Encyclopedia of Prophetic Hadiths

"Ha nem félnék attól, hogy túlterhelem a hívőket - vagy a Népemet - megparancsoltam volna a sziwák (fogtisztító fagyökér) használatát minden ima alakalmakor."

Ránéztem a hitetlenek lábaira a fejünk felett, miközben mi a barlangban voltunk, és azt mondtam: Ó, Allah Küldötte, ha valamelyikük a lábai elé nézne, minket megláthatna a lába alatt. Ő mondta: "Ó, Abu Bakr! Mit gondolsz azon két emberről, akikkel harmadikként Allah van?"

Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), halálakor nem hagyott hátra sem egy dirham-ot, sem pedig egy dínár-t, sem rabszolgát, sem szolgálólányt, semmi mást; kivéve a fehér öszvérét, a fegyvereit és a földjét, amelyeket adományra jelölt ki.

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) Társai közül némelyek megkérdezték a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) feleségeit, hogy mit csinál a magánéletében, rejtve a nyilvánosságtól. Valaki közülük mondta: Nem fogok nőt feleségül venni. Mások mondták: Nem eszem húst. Valaki más: Nem fogok ágyon aludni. Ő Allahot magasztalta és dicsőítette és mondta: "Mi van ezekkel az emberekkel, akik ilyeneket mondanak? Holott én elvégzem az imát és alszom, böjtölök és megtöröm a böjtöt, és nőket veszek feleségül. Aki el akar fordulni az én Szunnámtól, az nem tartozik hozzám."

Kinyilatkoztatás küldetett le Allah Küldöttére (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), amikor ő negyven éves volt. Mekkában maradt (még) tizenhárom évig, majd parancsot kapott a Kivonulásra (al-Ḥiǧra), így kivonult Medinába és ott tartózkodott tíz évig; majd elhunyt (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget).

Soha nem láttam szebb, hosszan leomló hajú embert vörös ruházatban, mint Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget); haja leért a két válláig, a két válla pedig széles volt, nem volt sem magas, sem alacsony.

Az első, amivel az Isteni Sugallat kezdődött a Prófétánál (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget), az "az Igaz látomás” volt az álmában. Bármit álmodott a Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) az bekövetkezett olyan világosan, mint a hajnalhasadás. Allah aztán megszerettette vele az egyedüllétet. Gyakran elment Hirá’ hegyére, ott imádati cselekedeteket végzett, számos éjszakán át. Majd visszatért Khadidzsa-hoz, hogy felszerelje magát a szükséges dolgokkal, hogy aztán hasonló módon cselekedjen. Így ment ez egészen addig, míg lebocsáttatott rá a sugallat és meglepte őt az Igazság. Ő ekkor Hirá’ barlangjában volt. Odajött hozzá az Angyal és azt mondta: „Olvass” (iqra’). Allah küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) válasza erre: Nem tudok olvasni. Mondta: Erre megragadta őt, erősen megszorította, fojtogatta, míg majdnem kiszorította a lelkét. Ezek után eleresztette, és újra felszólította: Olvass! Nem tudok olvasni - válaszolta a Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget). Másodjára is megszorongatta úgy, hogy elakadt a lélegzete, majd elengedte és újból felszólította: Olvass! Nem tudok olvasni! - válaszolta a Próféta. Harmadjára is összeszorította úgy, hogy a lélegzete is elállt. Majd elengedte és így szólt: {Olvass az Urad nevében, Aki megteremtett (minden létezőt). Teremtette az embert egy vérrögből. Olvass! A te Urad a Legkegyesebb.} [A Vérrög:1-3; Q 96:1-3] A kapott sugallattól szíve hevesen vert, és remegve tért vissza Khadídzsa bint Khuwaylid-hoz (Allah legyen elégedett vele), és azt mondta Khadídzsa-nak: "Takarjatok be! Takarjatok be!" Betakarták, míg el nem múlt róla a remegés. "Mi van velem, ó Khadídzsa?” - kérdezte. Majd elmesélte a vele történt eseményeket. - Nagyon féltem- tette hozzá. Khadídzsa mondta: De nem! Örvendj! Allahra esküszöm! Nem fog téged Allah soha lealacsonyítani. Hiszen te mindig ápoltad a rokonokkal való kapcsolatot, és segítesz a gyengének, és adományozol a rászorultnak, és jól bánsz a vendégeiddel, és segítesz az igazság nehéz pillanataiban. Ezután Khadídzsa elment vele Waraqa bin Naufal bin Aszad bin 'Abdi-l-'Uzzá-hoz, Khadídzsa nagybátyjának a fiához. Ez a férfi még az Iszlám előtti korban keresztény lett és héberül írt részeket az Evangéliumból, amelyeket Allah úgy akart. Nagyon ismert, tudós férfiú, aki vak volt. Khadídzsa mondta neki: Ó, unokatestvérem! Hallgasd meg, mit mond testvéred fia! Mit láttál, ó testvérem fia? - kérdezte Waraqa. ِAllah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) elmesélte neki is. Ezek után Waraqa így szólt: Eljött hozzád is a Námúsz (szó szerint törvényt jelent), amely eljött előtted Mózeshez is. Ó, bárcsak fiatalabb lehetnék! Ó, bárcsak élnék még akkor is, amikor a néped majd elűz téged! Akkor ِAllah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) kérdezte: Ki fognak engem űzni (innen)? Waraqa azt válaszolta: „Igen! Az olyan férfi, mint te és, aki hasonló üzenettel érkezett, mint te, azzal mindig ellenségesen viselkednek. Ha megérném azt a napot, bizony segítenélek téged." Ezután nem soká meghalt Waraqa bin Naufal. A kinyilatkoztatás sora is megakadt egy időre.

"Miközben mentem, hangot hallottam az égből, felemeltem a tekintetemet, és íme ott volt az Angyal, aki Hírá hegyén, a barlangban jött el hozzám; egy széken ült az ég és a föld között. Megijedtem tőle. Haza mentem és mondtam: Takarjatok be! A Magasztos Allah pedig kinyilatkoztatta: (Ó, te Betakarózó! 1 Kelj fel és ints! 2) [A Betakarózó: 1-2; Q 74:1-2], egészen a Magasztos Szavaiig: (És a tisztátalanságot kerüld el!) [A Betakarózó:5; Q 74:5]. Ezt követően az Isteni Sugallat újból érkezett és folyamatossá vált."