson senkit Ura szolgálatában és imádatában.)110 [A Barlang:110; Q 18:110]. Azaz: nem társít és nem követ el képmutatást a cselekedetével senki kedvéért.
És mondja a Magasztos: (Majd: Jaj az imádkozóknak! 4 Akik elhanyagolják az imájukat; (késleltetik vagy felhagynak vele) 5 azoknak, akik csak a látszat kedvéért cselekszenek 6) [A Segítségnyújtás:4-6; Q 107:4-6].
A károk:
A színlelés ártalmai és káros hatásai:
-A színlelés (riyá') következménye a Tűzben való örök kárhozat, ha a hit alapját érinti; mivel az ebben az esetben hitetlenség (kufr) és képmutatás (nifáq). Ahogy Allah, a Magasságos mondja: (És ha találkoznak azokkal, akik hisznek, azt mondják: "Hiszünk." Ám ha egyedül maradnak a sátánjaikkal, azt mondják: "Bizony, mi veletek vagyunk, mi csupán gúnyolódunk. 14) [A Tehén:14; Q 2:14]. És mondja a Magasztos: (Bizony a képmutatók a Tűz legmélységesebb mélyén lesznek. És nem találsz nekik segítőt 145.) [A Nők:145; Q 4:145].
- A képmutatás az oka annak, hogy elkövetőjének cselekedete érvénytelenné válik, hiszen Abú Hurayra (Allah legyen elégedett vele) azt mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) így szólt: "A Magasztos és Fenséges Allah azt mondja: "Én vagyok az, Aki a legfüggetlenebb a társítás igényétől, és a társaktól. Tehát az, aki olyan tettet hajt végre, amelyben Mellém valakit (valamit) társít, azt elhagyom és a társítását is." [46]. [46] Muszlim jegyezte le (2985) szám alatt.
A színlelőnek tehát a Túlvilágon nem jár semmi jutalom az emberek miatt végzett cselekedeteiért. Mahmúd ibn Labíd (Allah legyen elégedett vele) elbeszélése szerint Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "A legrettenetesebb dolog, amitől féltelek benneteket az a kisebb társítás. Megkérdezték: Mi az a kisebb társítás, ó, Allah Küldötte? Azt válaszolta: A színlelés (A Riyá'). A Magasztos és Fenséges Allah mondja nekik a Feltámadás Napján, midőn az emberek a tetteik szerint részesülnek jutalomban: Menjetek azokhoz, akikért színleltetek a földi életben! És nézzétek meg vajon találtok-e náluk jutalmat!" [47] [47] Ahmad jegyezte le, (23630) szám alatt.
- A képmutatás a Pokolba vezető ok, az Abú Hurayra (Allah legyen elégedett vele) által továbbadott hagyomány alapján, aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Bizony, az első az emberek közül, aki felett ítéletet hoznak a Feltámadás Napján, egy férfi, aki mártírhalált halt. Előhozatik, és felismerteti vele az Ő kegyeit, és ő felismeri azokat. Erre megkérdezi: És mit cselekedtél velük? Ő pedig azt feleli: Érted harcoltam, amíg mártírhalált nem haltam. Mondja: Hazudtál, te azért harcoltál, hogy azt mondják: "Bátor", és ez meg is mondatott. Majd parancs adatott róla, és az arcán vonszolták, amíg a Tűzbe nem vettetett. És egy férfi, aki tudást szerzett és azt tanította, és olvasta a Koránt. Előhozatik, és felismerteti vele az Ő kegyeit, és ő felismeri azokat. Megkérdezi: És mit cselekedtél velük? Ő feleli: Tudást szereztem és azt tanítottam, és Érted olvastam a Koránt. Mondja: Hazudtál, te azért szereztél tudást, hogy azt mondják: "Tudós", és azért olvastad a Koránt, hogy azt mondják: "Ő egy Korán-olvasó (recitáló)", és ez meg is mondatott. Majd parancs adatott róla, és az arcán vonszolták, amíg a Tűzbe nem vettetett. És egy férfi, akinek Allah bőséget adott, és mindenféle vagyonból adott neki. Előhozatik, és felismerteti vele az Ő kegyeit, és ő felismeri azokat. Így szól neki: És mit cselekedtél velük? Az pedig válaszolja: Nem hagytam egyetlen olyan utat sem, amelyen Te szereted, hogy adakozzanak, anélkül, hogy ne adakoztam volna azon Érted. Mondja: Hazudtál, te azért tetted, hogy azt mondják: "Ő bőkezű", és ez meg is mondatott. Majd parancs adatott róla, és az arcán vonszolták, majd a Tűzbe vettetett" [48]. [48] Muszlim jegyezte le (1905) szám alatt.
- A színlelés a Feltámadás Napján a teremtmények színe előtti megszégyenülés oka, Dzsundub-tól (Allah legyen elégedett vele), miszerint a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Aki a hírnév kedvéért cselekszik (hogy sokan halljanak róla), annak rossz hírét kelti Allah a Feltámadás Napján, és aki a látszatért cselekszik, annak a valódi szándékát mutatja meg Allah" [49]. Ennek a jelentése az, hogy a Feltámadás Napján kihirdettetik róla, hogy hírnévhajhász és képmutató volt. [49] Al-Bukhári jegyezte le (6499) szám alatt.
A megelőzés:
A riyá' (színlelés, képmutatás) megelőzésének útjai:
- Tudnia kell, hogy Allah ismeri a titkát, és tudja, mit rejt a szíve. A Magasztos mondja: (Talán nem tudják, hogy Allah tudja titkukat és titkos tanácskozásukat, és hogy Allah a rejtett dolgok Tudója 78) [A Megbánás: 78; Q 9:78].
- Annak a tudatosítása, hogy a Magasztos Allah figyeli a szolgát, ami az „ihszán (a tisztes, kegyes, istenfélő életvitel)” szintje, amelyet a Próféta (Allah áldása és békéje legyen vele) említett Gábriel hadíszában, amely: „Úgy szolgáld és imádd Allah-ot, mintha látnád Őt; ha nem tudod úgy szolgálni (hogy ezt a szintet elérd), akkor mindig azzal a tudattal imádd, hogy Ő mindig lát téged.” [50] [50] Muszlim jegyezte le (97) szám alatt.
- Hogy megvalósítsa az őszinte és tiszta odaadást minden egyes szavában és cselekedetében, és mindezek által kizárólag a Magasztos Allah Orcáját (Elégedettségét) kívánja elérni.
- Tudnia kell, hogy az emberek nem rendelkeznek a számára történő használás vagy ártás hatalmával, és hogyha a cselekedetét őszintén és kizárólag Allah-nak szenteli, Allah elégedett lesz vele és megszereti őt, minek folytán elfogadást nyer és az emberek is megszeretik őt, anélkül, hogy szüksége lenne a képmutatásra irányukban; Abú Hurajra (Allah legyen elégedett vele) hagyományozta, hogy a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: «Ha Allah megszeret egy hívő szolgát, hívja Gábrielt és mondja: Én, bizony, szeretem ezt az embert, szeresd hát te is. Mondta: Gábriel is megszereti, majd közhírré teszi az égben, szólva: Bizony, Allah szereti ezt és ezt! Szeressétek hát ti is! Így az Ég Népe is megszereti. Mondta: majd elfogadás adatik meg neki a földön. És ha Allah megharagszik egy szolgára, hívja Gábrielt és mondja: Én, bizony, haragszom erre és erre. Légy hát te is haragos vele szemben! Mondta: Gábriel is megharagszik rá, majd közhírré teszi az Ég Népe között: és mondja: Bizony, Allah haragszik erre és erre. Haragudjatok hát ti is rá! Mondta: Ők is haragvással fordulnak felé. Haragvás és elutasítás helyeztetik rá a földön.» [51]. [51] Al-Bukhári jegyezte le (3209) szám alatt és Muszlim (2637) szám alatt.
- A szolga kérjen menedéket és oltalmat a Magasztos Allah-tól a színlelés és a képmutatás elől; a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) egy hadíszban azt mondta: «Ó, emberek! Óvakodjatok ettől a társítástól; hiszen az rejtettebb, mint a hangya mozgása». Erre valaki, akinek Allah is úgy akarta, megszólalt és azt mondta: Hogyan óvakodjunk tőle, miközben az rejtettebb, mint a hangya mozgása, ó, Allah Küldötte? Mondta: «Mondjátok: 'Ó, Allah! Hozzád menekülünk attól, hogy bármit is társítsunk Veled, amit tudunk, és bocsánatodat kérjük azért, amit nem tudunk'» [52]. [52] Ahmad jegyezte le, (19606) szám alatt.
ᶜUmar ibn al-Khattáb (Allah legyen elégedett vele) fohászában gyakran mondta: (Ó, Allah! Tedd minden cselekedetemet kegyessé, és tedd azt tisztán a Te Orcádért valóvá, és ne tégy részesévé abban senki mást!) [53]. ᶜAli bin Abi Tálib-tól (Allah legyen elégedett vele) maradt fenn, miszerint a következő fohászt szokta mondani: "Ó, Allah! Tisztítsd meg a szívemet a képmutatástól, a mellkasomat a rosszindulattól, és a tetteimet a színleléstől!" [54]. [54] Ibn Abí Sajba jegyezte le a Muszannaf című munkájában (2951) szám alatt. [53] Madzsmúᶜ Fatáwá Ibn Tajmijja (1/99).
- Menedék kérés a Magasztos Allahnál a képmutatástól való megszabadulás érdekében. A Magasztos Allah azt mondja a hívőkről: (Egyedül Téged imádunk és kizárólag Hozzád fordulunk segítségért.5) [A Megnyitó: 5; Q 1:5].
- Az istenszolgálat elrejtése és titokban való végzése; kivéve azokat az istenszolgálatokat, amelyeknek a kimutatása elő van írva, mint például az imára hívás és a közösségi ima, és a hozzájuk hasonlók, amelyeknek elrejtése nem lehetséges és nincs is előírva.
Az Imádkozás elhagyása
Az imának magas rangja van az Iszlámban; hiszen ez a Vallás Oszlopa, és az első istenszolgálati cselekedet a Két Tanúságtételt követően. ᶜAbdullah ibn ᶜUmár - Allah legyen elégedett kettejükkel - hagyományozta, hogy Allah Küldötte - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) - azt mondta: "Az Iszlám öt dologra épül: tanúságtétel arról, hogy nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah, és hogy Muhammad Allah Küldötte; az ima elvégzése, a zakát megfizetése, a Házhoz történő Zarándoklat és a böjtölés Ramadán havában.” [55]. [55] Al-Bukhári jegyezte le (8) szám alatt és Muszlim (21) szám alatt.
És az ima elhagyása a legnagyobb bűnök közé tartozik, és elkövetője a hitetlenség veszélyének van kitéve. Dzsábir (Allah legyen elégedett vele) mondta: Hallottam Allah Küldöttét (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) amint mondja: "Az ember és a társítás és a hitetlenség között csupán az ima elhagyása van." [56]. [56] Muszlim jegyezte le, (134) szám alatt.
Érvek és bizonyítékok:
Az ima elhagyásának tilalmára, tiltott voltára, annak szörnyűségére és bűnének súlyosságára számos bizonyíték van, ezek közül való:
A Magasztos azt mondja: (Utánuk olyan nemzedékek következtek, akik elhanyagolták az imát és a vágyaikat követték. Csalódással és veszteséggel fognak szembesülni. 59) [Mária: 59; Q 19:59]. Vagyis: súlyos, megsokszorozott büntetésben részesülnek. A Korán-magyarázók megemlítik, hogy az ima elvesztegetése vagy annak teljes elhagyását jelenti, vagy az idejéről való elkésést [57]. [57] Lásd: Tafszír Ibn Kathír: (5/ 243).
És a Magasztos azt is mondja: „Mi juttatott el titeket a Szaqarba? 42 Azt válaszolták: "Nem tartoztunk az imádkozók közé." (43) [A Betakarózó: 42-43; Q 74:42-43]، Az ima elhagyása a pokolba jutás egyik oka. Allah óvjon meg minket attól!
A Magasztos és Fenséges mondja: (Majd: Jaj az imádkozóknak, 4 Akik elhanyagolják az imájukat! 5) [A Segítségnyújtás:4-5; Q 107:4-5].
As-Szaᶜdi azt mondta: (Jaj az imádkozóknak), azaz: azoknak, akik elkötelezték magukat az ima elvégzése mellett, de ők (elhanyagolják az imájukat), azaz: elpazarolják azt, elmulasztják az idejét, és hiányosan végzik el annak alappilléreit. Ez pedig azért van, mert nem törődnek Allah parancsával, hiszen elpazarolták az imát, amely a legfontosabb engedelmességi cselekedet és a legkiválóbb áhítatos cselekedet” [58]. [58] "Szaᶜdi Korán magyarázata (935. o.).
Burayda-tól (Allah legyen elégedett vele), miszerint a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), azt mondta: "A szerződés, ami köztünk és köztük van az az ima, aki elhagyja azt - az hitetlen." [59]. [59] At-Tirmidhi jegyezte le (261) szám alatt.
Saqíq bin ᶜAbdullah (aki a Követők egyike), azt mondta: "Mohammad (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) Társai semmilyen cselekedet elhagyását nem tekintették hitetlenségnek, csupán az imádkozás elhagyását." [60]. [60] At-Tirmidhi jegyezte le (2622) szám alatt.
Károk:
Az ima elhagyásának számtalan súlyos kára és ártalma van; ezek közül valók:
- Az Iszlám egyik nagy és nyilvános szertartásának az elvesztegetése.
- Az imát elhagyó személy ki van téve annak, hogy a hitetlenségbe esik – Allah őrizzen meg bennünket az ilyentől –, hiszen a jogtudósok véleménye megoszlott abban: vajon hitetlen-e, akire a hitetlenek vallási megítélése vonatkozik? Vagy a legsúlyosabb bűnök egyikének elkövetője?
- Az imát elhagyónak nincs semmilyen részesedése az Iszlámban; Al-Miszwar ibn Makhrama belépett ᶜUmar bin al-Khattáb-hoz (Allah legyen elégedett vele) azon az éjszakán, amelyen leszúrták, és felébresztette ᶜUmart a hajnali imára. ᶜUmar azt mondta: "Igen, és nincs része az Iszlámban annak, aki elhagyja az imát". ᶜUmar pedig elvégezte az imát, miközben a sebéből ömlött a vér." [61]. Vért ont: áramlik és kitör. [61] Málik jegyezte le (51) szám alatt, az al-Muwatta' (A Jól Kitaposott Út) című munkájában.
Al-Bádzsí (Allah könyörüljön rajta) azt mondta: ᶜUmar mondása: (Annak nincs semmilyen részesedése az Iszlámban, aki elhagyja az imádkozást.) ez azt jelenti: hogy nincs részesedése az Iszlámban, és cselekedetei nem nyernek elfogadást; hiszen az ima az Iszlám cselekedetei közül az első, amely elfogadásra talál, és a legmagasabb rangú. Aki elhagyja az imát, annak érvényét veszti a részesedése az Iszlám összes többi cselekedetéből, és nem húz hasznot belőlük, és nem lesz részesedése belőlük" [62]. [62] Al-Muntaqá sarh al-Muwatta' (1/86).
- Az ima elhagyása kudarc és veszteség a Feltámadás Napján; Abú Hurayra-tól (Allah legyen elégedett vele), azt mondta: Hallottam, ahogy Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) a következőt mondta: "Az első dolog, amiért a szolgát számadásra vonják a Feltámadás Napján a tettei közül, az az imája. Ha az érvényes volt, akkor boldogult és sikert aratott, ha pedig érvénytelen volt, akkor kudarcot vallott és vesztes lett." [63]. [63] At-Tirmidhi jegyezte le, (413) szám alatt.
ᶜAwn bin ᶜAbdullah (Allah könyörüljön rajta) azt mondta: "Bizony, amikor a szolgát a sírjába helyeztetik, megkérdeztetik az imáról; az az első dolog, amiről megkérdeztetik. Ha az elfogadtatik tőle, akkor a többi cselekedete is megvizsgáltatik, és ha nem fogadtatik el, akkor a többi cselekedete már nem vizsgáltatik meg." [64]. [64] al-Dhahabí: al-Kabá'ir (A nagy bűnök) című munkája (20).
- Aki elhagy egyetlen imát, arra Allah haragja száll; Ibn ᶜAbbász (Allah legyen elégedett velük) azt mondta: "Aki szándékosan elhagy egyetlen imát, az úgy találkozik a Magasztos Allahhal, hogy Ő haragszik rá." [65]. [65] ad-Dhahabi: al-Kabá'ir (o.: 20).
- A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) parancsot kapott az imát elhagyók elleni harcra; ᶜAbdulláh ibn ᶜUmar (Allah legyen elégedett mindkettőjükkel) közölte, hogy Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Arra kaptam parancsot, hogy addig harcoljak a hitetlenekkel, amíg tanúságot nem tesznek arról, hogy: Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah, és hogy Muhammad Allah Küldötte; és elvégzik az imát, és megadják a zakát-ot. Ha ezt megteszik, megóvják tőlem vérüket (életüket) és vagyonukat, kivéve azt az esetet, ami az Iszlám jogát érinti, és az elszámolásuk Allah-ra tartozik.” [66]. [66] Al-Bukhári jegyezte le (25) szám alatt és Muszlim (22) szám alatt.
- Annak a fénynek a megvonása, amelyről a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) hírt adott, amikor azt mondta: "Az imádkozás - az fény!" [67]. [67] Muszlim jegyezte le, (223) szám alatt.
- Az ima elhagyása elterjeszti a muszlim társadalomban az erkölcstelenséget és az elvetendő dolgokat; mivel a muszlimok imáinak megtartása megóvja őket és megóvja a társadalmat az erkölcstelenségtől és az elvetendő dolgoktól, ahogyan a Magasztos mondta: (...És tartsd meg az imát! Bizony az ima eltilt a fertelmes bűnös dolgoktól és az elvetendő kifogásolhatótól...) [A Pók: 45; Q 29:45].
