Skip to content

közületek a legjobbak azok, akiknek legjobb a modora és jelleme”

ʿAbdullāh bin ʿAmr-tól (Allah legyen elégedett mindkettőjükkel), aki azt mondta:

A Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) soha nem használt sem rossz, sem pedig obszcén beszédet (sem fāḥiš, sem pedig mutafaḥḥiš beszéd). Azt szokta mondani, hogy „közületek a legjobbak azok, akiknek legjobb a modora és jelleme”.

لَمْ يَكُنِ النَّبِيُّ صَلَّى اللهُ عَلَيْهِ وَسَلَّمَ فَاحِشًا وَلَا مُتَفَحِّشًا، وَكَانَ يَقُولُ: «إِنَّ مِنْ خِيَارِكُمْ أَحْسَنَكُمْ أَخْلَاقًا».

Muttafaqun alayhi (Mindkét sejk, al-Bukhári és Muszlim megegyezett a hitelességében)
Szahíh (hiteles)
Magyarázat

Nem tartozott a Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) erkölcséhez a csúnya beszéd vagy immorális cselekedet, és nem is állt szándékában ilyet tenni, mert Ő (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) nagyszerű, hatalmas, kiváló erkölcsi jellemzők tulajdonosa volt. A Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) azt mondta: A legjobb közületek Allah szemében az, akinek nagyszerű az erkölcse, ami megnyilvánul az általánosan elfogadott jóra történő erőfeszítésben (badhl al-maʿrūf), a vidám, mosolygós tekintetben, az (emberek) károkozásától való tartózkodásban, és az emberekkel való találkozás alatti szép viselkedésben.

Szavak jelentései

...:

A hadísz tanulságai közül

A hívő kötelessége, hogy távol tartsa magát a csúnya és az obszcén beszédtől és a rossz cselekedetektől.

Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) erkölcsének tökéletessége: csakis jó és nemes cselekedet valamint szép és jó beszéd származik tőle.

A jó és kiemelkedő erkölcs egy verseny terepe, így aki megelőzi a többieket, az a legjobb hívők közé tartozott, és a legtökéletesebb a hitben.

Források

Al-Bukhári Szahíh-ja (Hiteles Hagyománygyűteménye) (4/ 189) (3559).

Muslim Szahíh-ja (Hiteles Hagyománygyűteménye) (4/ 1810) (2321).

Több (4)

بهجة الناظرين شرح رياض الصالحين.

لسليم الهلالي (1/ 672).

تطريز رياض الصالحين.

لفيصل آل مبارك (ص410).