Encyclopedia of Prophetic Hadiths

Bizony, némely emberek a társítók közül gyilkoltak és gyakran tették ezt, törvénytelen nemi életet éltek és gyakran tették ezt; majd eljöttek Muḥammad-hoz (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) és mondták: Valóban, az, amit te mondasz, amire te hívsz fel az szép. De, meg tudnád-e mondani nekünk, hogy létezik-e megbocsátó megváltás azért, amit korábban tettünk? Ekkor kinyilatkoztatott: {És azok, akik nem fohászkodnak Allah helyett más istenhez, és nem ölnek meg egyetlen lelket sem, amit Allah tilosnak nyilvánított, csak jogosan és nem paráználkodnak.} [al-Furqān:68; Q 25:68] és kinyilatkoztatott: {Mondd: "Ó, szolgáim! Akik bűnösök vagytok magatokkal szemben. Ne legyetek reményvesztettek Allah könyörületével szemben!"} [az-Zumar, A Csapatok: 53; Q 39:53]

"Addig nem következik be az Óra, amíg a Nap nyugaton nem kel, és midőn ott kel majd fel és meglátják az emberek - mind hinni fognak. Ez azon időben lesz, amikor [nem használ egyetlen léleknek sem a hite, ha előtte nem hitt, vagy a hitében nem szerzett valami jót.] [al-Anʿām: 158]. Az Óra bizonnyal be fog következni, oly váratlanul, hogy midőn két férfi készül a ruházatukat kiteríteni maguk között, nem lesznek képesek üzletüket befejezni, sem arra, hogy összehajtsák. Az Óra bizony be fog következni, midőn egy férfi a tejet viszi a fejős tevéjétől, de még inni sem lesz ideje. Az Óra, bizony, be fog következni, midőn egy ember az (itató) medencét készíti elő, de nem fog tudni itatni abból. Az Óra, bizony, be fog következni, midőn egyikőtök egy falat ételt akar a szájába tenni, de nem lesz ideje enni."

"Ó, Aba-l-Munḏir! Tudod-e melyik a leghatalmasabb Vers Allah Könyvében?" Mondta: Mondtam: Allah és az Ő Küldötte jobban tudják. Mondta: "Ó, Aba-l-Munḏir! Tudod-e melyik vers a leghatalmasabb Allah Könyvében?" Mondta: Mondtam: {Allah! Nincs más isten csak Ő! Az Élő, az Önmagában Létező Örök.} [al-Baqara:255, Q 2:255]. Ekkor ő megveregette a mellkasomat és mondta: "Örvendezz ennek a tudásnak, ó, Aba-l-Munḏir!"

"A halál előhozatik egy fekete-fehér kos alakjában, egy szólító szólítani fog: Ó, Paradicsom népe! Ők ekkor nyakaikat nyújtogatva figyelnek. Majd folytatja: Ismeritek ezt? Ők felelik: Igen. Ez a halál. (Akkorra) már mindegyikük látott (ilyet). Majd szól: Ó, Tűz népe! Azok nyakaikat nyújtogatva figyelnek. És mondja: Ti ismeritek ezt? És mondják: Igen! Ez a halál. Mindenki közülük látott már (ilyet). Majd az (a kos) feláldoztatik, és (a szólító) mondja: Ó, Paradicsom népe! Öröklét és nincs (több) halál. És Ó, Tűz népe! Öröklét és nincs több halál. Majd ezt recitálta: {Intsd őket a gyötrelem Napjára! Hiszen már eldöntetett a dolog. Ők nem törődnek (semmivel) [Maryam:39] És amazok, a földi lét emberei nemtörődömök {ők nem hisznek} [Maryam:39]"

Ha a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), esténként készült lefeküdni az ágyában, két tenyerét összefogta, beléjük lehelt, majd recitálta: {Mondd: Ő, Allah az Egyedüli, az Egyetlen!} és {Mondd: A Hajnal Uránál keresek menedéket} és {Mondd: Az emberek Urához menekülök} Majd (két tenyerével) végigsimította testének minden lehetséges részét, kezdve a fejével, majd az arcát, majd folytatta tovább a testén; ezt háromszor ismételte meg.