A megelőzés:
A védekezés útjai az ima elhagyásának nagy bűnétől:
- Az ima kimagasló értékének megismerése az Iszlámban, és annak megtanulása a Nemes Koránból és a megtisztított Szunnából.
- Annak megtanulása, hogyan imádkozott a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget): Málik bin al-Huwayrith-tól (Allah legyen elégedett vele), aki a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), aki azt mondta: "Úgy imádkozzatok, ahogyan engem láttatok imádkozni!" [67]. [67] Al-Bukhári jegyezte le (631) szám alatt és Muszlim (674) szám alatt.
- A kötelező imák elvégzésének betartása a mecsetben, a muszlimok közösségével; és a muszlim ne hagyja, hogy bármi miatt elhanyagolja az imát annak meghatározott idejében; a Magasztos mondja: (Ó, ti, akik hisztek! Ne vonjon el benneteket a vagyonotok, sem a gyermekeitek az Allah-ról való megemlékezéstől. És aki ezt teszi, azok a vesztesek.) 9 [A Képmutatók:9; Q 63:9], Ibn Hadzsar al-Haytami azt mondta: "A Korán-magyarázók egy csoportja azt mondta: Az Allah-ról való megemlékezés itt az öt imát jelenti, tehát akit az ima idejében elfoglal a vagyona, mint például a kereskedelme, a mestersége vagy a gyermeke, az a vesztesek közül való" [68]. [68] Az-Zawádzsir ᶜan Iktiráf al-Kabá'ir (1/220).
- A rossz barátok és az engedetlenség embereinek elkerülése, akik elhanyagolják az imákat.
- A gyermekek imához szoktatása kiskorukban; ᶜAbdullah bin ᶜAmr bin al-Ász-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel), azt mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) a következőt mondta: "Parancsoljátok meg a gyerekeiteknek az imát, midőn ők hét évesek; ám akár testi fenyítéssel is vegyétek rá őket (annak elvégzésére), amikor ők már tízévesek!» [69]. [69] Abú Dáwúd jegyezte le (495) szám alatt.
- Az önkéntes imák gyakori végzése; mivel azok kijavítják a kötelező imákban lévő hiányosságokat; az Abú Hurayra (Allah legyen elégedett vele) által továbbadott hagyomány értelmében, aki azt mondta: Hallottam Allah Küldöttét (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) a következőket mondani: "Bizony, az első cselekedet, amiért a szolgát a Feltámadás Napján számadásra vonják, az az imája; ha az helyénvaló, akkor boldogul és sikeres lesz, ha pedig romlott, akkor kudarcot vall és veszít. Ha pedig valami hiányzik a kötelező imájából, azt mondja a Hatalmas és Fenséges Úr: „Nézzétek meg, van-e a szolgámnak önkéntes imája, hogy azzal pótolják azt, ami a kötelezőből hiányzott.” Ezután a többi cselekedetével is eszerint történik.» [70]. [70] At-Tirmidhi jegyezte le (413) szám alatt.
- Az ima elvégzésekor megszerezhető hatalmas jutalom ismerete; hiszen ez a legkedvesebb cselekedet, amit a muszlim elvégezhet az Allah iránti engedelmességből, ahogyan ez az az eszköz is, amelyen keresztül a szolga kapcsolatba lép a Teremtőjével, hogy Hozzá fohászkodjon, és a segítségét kérje.
- A törekvés és a figyelem arra, hogy az imát annak legkorábbi megszabott idejében ajánlatos elvégezni. És felhasználhatók az ezt segítő eszközök, mint például az ébresztőóra beállítása, egy baráttól emlékeztető kérése, vagy egy olyan dolog követése, amely pontosan mutatja az imaidőket, és egyéb eszközök.
A Zakát visszatartása
A zakát egy pillér az Iszlám Pillérei közül, és egy kötelező alamizsna, amit a tehetősektől szednek be és a szegényeknek juttatják; annak visszatartása pedig a legsúlyosabb bűnök közé tartozik, amelynek elkövetőitől a Magasztos Allah megtagadja a hitet, és megfenyegette őket különféle büntetésekkel és a súlyos gyötrelem különféle formáival az életben és a halál után, úgymint a földi életben való pusztulással, és a Túlvilágon való gyötrelemmel és kárhozattal. A zakát visszatartása csapás arra, aki fukarkodik vele, és a társadalomra, amely jóváhagyja ezt a tettét, és nem ítéli el annak gonoszságát.
Aki a zakát-ot tagadásból tartja vissza, annak hitetlenségéhez és az Iszlám vallásából való kilépéséhez nem fér kétség. Ezzel szemben, aki fösvénységből és kapzsiságból tartja vissza, annak bűne hatalmas és súlyos; mindazon versek és hadíszok alapján, amelyek tanúsítják, hogy annak visszatartása a nagy bűnök közé tartozik, amelyekre a Magasztos Allah az e világi és a túlvilági büntetést rendelte el.
Érvek és bizonyítékok:
Számos bizonyíték található a Koránban és a Szunnában a zakát visszatartásától való elrettentésként, ezek közül:
A Magasztos Allah Szava: (...Akik azonban aranyat és ezüstöt halmoznak fel és nem adakoznak abból Allah Útján , azoknak adj hírt a fájdalmas büntetésről. 34 Azon a Napon, amikor azokat a Pokol tüzében felforrósítják, és megbélyegzik velük a homlokukat, az oldalukat és a hátukat: „Ez az, amit magatoknak felhalmoztatok! Ízleljétek hát meg, amit felhalmoztatok!” 35) [A Megbánás: 34-35; Q 9:34-35].
Abú Hurajrától (Allah legyen elégedett vele) miszerint a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: «Akit Allah vagyonnal áldott meg, de az nem teljesítette annak zakát-ját, annak a vagyona egy kopasz, mérges kígyóként fog megtestesülni a Feltámadás Napján, két fekete folttal a szemei felett. A nyaka köré tekeredik, majd megragadja az állkapcsainál – azaz a pofáinál – és azt mondja: Én vagyok a te vagyonod, én vagyok a te kincsed.» Majd recitálta: (És ne gondolják azok, akik fukarkodnak azzal, amit Allah az Ő kegyelméből adott nekik, hogy az jó nekik. Ellenkezőleg, rossz az a számukra. Azzal, amivel fukarkodtak, a nyakuk köré lesz fonva a Feltámadás Napján. Allahé az egek és a föld öröksége, és Allah tudatában van mindannak, amit cselekedtek. 180) [71] [Imrán Nemzetsége: 180; Q 3:180] [71] Al-Bukhári jegyezte le (1403) szám alatt.
Abú Hurayra (Allah legyen elégedett vele), azt mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) így szólt: "Bármely arany vagy ezüst tulajdonos, aki nem teljesíti az utánuk járó kötelezettségét, a Feltámadás Napján, ezek lemezekre lesznek hevítve a számára a Tűzből, és azokon fog égni a Pokol Tüzén; tüzes vasalóként égeti és simítja az oldalát, homlokát és a hátát. Ahányszor csak lehűl ismét felhevíttetik, egy olyan Napon, amelynek mértéke ötvenezer év. Történik ez addig, amíg ítélet nem születik a szolgák fölött és meg nem látja útját vagy a Paradicsomba vagy a Tűzbe." [72]. [72] Muszlim jegyezte le (987) szám alatt.
És íme a Legnagyobb Sziddíq (a mindig igazat szóló), Abu Bakr (Allah legyen elégedett vele) cselekedete azokkal szemben, akik megtagadták a zakátot a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) halála után, hiszen harcolt velük, amíg meg nem tértek és be nem fizették vagyonuk zakátját. Ugyanis Abú Hurajra (Allah legyen elégedett vele) mondta: Amikor a Próféta (béke legyen vele) elhunyt, és Abú Bakr lett az utódja, és az arabok közül némelyek hitehagyottá váltak, ᶜUmar azt mondta: Ó, Abú Bakr, hogyan harcolhatsz az emberek ellen, miközben Allah Küldötte (béke legyen vele) azt mondta: »Arra kaptam parancsot, hogy addig harcoljak az emberekkel, amíg azt nem mondják: ’Nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah’. Aki pedig azt mondja: ’Nincs más jogosan imádható isten csak Allah’, az megóvta tőlem a vagyonát és az életét, kivéve annak joga szerint, és az elszámolása Allahra tartozik« Abú Bakr erre azt mondta: Esküszöm Allahra, harcolni fogok azokkal, akik különbséget tesznek az ima és a zakát között, hiszen a zakát a vagyon joga. Esküszöm Allahra, ha visszatartanának tőlem akár egy kecskegidát is (a kecske egy évnél fiatalabb nőstény utódja), amelyet Allah Küldöttének (béke legyen vele) adtak, harcolnék velük a visszatartása miatt. ᶜUmar azt mondta: Esküszöm Allahra, amint megláttam, hogy Allah megnyitotta Abú Bakr szívét a harcnak, felismertem, hogy az az Igazság. [73]. [73] Al-Bukhári jegyezte le (1399) szám alatt és Muszlim (20) szám alatt.
Károk:
A zakát visszatartásának káros hatásai:
- A zakát visszatartása a társítók egyik tulajdonsága, így a zakátot visszatartó hasonlatossá válik hozzájuk, és aki hasonlatos egy néphez, az közülük való; a Magasztos azt mondja: (...És jaj a társítóknak 6 akik nem adják meg a zakát-ot...) [A Világosan Megmagyaráztatott: 6-7; Q 41:6-7].
-A zakáttal kapcsolatos fösvénység a képmutatás jelei és okai közé tartozik, a Magasztos azt mondja a képmutatók jellemzéseként: (...és csak kelletlenül adakoznak 54) [A Megbánás: 54; Q 9:54].
- Büntetés az eső visszatartásával: Ibn ᶜUmar-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel), miszerint Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: «...és ha visszatartják vagyonuk zakátját, akkor megfosztatnak az égi esőtől, és ha nem lennének az állatok, nem kapnának esőt.» [74]. [74] Ibn Mádzsa jegyezte le (4019) számmal.
- A javak pusztulásához és elvesztéséhez vezet el, a megsemmisülés és a romlás különféle okai és módozatai által.
- A zakát visszatartása gyűlöletet terjeszt a társadalomban a szegényebbek és a tehetősebbek között.
A megelőzés:
E nagy bűn elkövetésének megelőzési útjai és módozatai:
- A muszlimnak tudnia kell, hogy a vagyon az Allah vagyona, és hogy a kegyelem Allah Kezében van, és annak adja, akinek Ő akarja. A Magasztos Allah az, Aki adományozott, és Övé mindaz, amit adott. Ő az, Aki megparancsolta neki, hogy teljesítse ezt a kötelezettséget a rászorulók felé. Te pedig csupán megbízott vagy e vagyon felett; mert ha a Magasztos Allah úgy akarja, ad neked, és ha úgy akarja, megvonja tőled.
- Annak, aki teljesíti, tudatában kell lennie a teljesítésének erényével, és a visszatartásának büntetésével; hiszen ha tudja, hogy Allah pótolni fogja számára – és Ő a Gondoskodók Legjobbika –, és hogy Ő neveli és gyarapítja azt számára, mígnem az akkorává nem nő, mint Uhud hegye, a jó cselekedetekből. És aki teljesíti azt, annak Allah örömhírként adja, hogy nem kell félnie a földi létben, és nem is fog szomorkodni a Túlvilágon, ezért siet azt megtenni és verseng a jó cselekedetekben. Ha pedig megismeri a büntetését annak, aki megtagadja azt, félni fogja Allah büntetését a földi életben és a Túlvilágon, és engedelmeskedik a Magasságos Allah parancsának, remélve az Ő jutalmát és félve az Ő büntetését.
- Hogy oltalmat keressen a Magasztos Allahnál a fösvénység elől, hiszen a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) is megparancsolta, hogy oltalmat kérjenek attól. Muszᶜab ibn Szaᶜd mondta: Szaᶜd ibn Abí Waqqász (Allah legyen elégedett vele) öt dologra utasított, és ezeket a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) említette, hogy ő is ezeket parancsolta: "Ó, Allah, a Te oltalmadat keresem a fösvénység elől; és Hozzád menekülök a gyávaság elől; és a Te oltalmadat keresem attól, hogy végtelenül legyengült öreg korba vettessek. És a Te oltalmadat keresem a földi élet megpróbáltatásai elől, és a Te oltalmadat keresem a sír büntetése elől." [75]. [75] Al-Bukhári jegyezte le (6365) szám alatt.
A paráznaság
A paráznaság egy hatalmas nagy bűn, amely a Vallás és az erkölcsök romlását jelzi, és amelynek ártalmas hatása kiterjed a népekre és a társadalmakra; gyengeséget, romlást és pusztulást okozva. A Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) tudatta, hogy a paráznaság elterjedése és megsokasodása az Óra egyik jele; hiszen Anasz bin Málik-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta, hogy: Allah küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) azt mondta: "Az Óra előjelei közül való: felemeltetik (elvész) a tudás, megszilárdul a tudatlanság, isszák a részegítő italokat, és megjelenik és általánosan nyilvánossá válik a paráznaság» [76]. [76] Al-Bukhári jegyezte le (80) szám alatt és Muszlim (2671) szám alatt.
Érvek és bizonyítékok:
A paráználkodás tilalma, valamint annak gyalázatosságát és bűnének súlyosságát bemutató bizonyítékok számosak, ezek közül valók:
A Magasztos azt mondja: {És ne közelítsétek meg a paráznaságot! Bizony az fertelmes dolog és rossz út.} 32 [Az Éjszakai Utazás: 32; Q 17:32].
És mondja a Magasztos: {A paráználkodó nőt és a paráználkodó férfit, korbácsoljátok meg, mindegyiküket, száz korbácsütéssel! És ne fogjon el benneteket irántuk könyörület Allah Vallásában, ha hisztek Allahban és a Végső Napban. És legyen tanúja a büntetésüknek egy csoport a hívők közül!}2 [A Világosság (vagy: a Fény):2; Q 24:2].
És mondja az Fenséges és Magasztos: (És azok, akik nem fohászkodnak Allah helyett más istenhez, és nem ölnek meg egyetlen lelket sem, amit Allah tilosnak nyilvánított, csak jogosan és nem paráználkodnak. Aki (viszont) ezeket megteszi, az büntetéssel (Athám) fog szembesülni. 68 Megdupláztatik neki a büntetése a Feltámadás Napján és örökkön abban marad megalázottan. 69 Kivéve azokat, akik megbánást mutatnak és hisznek és kegyes cselekedeteket hajtanak végre. Ők azok, akiknek Allah a rossz tetteit jókra cseréli ki. Allah mindig is Megbocsátó és Megkönyörülő.) 70 [Furqán: 68-70; Q 25:68-70].
Abú Hurayra (Allah legyen elégedett vele), azt mondta: a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) így szólt: "Aki paráználkodást követ el, nem hívő abban a pillanatban, amikor a paráznaságot elköveti." [77]. [77] Al-Bukhári jegyezte le (2475) szám alatt és Muszlim (100) szám alatt.
És ᶜAbdullah bin Maszᶜúd (Allah legyen elégedett vele) azt mondta: Megkérdeztem a Prófétát (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget): Melyik a legnagyobb bűn Allah-nál? Azt válaszolta: "Az ha társat állítasz Allah mellé, holott Ő teremtett meg téged." Mondtam: Ez bizony hatalmas bűn! Majd tovább kérdeztem: Ezután melyik? Azt mondta: "Ha megölöd gyermekedet, (félve a szegénységtől) azzal, hogy veled együtt táplálkozik ." Mondtam: Majd melyik? Mondta: "Ha paráználkodsz szomszédod feleségével." [78]. [78] Al-Bukhári jegyezte le (4477) szám alatt és Muszlim (86) szám alatt.
És ᶜUbáda bin as-Számit-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: „Tőlem vegyétek és tanuljátok, tőlem vegyétek és tanuljátok, a szűznek a szűzzel száz korbácsütés és egyéves száműzetés, aki pedig házas az a házassal száz korbácsütés és megkövezés.” [79] [79] Muszlim jegyezte le (1690) szám alatt.
A paráznaság minden formája tilalmas, és a nagy bűnök egyike, ám egyes fajtái nagyobb haragot és gyűlöletet váltanak ki a Magasztos Allahnál, mint mások. A paráznaság legsúlyosabb és a Magasztos Allah előtt leggyűlöletesebb fajtái a következők:
- A vérfertőzés: al-Bará' bin ᶜÁzib (Allah legyen elégedett vele) azt mondta: "Találkoztam a nagybátyámmal és egy zászló volt nála. Megkérdeztem: Hová tartasz? Azt mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) küldött engem egy férfihez, aki feleségül vette az apja feleségét. Megparancsolta nekem, hogy csapjam le a nyakát és vegyem el a vagyonát." [80] [80] Abú Dáwúd jegyezte le (4457) szám alatt.
- A paráznaság a szomszéd feleségével: Al-Miqdád bin al-Aszwad (Allah legyen elégedett vele) azt mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megkérdezte a Társait a paráznaságról. Azt mondták: Tilalmas, Allah és Küldötte tiltottá tette. Erre Ő azt mondta: «Bizony, hogy egy férfi tíz nővel paráználkodjon, az enyhébb bűn számára, mint hogy a szomszédja feleségével paráználkodjon.» [81]. [81] Al-Bukhári jegyezte le az Adab al-Mufrad-ban (103) szám alatt.
