Encyclopedia of Prophetic Hadiths

"Addig az Óra nem fog bekövetkezni, amíg (muszlimok) nem harcoltatok a zsidókkal; addig, amíg a kő, amely mögé egy zsidó elrejtőzött nem mondja: Ó, muszlim! Ez itt egy zsidó mögöttem - pusztítsd el!"

Azt mondta nekem ʿAlī bin Abī Ṭālib: „Ugyanarra a küldetésre küldelek téged, mint Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) engem: Ne menj el egyetlen bálvány (kép, illusztráció, szobor stb.) mellett se úgy, hogy azt el ne törölnéd, vagy egy magas(ított) sír mellett anélkül, hogy ne egyenlítenéd ki a föld színével!"

"Öt olyan dolgot kaptam, amit előttem még senki más nem kapott meg: Segítségül kaptam az ellenség félemlítését, egy hónap távolságnyival az érkezésem elött. Az egész föld tisztává és imahelyé tétetett a számomra, így bárkit, akit az én Népemből eléri az ima ideje - az helyen imádkozzon. A hadizsákmány törvényessé tétetett a számomra, ami még, előttem, senkinek sem engedtetett meg. Megkaptam a Közbenjárás lehetőségét. Előttem minden próféta csak a sáját népéhez lett külde, én pedig az egész emberiséghez."

"Ne tegyetek esküt az al-tawághi-ra, sem pedig apáitokra!"

A Prófétánál (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) voltunk, ő felnézett a holdra azon az éjszakán - azaz a telehold éjjelén - és mondta: "Ti úgy fogjátok látni a ti Uratokat, ahogyan ezt a holdat látjátok; és nem fog nektek nehézséget okozni Őt megpillantani; ha pedig képesek vagytok, hogy ne mulasszátok el az imát a napfelkelte előtt (al-faǧru) és annak lenyugvása előtt (al-ʿaṣru) - akkor végezzétek el!" Majd ezt recitálta: {És az Urad iránti hálát zengjed a napfelkelte előtt és lenyugvása előtt!} [Q 50:39]

"Bármely arany vagy ezüst tulajdonos, aki nem teljesíti az utánuk járó kötelezettségét (zakat-ot), a Feltámadás Napján, ezek lemezekre lesznek hevítve a számára a Tűzből, és azokon fog égni a Pokol Tüzén; tüzes vasalóként égeti és simítja az oldalát, homlokát és a hátát. Ahányszor csak lehűl ismét felhevíttetik, egy olyan napon, amelynek mértéke ötvenezer év. Történik ez addig, amíg ítélet nem születik a szolgák fölött és meg nem látja útját vagy a Paradicsomba vagy a Tűzbe."

Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget!) körül ültünk. Velünk volt Abu Bakr és 'Umar (Allah legyen elégedett Kettejükkel!) és még néhányan. Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget!) felállt közülünk és elment. Sokáig távol maradt. Féltünk, hogy elszakad tőlünk, megrettentünk és mindannyian felkeltünk. Én voltam az első, aki féltette. Kimentem, hogy megkeressem Allah Küldöttét (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget!). Végül elértem egy kertet, ami egy Baní-n-Naddzsár-beli Anszároké volt. Ott jöttem és mentem, ajtót keresve rajta, ám nem találtam. Ekkor egy kicsiny csatornát vettem észre, amely a fal belsejébe folyt be egy külső kútból. Ekkor összehúztam magam és bebújtam, íme ott volt Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget!). Ő mondta: "Abu Hurayra" , azt mondtam: Igen, ó, Allah Küldötte! Megkérdezte: "Mi van veled?" Én pedig mondtam: Ott voltál közöttünk, majd felkeltél és elmentél és hosszan távol maradtál tőlünk. Mi féltünk, hogy nem tudsz visszatérni és nagyon megrettentünk. Én voltam az első, aki megijedt. Eljöttem ehhez a kerthez és összehúztam magam, ahogyan a róka húzza össze magát. Mások is jönnek és keresnek Téged. Ő mondta: "Ó, Abu Hurayra!" Majd ideadta a két saruját és mondta: "Menj e két sarummal! És ha valakit is találsz e kert mögött, aki teljes bizonyossággal tanúsítja, hogy 'Nincs más jogosan imádható isten csak Allah!' azzal tudasd a Paradicsom örömhírét." Az első, akivel találkoztam az 'Umar volt, aki mondta: honnan ez a két saru? Ó, Abu Hurayra! Én mondtam neki: Ez a két saru Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) lábbelije, aki elküldött engem ezekkel, hogy akivel találkozom és tanúságot tesz arról, hogy nincs más jogosan imádható isten csak Allah, és ebben a szíve teljes bizonyossággal megnyugszik és elfogadja - azzal tudassam a Paradicsom örömhírét. Ekkor 'Umar a mellkasomra csapott, amitől a hátsómra estem. Majd mondta: Térj vissza, ó, Abu Hurayra! Én sírva visszamentem Allah Küldöttéhez (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget). 'Umar közelről követett engem és mögöttem volt. Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: "Mi van veled, ó, Abu Hurayra?" Mondtam: Találkoztam 'Umar-ral és elmondtam neki azt, amivel te engem megbízva elküldtél. Ő a mellkasomra csapott erős ütéssel én pedig a hátsómra estem. Ő mondta menjek vissza hozzád. Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: "Ó, 'Umar! Mi vitt téged arra, amit csináltál?" Ő mondta: Ó, Allah Küldötte! Kedvesebb vagy a számomra, mint az apám és az anyám! Vajon elküldted Abu Hurayra-t a két saruddal, hogy ha olyannal találkozik, aki tanúságot tesz arról, hogy nincs más jogosan imádható isten csak Allah, és ebben szíve teljes bizonyosság van, azzal közölje a Paradicsom örömhírét?! Mondta: "Igen!" ('Umar) Mondta: Nem kéne ezt tenni. Attól félek, hogy az emberek nagyon fognak ebben bízni és erre hagyatkozva elhagyák a cselekedeteket. Inkább engedd, hogy ők (további jó dolgokat) cselekedjenek! Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: Igen, engedjük őket!"

"Bizony Allah, ki fog választani egy embert a népemből, az összes többi teremtmény előtt, a Feltámadás Napján. Kilencvenkilenc tekercset fog kiteríteni a számára. Minden egyes tekercs akkora ameddig a szem ellát. Majd Allah mondja: Tagadod-e ezekből valamelyiket is? Követtek-e el jogtalanságot az Én írnokaim, akik ezeket feljegyezték? Az pedig válaszolja: Nem, ó, Uram! Allah pedig szólni fog: Van-e valami mentséged? A férfiazt mondja: Nincs, ó, Uram! Allah azt mondja: De igen! Te rendelkezel egy jó cselekedettel Nálunk. Így, ma, nincs jogtalanság veled szemben ezen a Napon. Előhozatik egy írás, amelyen ez áll: Tanúságot teszek arról, hogy nincs más jogosan imáditt isten, kivéve Allah; és tanúságot teszek arról, hogy Muhammad az Ő szolgája és Küldötte! Allah mondja: Hozd elő a mérlegedet! A férfi pedig így szól: Ó, Uram! Mit ér ez az írás, ezekkel a tekercsekkel szemben? Allah azt mondja: Bizony, nem fog jogtalanság történni veled. Azt mondta: A tekercsek a mérleg egyik serpenyőjébe helyeztetnek és az írás a másik serpenyőbe. A tekercsek könnyűnek bizonyulnak, az írás pedig súlyosnak. Semmi sem lehet súlyosabb, mint Allah Neve.