Encyclopedia of Prophetic Hadiths

"Az idők végén, jönni fog egy nép kik fiatalok, éretlenek. A legszebb szavakkal fognak beszélni; mégis úgy távoznak az iszlámból, ahogyan a nyílvessző áthatol a célponton.Hitük nem halad túl a torkukon. Ahol találkoztok velük, öljétek meg őket, mert az, aki megöli őket, jutalmat kap érte a Feltámadás Napján."

Én egy olyan férfi voltam, akinek sok magömlés előtti váladéka volt, szégyelltem megkérdezni a Prófétát (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) lánya helyzete miatt. Ezért utasítottam al-Miqdād bin al-Aswad-ot, hogy kérdezze meg. És ő így válaszolt: "mossa meg a hímvesszőjét és végezzen wuḍū'-t". Al-Bukhārī-nál: "végezzen wuḍū'-t és mossa meg a hímvesszőjét."

Fatima (Allah legyen elégedett vele) elment a Prófétához (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) hogy elpanaszolja neki azt, ami a kezével történt az őrléshez használt kő miatt; hiszen előzőleg tudomására jutott, hogy egy szolga került hozzá. De nem látta őt. Majd ezt az ügyet megemlítette Aisha-nak is. Mikor a Próféta jött, Aisha elmondta neki. Ali mondta: Eljött hozzánk a Próféta, amikor az ágyunkba készültünk menni és amikor éppen felkelni készültünk azt mondta: "Maradjatok a helyeteken!" Majd oda jött és leült köztem és közte, én éreztem lábainak hidegét a hasamon. Majd így szólt: " Mutassak-e nektek valami sokkal jobbat, mint az, amit kértetek? Ha ágyaitokba készültök lefeküdni: Magasztaljátok Allah-ot (szubhan-Allah) harmincháromszor, adjatok hálát Neki (alhamdulillah) harmincháromszor és mondjátok "Allah a legnagyobb" (Allahu akbar) harmincnégyszer! Ez kiválóbb a számotokra, mint egy szolgáló."

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) egy katonai különyítményt indított útjára, és vezetőjükké egy, az Anszár közül való férfit nevezett ki. Megparancsolta az embereknek, hogy engedelmeskedjenek neki. A parancsnok haragra gerjedt, és azt mondta: Vajon nem parancsolta meg nektek a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), hogy engedelmeskedjetek nekem? Ők azt válaszolták: De, igen! Erre azt mondta: Gyűjtsetek nekem tűzifát. Ők gyűjtöttek is. Majd azt mondta: Gyújtsatok tüzet! Meggyújtották azt. Ezután azt mondta: Lépjetek be abba! Már majdnem meg is tették. Egyikük átölelte a másikat és azt mondogatták: A Prófétához (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) menekültünk a tűz elől. Mindaddig így tettek amíg a tűz ki nem aludt. Ezután a parancsnok haragja is lecsendesedett. Ennek híre eljutott a Prófétához (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) és azt mondta: "Ha beléptek volna a tűzbe, a Feltámadás Napjáig nem léptetek volna ki abból; az engedelmesség csak a helyes és jó dolgokban megengedett."

"Mondd: Ó, Allah! Vezess engem és irányíts arra, ami helyes és tarts meg azon! Mikor az igaz vezetés említtetik az a Te vezetésed az Egyenes Útra és a segítség nyújtása, amely olyan egyenes, mint a nyíl."