- Házasságtörés a mudzsáhidek (az Allah Útján harcoló) feleségeivel: Szulajmán ibn Burajda-tól, az apjától (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: «A harcosok asszonyainak sérthetetlensége az otthon maradottak számára olyan, mint a saját anyjuké. És amely férfi az otthon maradottak közül egy harcos családjára vigyáz, majd hűtlen lesz hozzájuk, azzal szemben a Feltámadás Napján megáll az [elárult harcos], és annyit vesz el a jó cselekedeteiből, amennyit csak akar. Nos, mit gondoltok?» [82]. [82] Muszlim jegyezte le, (1897) szám alatt.
- Az idősek paráznasága: Abú Hurayra-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: «Három fajta személy van, akikkel Allah nem fog beszélni a Feltámadás Napján, nem tisztítja meg őket, és nem is tekint rájuk; azoknak fájdalmas büntetés jár: az idős parázna, a hazug király, és a szegény de gőgösen arrogáns» [83]. [83] Muszlim jegyezte le, (172) szám alatt.
Károk:
A paráznaságnak számos kára és ártalma van; közülük valók:
- A hit elhagyja a szolgát, amikor az paráznaságot követ el; ám ha megbánja, a hit visszatér hozzá. Abú Hurayrah (Allah legyen elégedett vele) azt mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) így szólt: «Amikor az ember paráználkodik, eltávozik belőle a hit, és olyan lesz fölötte, mint egy mindent elborító felhő; amikor pedig abbahagyja, visszatér hozzá a hit.» [84]. [84] Abú Dáwúd jegyezte le (4690) szám alatt.
- A paráznaság váltja ki Allah haragját, az Ő utálatát és az Ő büntetését.
- Maga után vonja a Vallásjogi Törvény szerinti büntetést a földi létben, ami a megkövezés halálig, amennyiben házas, vagy a száz korbácsütés, amennyiben szűz.
- A paráznaság, a leszármazás összekeveredéséhez vezet, a családok felbomlanak, viszály és elhidegülés támad közöttük, és a társadalom összeomlik.
- Olyan betegségek megjelenése, amelyek a korábbi korokban nem léteztek, mint például az AIDS-betegség.
- A paráznaság elveszi a szemérmességet és a megbízhatóságot.
A megelőzés:
A paráznaság bűnébe esés megelőzésének útjai:
- A házasság a paráznaság megelőzésének egyik legerősebb eszköze. Aki pedig nem képes a házasságra, annak a böjthöz kell folyamodnia; ᶜAbdullah ibn Maszᶜúd (Allah legyen elégedett vele) hagyományozta, hogy a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Aki fizikailag és anyagilag képes egy asszonyról gondoskodni, az házasodjon meg; hiszen az ami a legjobban lesüti a szemet, a legerkölcsösebb út a szemérem megőrzésére; aki erre nem képes az meneküljön a böjthöz, hiszen az a nemi vágyak elvágója." [85]. [85] Al-Bukhári jegyezte le (1905) szám alatt és Muszlim (1400) szám alatt.
- A testrészek megőrzése, a tekintet lesütése, amint a Magasztos mondja: (Mondd a hívő férfiaknak, hogy süssék le tekintetüket és őrizzék szemérmüket. Ez tisztább számukra. Allah mindentudó arról, amit cselekszenek. 30 És mondd a hívő nőknek, hogy süssék le tekintetüket és őrizzék meg szemérmüket...) [A Fény (vagy: A Világosság): 30-31; Q 24:30-31]. Abú Hurayrától (Allah legyen elégedett vele) maradt fenn, hogy a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: «Bizony Allah megírta Ádám fiára (számára) az ő részét a paráznaságból, amivel elkerülhetetlenül találkozni fog. A szem paráznasága a nézés, a nyelv paráznasága pedig a beszéd. A lélek vágyakozik és sóvárog, a nemi szerv pedig vagy valóra váltja ezt, vagy meghazudtolja.» [86]. [86] Al-Bukhári jegyezte le (6612) szám alatt és Muszlim (2657) szám alatt.
- Nem szabad egyedül lenni idegen asszonnyal; hiszen Ibn ᶜAbbász (Allah legyen elégedett mindkettőjükkel) azt mondta: Hallottam a Prófétát (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondani: "Egy férfi se maradjon kettesben egy nővel, csak ha vele van egy mahram (olyan férfi rokon, akivel nem köthet házasságot a nő)." [87]. [87] Al-Bukhári jegyezte le (3006) szám alatt és Muszlim (1341) szám alatt.
- A muszlim nőnek be kell tartania a hidzsáb-ot, amelyet Allah a Világosság és a Pártok szúrában parancsolt meg, és kerülnie kell a bájai mutogatását, amelyet az Iszlám törvény tilt.
- Nem szabad pornográf oldalakra belépni, vagy rossz társasággal – férfiakkal és nőkkel – kapcsolatot tartani.
- Buzdítás a bűnbánatra, annak három feltételével (a paráznaság elhagyása – a megbánás – az elhatározás, hogy nem tér vissza ahhoz), a Magasztos mondja a Könyörületes szolgáit leírva: (...és nem paráználkodnak. Aki (viszont) ezeket megteszi, az büntetéssel (Athám) fog szembesülni. 68 Megdupláztatik neki a büntetése a Feltámadás Napján és örökkön abban marad megalázottan. 69 Kivéve azokat, akik megbánást mutatnak és hisznek és kegyes cselekedeteket hajtanak végre. Ők azok, akiknek Allah a rossz tetteit jókra cseréli ki. Allah mindig is Megbocsátó és Megkönyörülő.) 70 [Furqán: 68-70; Q 25:68-70].
A lopás
A lopás a nagy bűnök egyike, amely csorbítja az ember megbízhatóságát és vallását. A Magasztos Allah kötelezővé tette rá a büntetést, amely a kéz levágása, amennyiben annak feltételei teljesülnek; megtagadta a hitet az elkövetőtől e nagy bűn elkövetésének idején, és kötelezővé tette számára az átkot.
És vannak más fajták is, amelyek a lopáshoz kapcsolódnak, habár az ítéletük eltérő, ezek közül való: a sikkasztás, a fosztogatás, a zsebmetszés, és ezen becstelen cselekedetek mindegyikének megvan a maga ítélete és büntetése.
Érvek és bizonyítékok:
A bizonyítékok a lopás tilalmára, valamint ocsmányságának és bűne nagyságának bemutatására nagy számban megtalálhatók; ezek bizonyítékai közül valók:
A Magasztos Szava: (A tolvaj férfi és a tolvaj nő, mindkettőnek vágjátok le a kezét, megtorlásul azért, amit elkövettek, és Allahtól származó elrettentésként. És Allah Hatalmas és Bölcs. 38) [Az Asztal: 38; Q 5:38].
Ibn Siháb az-Zuhri azt mondta: "Allah elrettentő büntetésül szabta ki a levágást az emberek javainak ellopásáért; Allah Hatalmas a tolvajon való megtorlásában, és Bölcs a keze levágásának elrendelésében." [88]. [88] al-Dhahabi: A nagy bűnök című munkája (97. o.).
Abú Hurayra-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Aki paráználkodást követ el, nem hívő abban a pillanatban, amikor a paráznaságot elköveti; aki lop, nem hívő abban a pillanatban, amikor éppen elköveti a lopást." [89]. [89] Al-Bukhári jegyezte le (2475) szám alatt és Muszlim (75) szám alatt.
Abú Hurayrától (Allah legyen elégedett vele) maradt fenn, hogy a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: «Allah elátkozza a tolvajt, aki egy tojást lop, és levágatik a keze, és egy kötelet lop, és levágatik a keze» [90]. [90] Al-Bukhári jegyezte le (6810) szám alatt és Muszlim (1687) szám alatt.
És Áisá-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: a Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) azt mondta: "A kéz levágása egy negyed dínárral vagy annál nagyobb értékű lopásért történik." [91] [91] Al-Bukhári jegyezte le (6789) szám alatt és Muszlim (1684) szám alatt.
ᶜUrwa bin al-Zubayr-tól, hogy egy asszony lopott Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) idejében a Hódítás hadjárata során, mire a népe ijedtében Uszáma bin Zayd-hoz fordult, hogy a közbenjárását kérjék. ᶜUrwa mondta: Amikor Uszáma beszélt vele az ügyben, Allah Küldöttének (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megváltozott az arcszíne, és mondta: „Vajon közbenjársz nálam Allah által megszabott büntetések egyikében?” Uszáma mondta: Kérj megbocsátást számomra, ó, Allah Küldötte! Amikor eljött az este, Allah Küldötte felállt, hogy beszédet tartson, és dicsőítette Allahot azzal, amire Ő méltó, majd azt mondta: „Ami pedig ezután következik, azért pusztultak el a népek előttetek, mert amikor a közöttük lévő előkelő lopott, békén hagyták őt, és amikor a közöttük lévő gyenge lopott, végrehajtották rajta a büntetést. Arra esküszöm, Akinek a kezében van Muhammad lelke, hogyha Fátima, Muhammad lánya lopott volna, levágtam volna a kezét.” Majd Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) parancsot adott azzal az asszonnyal kapcsolatban, és levágták a kezét. Ezt követően őszinte volt a bűnbánata és férjhez ment. Á’isa (Allah legyen elégedett vele) mondta: „Ezután el szokott jönni, és én továbbítottam a kérését Allah Küldöttének (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget).” [92]. [92] Al-Bukhári jegyezte le (4304) szám alatt és Muszlim (1688) szám alatt.
Ennek a szigorú büntetésnek, a kéz levágásának, az oka a mások vagyonával szembeni jogtalanság. Ez egy elrettentő büntetés, amely intő példaként szolgál annak, akit a lelke arra csábít, hogy mások vagyonát ellopja. Továbbá megtisztulás a tolvaj számára a bűnétől, a biztonság és a nyugalom alapjainak megszilárdítása a társadalomban, és az emberek javainak megőrzése és biztonságban tartása.
Károk:
És a lopásnak sok ártalma van, ezek közül:
- A lopás összeegyeztethetetlen a hit teljességével és tökéletességével, az előző hadísz alapján: „aki lop, nem hívő abban a pillanatban, amikor éppen elköveti a lopást”.
- A tolvaj számára fenyegetés a büntetés a Túlvilágon, ha nem tanúsít bűnbánatot, azon a szégyenen felül, amely a földi létben éri.
- És ez a tolvaj kezének levágását okozza.
- A tolvaj megfosztatik a fohász meghallgatásától, hiszen Abú Hurayra (Allah legyen vele elégedett) azt mondta: "Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megemlített egy férfit (annak esetét), aki hosszasan utazott, (haja) zilált és kócos, (teste, ruhája) poros; két kezét az ég felé emeli: Ó, Uram! Ó, Uram! Ám, az étele tiltott (vagyonát tiltott módon szerezte), az itala tiltott, a ruházata tiltott, tilalmassal tápláltatott. Hogyan részesülhet az ilyen válaszban?" [93]. [93] Muszlim jegyezte le, (1015) szám alatt.
- Ez a lélek aljasságának és hitványságának a jele.
- A tolvajra az emberek semmit sem bíznak, még a legcsekélyebb dolgot sem.
A megelőzés:
A lopásba esés megelőzésének útjai és módozatai:
- Az Isteni Törvényi Büntetés (hadd) alkalmazása – a tolvaj kezének levágása – a lopás társadalmi visszaszorításának egyik leghatékonyabb eszköze.
Buzdítás és ösztönzés az al-amána (amivel megbíznak) megőrzésére és elrettentés a hűtlenségtől, áruló csalástól, mint amilyen a lopás és az ahhoz hasonlók.
- Emlékeztetés a törvényes úton szerzett vagyon áldására az egész családra; és a lopás átkára és annak az egész családra gyakorolt hatására.
- A gyermekek nevelése az erényes önmegtartóztatásra és a mások jogai és tulajdona elleni támadástól való tartózkodásra; a gyermek alapvető szükségleteinek a biztosítása, hogy a Sátán ne sugallja neki a lopást; és távol kell tartani őt a rossz társaságtól és a gonosz barátoktól, akik az efféle viselkedésformákat vonzóvá teszik számára.
- A megélhetés és annak forrásai terén a megengedettel való megelégedés a tiltott helyett, az erre való törekvés, és a Magasztos Allahhoz való fohászkodás. Ezek közül való az, ami a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) hagyományában olvasható: "Ó, Allah! Tedd elegendővé nekem az Általad megengedett dolgokat, szemben azzal, amit megtiltottál, és gazdagíts meg a Te kegyelmeddel, hogy ne legyek rászorulva senkire Rajtad kívül." [94] [94] At-Tirmidhi jegyezte le (3563) szám alatt.
A bor (bódító, kábító és részegítő italok) fogyasztása
Az alkohol a tisztátalan dolgok közül való, amelyet a Saría megtiltott, és átok sújtja azt, aki fogyasztja, vagy részt vesz annak elkészítésében, eladásában, szállításában, felszolgálásában vagy bármi másban. Az alkohol ivása a nagy bűnök közül való súlyos bűn, amely elkövetőjét súlyos fenyegetésnek teszi ki a Túlvilágon, amellett, hogy rossz következmények érik a földi életben is.
És a Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) elmondta, hogy a részegítők fogyasztásának elterjedése az Ítélet Napjának egyik jele; Anasz bin Málik (Allah legyen elégedett vele), azt mondta, hogy: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) a következőt mondta: »Az Óra előjelei közül való: felemeltetik (elvész) a tudás, megszilárdul a tudatlanság, a khamr-t (bor, alkohol, bódító italok) isszák, és nyilvánossá válik a paráználkodás« [95]. [95] Al-Bukhári jegyezte le (80) szám alatt és Muszlim (2671) szám alatt.
A khamr megítélése alá esik minden, ami mámort okoz és elveszi a józan észt, mint például mindenfajta kábítószer és a hasis; így mindegyik tilalmas, nem szabad fogyasztani belőlük semmit. ᶜAbdullah ibn ᶜUmar (Allah legyen elégedett mindkettőjükkel) hagyományozta, hogy Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Minden bódító, mámorítószer khamr-nak számít és minden mámorítószer tilalmas. Aki khamr-ot (alkoholos ital) iszik ebben a földi életben - és úgy hal meg, hogy függően iszik és nem mutatott bűnbánatot, az nem ihatja majdan azt a Túlvilágon." [96] [96] Muszlim jegyezte le, (2003) szám alatt.
Érvek és bizonyítékok:
Az alkohol ivásának tilalmára, valamint annak fertelmességére és bűnének súlyosságára vonatkozó bizonyítékok számosak. Ezek közül:
A Magasságos Allah mondja: (Ó, ti, akik hisztek! Bizony a khamr (minden ami az értelmet bódulttá, kábulttá teszi) a szerencsejáték, az áldozati kövek és a sorshúzás nyilai csupán a sátán művének szennye. Kerüljétek el! Talán boldogultok. 90 A sátán csupán az ellenségeskedést és gyűlöletet akarja köztetek elhinteni a khamr és a szerencsejáték által. És el akar téríteni benneteket az Allah-ról történő megemlékezéstől és az imától. Hát abbahagyjátok? 91) [Az Asztal:90-91; Q 5:90-91].
Anasz bin Málik (Allah legyen elégedett vele), azt mondta: „Italt felszolgáló voltam Abú Talha házában, azon a napon, mikor a khamr megtiltatott , és egy kikiáltó szólított. Mondta: Menj ki és nézd meg! Kimentem és egy kikiáltó azt kiáltotta: Bizony, a khamr megtiltatott! Mondta nekem Abú Talha: Menj ki és öntsd ki az egészet! Kiöntöttem az egészet, és az Madína utcáin folyt el.” [97]. [97] Al-Bukhári jegyezte le (2464) szám alatt és Muszlim (1980) szám alatt.
Abú Hurayra (Allah legyen elégedett vele), azt mondta: a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) így szólt: "Aki paráználkodást követ el, nem hívő abban a pillanatban, amikor a paráznaságot elköveti; aki alkoholt iszik, nem hívő abban a pillanatban, amikor iszik." [98]. [98] Al-Bukhári jegyezte le (2475) szám alatt és Muszlim (100) szám alatt.
ᶜAbdullah ibn ᶜUmar-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel), aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Allah elátkozza a khamr-t, és az ivóját, és a felszolgálóját, és az eladóját, és a vevőjét, és a préselőjét, és a préseltetőjét, és a hordozóját, és a fogadóját" [99]. [99] Abú Dáwúd jegyezte le (3674) szám alatt.
Abú-l-Dardá'-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: A Legszeretettebb számomra (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt tanácsolta nekem: "Ne igyál khamr-ot, mert az minden gonoszság kulcsa!" [100]. [100] Ibn Mádzsa jegyezte le (3371) szám alatt.
És Abú Ad-Dardá'-tól (Allah legyen elégedett vele), hogy a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Nem lép be a Paradicsomba a khamr-függő (a részegítő italt rendszeresen fogyasztó)." [101]. [101] Ibn Mádzsa jegyezte le (3376) szám alatt.
Károk:
Az abból a nagy bűnből következő büntetések és veszélyek közül valók:
- Aki alkoholt iszik, annak negyven napig nem fogadtatik el az imája. ᶜAbdullah bin ᶜAmr-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel), aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Aki khamr-ot iszik, annak nem fogadtatik el az imája negyven reggelen át. Ha pedig bűnbánatot mutat, Allah elfogadja tőle a bűnbánatot. Ha pedig visszaesik, Allah nem fogadja el tőle az imáját negyven reggelen át. Ha pedig bűnbánatot mutat, Allah elfogadja tőle a bűnbánatot. Ha pedig visszaesik, Allah nem fogadja el tőle az imáját negyven reggelen át. Ha pedig bűnbánatot mutat, Allah elfogadja tőle a bűnbánatot. Ha pedig negyedszerre is visszaesik, Allah nem fogadja el tőle az imáját negyven reggelen át. Ha pedig bűnbánatot mutat, Allah nem fogadja el tőle a bűnbánatot, és megitatja őt a Khabál folyójából. Megkérdezték: Ó, Abú ᶜAbd ar-Rahmán! És mi az a Khabál folyója? Azt mondta: Egy folyó a Tűz népének gennyéből."[102]. [102] At-Tirmidhi jegyezte le (1862) szám alatt.
