Allah nem fog arra a személyre nézni, aki a ruháját a földön húzza, gőgből és büszkeségből fakadóan
Ibn 'Umar-tól (Allah legyen elégedett kettejükkel), miszerint Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta:
"Allah nem fog arra a személyre nézni, aki a ruháját a földön húzza, gőgből és büszkeségből fakadóan."
«لاَ يَنْظُرُ اللَّهُ إِلَى مَنْ جَرَّ ثَوْبَهُ خُيَلاَءَ».
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) intett attól, hogy a ruhát a boka alá engedjük le, nagyképűségből, gőgből és büszkeségből fakadóan, aki így tesz, annak jogosan jár a szigorú fenyegetés, miszerint Allah nem fog ránézni a Feltámadás Napján a Könyörület Tekintetével.
A ruha tartalmazza mindazt, ami eltakarja a test alsó részét (deréktől lefelé), mint nadrág, ruha, izár és más ezekhez hasonlók.
A ruha boka alá engedésének a tilalma a férfiakra vonatkozik; an-Nawawi azt mondta: a jogtudósok egyetértenek abban, hogy a ruha boka alá engedése megengedett a nők részére, hiszen hiteles formában maradt fenn engedély a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) arra nézve, hogy a nők egy könyöknyit leengedhessenek a ruhájukból.
Ibn Báz azt mondta: a hagyományok általános tartalma alapján a ruha boka alá engedése tilos és tilalmas. Ami a büntetést illeti az eltérő és nem szükségszerűen egyforma; hiszen az, aki beképzeltségből, gőgből akarja azt megmutatni az nem olyan, mint az, akinek ez nem állt szándékában.
Ibn Báz mondta: ِ a nő egésze awra (olyan testrész, amelyet nem szabad közszemlére kitenni), így semmi elvetendő nincs abban, ha egy ujjnyira leengedi a ruháját, ha ez nem elég a számára, akkor egy karhossznyi mértékben, kezdve a bokától.
Al-Qádí mondta: tudósok azt mondják: Összességében minden olyan dolog, ami a szükségességen és a szokásos viseleten túlmegy, mint a túl hosszú vagy túl bő ruha, azt megvetendő. Ám Allah a dolgok legjobb tudója.
An-Nawawi azt mondta: az ajánlott és kívánatos méret, ameddig az ing és az izár szegélye leér, azaz lábszár feléig, és nincs semmi kivetni való a közte és a boka közötti részt illetően; ami ettől lejjebb van az már a Tűzben van. Az ajánlott a lábszár középig érő; ami még nem elvetendő, ami ez alá ér, egészen a bokáig; ami a boka alá lenyúlik az már tilos.
Ibn Uthaymín azt mondta: a (Allah nem néz rá) résszel kapcsolatban: azaz a Könyörület és az irgalom tekintetével; a tartalmi lényege nem az általános ránézés; mivel a Magasztos és Fenséges Allah előtt semmi sem marad rejtve, semmi sem rejtőzhet el az Ő tekintete elől; ellenben a tartalmi lényeg itt: a Könyörület és az irgalom Tekintete és rápillantása.
Al-Bukhári Szahíh-ja (Hiteles Hagyománygyűteménye) (7/ 141) (5783).
Muslim Szahíh-ja (Hiteles Hagyománygyűteménye) (3/ 1651) (2085).
Több (9)
شرح رياض الصالحين.
لابن عثيمين (4/ 283).
فتح ذي الجلال والإكرام شرح بلوغ المرام.
لابن عثيمين (6/ 268).
توضيح الأحكام من بلوغ المرام.
للبسام (7/ 313).
بهجة الناظرين شرح رياض الصالحين.
لسليم الهلالي (2/ 87).
فتاوى اللجنة الدائمة - المجموعة الأولى- (17/ 97).