Encyclopedia of Prophetic Hadiths

Umm Salama megemlített Allah Küldöttének (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) egy templomot, amelyet al-Ḥabaša (a mai Etiópia) földjén látott, amelyet Māriya-nak neveztek; elmondta továbbá azt milyen képeket látott abban. Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: "Azok az emberek, midőn meghal közülük egy kegyes istenfélő szolga, vagy egy kegyes férfi, a sírjára imahelyet építenek és elkészítik azokban az említett képeket. Ők a legrosszabb teremtmények Allah-nál."

"Bizony, a Magasztos Allah Jó, és csakis a jót fogadja el. Allah bizony arra utasította a hívőket, amire a Küldötteket is utasította. Azt mondja: {Ó, ti Küldöttek! Egyetek a jó dolgokból, és jót cselekedjetek! Bizony Én tudok arról, hogy ti mit tesztek.} [A Hívők: 51; Q 23:51]. Továbbá mondja: "Ó, ti, akik hisztek! Egyetek azon jó dolgokból, amivel gondoskodtunk rólatok!" [A Tehén: 172; Q 2:172]. Ezután megemlítette (Allah Küldötte) azt a férfit, aki hosszú utazáson vesz részt, kócos és poros a haja, felnyújtja mindkét kezét az ég felé: "Ó, Uram! Ó, Uram!", miközben étele tiltott, itala tiltott, ruházata tiltott, és tiltott dolgokkal táplálkozott, vajon hogyan lenne meghallgatva a fohásza?"

"Allah megragadja a földet és feltekeri az egeket a Jobbjával. Majd azt mondja: Én vagyok a Király! Hol vannak a föld királyai?"

Hallottam, hogy a Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) öt (éjszakával) halála előtt ezt mondta: "Felmentve állok Allah előtt, hogy bárkit közületek bizalmas barátnak vegyek, mert a Magasztos Allah engem ugyanúgy bensőséges (bizalmas, közeli) barátnak vett, mint ahogyan Ábrahámot. Ha bensőséges barátnak választottam volna valakit a Közösségemből (min ummatī), akkor Abū Bakr-ot vettem volna annak. Vigyázzatok! Azok (a népek), akik előttetek voltak, prófétáik és erényes emberek sírjait tették maguknak imahelyül. Vigyázzatok! Ne tegyétek a sírokat imahellyé. Én bizony megtiltom számotokra, hogy ezt tegyétek."

"Ó, emberek! Bizony, a Magasztos Allah jó, és csakis a jót fogadja el. Allah bizony arra utasította a hívőket, amire (korábban) a Küldötteket is utasította. Azt mondja (Allah): {Ó, ti Küldöttek! Egyetek a jó dolgokból, és jót cselekedjetek! Bizony Én tudok arról, hogy ti mit tesztek.} [A Hívők: 51; Q 23:51]. Továbbá mondja: "Ó, ti, akik hisztek! Egyetek azon jó dolgokból (törvényileg engedélyezettek), amivel gondoskodtunk rólatok!" [A Tehén: 172; Q 2:172] Ezután megemlítette (Allah Küldötte) azt a férfit, aki hosszú utazáson vesz részt, kócos és poros a haja, felnyújtja mindkét kezét az ég felé (így fohászodván): "Ó, Uram! Ó, Uram!" – miközben étele tiltott dolog, itala tiltott dolog, ruházata tiltott dolog, és (folyamatosan) tiltott dolgokkal lett táplálva – vajon hogyan nyerne meghallgatást (miként teljesítené Allah a kérését)?"

"Ha Allah megszeret egy hívő szolgát, hívja Gábrielt és mondja: Én, bizony, szeretem ezt az embert, szeresd hát te is. Mondta: Gábriel is megszereti majd közhírré teszi az égben, szólva: Bizony, Allah szereti ezt és ezt! Szeressétek hát ti is! Így az Ég Népe is megszereti. Mondta: majd elfogadás adatik meg neki a földön. És ha Allah megharagszik egy szolgára, hívja Gábrielt és mondja: Én, bizony, haragszom erre és erre. Légy hát te is haragos vele szemben! Mondta: Gábriel is megharagszik rá, majd közhírré teszi az Ég Népe között: és mondja: Bizony, Allah haragszik erre és erre. Haragudjatok hát ti is rá! Mondta: Ők is haragvással fordulnak felé. Haragvás és elutasítás helyeztetik rá a földön."

"Allah haladékot ad az elnyomónak, de amikor elragadja őt, soha nem engedi el." Majd azt recitálta (a Koránból): „Ilyen az Urad elragadása, amikor városokat (lakosságokat) ragad meg bűneik közepette. Bizony fájdalmas és súlyos az Ő elragadása. (Hūd:102; Q 11:102)

A Prófétától (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), aki mondta: a Magasztos Allah mondja: Ádám fia (az ember) hazugságot állít Rólam, holott nem tehetné azt meg. Megsért Engem, ám nem tehetné azt meg. A hazugság állítása Rólam nem más, mint: Ő nem fog engem feltámasztani, ahogyan a kezdetben (az első alkalommal) tette (amikor megteremtett). Holott az első teremtés nem könnyebb a Számomra, mint újbóli megteremtése (feltámasztása). Az ő sértése Velem szemben, azon szava: Allah gyermeket vett Maga mellé (gyermeket nemzett). Holott Én vagyok az Egyedüli (al-Aḥadu), aṣ-Ṣamadu (az Önmaga által Létező, Akihez mindenki fordul). Nem nemzettem és nem nemzettettem és senki sincs Hozzám fogható és hasonló."