Encyclopedia of Prophetic Hadiths

Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) recitálta a következő verset: {Ő az, Aki lebocsátotta neked a Könyvet (ezt a Kegyes Koránt). Ebben vannak olyan versek, amelyek muḥkam-ok (szilárdan rögzítettek, nyilvánvaló jelentéssel bírnak) ezekből áll az Ummu-l-Kitāb (szó szerint: A Könyv Anyja; lényegi, törvényi szabályozásait tartalmazó rész), más versek pedig úgynevezett mutašābihāt (első olvasásra nem egyértelmű, több jelentéssel bíró). Ám azok, akiknek szívében ferdeség lakozik ők azt követik belőle, ami több értelemmel bír - a fitna-t (széthúzást, megpróbáltatás, politeizmus) áhítozván - és annak (rejtett) értelmezését áhítozván. Ám annak értelmezését csak Allah ismeri. És azok, akik nagy jártasságra tettek szert a tudásban azt mondják: "Hiszünk benne, mindez a mi Urunktól való!" Ám csak az ésszel bírók okulnak az intésből.} [Āl ʿImrān: 7; Q 3:7]. Mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: "Ha azokat látod, akik azt követik, ami több értelemmel bír - azokat említette Allah, így óvakodj azoktól!"

"Az ismeretlen dolgok (al-ghayb) kulcsai öten vannak (amelyek tudása egyedül Allahnál van): {Bizony, Allahnál van az Óra (az Ítélet Napja) tudása, és Ő küldi le az esőt, és tudja, mi van az anyaméhben, és senki sem tudja, mit szerez (ér el) holnap, és senki sem tudja, mely földön fog meghalni. Allah Tudó és mindenről tudomással Rendelkező.}"

Bizony, némely emberek a társítók közül gyilkoltak és gyakran tették ezt, törvénytelen nemi életet éltek és gyakran tették ezt; majd eljöttek Muḥammad-hoz (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) és mondták: Valóban, az, amit te mondasz, amire te hívsz fel az szép. De, meg tudnád-e mondani nekünk, hogy létezik-e megbocsátó megváltás azért, amit korábban tettünk? Ekkor kinyilatkoztatott: {És azok, akik nem fohászkodnak Allah helyett más istenhez, és nem ölnek meg egyetlen lelket sem, amit Allah tilosnak nyilvánított, csak jogosan és nem paráználkodnak.} [al-Furqān:68; Q 25:68] és kinyilatkoztatott: {Mondd: "Ó, szolgáim! Akik bűnösök vagytok magatokkal szemben. Ne legyetek reményvesztettek Allah könyörületével szemben!"} [az-Zumar, A Csapatok: 53; Q 39:53]

"Addig nem következik be az Óra, amíg a Nap nyugaton nem kel, és midőn ott kel majd fel és meglátják az emberek - mind hinni fognak. Ez azon időben lesz, amikor [nem használ egyetlen léleknek sem a hite, ha előtte nem hitt, vagy a hitében nem szerzett valami jót.] [al-Anʿām: 158]. Az Óra bizonnyal be fog következni, oly váratlanul, hogy midőn két férfi készül a ruházatukat kiteríteni maguk között, nem lesznek képesek üzletüket befejezni, sem arra, hogy összehajtsák. Az Óra bizony be fog következni, midőn egy férfi a tejet viszi a fejős tevéjétől, de még inni sem lesz ideje. Az Óra, bizony, be fog következni, midőn egy ember az (itató) medencét készíti elő, de nem fog tudni itatni abból. Az Óra, bizony, be fog következni, midőn egyikőtök egy falat ételt akar a szájába tenni, de nem lesz ideje enni."

"A halál előhozatik egy fekete-fehér kos alakjában, egy szólító szólítani fog: Ó, Paradicsom népe! Ők ekkor nyakaikat nyújtogatva figyelnek. Majd folytatja: Ismeritek ezt? Ők felelik: Igen. Ez a halál. (Akkorra) már mindegyikük látott (ilyet). Majd szól: Ó, Tűz népe! Azok nyakaikat nyújtogatva figyelnek. És mondja: Ti ismeritek ezt? És mondják: Igen! Ez a halál. Mindenki közülük látott már (ilyet). Majd az (a kos) feláldoztatik, és (a szólító) mondja: Ó, Paradicsom népe! Öröklét és nincs (több) halál. És Ó, Tűz népe! Öröklét és nincs több halál. Majd ezt recitálta: {Intsd őket a gyötrelem Napjára! Hiszen már eldöntetett a dolog. Ők nem törődnek (semmivel) [Maryam:39] És amazok, a földi lét emberei nemtörődömök {ők nem hisznek} [Maryam:39]"

Midőn a halál közeledett Abū Ṭālib-hoz, Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) elment hozzá; ott találta nála Abū Ǧahl-ot és ᶜAbdullāh bin Abī Umayya al-Mughīra-t és mondta: "Ó, nagybátyám! Mondd: Nincs más jogosan imádható isten csak Allah! Ez egy olyan mondat, amely segítségével érvelhetek érted Allah-nál." Erre Abū Ǧahl és ᶜAbdullāh bin Abī Umayya azt mondták (Abū Ṭālibnak): Talán el akarod hagyni ᶜAbd al-Muṭṭalib hitét(milla)? Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) folyamatosan tovább mondogatta ezt neki; azok ketten pedig megismételték a maguk mondandóját. Végül Abū Ṭālib, az utolsó szavaiként ezt mondta: ᶜAbdu-l-Muṭṭalib hitén (marad)! Így megtagadta, hogy elmondja: Nincs más jogosan imádható isten csak Allah! (A narrátor) mondta: Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: "Allah-ra (mondom)! Addig fogok bocsánatot kérni számodra, amíg meg nem tiltatik az nekem." Erre Allah lebocsátotta: {A Prófétának és azoknak, akik hisznek, nekik nem szabad bocsánatot kérniük a társítók számára.} [A Megbánás:113; Q 9:113]. Allah pedig kinyilatkoztatta AbūṬālib-bal kapcsolatban, szólva Allah Küldöttéhez (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget): {Te nem vezérelheted azt, akit szeretnél! Ám Allah az, Aki azt vezérel, akit Ő akar.} [A Történet:56; Q 28:56]