- Aki issza és bűnbánat nélkül hal meg, annak az tilalmas lesz a Túlvilágon. ᶜAbdullah ibn ᶜUmar-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel) hagyományozták, hogy Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Aki khamr-ot iszik a földi életben, majd nem mutat bűnbánatot miatta, az megfosztatik tőle a Túlvilágon." [103]. [103] Al-Bukhári jegyezte le (5575) szám alatt és Muszlim (2003) szám alatt.
- Ellenségeskedést és gyűlöletet hint el a muszlimok között, és sok családot tesz tönkre. Hiszen sok válásnak és a gyermekek rossz útra térésének az oka az alkoholfüggőség. Aki alkoholt iszik és emiatt elveszti józan értelmét, öntudatlanná válik; és olyan pusztító bűnöket követhet el, amelyektől a test is megborzong. Hiszen az alkohol a gonoszságok anyja és minden rossz kulcsa.
- Eltékozolja fogyasztójának vagyonát olyasmire, ami árt és nem használ, és az embert számon kérik majd a vagyonáról, hogy honnan szerezte és mire költötte el; hiszen Abú Barzah al-Aszlami (Allah legyen vele elégedett) hagyományozása szerint Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "A hívő szolga két lába addig nem mozdul el (a Számonkérés helyétől) amíg kérdést nem kap életéről: Hogyan és mivel engedte azt elmúlni a létből? A tudásáról: mit cselekedett azzal? A vagyonáról: Honnan és hogyan szerezte és mire költött? A testéről: Hogyan használta azt el?" [104]. [104] At-Tirmidhi jegyezte le, (2417) szám alatt.
- Az alkohol a meglévő gondokat csak súlyosbítja, a problémákat pedig még bonyolultabbá teszi, nem pedig úgy, ahogyan a tévelygők mondják: hogy örömet és boldogságot hoz. Még ha van is ilyen, az csak egy hamisított, álnok öröm, és hazug boldogság, amely hamar tovaszáll, és azt megbánás és keserűség követi, valamint gond és bánat hosszú időre.
- A bódító szer fogyasztása sok testi és erkölcsi kárhoz vezet, és kárként elég annyi, hogy elveszi az értelmet, amellyel a Magasztos Allah megtisztelte az embert.
A megelőzés:
A használatának és a függőségének a megelőzésének a módjai:
- Allah parancsának és tiltásának felmagasztalása, a parancsnak való gyors megfelelés és a tiltás elkerülése; Ugyanis ha az ember hisz Allah kegyelmének és bölcsességének tökéletességében mindabban, amit teremtett és elrendelt, és mindabban, amit megparancsolt és megtiltott, akkor elégedett Ura minden tanításával és ítéletével, azokat készségesen fogadja el, és siet azok végrehajtására, mindenféle zúgolódás vagy feszengés nélkül.
- Tudni és ismerni kell a részegítő italok fogyasztásából származó rossz következményekről, szégyenletes tettekről, megaláztatásról és lealacsonyodásról, gyalázatról és megbánásról.
- Akarat és kitartás a megváltoztatásra, ehhez pedig szilárd elhatározásra és a képességek legjavának nyújtására van szükség.
- A rossz barátok elkerülése, és a jók, az istenfélő kegyesek társaságának keresése; általuk sok segítségre lel majd az ember - Allah engedelmével.
- Léteznek bizonyos orvosi kezelések, amelyek segítenek az alkohol- vagy a bódító és kábító hatású készítmények rabjává váltak kezelésében; így lehetőség van ezeket igénybe venni, és orvosokhoz, valamint szakosodott központokhoz fordulni.
A kamat (uzsora)
A kamat a leghatalmasabb bűnök kategóriájába sorolandó, amely hadüzenet Allahhal és Küldöttével (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) szemben, és elkövetőjét súlyos károknak teszi ki a földi létben és a Túlvilágon, emellett megrontja a gazdasági életet, és hatással van az egyénre és a társadalomra.
A kamat (ribá) az adóságon felüli többlet a haladékért cserébe, minden esetben. Továbbá az a többlet, amely két, kamatköteles dolog cseréjekor keletkezik, és ezt a növekmény kamatjának (ribá-l-fadl) nevezik. Ami a Ribá-n-naszí'át illeti, az a fizetés (átadás/átvétel) késleltetése minden olyan kétféle áru eladása esetében, amelyek megegyeznek a ribá-l-fadl okával.
Abú Szaᶜíd al-Khudri (Allah legyen elégedett vele) mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Aranyért arannyal, ezüstért ezüsttel, búzáért búzával, árpáért árpával, datolyáért datolyával, sóért sóval; hasonlót hasonlóért, kéztől kézbe. Aki többet ad vagy többet kér, az kamatozást követett el. Az elfogadó és az adó ebben egyenlőek." [105]. [105] Al-Bukhári jegyezte le (2177) szám alatt és Muszlim (1584) szám alatt.
A kamat ügyletei és módozatai számosak, ezért a muszlim embernek ismernie kell azokat, óvakodnia kell tőlük és távol kell maradnia tőlük, és nem szabad semmilyen ügyletbe belekezdenie, csak miután megismerte annak vallási és vallásjogi megítélését.
Érvek és bizonyítékok:
A kamattól való óva intésről valóban számos szöveg maradt ránk a Koránból és a Szunnából, ezek közül:
A Magasztos Allah Szava: (Akik a kamatot elveszik, azok úgy támadnak fel majdan, mint az, akit megszállt az ördög. Ez lesz a büntetésük azért, mert azt mondták, "az adásvétel ugyanolyan mint a kamat". Ám Allah megengedte z adásvételt, de megtiltotta a kamatot. Aki óva intést kap Urától, és emiatt ezt abbahagyja, az megtarthatja azt, amit korábban szerzett. A róla történő végső döntés Allahra tartozik. Ám akik a tilalom után visszatérnek a kamat használatához, azok a Tűz lakói lesznek és örökké abban maradnak. 275) [A Tehén:275; Q 2:275].
A Magasztos és Fenséges mondja: (Ó Ti, akik hisztek! Féljétek Allahot, és hagyjátok el a fennmaradt kamatot, amennyiben hívők vagytok! 278 Ha nem teszitek, akkor tudjátok meg, hogy háborúba szálltok Allah és a Küldötte ellen...) [A Tehén: 278-279; Q 2:278-279].
És mondja a Magasztos: (Ó, ti, akik hisztek! Ne habzsoljátok a kamatot többszörösen megtöbbszörözve, és féljétek Allahot! Talán boldogultok! 130) [Imrán Nemzetsége, Családja): 130; Q 3:130].
Abú Hurajrától (Allah legyen elégedett vele) maradt fenn, hogy a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: „Kerüljétek el a hét pusztulásba vivőt (azaz: a pusztítókat)!" Azt mondták: Ó, Allah Küldötte! És melyek azok? Azt mondta: „Allah mellé bárki vagy bármi társítása, a varázslás, olyan személy megölése, akinek megölését Allah megtiltotta, kivéve ha ez jogosan történik, a kamat habzsolása (használata), egy árva gyermek vagyonának jogtalan elpazarlása, elmenekülés a csatatérről a harc napján, és a tiszta, ártatlan, erényes és hívő nők megrágalmazása.” [106]. [106] Al-Bukhári jegyezte le (2766) szám alatt és Muszlim (89) szám alatt.
Szamurah bin Dzsundubtól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Az éjjel két férfit láttam, akik eljöttek hozzám, majd kivittek egy szent földre. Elindultunk, mígnem egy vérből való folyóhoz érkeztünk. Abban egy férfi állt, a folyó partján pedig egy másik férfi, aki előtt kövek voltak. A folyóban lévő férfi közeledni kezdett, és amikor ki akart jönni, a másik férfi egy követ dobott a szájába, visszavetve őt oda, ahol volt. Így valahányszor megpróbált kijönni, az egy követ dobott a szájába, mire ő visszatért oda, ahol volt. Megkérdeztem: Mi ez? Ő pedig azt válaszolta: Akit a folyóban láttál, az a kamat fogyasztója." [107]. [107] Al-Bukhári jegyezte le (2085) szám alatt és Muszlim (2275) szám alatt.
Károk:
A kamat használatának számos káros következménye van, többek között:
- A kamatot habzsolóra szigorú fenyegetés és fájdalmas büntetés vár a Túlvilágon, hiszen a Magasztos Allah és az Ő Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) háborút hirdettek ellene. A Magasztos azt mondja: (Ha nem teszitek, akkor tudjátok meg, hogy háborúba szálltok Allah és a Küldötte ellen...) [A Tehén:279; Q 2:279].
- hogy magára vonta Allah Küldöttének (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) átkozását; hiszen Dzsábir bin ᶜAbdulláhtól (Allah legyen elégedett kettejükkel), aki azt mondta: "Allah Küldötte (Allah áldása és békéje legyen vele) megátkozta a kamat habzsolóját, a fizetőjét, a lejegyzőjét és a két tanúját, és azt mondta: „Ők egyenlőek." [108]. [108] Muszlim jegyezte le (1598) szám alatt.
- Ez az emberek javainak jogtalan elsajátítása, a Magasságos mondja: (Ó, ti, akik hisztek! Ne fogyasszátok el egymás között a vagyonotokat jogtalanul, de (csak az megengedett), ha az egy kölcsönös megegyezésen alapuló kereskedelem ...) [A Nők: 29; Q 4:29]. Az ája jelentése, ahogy at-Tabari mondta: "Ne vegyétek el egymás vagyonát tiltott eszközökkel, mint a kamat, a szerencsejáték és más, Allah által megtiltott dolgok, ami pedig megengedett, az a kereskedelem." [109]. [109] Taszír at-Tabari: (6/ 625).
- A kamatból szerzett vagyon megfosztatik az áldástól, a Mindenható Allah azt mondja: (Allah semmivé teszi a kamatot, ám gyarapítja az adományokat. És Allah nem szereti a hitetlen bűnösöket. 276) [A Tehén:276; Q 2:276]; Asz-Szaᶜdi azt mondta: "Allah semmivé teszi a kamatot) azaz: eltünteti azt és annak áldását, mind lényegében, mind tulajdonságában, így az okává válik a csapások bekövetkeztének és az áldás megvonásának, és ha költ belőle, nem jutalmaztatik meg érte, hanem útravalója lesz a Tűzbe." [110]. [110] Asz-Szaᶜdi Korán magyarázata (117. o.).
És Ibn Maszᶜúd-tól (Allah legyen elégedett vele), aki a Prófétától (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget), aki mondta: "Aki a kamatból gyarapodik, annak ügyének a vége csak szűkösség lesz." [111]. [111] Ibn Mádzsa jegyezte le (2279) szám alatt.
- A kamat gyűlöletet ültet a szívekbe, és kiöli belőlük az együttérzést és a könyörületet; ezáltal meghal a testvériség, és felbomlik a társadalom jól felépített szerkezete.
- A kamat olyan társadalmi bűncselekmény, amely ha elterjed egy társadalomban, annak pusztulásához és alapjainak aláásásához vezet.
A megelőzés és védekezés:
A kamatban való részvétel megelőzésének módjai:
- A hit megvalósítása. A Magasztos azt mondja: (Ó, ti, akik hisztek! Ne habzsoljátok a kamatot sokszorosan megsokszorozva...) [Imrán Nemzetsége, Családja: 130; Q 3:130]. És ez azt mutatja, hogy a Hit az a késztető ok, amely szükségszerűvé teszi annak a parancsnak a teljesítését, és annak a tilalomnak az elkerülését; mivelhogy a Hit a teljes és maradéktalan igazként való elfogadása mindannak, aminek az elfogadása kötelező, ami pedig szükségszerűvé teszi a testrészek cselekedeteit. [112]. [112] Asz-Szaᶜdi Korán magyarázata (148. o.).
- Az istenfélelem megvalósítása: A Magasztos azt mondja: (Ó, ti, akik hisztek! Ne habzsoljátok a kamatot sokszorosan megsokszorozva, és féljétek Allahot! Talán boldogultok! 130) [Imrán Nemzetsége, Családja: 130; Q 3:130].
- A törekvés Allah könyörületének elnyerésére. A Magasztos Allah azt mondta a kamat tilalma után: (És engedelmeskedjetek Allah-nak és a Küldöttnek, így kegyelmet nyerhettek.) 132 [Imrán Nemzetsége: 132; Q 3:132].
- A halál és a Feltámadás Napja borzalmainak felidézése. A Magasztos a kamat tiltás ájái után mondja: (Féljétek azt a Napot, amelyen visszatértek Allah-hoz! Majd pedig minden egyes lélek megkapja annak jutalmát, amire szert tett. Ők nem fognak jogtalanságot elszenvedni. 281) [A Tehén:281; Q 2:281].
- A félelem a Tűztől. A Magasztos Allah mondja a kamat tiltása után: (És féljétek a Tüzet, amely már előkészíttetett a hitetlenek számára. 131) [Imrán Családja:131; Q 3:131].
- Meg kell tanulni a vallásjogi rendelkezéseket és előírásokat, ezek közül az adásvétel és a ribá (kamat) szabályait; ᶜUmar bin al-Khattáb (Allah legyen elégedett vele) azt mondta: "Ne áruljon a piacunkon senki, csak az, aki jártassá vált a Vallásban." [113]. Egy másik megszövegezésben: "Különben a kamatot fogja habzsolni, akár akarja, akár nem." [114]. [113] At-Tirmidhi jegyezte le (487) szám alatt. [114] al-Aszbaháni: al-Targhíb wa-l-Tarhíb (810).
- A megengedett megélhetéssel való megelégedés a tiltott helyett, és fohászkodás a Hatalmas és Fenséges Allahhoz, és ebből való az, ami a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) hagyományában olvasható: "Ó, Allah! Tedd elegendővé nekem az Általad megengedett dolgokat, szemben azzal, amit megtiltottál, és gazdagíts meg a Te kegyelmeddel, hogy ne legyek rászorulva senkire Rajtad kívül."[115] [115] At-Tirmidhi jegyezte le (3563) szám alatt.
A szülőkkel szembeni engedetlenség
A szülőkkel szembeni engedetlenség a legeslegnagyobb bűnök közül való, és a legveszélyesebb bűnök egyike a Magasztos Allahhal való társítás után; ezért Allah több ájában is együtt említi az Őt megillető jogot a szülők jogával együtt, ezek közül való a Magasztos Allah Szava: (És Allahot szolgáljátok és imádjátok, és ne állítsatok társként Mellé senkit és semmit, és a szülőkkel a helyes módon járjatok el...) [A Nők: 36; Q 4:36]. És mondja a Fenséges és Magasztos: {És megparancsoltuk és örökül hagytuk az embernek, hogy jól bánjon szüleivel. Az édesanyja gyengeségek gyengeségével hordozta őt (a méhében), és az (anyatejtől való) elválasztása két évbe telt. Légy hálás Irántam és a szüleiddel szemben! Hozzám lesz majd a végső visszatérés.14} [Luqmán: 14; Q 31:14].
A szülőkkel szembeni engedetlenség valósága: az, hogy az embertől olyasmi származik, ami a szüleinek bántódást, ártalmat vagy fájdalmat okoz – történjen ez szavak vagy tettek által –, vagy a velük való kegyes, illedelmes és jóravaló viselkedés elmulasztása. És ebbe beletartozik a velük szembeni engedetlenség abban, amit megparancsolnak, kivéve abban az esetben, ha társításra vagy Allah, a Magasságos iránti engedetlenségre utasítják, akkor ebben a két esetben nem szabad nekik engedelmeskedni; mivel nincs engedelmesség teremtménynek a Teremtővel szembeni engedetlenségben, miközben továbbra is gyengéden és kegyesen kell bánni velük. A Magasságos azt mondja: {De ha ők ketten arra törekednek, hogy társítást kövess el Velem szemben, amiről nincs tudásod, akkor ne engedelmeskedj nekik. És a földi létben illendő és jóravaló módon járj el velük...} [Luqmán: 15; Q 31:15].
Kaᶜb al-Ahbárt (Allah irgalmazzon neki) megkérdezték a szülőkkel szembeni engedetlenségről, hogy mi is az? Mondta: "Ha az apja vagy az anyja megesküszik rá, nem tesz eleget az esküjüknek, és ha parancsolnak neki valamit, nem engedelmeskedik a parancsuknak, és ha kérnek tőle valamit, nem adja meg nekik, és ha megbíznak benne, megcsalja őket" [116]. [116] al-Dhahabi: Al-Kabá'ir (41).
Érvek és bizonyítékok:
Számos bizonyíték tanúskodik a szülőkkel szembeni engedetlenség tilalmáról, annak gyalázatos voltáról és e bűn súlyosságáról. Többek között:
A Magasztos Szava: (Az Urad elrendelte, hogy senki mást ne szolgáljatok és ne imádjatok csakis Őt! És (elrendelte továbbá) a szülőkkel szembeni kegyes viselkedést. És ha ők nálad érik el az idős kort, akár csak egyikőjük, (akkor) ne mondd nekik azt, hogy: "Pfuj" (uffin)! És ne becsméreld őket! És kegyes szavakkal illesd mindkettőjüket! 23 Terjeszd ki kettejük fölé könyörületből az alázatosság szárnyát! És mondd: "Uram! Irgalmazz nekik, miként felneveltek ők engem mikor kicsi voltam!" 24) [Az Éjszakai Utazás:23-24; Q 17:23-24].
Abú Bakra-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Tudassam-e veletek melyik a legsúlyosabb a legnagyobb bűnök közül?" Mondtuk: De, igen! Ó, Allah Küldötte! Mondta: "A társítás Allahhal szemben, a szülőkkel szembeni engedetlenség, a hamis tanúságtétel, vagy a hamis beszéd" [117]. [117] Al-Bukhári jegyezte le (2654) szám alatt és Muszlim (87) szám alatt.
