Encyclopedia of Prophetic Hadiths

"Aki esküt tesz és az esküje során mondja: "al-Llát- ra és al- Uzzá-ra", annak azt kell mondania: "La iláha illa-Llah (Nincs más jogosan imádható isten, csak Allah!)" Aki pedig azt mondja a társának: "Gyere játszunk szerencsejátékot." Annak adakoznia kell."

"Aki megtanul tíz áya-t (Verset) az al-Kahf (a Barlang; Q 18) című szúra elejéből, az védelemben részesül a Daddzsál-tól (a hazug és hamis messiás)." Egy másik feljegyzés szerint: "Az al-Kahf című szúra végéről."

"Ha Allah jót akar tenni valakinek, jártassá teszi őt a Vallásban (azaz az Iszlámban; alapelveit, vallásjogi tudását tanítva - yufaqqih-hu), én qāsim vagyok (azaz: szétosztó, a továbbadó) és Allah az Adományozó. És ez a (muszlim, Vallási) Közösség (Umma) követni fogja Allah Parancsait; és nem lesz ártalmára senki, aki szembeszegül velük - míg Allah Parancsa (a Feltámadás Napján) el nem jő".

"Van két dolog, amelyek ha megvannak az emberben, azok a hitetlenség részei: az ember származását sértő és bántalmazó beszéd, és a jajveszékelő siránkozás a halott felett.

"Igyekezzetek a temetési menettel, hiszen ha ő (az elhunyt) kegyes és istenfélő volt, akkor ti őt sietve a jó felé viszitek. Ha nem az volt, akkor egy rosszat dobtok le a nyakatokról."

"Óvakodjatok a nőkhöz való belépéstől!” Erre egy anszári férfi így szólt: „Ó, Allah Küldötte, mi a helyzet a 'hamw' -val (a férj családjával)?” A próféta válaszolt: „A 'hamw' a halál."

Ő "Allāhu akbaru"-t mondott minden egyes kötelezően előírt imában és másokban is, Ramaḍān hónapban és máskor is, "Allāhu akbaru"-t mondott ha felállt (az imához), "Allāhu akbaru"-t mondott ha meghajolt, majd mondta "Allah meghallgatja azt, aki Neki ad hálát és Őt dicsőíti", majd mondta: "Urunk! Tiéd a hála és a köszönet" mielőtt leborult volna. Majd "Allāhu akbaru"-t mondott, midőn a leborulásba indult, "Allāhu akbaru"-t mondott midőn fejét felemelte a leborulásból, majd "Allāhu akbaru"-t mondott mikor leborul, majd "Allāhu akbaru"-t mondott mikor fejét felemelte a leborulásból; majd "Allāhu akbaru"-t mondott mikor felállt az üléséből a második után, és ehhez hasonlóan cselekedett minden egyes rakʿa-ban amíg be nem fejezte az imát. Majd azt mondta midőn elköszönt az imából: Arra mondom, Akinek a Kezében a lelkem van! Közületek én vagyok a legközelebb és a leginkább hasonló Allah Küldöttének (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) imájához. Ilyen volt az imája addig, amíg el nem hagyta a földi létet.

"Ne köszönjetek a zsidóknak és a keresztényeknek előre! Ha valakivel közülük találkoztok az utatokon, akkor kényszerítsétek őket a szűkebb részen menni!"