Encyclopedia of Prophetic Hadiths

"Ó, Allah! Nincs élet, csak a Túlvilág élete! Bocsáss meg az Anszároknak és a Muhádzsiroknak!"

"Bizony, a hívőnek a Paradicsomban lesz egyetlen gyöngyből készült sátra, annak (a gyöngynek) a belseje üreges, hossza hatvan mérföld. Abban a hívővel lesz a családja (a feleségei), ő meg fogja látogatni őket, ám egyikük sem fogja látni a másikat."

"Egyikőtök sem lesz (teljes mértékben) hívő addig, amíg nem vagyok kedvesebb neki az édesapjánál, a gyermekénél és az egész emberiségnél."

"Milyen csodálatos is a hívő helyzete; minden helyzete jó! Ez senki másnak nem jár, csak a hívőnek. Ha jólét köszönt rá, hálás lesz, ez meg jó neki. Ha nehéz idők járnak rá, állhatatos türelemmel viseli, és ez jó neki."

Fatima (Allah legyen elégedett vele) elment a Prófétához (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) hogy elpanaszolja neki azt, ami a kezével történt az őrléshez használt kő miatt; hiszen előzőleg tudomására jutott, hogy egy szolga került hozzá. De nem látta őt. Majd ezt az ügyet megemlítette Aisha-nak is. Mikor a Próféta jött, Aisha elmondta neki. Ali mondta: Eljött hozzánk a Próféta, amikor az ágyunkba készültünk menni és amikor éppen felkelni készültünk azt mondta: "Maradjatok a helyeteken!" Majd oda jött és leült köztem és közte, én éreztem lábainak hidegét a hasamon. Majd így szólt: " Mutassak-e nektek valami sokkal jobbat, mint az, amit kértetek? Ha ágyaitokba készültök lefeküdni: Magasztaljátok Allah-ot (szubhan-Allah) harmincháromszor, adjatok hálát Neki (alhamdulillah) harmincháromszor és mondjátok "Allah a legnagyobb" (Allahu akbar) harmincnégyszer! Ez kiválóbb a számotokra, mint egy szolgáló."

Miszerint a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) a csapásokban és nehéz helyzetekben ezt mondta: (Lá ilaha illa-Llahu-l-Azímu-l-Halím, lá ilaha illa-Llahu rabbu-l-'arsi-l-Azím, lá iláha illá-Lláhu rabbu-sz-szamáwáti wa rabbu-l-ard wa rabbu-l-'arsi-l-karím - Nincs más jogosan imádható isten csak a Hatalmas és a Kegyes Allah! Nincs más jogosan imádható isten csak Allah, a hatalmas Trón Ura! Nincs más jogosan imádható isten csak Allah! Az egek Ura és a föld Ura! És a Kegyes Trón Ura!)"

Kértem valamit Allah Küldöttétől (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget!) és Ő adott nekem. Majd újból kértem és Ő adott nekem. Majd mondta: "Ó, Hakím! Bizony ez a vagyon zöld és édes. Aki megszerzi azt a lélek nagylelkűségével, az általa áldásban részesül. Ám az, aki túlfűtöttségből szerzi azt meg, az nem részesül áldásban. Olyan ez, mint az, aki eszik, ám nem lakik jól. A felső kéz jobb, mint az alsó kéz." Hakím azt mondta: Ó, Allah Küldötte! Arra, Aki Téged az Igazsággal küldött el! Én, soha többé, Teutánad, senkitől, semmit nem fogok kérni míg ezen a világon leszek. Abu Bakr (Allah legyen elégedett vele!) többször hívatta Hakím-ot, hogy a részesedését megadja neki. Ám ő megtagadta annak elfogadását. Majd Umar (Allah legyen elégedett Vele!) hívatta őt, hogy a részét megadja neki, ám visszautasította annak elfogadását. Erre Umar azt mondta: Ó, muszlimok népe! Én tanúnak hívlak benneteket Hakímmal szemben, hogy én felajánlottam neki a részesedését, abból a zsákmányból, amit a Magasztos Allah juttatott nekünk. Ám ő visszautasítja annak elfogadását. Hakím, amíg él, nem kér és nem fogad el senkitől, semmit, a Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget!) után. Tette ezt így, amíg meg nem halt - Allah könyörüljön rajta.

"A halál előhozatik egy fekete-fehér kos alakjában, egy szólító szólítani fog: Ó, Paradicsom népe! Ők ekkor nyakaikat nyújtogatva figyelnek. Majd folytatja: Ismeritek ezt? Ők felelik: Igen. Ez a halál. (Akkorra) már mindegyikük látott (ilyet). Majd szól: Ó, Tűz népe! Azok nyakaikat nyújtogatva figyelnek. És mondja: Ti ismeritek ezt? És mondják: Igen! Ez a halál. Mindenki közülük látott már (ilyet). Majd az (a kos) feláldoztatik, és (a szólító) mondja: Ó, Paradicsom népe! Öröklét és nincs (több) halál. És Ó, Tűz népe! Öröklét és nincs több halál. Majd ezt recitálta: {Intsd őket a gyötrelem Napjára! Hiszen már eldöntetett a dolog. Ők nem törődnek (semmivel) [Maryam:39] És amazok, a földi lét emberei nemtörődömök {ők nem hisznek} [Maryam:39]"