Anasz-tól (Allah legyen elégedett vele), miszerint a Prófétát (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) megkérdezték a nagy bűnökről, mire ő azt mondta: "Társítás Allahhal szemben, a szülőkkel szembeni engedetlenség, egy lélek (egy ember) megölése, és a hamis tanúzás." [118]. [118] Al-Bukhári jegyezte le (2653) szám alatt és Muszlim (144) szám alatt.
Al-Mughíra bin Suᶜba-tól (Allah legyen elégedett vele) maradt fenn, hogy a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Allah megtiltotta nektek, hogy elmulasszátok kötelességeteket az édesanyáitokkal szemben..." [119]. [119] Al-Bukhári jegyezte le (2408) szám alatt és Muszlim (593) szám alatt.
Károk:
A szülőkkel szembeni engedetlenségnek számos ártalma van, amelyek a következők:
- A szülőkkel szembeni engedetlen, lázadozó viselkedés egyike azoknak az okoknak, amelyek megfosztják a szolgát Allah tekintetétől a Feltámadás Napján, és a Paradicsomba való belépéstől; ᶜAbdullah ibn ᶜUmártól (Allah legyen elégedett kettejükkel) maradt fenn, hogy Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: «Háromféle ember van, akikre Allah (a Hatalmas és Fenséges) nem tekint a Feltámadás Napján: a szüleivel szemben engedetlen, a férfiakat utánzó nő, és a férfi, aki nem félti a családja nőtagjainak becsületét; és van három, akik nem lépnek be a Paradicsomba: a szüleivel szemben engedetlen, a bor rabja, és aki felhánytorgatja azt, amit adott.» [120]. [120] An-Naszá'i jegyezte le (2562) szám alatt.
- A szüleivel szemben engedetlen tagadója a Magasztos Allah kegyelmének és szülei jótéteményének; azt mondja a Magasztos: {...Légy hálás Nekem és a szüleidnek. Hozzám lesz majd a végső visszatérés.14} [Luqmán: 14; Q 31:14].
- A szülőkkel szembeni engedetlen, lázadozó viselkedés a Magasztos Allah haragját kiváltó okok közül való, hiszen ᶜAbdulláh ibn ᶜUmár (Allah legyen elégedett vele) azt mondta: "Az Úr Elégedettsége a szülő elégedettségében van, és az Úr haragvása a szülő haragjában van." [121]. [121] Al-Bukhári jegyezte le az al-Adab al-Mufrad c. munkájában (2) szám alatt.
- A szülőkkel szembeni engedetlen, lázadozó viselkedés megingatja a családot, és következésképpen az egész társadalmat. Hiszen aki nem kegyes a szüleihez, ahhoz a saját gyermekei sem lesznek kegyesek, és a szomszédaihoz és a közösségéhez sem lesz kegyes.
A megelőzés:
A szülőkkel szembeni engedetlen, lázadozó viselkedés megelőzésének módjai:
- A szülőknek okozott legcsekélyebb sérelem elkerülése. A Magasztos azt mondja: (ne mondd nekik: "pfuj"), És ez a bántalom legalacsonyabb foka, amellyel minden másra is figyelmeztet, vagyis: ne bántsd őket a legcsekélyebb bántással sem. (És ne förmedj rájuk) Azaz: ne fedd meg őket, és ne intézz hozzájuk durva beszédet! (És kegyes szavakat mondj nekik) Olyan kifejezésekkel, amelyeket szeretnek, udvariasan és kedvesen, gyengéd és szép beszéddel, amely gyönyörködteti a szívüket és megnyugtatja a lelküket; és ez a helyzetektől, szokásoktól és időktől függően változik. [122]. [122] Lásd: a Szaᶜdi Korán magyarázata (5. o.).
- Annak ismerete, hogy a szülők a legjogosultabbak a jó társaságra és együttélésre és a jó bánásmódra, az Abú Hurayra (Allah legyen elégedett vele) által továbbadott hagyomány alapján, aki mondta: Jött egy férfi Allah Küldöttéhez (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) aki mondta: Ó Allah Küldötte! Melyik ember a legjogosultabb arra, hogy a legjobb legyen a társaságomban? Mondta: "Az édesanyád!" Mondta: aztán kicsoda? Mondta: "Aztán az édesanyád!" Mondta: aztán kicsoda? Mondta: "Aztán az édesanyád!" Mondta: aztán kicsoda? mire azt mondta: "Az édesapád." [123]. [123] Al-Bukhári jegyezte le (5971) szám alatt és Muszlim (2548) szám alatt.
- Tudnia kell, hogy bármennyire is jól és gondoskodva bánik a szüleivel, ezzel még nem viszonozta a jogukat, és hogy az ő joguk hatalmasabb minden jó cselekedeténél, amit feléjük tesz. Az Abú Hurayra (Allah legyen elégedett vele) által továbbadott hagyomány alapján, aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) azt mondta: "Egy gyermek nem róhatja le tartozását a szülőjével szemben, kivéve, ha rabszolgaként találja őt, megvásárolja és felszabadítja." [124] A gyermek nem tud eleget tenni az apja jogának, és nem tudja viszonozni a jótéteményét, kivéve, ha rabszolgaként talál rá, és felszabadítja. [124] Muszlim jegyezte le (1510) szám alatt.
Ibn ᶜUmar (Allah legyen elégedett mindkettőjükkel) látott egy embert, aki az édesanyját a nyakában hordozta, miközben körbejárta vele a Kábát. Az ember azt mondta: Ó, Ibn ᶜUmar! Gondolod, hogy ezzel viszonoztam neki? Azt felelte: Nem, még egyetlen vajúdásának fájdalmát sem. Azonban jót cselekedtél, és Allah a kevésért is bőségesen megjutalmaz téged". [125]. [125] Lásd: al-Dhahabī: al-Kabā’ir című munkáját (42. o.).
- A lélekkel szembeni erőfeszítés a szülők megelégedésének elnyerése érdekében, amely az Allah Útján történő erőfeszítés (dzsihád) egyik fajtája, ahogyan az ᶜAbdullah ibn ᶜAmr (Allah legyen elégedett kettejükkel) által továbbadott hagyományban olvasható, amint mondta: Eljött egy férfi a Prófétához (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), és engedélyt kért a dzsihádra. Erre ő azt mondta: „Élnek-e a szüleid?”. Mondta: Igen! Ő pedig azt mondta: „Velük szemben, értük tégy dzsihádot (erőfeszítést)!” [126]. [126] Al-Bukhári jegyezte le (3004) szám alatt és Muszlim (2549) szám alatt.
- Annak elkerülése, hogy a férfi szidalmazza annak a szüleit, akivel vitatkozik; ez ugyanis arra készteti az ellenfelét, hogy az ő szüleit szidalmazza. ᶜAbdullah ibn ᶜAmr-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel), hogy Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Bizony, a legnagyobb bűnök közé tartozik, ha egy férfi megátkozza a szüleit." Az mondatott: Ó, Allah Küldötte! És hogyan átkozza meg egy férfi a szüleit? Mondta: "A férfi gyalázza egy másik férfi apját, mire az gyalázza az ő apját, és gyalázza az anyját, mire az gyalázza az ő anyját." [127]. [127] Al-Bukhári jegyezte le (5973) szám alatt és Muszlim (90) szám alatt.
- A törekvés arra, hogy ne szomorítsuk el a szülőket: ᶜAbdullāh bin ᶜAmr-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel), aki mondta: Jött egy férfi Allah Küldöttéhez (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) és mondta: Azért jöttem, hogy hűséget fogadjak neked a kivándorlásra, és hátrahagytam a szüleimet sírva. Mondta: «Térj vissza hozzájuk, és nevettesd meg őket, ahogyan megríkattad őket!» [128]. [128] Abú Dáwúd jegyezte le (2528) szám alatt.
- A gyermekeket már kiskoruktól kezdve tanítani kell a szülők iránti kegyes, jóravaló viselkedésre.
A rokoni kapcsolatok megszakítása
A rokoni kapcsolatok megszakítása, a rokonokkal való rossz bánásmód, vagy a jogaik teljesítése alóli kibúvás a kárvallottak egyik tulajdonsága, akik megszakították azt, aminek a fenntartását és ápolását Allah megparancsolta. Sőt, ez egy bűntett, és a nagy bűnök kategóriájába sorolandó. Ilyen bűntettet pedig csak az követ el, akinek megkeményedett a szíve, csökkent a nemeslelkűsége és megszűnt a felelősségérzete.
Az ar-rahim (rokonság; többes szám al-arhám) a rokonok összessége apai és anyai ágon, a velük való rokoni kapcsolatok megszakítása pedig az elhagyásukkal, a lehetséges látogatásuk elhanyagolásával, az örömeikben való osztozás hiányával, és a bánatukban való vigasztalásuk elmulasztásával valósul meg; ahogyan azzal is, hogy másokat részesítünk előnyben velük szemben a különleges ajándékok és adományok terén, amelyekre ők jogosultabbak lennének, mint mások.
Érvek és bizonyítékok:
És a rokoni kötelékek megszakításának tilalmára számos bizonyíték van, ezek közül:
A Magasságos Allah mondja: {És talán, ha elfordultok, akkor romlást okoztok a földön és megszakítjátok a rokoni kapcsolatokat? (22) Ők azok, akiket Allah elátkozott, süketté tette őket, és vakká tette szemük világát (23)}. [Muḥammad:22-23; Q 47:22-23].
És mondja az Fenséges és Magasztos: (És azok, akik megszegik az Allahhal kötött szövetséget annak megerősítése után, és megszakítják azt, amire Allah parancsot adott, hogy fenntartsák, és romlást okoznak a földön, azokra átok vár, és nekik jut a rossz vég lakhelye. 25) [A Mennydörgés:25; Q 13:25].
(...és megszakítják azt, amit Allah parancsolt, hogy fenntartsák.)
Vagyis: megszakítják a rokoni kötelékeket, amelyek ápolását Allah megparancsolta nekik. [129]. [129] Tafsīr aṭ-Ṭabarī (13/ 514).
- Dzsubajr ibn Mutᶜimtól (Allah legyen elégedett vele), miszerint ő hallotta a Prófétát (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), amint mondja: "Nem lép be a Paradicsomba a rokoni kötelékek megszakítója." [130]. Azt jelenti: a rokoni szálakat, kapcsolatot megszakító. [130] Muszlim jegyezte le (5984) szám alatt.
Abú Hurajrától (Allah legyen elégedett vele) maradt fenn, hogy a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Allah megteremtette a teremtményeket, és miután ezt befejezte, felkelt a rokonsági fok, és megragadta a Könyörületes derekát (az a hely, ahol az alsó ruhadarabot megkötik), mire Ő azt mondta: Hagyj! Mondta: Ez az a hely, ahová, a rokonsági kapcsolat megszakítása elől bárki is Hozzád menekül! Allah azt mondta: Elégedett lennél azzal, ha fenntartanám a kapcsolatot azzal, aki veled is fenntartja a rokoni kapcsolatot; és megszakítanám azzal, aki veled is megszakítja? Mondta: Ó, igen, Uram! Allah azt mondta: Így lesz ez a számodra." Abú Hurayra azt mondta: Olvassátok, ha akarjátok: {És talán, ha elfordultok, akkor romlást okoztok a földön és megszakítjátok a rokoni kapcsolatokat?} [Muḥammad:22; Q 47:22]. [Muḥammad:22; Q 47:22] [131] Al-Bukhári jegyezte le (4830) szám alatt és Muszlim (2554) szám alatt.
És Áisa-tól (Allah legyen vele elégedett), aki így szólt: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) azt mondta: «A rokonság a Trónon függ, és azt mondja: Aki fenntart engem, azt Allah is fenntartja, és aki megszakít engem, azt Allah is megszakítja» [132]. [132] Al-Bukhári jegyezte le (5989) szám alatt és Muszlim (2555) szám alatt.
Károk:
Ennek a nagy bűnnek az ártalmai és büntetései közül valók:
- A rokoni kapcsolatokat megszakító átkozott a Magasztos Allah Könyvében, ahogyan az előző ájákban található.
- Allah a bűnösök és a kárvallottak jellemzői közé sorolta annak a megszakítását, aminek az ápolását Allah megparancsolta, és ezek közé tartoznak a rokoni kapcsolatok. Allah, a Magasságos mondja: (Akik megszegik az Allahhal kötött szövetséget annak megerősítése után, és megszakítják azt, aminek az összetartását Allah megparancsolta, és romlást terjesztenek a földön; azok a kárvallottak. 27) [A Tehén:27; Q 2:27]
- A rokoni szálak megszakítója siettetve részesül büntetésben a földi létben, amellett a büntetés mellett, amelyet a Túlvilágra tartogatnak számára; Abū Bakra-tól (Allah legyen elégedett vele), aki elmondja, hogy Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) mondta: "Nincs olyan bűn, amely méltóbb lenne arra, hogy Allah már a földi létben megbüntesse az elkövetőjét - amellett, amit a Túlvilágra tartogat a számára -, mint az elnyomás és a rokoni kötelékek megszakítása." [133]. [133] Abú Dáwúd jegyezte le (4902) szám alatt.
- A legnagyobb büntetések egyike, amellyel a rokoni kapcsolatok megszakítóját sújtják, az, hogy megfosztatik a Paradicsomba való belépéstől. Hiszen Dzsubair ibn Mutᶜim (Allah legyen elégedett vele) azt mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) azt mondta: "Nem lép be a Paradicsomba az, aki megszakítja a rokoni kötelékeket."[134]. [134] Al-Bukhári jegyezte le (5984) szám alatt és Muszlim (2556) szám alatt.
- A rokoni kapcsolatot megszakító cselekedete nem emeltetik fel, és Allah sem fogadja el tőle, ugyanis Abú Hurajra (Allah legyen vele elégedett) azt mondta: Hallottam a Prófétát (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) mondani: «Bizony, Ádám fiainak cselekedetei minden csütörtök este, a Péntekre virradó éjszakán, felterjesztetnek a Fenséges és Magasztos Allah elé; és nem nyer elfogadást annak a cselekedete, aki megszakítja a rokoni kötelékeket.» [135]. [135] Ahmad jegyezte le, (10272) szám alatt.
A megelőzés:
A megelőzés útjai, hogy az ember ne essen e nagy bűn veszélyeibe:
- A muszlim emlékezzen a rokoni szálak ápolásának erényére, ami ösztönzi őt annak fenntartására. Ezek közül való az, amit Anasz bin Málik (Allah legyen elégedett vele) mondott: Hallottam Allah Küldöttét (Allah legyen elégedett vele) mondani: «Aki azt szeretné, hogy bőségesen áradjon rá a gondoskodás Allahtól, vagy hogy életkora meghosszabbodjon (azaz: meghosszabbodjon az élete), az ápolja a rokoni szálakat és kapcsolatokat.» [136]. [136] Al-Bukhári jegyezte le (2067) szám alatt és Muszlim (2557) szám alatt.
- A rossz viselkedés jóval történő viszonzása, és a szakítás összekötéssel való viszonzása; ᶜAbdullāh bin ᶜAmr-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel), aki a Prófétától (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget), aki mondta: „Nem az tartja fenn a rokoni szálakat, aki viszonozza a jót, hanem a rokoni szálak valódi fenntartója az, aki ha vele meg is szakítják a kapcsolatot, ő mégis fenntartja azt.” [137] [137] Al-Bukhári jegyezte le (5991) szám alatt.
- A mentségek elfogadása és a sérelem elnézése, amely a Próféták és a Küldöttek (Allah áldása és békéje legyen velük) erkölcsei közé tartozik. Erre példaként Józsefet (béke legyen vele) említik, aki annak ellenére, amit a testvérei tettek vele, megbocsátott nekik és túllépett a tettükön, hogy a szeretet köteléke fennmaradjon közöttük.
- Bőkezűség és áldozatvállalás a rokonok iránt, anélkül, hogy viszonzást várnánk tőlük; a jótétemény felemlegetésének elkerülése és annak, hogy erejüket meghaladó teherrel sújtsuk őket; az alázat és a szép erkölcs velük szemben; a türelem és a felülemelkedés a hibáikon és botlásaikon; a jó szándék feltételezése velük szemben, és a túlzott hibáztatásuk és feddésük elkerülése.
- Buzdítás a rokonok összehozására egymás között; például meghívásukkal ünnepi alkalmakra és lakomákra, meglátogatásukkal, és a velük való telefonos kapcsolattartással.
- A gyermekeket hozzá kell szoktatni a rokoni kapcsolatok ápolásához és ennek szellemében kell őket felnevelni; annak érdekében, hogy ezt a példát kövessék és maguk is alkalmazzák, amikor majdan felnőnek.
- A családi problémák megoldása tanácskozással és kedvességgel, különösen az öröklési ügyekkel kapcsolatban.
- A túlzott erőlködés és formaságok elhagyása a rokonokkal, mert ez eltávolodáshoz és a kapcsolatok megszakadásához vezethet.
A jóslás, a jövendőmondás, a csillagjóslás és azoknak a felkeresése, akik ezeket a tiltott dolgokat gyakorolják
A jóslás, a látnoki tevékenység és az asztrológia hatalmas bűnök, amelyek csorbítják a gyakorlójuk hitvallását; hiszen az illető vagy a láthatatlan tudását állítja magáról, vagy a dolgok alakulását a csillagokra vezeti vissza, és mindez csorbítja az egyistenhitet.
A jós az, aki a jövőbeli láthatatlan dolgokról ad hírt, és azt is mondják: az, aki arról ad hírt, ami az ember szívében van.
Az ᶜarrāf az, aki azt állítja, hogy ismeri a dolgokat, azáltal, hogy bizonyos előzményekből következtet az ellopott dolgokra, az elveszett dolgok helyére és a hozzájuk hasonlókra.
