Bizony, a sátán elvesztett minden reményt arra, hogy az imádkozók őt imádják az Arabok szigetén (az Arab-félszigeten), ám (reménnyel tölti el, hogy) ellentétet és nézeteltérést tud szítani közöttük
Dzsábir-tól (Allah legyen elégedett vele), aki mondta: Hallottam a Prófétát (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), amint mondja:
"Bizony, a sátán elvesztett minden reményt arra, hogy az imádkozók őt imádják az Arabok szigetén (az Arab-félszigeten), ám (reménnyel tölti el, hogy) ellentétet és nézeteltérést tud szítani közöttük."
«إِنَّ الشَّيْطَانَ قَدْ أَيِسَ أَنْ يَعْبُدَهُ الْمُصَلُّونَ فِي جَزِيرَةِ الْعَرَبِ، وَلَكِنْ فِي التَّحْرِيشِ بَيْنَهُمْ».
A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) tudatja, hogy a gonosz (Iblísz) elvesztette a reményét arra, hogy a hívők, az imádkozók visszatérjenek az ő szolgálatára és a bálványok előtti leboruláshoz az Arabok szigetén. Ám, reménykedik és buzgalma, erőfeszítése, igyekezete és tettei továbbra is azon tevékenykednek, hogy széthúzást és nézeteltérést szítson közöttük, vitákkal, ellenségeskedéssel és háborúkkal és megpróbáltatásokkal és ezekkel hasonlókkal.
A sátán imádása az maga a bálványimádás, hiszen az azt parancsolja meg, arra szólít fel, a Magasztos Szavai alapján, Ábrahámról szólva: ("Ó, apám! Ne szolgáld a sátánt...") [Mária: 44; Q 19:44]
A sátán azon igyekszik, hogy viszályokat, gyűlöletet, háborúkat és megosztottságot szítson a muszlimok között.
Az Iszlámban az imának fontos előnyei és hasznai vannak: fenntartja a szeretetet a muszlimok között és erősíti a közöttük lévő testvéri kapcsolatokat.
Az ima a Vallás legfontosabb szertartása, a Két Tanúságtételt követően; ezért hívják a muszlimokat al-muszallín-nak (imádkozók) is.
Az Arab-félsziget számos sajátos jellemzője van, amelyekkel a többi ország nem rendelkezik.
Ha azt mondják: az Arab-félsziget egyes részein a bálványimádás előfordult, a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) pedig azt mondta: (Bizony, a sátán elvesztette a reményét arra, hogy a hívők, az imádkozók visszatérjenek az ő szolgálatára...), arra a válasz: ez egy tudósítás arról a kétségbeesésről, ami a sátán lelkében vert fészket, midőn látta a hódításokat és a győzelmeket és azt, hogy az emberek csapatostól lépnek be Allah Vallásába. A hagyomány a sátán gondolatáról és elvárásáról ad hírt, majd a valóság ennek ellentéte lett, egy olyan bölcsesség alapján, amit a Magasztos és Fenséges Allah akart.
Muslim Szahíh-ja (Hiteles Hagyománygyűteménye) (4/ 2166) (2812).
Több (12)
بهجة الناظرين شرح رياض الصالحين.
لسليم الهلالي (3/ 110).
نزهة المتقين شرح رياض الصالحين.
لمجموعة من الباحثين (2/ 1095).
كنوز رياض الصالحين.
لمجموعة من الباحثين (19/ 41).
شرح رياض الصالحين.
لابن عثيمين (6/ 284).
فيض القدير.
للمناوي (2/ 356).
شرح النووي على صحيح مسلم.
لزكريا النووي (17/ 156).
Cited in books
2 BooksTöbb (2)
- رياض الصالحينرياض الصالحين مع فوائد وهدايات - 7«إنَّ الشَّيْطَانَ قَدْ أَيِسَ أَنْ يَعْبُدَهُ المُصَلُّونَ في جَزِيرَةِ العَرَبِ، ولَكِنْ في التَّحْرِيشِ بَيْنَهم».
- نبراس طالب (1)1«إِنَّ الشَّيْطَانَ قَدْ أَيِسَ أَنْ يَعْبُدَهُ الْمُصَلُّونَ فِي جَزِيرَةِ الْعَرَبِ، وَلَكِنْ فِي التَّحْرِيشِ بَيْنَهُمْ»