Miután kinyilatkoztatott Allah Küldöttének (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget!) a Magasztos Allah Szava: (Allah-é mindaz, ami az egekben és a földön van. Akár kitárjátok azt, ami a lelketekben van, akár elrejtitek Allah számonkérésben részesít majdan érte benneteket. Megbocsát annak, akinek Ő akar, és megbünteti azt, akit Ő akar. Allah mindenre képes. 2:284); ez súlyos teherként nehezedett a Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) Társaira. Ezután eljöttek Allah Küldöttéhez, letérdeltek és azt mondták: Ó, Allah Küldötte! Már olyan cselekedetekkel bízattunk meg, amelyekre képesek is vagyunk. Ilyenek: az ima, a böjt, a dzsihád, és az adakozás. Ám most kinyilatkoztatott Neked ez a Vers és mi nem vagyunk képesek arra. Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget!) erre azt mondta: "Talán ugyanazon szavakat akarjátok ti is mondani, mint a két Könyv népe mondott: Halljuk és nem engedelmeskedünk? Ehelyett inkább mondjátok: Halljuk és engedelmeskedünk! A Te bocsánatodat kérjük, ó, Urunk. Hozzád lesz a visszatérés." Miután az emberek elmondták ezeket és a nyelvük is hozzászokott ezen szavakhoz, a Magasztos Allah kinyilatkoztatta: (A Küldött (Muhammad- Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) hisz abban, ami kinyilatkoztatott neki az ő Urától, és vele együtt a hívők is mind hisznek Allah-ban, az Ő Angyalaiban, Könyveiben, Küldötteiben. Mi nem teszünk különbséget az Ő küldöttei között. És azt mondják: „Hallunk és engedelmeskedünk. A Te bocsánatodat kérjük Urunk! Minden Hozzád tér majd meg.” Q 2:285) Miután az emberek ezt is megtették, a Magasztos Allah ennek a Versnek az érvényességét könnyítésből eltörölte és a Magasztos Kinyilatkoztatta: (Allah egyetlen lélekre sem ró ki többet, mint, amennyire az képes. Mindenkinek az jár amiért megdolgozott, és az íratik fel ellene, amit megszerzett. „Urunk! Ne büntess minket ha elfelejtünk vagy hibázunk! Q 2:286) Mondta: "Igen!" (Urunk! Ne helyezz ránk olyan terhet, mint amilyet azokra helyeztél, akik előttünk éltek. 2:286) Mondta: "Igen!" (Urunk! Ne helyezz ránk olyan terhet, amit mi képtelenek vagyunk elviselni. 2:286) Mondta: "Igen!" (Légy elnéző velünk és bocsáss meg nekünk, irgalmazz nekünk! Te vagy a mi Támogatónk! Segíts bennünket a hitetlenek népével szemben!” 2:286) Mondta: "Igen!"

Italt felszolgáló voltam Abu Talha családjánál; akkoriban a boruk datolyából készült. Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) parancsot adott egy felszólítónak, hogy mondja el: Bizony al-khamr (alkoholos ital) megtiltatott. Mondta: mondta nekem Abu Talha: Menj ki és öntsd ki az egészet! Kimentem és kiöntöttem mindet és az Madína utcáin folyt el. Mondták néhányan: Némely emberek megölettek és az még a gyomrukban volt. Allah kinyilatkoztatta: {Nem tekinthető bűnnek azokkal szemben, akik hisznek és jótetteket cselekszenek az, amit ettek, ittak (a múltban)} [Az Asztal: 93; Q 5: 93].

A Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) minden pillanatában megemlékezett Allahról.