Az asztrológus az, aki az asztrológiát és a csillagoknak tulajdonított hatást használja, és azt mondja például: ha egy bizonyos csillag megjelenik és egy másikkal találkozik, az azt jelenti, hogy ez és ez fog történni; vagy ha valakinek egy bizonyos csillagképben születik gyermeke, akkor gazdagság vagy szegénység, boldogság vagy boldogtalanság és ehhez hasonlók várnak rá. Így a csillagok mozgásából következtetnek a Föld és az azon élő emberek állapotára [138]. [138] Lásd: Tayszír al-ᶜAzíz al-Ḥamīd (351. o.).
Ez magában foglalja azt, aki a láthatatlanról, az ismeretlenről, a meg nem tapasztalható jövőbeli dolgokról ad hírt, vagy azt állítja magáról, hogy ismeri a láthatatlan dolgokat, vagy azt a személyt, aki a láthatatlan dolgokra következtet az asztrológiai jegyek, a homokba rajzolás, a kavicsvetés, a kávéscsészéből való olvasás, a tenyérjóslás és ehhez hasonlók segítségével. Bárki, aki a láthatatlan dolgok tudását állítja, bármely említett vagy más egyéb eszközzel - az hazug és hitetlen! [139]. [139] Lásd: al-Fawzán: ᶜAqīdat at-Tawḥīd (A monoteizmus, az egyistenhit hitvallása) című munkája (97. o.).
Figyelembe kell venni, hogy a jósokhoz, látnokokhoz és a hozzájuk hasonló szélhámosokhoz való elmenetel az óriási bűnök közé tartozik, amelytől óva intettek, és amelynek elkövetése számos romlással jár a vallás és a világi élet dolgaiban.
Érvek és bizonyítékok:
A bizonyítékok jelzik a jóslás, a jövendőmondás, a csillagjóslás, valamint az ezeket az elvetendő dolgokat gyakorlók felkeresésének tilalmát. Ezek közül:
A Magasztos Allah Szava: (Pusztuljanak a találgatva vélekedő hazugok 10 Akik a tudatlanságba merülve nemtörődömök, 11 Azt kérdezik: „Mikor lesz az Ítélet Napja?” 12) [Az Elfújók (Az Elfújó Szelek): 10-12; Q 51:10-12].
Azaz: Átkozottak a jósok, akik a hazugságot és a hamisságot találgatják (és az al-kharsz (10-s Versben; a hazugság és a találgatás), és Ibn ᶜAbbász (Allah legyen elégedett mindkettőjükkel) mondta: «Ők a jósok» [140]. [140] Lásd: Tafsīr aṭ-Ṭabarī: (21/ 492).
Zayd bin Khálid-tól (Allah legyen elégedett vele), aki azt mondta: Elindultunk Allah Küldöttével (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) al-Hudaybiya évében, és egy éjjel eső ért bennünket. Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) vezette nekünk a reggeli imát, majd felénk fordult és azt mondta: «Tudjátok-e mit mondott az Uratok?» Azt feleltük: Allah és a Küldötte jobban tudják! Mire ő azt mondta: «Allah azt mondta: Reggelre kelve néhány szolgám hisz Bennem, míg mások hitetlenek Velem szemben. Amelyik azt mondta: Allah könyörülete, gondoskodása és túláradó kegyelme révén kaptunk esőt, az hisz Bennem, és hitetlen a csillagokkal és égitestekkel szemben. Ám, amelyik azt mondta: Ezen és ezen csillag miatt kaptunk esőt, az hisz a csillagokban és égitestekben, és hitetlen Velem szemben.» [141]. [141] Al-Bukhári jegyezte le (4147) szám alatt és Muszlim (71) szám alatt.
Ezen hadíszban az emberek két csoportra oszlanak:
Az első rész: az Allah-ban, a Magasztosban és Felmagasztaltban hívő, aki ezt a kegyelmet Allah-nak tulajdonította, köszönetet mondott érte Allah-nak, felismerte, hogy az Allah-tól van, és hálát adott Allah-nak, valamint dicsőítette Őt érte.
A második csoport: az Allahban hitetlen, a hitetlenek pedig kétfélék:
Az első típus: az, aki a kisebb hitetlenség bűnébe esik, mint az, aki azt mondja: ilyen és ilyen csillagállás vagy csillag hatása révén kaptunk esőt, azt gondolva, hogy a csillagállás, a csillag és az égitest az eső oka. Az ő hitetlensége kisebb hitetlenség; mivel nem hitte azt, hogy (az égitest) társ lenne (Allah mellett) vagy Tőle függetlenül cselekedne, hanem olyasmit tett meg okként, ami valójában nem az, és a kegyelmet másnak tulajdonította, mint Allah-nak. Így a kijelentése a hitetlenek kijelentései közé tartozik, és ez kisebb hitetlenség a Magasztos Allah-hal szemben.
A második típus: a nagyobb hitetlenség, amelyet az követ el, aki azt hiszi, hogy az eső az égitestek és a csillagok hatásának következménye, és hogy ezek adományozták az esőt; és hogy ezek mozgásba jöttek, amikor imádóik feléjük fordultak, majd imádóik fohászára válaszul leküldték az esőt. Ez a tudósok egyetértése szerint a nagyobb hitetlenség; mivel ez azt jelenti, hogy valaki az uraságot és az istenséget másnak tulajdonítja, mint a Magasztos és Fenséges Allahnak [142]. [142] Lásd: at-Tamhīd li-šarḥ Kitāb at-Tawḥīd aš-Šaykh Szálih Āl aš-Šaykh: (356. o.).
Ibn ᶜAbbās-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel), aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: "Aki elsajátítja az asztrológiai ismeretek egyik ágát, az megtanulja a mágia egy ágát (amiből egyre többet sajátít el, ameddig) folytatja annak tanulását." [143] Azaz: minél többet tanul az asztrológiából, annál mélyebben merül el a varázslatban, és így a bűne és a vétke is annál nagyobb lesz. [143] Abú Dáwúd jegyezte le (3905) szám alatt.
Ibn Maszᶜúd al-Anszárítól (Allah legyen elégedett vele): „Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megtiltotta a kutya árát, a parázna nő keresetét és a jós fizetségét (hulwán).” [144]. A jós hulwán-ja: a neki juttatott fizetsége a jóslásáért. [144] Al-Bukhári jegyezte le (2237) szám alatt és Muszlim (1567) szám alatt.
Muᶜáwiya bin al-Hakam asz-Szulami-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Mondtam: Ó, Allah Küldötte! Én nemrég hagytam el a tudatlanság korát (hitetlenséget), és Allah elhozta az Iszlámot, és közülünk vannak férfiak, akik jósokhoz járnak. Mondta: «Ne menj el hozzájuk!» [145]. [145] Muszlim jegyezte le (537) szám alatt.
Szafiyya-tól, aki a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) néhány feleségétől, akik a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), aki mondta: "Aki meglátogat egy jóst (ᶜarrāf) és bármit kérdez tőle, annak (Allah) negyven éjszakán keresztül nem fogadja el az imádkozását". [146] [146] Muszlim jegyezte le (2230) szám alatt.
Abú Hurajrától (Allah legyen elégedett vele) maradt fenn, hogy a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Aki menstruáló nővel közösül, vagy egy nővel annak végbelében, vagy egy jóshoz megy el, az hitetlen azzal szemben, ami lebocsáttatott Muhammadra" [147]. [147] At-Tirmidhi jegyezte le (135) szám alatt.
Al-Qurṭubī mondta a jósokról: „Kötelessége annak, akit a hiszba-val bíztak meg (ő az, aki a piacok és a közerkölcs felügyeletét látja el), hogy eltávolítsa őket a piacokról, és a lehető legszigorúbban elítélje őket, és ne engedje, hogy bárki is elmenjen hozzájuk e célból.” [148]. [148] Al-Mufhim limá askala min Talkhísz Muszlim (5/ 633).
Károk:
A jóslás, a látnoki tevékenység, az asztrológia gyakorlásának kárai, és az ezen elvetendő dolgokat gyakorlókhoz való eljárás ártalmai közül:
- Hogy az elkövetője a tághút megnevezés alá esik, és az ilyenekhez való fordulás egyfajta ítélkezés kérése a tághúttól. A tághút pedig mindaz (hamis istenségek, bálványok, emberek, kövek, és fák stb.), amit Allahon kívül imádnak, A Magasságos Allah azt mondja: (Nem láttad azokat, akik azt állítják magukról, hogy hisznek abban, ami leküldetett hozzád [ó Próféta], és abban, ami teelőtted küldetett le? A Taghúthoz akarnak fordulni ítéletért, holott arra kaptak parancsot, hogy tagadják meg azt. A Sátán pedig messzire vivő tévelygésbe akarja vinni őket.) 60 [A Nők:60; Q 4:60] At-Tabari megemlíti Qatáda-tól, hogy ez az Ája két férfival kapcsolatban nyilatkoztatott ki – egy férfi az Anszárok (Segítők) közül és egy férfi a zsidók közül –, akik egy közöttük lévő jogi vita miatt egy medinai jóshoz fordultak, hogy ítélkezzen közöttük, és mellőzték Allah Prófétáját (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget), ezért a Magasztos és Fenséges Allah ezt elítélte. [149]. [149] Tafsīr aṭ-Ṭabarī (7/ 191).
- Az első Dzsáhilijja (az Iszlám előtt kor) korabeliek cselekedetei közé tartozik: Al-Bukhári azt mondta: "Dzsábir mondta: A tághútok, akikhez ítélkezésért fordultak, Dzsúhajnában egy, Aszlam-ban egy, és minden törzsben egy volt, jósok, akikre a sátán alászállt... És ᶜIkrima mondta: "Al-Dzsibt: az abesszinok nyelvén sátán, és a tághút: a jós." [150]. [150] al-Bukhári Szahíh-ja (Hiteles Hagyománygyűjteménye) (6/ 45).
- Továbbá ez az emberek egymás általi, és a dzsinnek általi megkísértése; Áisa-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Az emberek megkérdezték a Prófétát (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) a jósokról, mire azt válaszolta: "Az ő mondásuk semmit sem ér". Erre azt mondták: Ó, Allah Küldötte! Ők mondanak olyan dolgokat, amelyek igazak. Erre a Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) azt felelte: "Ez, az Igazsághoz tartozó szó, amelyet a dzsinn meg- és elragad és kotkodácsolva súgja pártfogoltja fülébe, mint a tyúk; aztán több mint száz hazugságot kever ehhez az igazsághoz." [151]. [151] Al-Bukhári jegyezte le (7561) szám alatt és Muszlim (2228) szám alatt.
Vagyis: a jós száz hazugságot ad hozzá ahhoz a szóhoz, amelyet a sátánok közül való pártfogója sugallt neki, vagy a sátán ad hozzá száz hazugságot ahhoz a szóhoz, amelyet az égből ellesett, és minderről beszámol az emberek közül való pártfogoltjának. Így az embert megkísérti az emberi jós, és mindkettőjüket megkísérti a sátánok közül való pártfogójuk, és (az emberek) elfogadják tőlük az igazat és a hamisat egyaránt, mivel előfordul, hogy igazat mondanak az égből hozott hírrel kapcsolatban [152]. [152] Lásd: Taysīr al-ᶜAzīz al-Ḥamīd (223. o.).
- Aki meglátogat egy jóst, látnokot és bármit is kérdez tőle, annak (Allah) negyven éjszakán keresztül nem fogadja el az imádkozását, ahogy az szerepel az előző hadíszban.
A megelőzés:
A jóslás, a látnoki tevékenység, a csillagjóslás és az ezekhez hasonlók elleni védekezésnek több módja van, ezek közül:
- A teljes bizonyosság, hogy a rejtettet, a láthatatlant és a jövőt csupán és kizárólag a Magasztos Allah tudja. A Magasztos azt mondja: (Mondd: "Nem tudják azok, akik az egekben és a földön vannak a rejtettet, csupán Allah...) [A Hangyák: 65; Q 27:65]. És mondja a Magasztos: (És megtanította Ádámnak valamennyi nevet. Majd felmutatta azokat az angyaloknak, és azt mondta: "Nevezzétek meg nekem ezeknek a neveit, ha igazat szóltok! 31 Mondták: „Magasztaltassál! Nincs tudásunk, csak az, amire Te tanítottál minket. Bizony, Te vagy a Mindentudó, a Felettébb Bölcs.” 32) [A Tehén: 31-32; Q 2:31-32]; Nem maradt számukra más, mint hogy beismerjék tehetetlenségüket, hogy nem tudnak mást, csak azt, amit Ő tanított nekik, az ő mondásukkal (bizonyítva ezt): ("Magasztaltassál! Nincs tudásunk, csupán az, amit Te tanítottál nekünk...") Így ebben volt a legvilágosabb jel és a legnyilvánvalóbb bizonyíték arra, hogy hazugság mindazon csillagjós jósok állítása, akik a rejtett tudásból bármit is magukénak vallottak. [153] Tafszír at-Tabari (1/527–528).
- A Magasztos Allahnak való alávetettség, szolgaság (al-ᶜubúdiyya) megvalósítása a tághút megtagadásával együtt. Aki azt állítja, hogy ismeri a rejtettet, vagy a dolgokat a csillagoknak tulajdonítja, és hogy azok önmagukban hatással bírnak, az bizony túllépte a határt és zsarnokoskodott, hitetlenné vált és tághúttá lett. A Magasztos Allah mondja: (...Aki megtagadja a taghútot és hisz Allahban, az bizony megragadta a legszilárdabb kapaszkodót, amely nem szakad el. És Allah Mindent Halló és Mindentudó.) [A Tehén: 256; Q 2:256]; Szaᶜíd bin Dzsubayr azt mondta: "A tághút: a jós" [154]. [154] Tafsír at-Tabari (4/557).
- Az egyistenhit (tawhíd) megtanulása és tanítása, valamint az azzal ellentétes dolgok megismerése, a jóra való felszólítás és a rossztól való eltiltás, továbbá az Isteni Törvény (saría) szerinti büntetések végrehajtása azokkal szemben, akik ezeket a sátáni tetteket elkövetik.
A szobrok alkotása
A szobrok készítése a nagy bűnök közé tartozik, amelytől a Vallás óva intett, elkövetőjét megátkozta, és súlyos büntetéssel fenyegetett érte, és ez a bálványimádás és a Magasztos Allah mellé történő társítás egyik legnagyobb oka.
A szobrok készítésének lényege: hogy a ember olyan képmást készít, amellyel Allah lélekkel rendelkező teremtményeit utánozza; legyen az kőből, agyagból, vasból, rézből, vagy bármely más egyéb anyagból.
A tudósok egyhangúlag megegyeztek a szobrok készítésének és birtoklásának tilalmában. [155]. [155] Lásd: Fathu-l-Bári (10/ 391).
An-Nawawi – Allah legyen irgalmas hozzá – azt mondta: "És közmegegyezés van arról, hogy tilos az, aminek árnyéka van, és kötelező a megváltoztatása. Al-Qádí mondta: kivéve azt, ami a kislányok számára a babákkal való játékról és az erre vonatkozó engedményről szól." [156] [156] Muszlim (Hiteles Hagyománygyűjtemények) magyarázata: (14/82).
Érvek és bizonyítékok:
A Szunnában számos hagyomány található, amelyek óva intenek a képek ábrázolásától és a szobrok készítésétől, ezek közül:
ᶜAbdullah bin ᶜUmar-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel), miszerint Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Bizony, azok, akik ezeket a képeket elkészítik, a Feltámadás Napján büntetésben részesülnek, és az mondatik nekik: "Keltsétek életre azt, amit teremtettetek!" [157]. [157] Al-Bukhári jegyezte le (5607) szám alatt és Muszlim (2108) szám alatt.
Muszlim bin Szubajh-tól, aki mondta: Maszrúq-kal voltunk Jaszár bin Numajr házában, és látott a házában képeket, majd mondta: Hallottam ᶜAbdullah bin Maszᶜúd-ot (Allah legyen elégedett vele), amint mondja: Hallottam a Prófétát (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), amint mondja: "Bizony, a leghatalmasabb büntetésben részesülő emberek Allah-nál a Feltámadás Napján a képkészítők lesznek." [158]. [158] Al-Bukhári jegyezte le (5950) szám alatt és Muszlim (2109) szám alatt.
Abú Zarᶜa azt mondta: Bementem Abú Hurayrával (Allah legyen elégedett vele) Marwán házába, ahol képeket látott, majd így szólt: Hallottam Allah Küldöttét (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondani: A Magasztos Allah így szólt: «Ki jogtalanabb (és bűnösebb) annál, aki megkísérel az én teremtésemhez hasonlót teremteni? Teremtsenek hát egy porszemet, vagy teremtsenek egy magot, vagy teremtsenek egy árpaszemet!» [159]. [159] Al-Bukhári jegyezte le (7559) szám alatt és Muszlim (2111) szám alatt.
Szaᶜíd bin Abi al-Haszan azt mondta: Ibn ᶜAbbász-nál (Allah legyen elégedett velük) voltam, amikor odajött hozzá egy férfi és azt mondta: "Én egy olyan ember vagyok, aki a keze munkájából él, és én ezeket a képeket készítem." Ibn ᶜAbbās (Allah legyen elégedett velük) azt mondta: "Nem mondok neked mást, csak azt, amit Allah Küldöttétől (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) hallottam, hallottam őt mondani: «Aki képet ábrázol, azt Allah addig fogja büntetni, amíg lelket nem lehel bele, de soha nem lesz képes lelket lehelni bele.»" A férfi hevesen zihálni kezdett (azaz: nehézzé vált a légzése, összeszorult a mellkasa, megrémült és félelem töltötte el), és az arca elsápadt. Ibn ᶜAbbās azt mondta: "Jaj neked, ha mindenképpen alkotni akarsz, akkor készíts fákat, és minden olyan dolgot, amiben nincs lélek!" [160] [160] Al-Bukhári jegyezte le (2225) szám alatt és Muszlim (2110) szám alatt.
