Igyekezzetek a temetési menettel, hiszen ha ő (az elhunyt) kegyes és istenfélő volt, akkor ti őt sietve a jó felé viszitek. Ha nem az volt, akkor egy rosszat dobtok le a nyakatokról
Abu Hurayra-tól (Allah legyen elégedett vele), aki továbbította a Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), aki azt mondta:
"Igyekezzetek a temetési menettel, hiszen ha ő (az elhunyt) kegyes és istenfélő volt, akkor ti őt sietve a jó felé viszitek. Ha nem az volt, akkor egy rosszat dobtok le a nyakatokról."
«أَسْرِعُوا بِالْجِنَازَةِ، فَإِنْ تَكُ صَالِحَةً فَخَيْرٌ تُقَدِّمُونَهَا، وَإِنْ يَكُ سِوَى ذَلِكَ، فَشَرٌّ تَضَعُونَهُ عَنْ رِقَابِكُمْ».
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) megparancsolta, hogy: gyorsan elő kell készíteni a temetést, a halottért mondott imát és a temetést magát. Ha a temetés egy jó emberé, akkor a jobb felé viszitek - a sír gyönyörei felé. Ha ettől eltérő az elhunyt, akkor egy rossz terhét veszitek le a nyakatokról és a vállaitokról.
Ibn Hadzsar mondta: ajánlott a gyorsabban történő elvégzés, ám olyan módon, hogy ne essenek túlzott kapkodásba, ami az elhunyt testét károsítaná, vagy nehézséget jelentene a hordozók vagy a kísérők számára.
A gyorsabban történő elvégzés feltétele, hogy ne hirtelen haláleset legyen; nehogy ájulás legyen csupán (azt gondolva halálnak). Addig nem szabad eltemetni, amíg teljes bizonyossággal meg nem győződnek a halál beálltáról; vagy egy rövidebb ideig késleltethető is valamilyen oknál fogva; az imádkozók és a nagyszámú rokonság megjelenése miatt, ám csak akkor ha nem kell károsodástól és megromlástól tartani.
Buzdítás a sietve elvégzett temetési szertartásra - az elhunyt hasznára és érdekében, ha boldoguló volt; és a gyászoló kísérők érdekében ha kárhozandó volt.
An-Nawawi mondta: ebből az vonható le, hogy el lehet kerülni a léha, nemtörődöm és nem kegyes emberek társaságát.
Al-Bukhári Szahíh-ja (Hiteles Hagyománygyűteménye) (2/ 86) (1315).
Muslim Szahíh-ja (Hiteles Hagyománygyűteménye) (2/ 651) (944).
Több (4)
تيسير العلام شرح عمدة الأحكام.
لعبد الله البسام (ص284).
تنبيه الأفهام شرح عمدة الأحكام.
لابن عثيمين (2/ 367).