A muszlim ruhája (ami a test alsó részét takarja) a lábszára közepéig ér, az nem baj és nem róható fel bűnként a számára az, ami e között és a bokája között van. Ami pedig a bokája alá ér, az a Tűzben van. Aki pedig öntelt, beképzelt módon húzza a ruháját a földön, arra Allah nem fog ránézni
Abu Sza'íd al-Khudrí (Allah legyen elégedett vele) mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta:
"A muszlim ruhája (ami a test alsó részét takarja) a lábszára közepéig ér, az nem baj és nem róható fel bűnként a számára az, ami e között és a bokája között van. Ami pedig a bokája alá ér, az a Tűzben van. Aki pedig öntelt, beképzelt módon húzza a ruháját a földön, arra Allah nem fog ránézni."
«إزْرَةُ المُسْلمِ إلى نصفِ السَّاق، وَلَا حَرَجَ -أو لا جُنَاحَ- فيما بينَهُ وبينَ الكعبينِ، وما كان أسفلَ منَ الكعبين فهو في النار، مَن جرَّ إزارَهُ بطرًا لم يَنْظُرِ اللهُ إليه».
Itt a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) elmagyarázza, hogy a muszlim ember ruhájának, a férfiak alsó testét eltakaró ruhadarabnak, három helyzete lehetséges: Az első: az ajánlott. Az amikor a ruha a lábszár közepéig ér. A második: a megengedett kifogásolás nélkül. Amikor a ruha leér a bokacsont közeléig, ami a két kiemelkedő csont a lábfej és a lábszár ízületénél. A harmadik: a tiltott. Amikor lejjebb ér a ruha, mint a két boka. Ebben az esetben félő, hogy azt a Tűz fogja elérni és ha mindez gőgből, hivalkodásból fakad, arra Allah nem fog ránézni a Feltámadás Napján.
Ez a leírás és ez a fenyegetés kizárólag a férfiaknak szól, a nőkre nem vonatkozik, hiszen ők arra kaptak parancsot, hogy az egész testüket fedjék el és takarják be.
Minden, ami a férfiak testének alsó felét eltakarja izár-nak nevezendő, mint a nadrágok, a ruha és más effélék. És ezek mind a hagyományban említett vallásjogi megítélések hatályai és szabályozásai alá esnek.
Abú Dáwúd Szunan-ja (6/ 191) (4093).
Ibn Mádzsa Szunan-ja (4/ 583) (3573).
Ahmed Musznad-ja (17/ 52) (11010).
(1/ 16).
Több (7)
نزهة المتقين شرح رياض الصالحين.
لمجموعة من الباحثين (1/ 637).
بهجة الناظرين شرح رياض الصالحين.
لسليم الهلالي (2/ 95).
كنوز رياض الصالحين.
لمجموعة من الباحثين (10/ 582).
المعجم الوسيط.
Cited in books
2 BooksTöbb (2)
- قاموس الكبائرموسوعة الكبائر - المجموعة الخامسة«إِزْرَةُ الْمُسْلِمِ إِلَى نِصْفِ السَّاقِ وَلَا حَرَجَ فِيمَا بَيْنَهُ وَبَيْنَ الْكَعْبَيْنِ، وَمَا كَانَ أَسْفَلَ مِنَ الْكَعْبَيْنِ فَهُوَ فِي النَّارِ، مَنْ جَرَّ إِزَارَهُ بَطَرًا (أَيْ: تَكَبُّرًا) لَمْ يَنْظُرِ اللَّهُ إِلَيْهِ»
- مجموعة زاد السيرة النبوية (2)1«إزرة المسلم إلى نصف الساق، ولا حرج -أو لا جناح- فيما بينه وبين الكعبين، وما كان أسفل من الكعبين فهو في النار».