Abú Talha-tól (Allah legyen elégedett vele), aki Allah Küldöttétől (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), aki azt mondta: "Az angyalok nem lépnek be olyan házba, amelyben kutya, vagy kép van". [161]. Al-Bukhári azt mondta: Azokat a képmásokat érti ezalatt, amelyekben lélek van. [161] Al-Bukhári jegyezte le (4002) szám alatt és Muszlim (2106) szám alatt.
Abú-l-Hayyádzs al-Aszadi-tól, aki mondta: mondta nekem ᶜAli bin Abí Tálib: "Ugyanarra a küldetésre küldelek téged, mint Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) engem: Ne menj el egyetlen szobor mellett se úgy, hogy azt el ne törölnéd, vagy egy magas(ított) sír mellett anélkül, hogy ne egyenlítenéd ki a föld színével!" [162]. [162] Muszlim jegyezte le, (969) szám alatt.
Ibn Taymiyya azt mondta: "Ezért megparancsolta neki a két bálvány eltörlését, az elhunyt képmására készített képet és a sírja fölé magasodó építményt, hiszen az Allah mellé társítás bekövetkezik ezáltal is, és azáltal is." [163]. [163] Madzsmúᶜ al-Fatáwá (17/462).
Károk:
És a szobrok készítésének sok kára van, ezek közül:
- Mivel ez a Magasztos Allahhal való társításhoz vezető út; Ibn ᶜAbbásztól (Allah legyen elégedett kettejükkel) a Magasztos Szavára vonatkozóan azt mondta: (És azt mondták: "Ne hagyjátok el istenségeiteket, és ne hagyjátok el se Waddot, se Szuváᶜ-t, se Jaghúszt, se Jaᶜúqot, se Naszrt.") 23 [Noé:23; Q 71:23], azt mondta: „Ezek Noé népéből való jámbor férfiak nevei. Amikor meghaltak, a Sátán azt sugallta a népüknek, hogy állítsanak fel emlékműveket (azaz: szobrokat) azokon a gyülekezőhelyeken, ahol ők ülni szoktak, és nevezzék el azokat a nevükön. Így is tettek, de nem imádták őket. Amikor azonban az a nemzedék is meghalt, és a tudás feledésbe merült, imádni kezdték őket.” [164]. [164] Al-Bukhári jegyezte le (4920) szám alatt.
- Ez magában foglalja a szembeszegülést a Magasztos Allah-hal és az osztozást Vele az Ő egyik leghatalmasabb tulajdonságában, ami a teremtés tulajdonsága.
- Annak oka, hogy a Magasztos Allah haragja sújtja a szolgát a Feltámadás Napján, hiszen a képeket készítők a legrosszabb teremtmények Allah-nál. Aisha, a hívők anyja (Allah legyen elégedett vele) elmondta, hogy Umm Habíba és Umm Szalama (Allah legyen elégedett velük) megemlítettek egy templomot, amelyet al-Habasá-ban láttak, amelyben képek voltak, majd elmondták ezt a Prófétának (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), aki azt mondta: "Bizony, azok, ha közülük meghal egy kegyes ember, a sírjára imahelyet építenek, és ott elkészítik azokat a képeket; ők a legrosszabb teremtmények Allah-nál, a Feltámadás Napján." [165]. [165] Al-Bukhári jegyezte le (427) szám alatt és Muszlim (528) szám alatt.
- Az egy ok arra, hogy az elkövetőjére a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) átka szálljon; Abú Dzsuhayfa-tól (Allah legyen elégedett vele) "Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megátkozta a képkészítőt." [166]. [166] Al-Bukhári jegyezte le (2238) szám alatt.
- Súlyos büntetést von maga után a Feltámadás Napján, amint az a hagyományokban is szerepel.
- Az angyalok nem lépnek be olyan házba, amelyben kép vagy szobor van, amint az egy korábbi hadíszban is szerepel.
- Ez hasonlatosság a hitetlenekhez - közülük is a keresztényekhez és másokhoz.
A megelőzés:
A megelőzés útjai e nagy bűnnel szemben:
- Hogy a szolga felidézze magában Allah rá irányuló haragját a Feltámadás Napján, és azt a felszólítást, hogy leheljen lelket ebbe a képmásba, holott ő erre nem képes, és azt, hogy az Ő Prófétájának átka beteljesedett rajta.
- Tudnia kell annak, aki a szoborkészítést választotta hivatásául, hogy aki elhagy valamit Allahért, azt Allah jobbal kárpótolja a földi életben és a Túlvilágon is; hiszen ha ezt elhagyja Allahért, Allah megengedett (halal) gondoskodással látja el őt onnan, ahonnan nem is számít rá.
És emlékezzen a tiltott kereset hatására a fohászának meghallgatatlanságára, és a gyermekei jóravalóságának és nemes jellemének hiányára.
Ha pedig valaki azért teszi ezt, hogy szórakoztassa magát, vagy amit hobbinak neveznek, akkor helyénvalóbb, ha elhagyja ezt a Magasztos Allahért, és helyettesíti olyasmivel, amit Allah megengedett az e világi élet díszei közül. Ha pedig ragaszkodik hozzá, hogy ezt tegye, akkor készítsen szobrokat olyasmiről, amiben nincs lélek, mint a fák, az épületek és az élettelen dolgok.
- A szobrok eltávolítása és összetörése azok részéről, akiknek erre felhatalmazásuk van, úgymint a felelős és illetékes szervek, és a férj a saját házában.
Szodómia (al-liwāṭ)
A szodómia (homoszexualitás), amely a férfiaknak férfiakkal való anális közösülése, a legnagyobb bűnök egyike. Ez eltorzítása annak az egészséges, tiszta természetnek, amelyre Allah az embereket teremtette: lerombolja az erkölcsöt, eltörli a férfiasságot, megszakítja a nemzetséget (a leszármazást), megrontja a társadalmat, és maga után vonja Allah, a Magasságos haragját és a súlyos büntetést. A Magasságos Allah mondja Lót népéről: (És midőn eljött a Mi parancsunk, Mi a magasabb részét (a városnak) a legalsójává (fejre állíttatott) tettük, és égetett agyagból való, egymásra rakott köveket záporoztattunk rá. 82 A te Uradnál megjelölve; és nincs az távol a bűnösöktől.)83 [Húd: 82-83; Q 11:82-83].
Érvek és bizonyítékok:
A szodómia tilalmára, valamint gyalázatosságára és bűnének súlyosságára vonatkozó bizonyítékok nagy számban megtalálhatók; ezek közül való:
A Magasztos Allah tájékoztatva minket arról, amit Lót (béke legyen vele) a népének mondott, így szólt: (Talán a férfiakhoz közeledtek a teremtmények közül?165 És elhagyjátok a feleségeiteket, akiket az Uratok teremtett nektek; sőt, ti egy határokat áthágó (ᶜádún) nép vagytok. 166) [A Költők: 165-166; Q 26:165-166]. (ᶜÁdún) azaz: túlléptek azon, amit Uratok megengedett és törvényessé tett számotokra a nemi kapcsolatok közül, arra, amit megtiltott nektek azok közül. [167]. [167] Tafszír at-Tabari (17/ 630).
És mondja a Magasztos: (És Lót, midőn mondta népének: "Azt a bűnös dolgot követitek el, amilyet előttetek senki sem tett a világokon?" 80 Ti bizony vágyból a férfiakhoz közeledtek a nők helyett. Sőt, ti egy határokat áthágó nép vagytok.) 81 [A Magaslatok:80-81; Q 7:80-81].
És ᶜAbdulláh ibn ᶜAbbász-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel), aki mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Akit úgy találtok, hogy Lót népének cselekedetét hajtja végre, öljétek meg a cselekvőt és azt, akivel cselekedtek." [168]. [168] Abú Dáwúd jegyezte le (4462) szám alatt.
Dzsábir (Allah legyen elégedett vele) mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: «Amitől a legjobban féltem az én Közösségemet, az Lót népének cselekedete.» [169]. [169] At-Tirmidhi jegyezte le (1457) szám alatt.
Károk:
A szodómiának számos kára és ártalma van; közülük való:
- Az elkövetője szigorú fenyegetésnek van kitéve a Túlvilágon.
- A törvényes házasság ritkasága és a vénlányság elterjedése.
- Az utódok számának csökkentése, vagy annak teljes megszűnése, mégpedig az élet vizének eltemetésével; ez olyan, mint aki magot vet egy művelésre alkalmatlan földbe.
"A szodómia szorongást, bánatot és ellenszenvet kelt mind az elkövetővel, mind az elszenvedővel szemben. [170].
- Ibn al-Qayyim (Allah könyörüljön rajta) mondta: [170] Zád al-Maᶜád (4/ 241 - 242), röviden.
Továbbá: befeketíti az arcot, elsötétíti a lelket és kioltja a szív fényét.
Továbbá: elkerülhetetlenül undort, súlyos gyűlölködést és a kapcsolatok megszakadását eredményezi a cselekvő és az elszenvedő között.
Továbbá: ez olyan romlást idéz elő az elkövető és az elszenvedő állapotában, amely után aligha remélhető a jobbulás, kivéve, ha Allah az őszinte bűnbánat által úgy akarja.
Továbbá: ez az egyik legnagyobb oka a kegyelmek megszűnésének és a büntetések bekövetkezésének.
Továbbá: az teljesen megszünteti a szemérmességet, a szemérmesség pedig a szívek élete. Amikor a szív elveszíti azt, a csúnyát szépnek, a szépet pedig csúnyának látja, és ekkorra már megszilárdult a romlottsága.
Továbbá: olyan arcátlanságot és vakmerőséget idéz elő, amilyet semmi más.
- Olyan betegségek megjelenése, amelyek a korábbi korokban nem léteztek, mint például az AIDS-betegség.
- Leszbikussághoz vagy paráznasághoz vezet; azzal, hogy a férfiak megelégszenek a férfiakkal, a nők is megelégszenek a nőkkel, vagy a nő esetleg a férjén kívül máshoz folyamodik, hogy kielégítse vágyát.
A megelőzés:
A megelőzés útjai a homoszexualitás bűnébe eséstől:
- A házasság az egyik legerősebb védelem a szodómia ellen, aki pedig nem képes a házasságra, annak a böjtöléshez kell folyamodnia; ᶜAbdullah ibn Maszᶜúd (Allah legyen elégedett vele) közvetítette a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), hogy azt mondta: "Aki fizikailag és anyagilag képes egy asszonyról gondoskodni, az házasodjon meg; hiszen az ami a legjobban lesüti a szemet, a legerkölcsösebb út a szemérem megőrzésére; aki erre nem képes az meneküljön a böjthöz, hiszen az a nemi vágyak elvágója." [171] [171] Al-Bukhári jegyezte le (1905) szám alatt és Muszlim (1400) szám alatt.
- A férfi nem nézhet a másik férfi nemi szervére; ugyanis Abū Saᶜīd al-Khudrī-tól (Allah legyen elégedett vele), miszerint Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: "A férfi ne nézzen a másik férfi ᶜawra-jára (nemi szerv), és egy nő se nézzen egy másik nő nemi szervére. Egy férfi sem bújhat közel egy másik férfihoz ugyanazon takaró alatt, és egyetlen nő sem bújhat közel egy másik nőhöz egyetlen egy takaró alatt" [172]. [172] Muszlim jegyezte le (338) szám alatt.
- Nem szabad belépni pornográf oldalakra, sem rossz férfiakkal vagy nőkkel kapcsolatot tartani.
- A fiatal gyerekek elkülönítése a fekvőhelyeiken – fiúk és leányok egyaránt – amikor elérik a tizedik évüket. ᶜAbdullah ibn ᶜAmr ibn al-ᶜÁsz (Allah legyen elégedett mindkettőjükkel) hagyományozta, hogy Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: „Parancsoljátok meg a gyerekeiteknek az imát, midőn ők hét évesek; ám akár testi fenyítéssel is vegyétek rá őket (annak elvégzésére), amikor ők tízévesek és válasszátok szét őket a fekvőhelyeiken” [173]. [173] Abú Dáwúd jegyezte le (495) szám alatt.
- A félelem felkeltése és az elrettentés a liwát (szodómia) súlyos bűnének e világi és túlvilági következményétől.
- A helyes Hitvallás elültetésére, alappilléreinek megszilárdítására, és az egyének, valamint a közösségek lelkében való állandó gondozására irányuló teljes körű törekvés: a magatartásbeli elhajlás ugyanis sok esetben a Hitvallásban rejlő hiányosságból fakad.
A böjt megszakítása Ramadán egy napján mentség nélkül.
Allah kötelezővé tette a Ramadan havi böjtöt a hívőknek, és azt mondta: (Ó, ti, akik hisztek! Előíratott a számotokra a böjtölés, ahogyan előíratott azok számára is, akik előttetek éltek. Talán istenfélők lesztek.) (183) [A Tehén:183; Q 2:183].
A Ramadán havi böjt az egyik Pillér az Iszlám Pillérei közül, ᶜAbdullāh ibn ᶜUmar - Allah legyen elégedett velük - hagyományozta, hogy Allah Küldötte - Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget - azt mondta: "Az Iszlám öt dologra épül: tanúságtétel arról, hogy nincs más jogosan szolgálható és imádható isten csak Allah, és hogy Muhammad Allah Küldötte; az ima elvégzése, a zakát megfizetése, a Zarándoklat, és a böjtölés Ramadán havában.” [174]. [174] Al-Bukhári jegyezte le (8) szám alatt és Muszlim (16) szám alatt.
Aki tehát szándékosan megtöri a böjtöt Ramadán hónapjában, vagy annak egy napján, minden mentség nélkül, az engedetlen volt a Magasztos Allahhal szemben, megsértette a vallás egyik Pillérét és elkövette a súlyos bűnök egyikét.
Al Háfiz ad-Dhahabi (Allah könyörüljön rajta) azt mondta: "A hívők számára megállapított tény: aki betegség vagy elfogadható indok nélkül elhagyja Ramadán böjtjét; az rosszabb, mint a parázna, a vámszedő és az alkoholista, sőt, kétségbe vonják iszlámját, és eretnekséggel, valamint erkölcsi zülléssel gyanúsítják." [175]. [175] Lásd: Fayd al-Qadír (4/ 311).
Érvek és bizonyítékok:
Számos bizonyíték van a Ramadán egy napján igazolt ok nélkül történő böjtmegtörés tilalmára, és annak gyalázatosságának és bűne súlyosságának a kinyilvánítására, ezek közül való:
Abú Umama-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: hallottam Allah Küldöttét (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), amint mondja: «Mialatt aludtam, két férfi jött hozzám és elvittek magukkal. Ekkor egy csoport embert láttam, akik a sarkuknál fogva voltak fellógatva, szájuk sarka fel volt hasítva (azaz a száj oldalsó része), és szájuk sarkából vér folyt. Megkérdeztem: Kik ezek az emberek? Azt válaszolta: Ők azok, akik megtörik a böjtjüket, mielőtt elérkezne a böjt megtörésének ideje.» [176]. [176] An-Naszá'i jegyezte le az Al-Kubrá című munkájában, (3273) szám alatt, rövidítve.
Számos hagyomány maradt fenn arról, hogy a Társak (Allah legyen elégedett velük) megbüntették azt, aki mentség nélkül törte meg a böjtjét Ramadánban. Ezek közül az egyik ᶜUmar ibn al-Khattábtól (Allah legyen elégedett vele) származik, miszerint egy idős embert vittek hozzá, aki bort ivott Ramadánban, mire ő azt mondta: "Li-l-mankhirayni, li-l-mankhirayni (és ez a szamár orrlyukából kiáramló hang), és a mi gyermekeink böjtölnek (vagyis a mi kicsinyeink böjtölnek, te pedig nem böjtölsz?), majd nyolcvanat sújtott rá, és as-Sámba száműzte őt."
ᶜAli bin Abi Tálib-tól (Allah legyen elégedett vele) maradt fenn, miszerint egy embert vittek elé, aki alkoholt ivott Ramadánban. Erre ő nyolcvan korbácsütéssel sújtotta, majd másnap hússzal, és azt mondta: "Húsz ütést mértünk rád az Allah-hal szembeni arcátlanságodért, és a böjtöd megtöréséért Ramadánban."
ᶜAli bin Abí Tálib (Allah legyen elégedett vele) azt mondta: "Aki szándékosan megtöri a böjtöt Ramadán egy napján, azt soha nem pótolhatja, még egy egész életen át tartó böjttel sem."
- És Ibn Maszᶜúd (Allah legyen elégedett vele) azt mondta: "Aki Ramadán egy napját érvényes felmentés nélkül nem böjtöli, annak azt nem teszi jóvá az egész életen át tartó böjt sem, még ha végig is böjtölné." [177]. [177] Lásd: Ibn Hazm: al-Muhallá (4/311).
Károk:
A böjt megtörésének Ramadan hónapban mentség nélkül számos ártalma van, ezek közül valók:
- Egy pillér elhagyása az Iszlám Pillérei közül.
- A Magasztos Allah parancsainak semmibevétele.
- Szemtelenség szembeszegülni Allah, a Magasztos, kötelező parancsával és az emberek előtt megtörni a böjtöt; ez azt vonja maga után, hogy az illető nem reménykedhet Allah, a Magasztos, elnézésében. Ennek az Allahhal szemben szemtelenkedőnek a böjtmegtöréséről nem is lehet tudomást szerezni, hacsak ő maga nem hirdeti azt szavaival vagy tetteivel. Abú Hurajra (Allah legyen Vele elégedett) mondta: Hallottam Allah Küldöttét (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondani: "Az egész Népem megbocsátásban részesül, kivéve azokat, akik nyilvánosan követnek el bűnöket." [178]. [178] Al-Bukhári jegyezte le (6069) szám alatt és Muszlim (2990) szám alatt.
- Mások ösztönzése ezen bűn elterjesztésére, és Allah ezért büntetéssel fenyegetett, a Magasztos pedig azt mondja: (Bizony, akik szeretik, hogy a fertelmesség elterjedjen a hívők között, azokra fájdalmas büntetés vár a földi létben és a Túlvilágon. És Allah tudja, ti pedig nem tudjátok. 19) [A Világosság (vagy: A Fény):19; Q 24:19].
A megelőzés:
A böjt jogos mentség nélküli megtörése elleni védekezés módjai Ramadan hónapban:
- A böjtre való rászoktatás egészen kicsiny kortól; ar-Rubayyiᶜ bint Muᶜawwid-tól (Allah legyen elégedett vele) azt mondta: A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) ᶜÁsúrá' reggelén üzenetet küldött az Anszár falvaiba: «Aki nem böjtölve ébredt, az fejezze be a napja hátralévő részét, és aki böjtölve ébredt, az böjtöljön.» Mondta: Ezt követően mi is böjtöltünk, és a gyermekeinket is böjtöltettük, és készítettünk nekik egy játékot gyapjúból. Ha valamelyikük sírt az ételért, odaadtuk neki azt, amíg el nem jött a böjt megtörésének ideje. [179]. [179] Al-Bukhári jegyezte le (1960) szám alatt és Muszlim (1136) szám alatt.
- A lélek türelemre nevelése, Abú Saᶜíd al-Khudri-tól (Allah legyen elégedett vele), miszerint a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: "Aki állhatatosságra törekszik, azt Allah állhatatossá teszi." [180]. [180] Al-Bukhári jegyezte le (1960) szám alatt és Muszlim (1136) szám alatt.
- A lélek ösztönzése a böjtért járó, Allahnál lévő hatalmas jutalomra, hiszen Abú Hurayra (Allah legyen elégedett vele) azt mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) azt mondta: "Allah azt mondta: Minden cselekedet Ádám gyermekéé, kivéve a böjtöt; az Engem illet és Én jutalmat adok azért." [181] [181] Al-Bukhári jegyezte le (1904) szám alatt és Muszlim (1151) szám alatt.
És Szahl bin Szaᶜd-tól (Allah legyen elégedett vele), aki a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), aki azt mondta: "Bizony, a Paradicsomban van egy kapu, amelynek a neve ar-Rayyán, a Feltámadás Napján, a böjtölők fognak azon belépni. Rajtuk kívül senki más nem léphet be azon. Az mondatott: Hol vannak a böjtölők? Majd ők előállnak; rajtuk kívül senki sem léphet be azon. Miután ők beléptek azon, az a kapu bezáratik és senki más nem léphet be rajta." [182]. [182] Al-Bukhári jegyezte le (1896) szám alatt és Muszlim (1152) szám alatt.
Szarkazmus és gúnyolódás
A muszlim gúnyolódása muszlim testvérén és kicsúfolása a legsúlyosabb bűnök egyike; ez a hitetlenek és a képmutatók tulajdonságai közül való, elkövetőjét pedig súlyos büntetés fenyegeti. E súlyos bűn még súlyosabbá válik, ha Allah jámbor szolgáival szemben követik el.
A muszlimnak a testvérével való csúfolódásának és gúnyolódásának sokféle formája van, ezek közül való: a megvetése és lekicsinylése; a hibáira és hiányosságaira való rámutatás, hogy kinevessék. Ez történhet utánzással, tettben, szóban vagy jelzéssel; vagy azzal, hogy kinevetik a beszédét, ha abban összezavarodik vagy hibázik; vagy a mesterségét; vagy a csúnya külsejét; és minden egyéb, ami lekicsinyléssel jár.
Érvek és bizonyítékok:
A bizonyítékok a muszlimmal szembeni szarkasztikus irónia és gúnyolódás tilalmára:
A Magasságos Allah mondja: {A hitetlenek számára ékessé tétetett az e világi élet, és gúnyt űznek azokból, akik hittek. Ám azok, akik istenfélők, felettük lesznek a Feltámadás Napján. Allah pedig arról gondoskodik, akiről akar, számadás nélkül.212} [A Tehén:212; Q 2:212].
A Szaᶜdi (Allah legyen könyörületes hozzá) azt mondta: "A Magasztos Allah tudatja, hogy azoknak, akik hitetlenek Allahhal, az Ő Jeleivel és küldötteivel szemben, és nem engedelmeskedtek az Ő törvényének, azoknak feldíszítetett a földi élet. Így feldíszítetett a szemükben és a szívükben, ezért megelégedtek vele, és megnyugvást találtak benne. Minden vágyuk, akaratuk és cselekedetük csakis erre irányult, így felé fordultak, és annak megszerzésére szentelték magukat. Nagyra becsülték azt, és nagyra becsülték azokat, akik osztoztak velük ebben a tettükben, és lenézték a hívőket, gúnyt űztek belőlük és azt mondták: „Talán ezeknek adott Allah kegyelmet közülünk?” [183]. [183] "Szaᶜdi Korán magyarázata(95. o.).
És ez az ő értelmük gyengeségéből és korlátolt látásmódjukból fakad, hiszen a földi élet, a megpróbáltatások, a próbatételek és a vizsgák helyszíne, és a nyomorúság abban eléri mind a hit népét, mind a hitetleneket; ám a hívő a földi életben, még ha valami kellemetlen dolog éri is, türelmet tanúsít és kitart, a jutalmát Allahtól remélve, így Allah a hite és türelme által oly módon könnyít a terhein, ahogyan másokén nem.
Azonban a legfőbb jelentőség, és a valódi kiválóság az örökkön fennmaradó Honban van; ezért mondja a Magasztos: (És akik istenfélők, felettük lesznek a Feltámadás Napján.) Az istenfélők tehát a legmagasabb fokozatokon lesznek, a gyönyör, az öröm, a vidámság és a boldogság különféle fajtáit élvezve; a hitetlenek pedig alattuk, a legalsóbb bugyrokban, a büntetés és a megaláztatás különféle fajtáitól, és a vég nélküli, örökös nyomorúságtól szenvedve, amelynek nincsen vége. Ebben az ájában tehát vigasztalás van a hívők számára, és a hitetlenek kárhoztatása.
És mondja a Magasztos: (Azok, akik bírálják a hívők közül való önkéntes adakozókat az adományaik miatt, és azokat is, akik nem találnak mást, csak amire erejükből telik, és gúnyt űznek belőlük - Allah gúnyt űz belőlük, és nekik fájdalmas büntetés jár. (79)) [A Megbánás: 79; Q 9:79].
Ibn Kathír (Allah könyörüljön rajta) azt mondta: "Ez a képmutatók egyik jellemzője, hogy senki sincs biztonságban a gáncsoskodásuktól és a rágalmazásuktól semmilyen helyzetben, még az adakozók sem. Ha valaki közülük bőséges adománnyal érkezik, azt mondják: »Ez egy színlelő.« És ha valami csekélységet hoz erejéhez és képességéhez mérten, azt mondták: Allah bizony gazdag, és nincs szüksége ennek az adakozására. Az Ő mondása: (gúnyolódnak rajtuk, Allah is gúnyolódik rajtuk) a viszonzás egy formája gonosz tetteikért és a hívőkkel való gúnyolódásukért; mivel a viszonzás a tettnek megfelelő, így hát a gúnyolódók módján bánt velük, a hívők e világi győzelmeként, és a képmutatóknak a Túlvilágra fájdalmas büntetést készített elő"[184]. [184] Tafsír Ibn Kathír (4/184), átdolgozva és rövidítve.
És mondja a Magasztos: (Bizony, volt egy csoport a szolgáim közül, akik azt mondták: »Urunk! Hiszünk. Így hát bocsáss meg nekünk, és könyörülj rajtunk! Te vagy a legjobb Könyörülő. 109 Ti azonban gúny tárgyává tettétek őket, mígnem elfeledtették veletek a Rólam való megemlékezést, és nevettetek rajtuk 110 Bizony Én ma megjutalmaztam őket azért, mert türelmesek voltak: bizony ők a győztesek. 111) [A Hívők:109-111; Q 23:109-111].
És a Magasztos azt is mondja: (Ó, ti, akik hisztek! Az egyik férfi nép ne találkozzon gúnyolódva a másikkal, lehet, hogy azok jobbak, mint ők. De a nők se más nőkkel, lehet, hogy ők jobbak, mint ők. És ne gyalázzátok egymást, és ne aggassatok egymásra gúnyneveket! Milyen fertelmes dolog a gonoszság neve, a hit után. Akik nem mutatnak bűnbánatot, azok a bűnösök.) 11 [A Szobák:11; Q 49:11].
És mondja a Magasztos: (Bizony, a bűnösök nevettek azokon, akik hívők lettek. 29 És ha elhaladtak mellettük, egymásra kacsintottak, gúnyolódó pillantásokat cseréélve 30 És midőn visszatértek a családjukhoz, tréfálkozva tértek vissza 31 És ha meglátták őket, azt mondták: "Ezek bizony tévelygők." 32 Pedig nem őrzőkként küldettek föléjük 33 Ezen a Napon pedig azok, akik hívők lettek, a hitetleneken nevetnek 34 Emelt kereveteken néznek.35 Vajon elnyerték-e a hitetlenek jutalmukat azért, amit cselekedtek? 36) [A Hamisan Mérők: 29- 36; Q 83:29-36].
A Szaᶜdi (Allah legyen könyörületes hozzá) azt mondta: "A Magasztos tudatta, hogy a bűnösök az e világon gúnyolták a hívőket, kigúnyolták őket és nevettek rajtuk, és amikor elhaladtak mellettük, összekacsintottak, mindezt megvetésből és lenézésből. Ennek ellenére magabiztosak voltak, a félelem eszükbe sem jutott. (És amikor visszatértek a családjukhoz) reggel vagy este (tréfálkozva tértek vissza) azaz: örvendezve és elégedetten. És ez a lehető legnagyobb elbizakodottságok egyike, hogy egyesítették magukban a legvégső gonoszságot és a földi biztonságérzetet, mintha csak egy Írást és egy szövetséget kaptak volna Allahtól arról, hogy ők a boldogok közé tartoznak. Magukról pedig úgy ítélkeztek, hogy ők az igaz úton járók, a hívők pedig eltévelyedettek, ezzel hazugságot koholva Allahra, és vakmerően, tudás nélkül szólva Róla.
A Magasztos Allah mondja: (Pedig nem őrzőkként küldettek föléjük), azaz: nem küldettek a hívők fölé megbízottakként, akiknek kötelességük lenne őrizni a cselekedeteiket, hogy aztán buzgón vádolják őket a tévelygéssel. Ez a részükről nem más, mint makacsság, dac és gúnyolódás, amelynek nincs sem alapja, sem bizonyítéka, és ezért a fizetségük a Túlvilágon a cselekedeteikkel azonos jellegű lesz. A Magasztos mondta: {Azon a Napon} azaz: a Feltámadás Napján {azok, akik hittek, a hitetleneken nevetnek}, midőn látják őket a gyötrő büntetés mélységeiben hánykolódni, és már tovatűnt tőlük mindaz, amit koholtak, míg a hívők a legnagyobb nyugalomban és békességben vannak {díszes kereveteken} - melyek ékesített trónusok - {tekintenek} arra, amit Allah készített nekik a gyönyörűségből, és tekintenek az ő Kegyes Uruk arcára [185]. [185] "Szaᶜdi Korán magyarázata (916. o.).
{Vajon a hitetlenek jutalomban részesültek-e azért, amit cselekedtek?} Azaz: vajon tetteik nemében részesültek-e jutalmazásban? Ahogyan ők a földi létben nevettek a hívőkön és tévelygéssel vádolták őket, úgy nevetnek majd a hívők rajtuk a Túlvilágon, és látják majd őket a gyötrelemben és a büntetésben, amely a tévelygés és a rossz útra térés büntetése. Igen, jutalomban részesültek (azaz: megkapták jutalmukat) azért, amit cselekedtek, Allah igazságossága és bölcsessége szerint. És Allah Mindentudó és Bölcs.
Abú Dharr (Allah legyen elégedett vele), azt mondta: Szóváltásom volt az egyik testvéremmel, akinek az anyja nem arab származású volt, és én kigúnyoltam őt az anyja miatt. Erre ő panaszt tett rólam a Prófétánál (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget). Amikor találkoztam a Prófétával (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), ő azt mondta: „Ó, Abú Dharr! Te egy olyan ember vagy, akiben még van a tudatlanság korából.” Azt mondtam: Ó, Allah Küldötte! Aki szidja a férfiakat, annak az apját és anyját is szidják. Ő azt mondta: „Ó, Abú Dharr! Te egy olyan ember vagy, akiben még van a tudatlanság korából...” [186]. [186] Al-Bukhári jegyezte le (30) szám alatt és Muszlim (1661) szám alatt.
Abú Hurayra (Allah legyen elégedett vele), azt mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) így szólt: «A muszlim testvére a muszlimnak. Nem igazságtalan vele szemben, nem hagyja cserben, és nem veti meg. Az istenfélelem itt van – eközben háromszor a mellkasára mutatott –, elég nagy gonoszság egy személy részéről az, hogy ha lenézi muszlim testvérét. A muszlim egészében tiltott a másik muszlim számára: a vére, a vagyona, és a becsülete.» [187]. [187] Muszlim jegyezte le (2564) szám alatt.
Károk:
A muszlimmal szembeni gúnyolódás káros hatásai:
- Ez a Magasztos Allahhal szembeni engedetlenség, és a nagy bűnök közé tartozik.
- Hogy ennek elkövetője bűnössé (fásziq) válik, és ebből következik tanúvallomásának elutasítása. Al-Qurtubi azt mondta, miután megemlítette a Magasztos Allah Szavát: (Ó, ti, akik hisztek. Az egyik nép se tréfálkozzon gúnyolódva a másikon, lehet, hogy azok jobbak, mint ők...) Egészen az Ő Szaváig: (...Milyen fertelmes a gonoszság neve a hit után...) [A Szobák:11; Q 49:11]. Mondta: "Azt mondták: A jelentése az, hogy aki megbélyegzi a testvérét, vagy kigúnyolja őt, az eltévelyedő bűnös" [188]. [188] Tafsīr al-Qurṭubī (16/ 328).
- A hitetlenek és a képmutatók erkölcsei közé tartozik, hiszen az ő szokásuk a muszlimokon való gúnyolódás minden korban.
- Oda vezet, hogy a szarkasztikus és a gúnyolódó annyira elfoglalja magát azzal, akit kigúnyol, hogy megfeledkezik arról, amit Allah kötelezővé tett számára az Ő szolgálatából és a Róla való megemlékezésből, ahogyan a Magasztos mondja: (Ti pedig gúny tárgyává tettétek őket, olyannyira, hogy miattuk elfeledkeztetek a Rólam való megemlékezésről...) [A Hívők:110; Q 23:110].
- Gyakran társul a tilalmas ghíbához (valaki háta mögötti kibeszélés), sőt elkerülhetetlenül annak elkövetéséhez vezet; hiszen a gúnyolódó leginkább másokat gúnyol ki és tesz nevetségessé a távollétükben.
- Gyakran a gúnyolódás és a szarkasztikus irónia az emberek lenézésének az eredménye, ami az elítélt gőg egyik formája, amelynek elkövetőjét fájdalmas büntetéssel fenyegették meg. Egy hiteles hadíszban ᶜAbdullah ibn Maszᶜúd-tól (Allah legyen elégedett vele) maradt fenn, hogy a Próféta (áldás és béke reá) azt mondta: "Nem lép be a Paradicsomba az, akinek a szívében egy porszemnyi gőgösség is van."; egy férfi mondta: Bizony a férfi szereti, ha a ruhája szép és a papucsai szépek, mondta: "Bizony, Allah Szép és szereti a szépséget, a gőg az az igazság megtagadása és az emberek lenézése." [189] Baṭaru-l-ḥaqq: az Igazság visszautasítása és megtagadása gőgből és önteltségből. Ghamṭu-n-nāsi: az emberek megvetése, lenézése. [189] Muszlim jegyezte le, (91) szám alatt.
- Ez az ellenségeskedés és a gyűlölet elterjedésének egyik legfőbb oka a társadalom tagjai között, ami akár az egymás elleni küzdelemhez is vezethet.
- Hogy az magában hordozhatja az Allah teremtése iránti gúnyolódást; különösen, ha az ember kigúnyol valaki mást a teremtésének valamely jellegzetessége miatt, mint például a külseje, a hangja vagy a bőrszíne.
- A szarkazmus és a gúnyolódás elveszi a gúnyolódó méltóságát, és csorbítja a becsületét.
A megelőzés:
A szarkasztikus irónia és a gúnyolódás megelőzésének útjai és módozatai:
- Rettegés Allah-tól; és félelem az Ő iránti engedetlenségből fakadó lesújtásától.
- Az ember olyannal foglalkozzon, ami a hasznára van a Vallása és a földi élete dolgaiban; hogy ne hagyjon magának teret arra, hogy a testvérei hibáival foglalkozzon.
- A gőg és az emberek lenézésének elhagyása; hiszen sokakat, akik gúnyolódnak másokon, csupán a társaikkal szembeni gőgjük és lenézésük visz rá erre.
- A rossz társaság elhagyása, amely talán oka volt annak; hiszen összejöveteleik nem mentesek az emberek kigúnyolásától, amit a tréfálkozás egyik módjának tekintenek.
- Tudnia kell, hogy minden áldás, amivel rendelkezik, Allahtól származik, és hogy Allah képes arra, hogy megfossza őt ettől, és rosszabb állapotba juttassa, mint azt, akit kigúnyol.
- Az ember rettentse el a másikat, ha azt látja, hogy az a muszlim testvéreivel csúfolódik, és ne helyeselje a tettét; azért, hogy ne menjen túl messzire ebben a dologban.