Encyclopedia of Prophetic Hadiths

Ali bin Abi Tálib (Allah legyen elégedett vele) küldött Allah Küldöttének (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) Jemenből, valamennyi aranyat, amely még nyers érc formájában volt, egy cserzett bőr tarsolyban. Mondta: Négy ember között osztotta szét: Uyayna bin Badr és Aqra' bin Hábisz, és Zayd al-Khayl és a negyedik vagy Alqama vagy Ámir bin at-Tufayl. Egy férfi a társai közül mondta: Mi inkább jogosultak vagyunk arra, mint ezek a férfiak! Mondta: Ez eljutott a Prófétához (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) és ő mondta: "Nem bíztok meg bennem, holott én vagyok a megbízható embere annak, Aki az égben van; az ég híre eljön hozzám reggel és este!" Mondta: ekkor felállt egy férfi beesett szemekkel, kiemelkedő pofacsonttal, magas homlokkal, vastag, dús szakállal, borotvált fejjel és felhúzott ruhával és azt mondta: Ó, Allah Küldötte! Féld Allahot! Erre azt mondta: Ó, jaj neked! Vajon nem én vagyok-e a legjogosultabb a föld népe közül, hogy féljem Allahot? Ezt követően a férfi elment. Khálid bin al-Walíd mondta: Ó, Allah Küldötte! Ne vágjam el a nyakát? A Próféta azt válaszolta: "Ne! Talán imádkozik." Khálid mondta: Mennyi imádkozó mond a nyelvével olyat, ami nincs is meg a szívében. Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondta: "Én nem kaptam arra parancsot, hogy kutassam az emberek szívét, sem arra, hogy felnyissam a hasukat." Mondta: Majd ránézett, mikor az utóbbi elmenni készült és azt mondta: "Bizony ennek a férfinak a leszármazottai közül elő fog jönni egy nép, akik recitálják Allah Könyvét, folyamatosan, ám az a torkukat nem fogja túlhaladni (nem is fogják érteni, sem aszerint cselekedni); el fognak szakadni a Vallástól, ahogyan a nyíl keresztül hatol a célján" És azt gondolom, mondta: "Ha én még élnék az ő korukban, akkor bizony megölném őket ahogyan Thamúd népét megölték."

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) mondott egy szót (állítást) és én mondtam egy másikat. A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) azt mondta: " Aki úgy hal meg, hogy Allah mellett (helyett) máshoz fohászkodik - az a Tűzbe lép be." Én pedig mondtam: Az, aki nem fohászkodik Allah mellett (helyett) máshoz - az a Paradicsomba lép be.

"Bizony Allah nem a ti alakotokat (külső megjelenéseteket) vagy javaitokat tekinti meg, hanem Ő a szíveiteket és tetteiteket figyeli és vizsgálja meg."

„Nincs közöttetek olyan, aki ne beszélgetne Allah-val, nem lesz köztük tolmács. Amikor jobbra néz, nem lát mást, csak azt, amit cselekedet. Amikor balra néz, nem lát mást, csak azt, amit cselekedet. És amikor előre néz, csak a tüzet látja, amely az arca előtt áll. Tehát óvakodjatok a tűztől, még akkor is, ha csak egy fél datolyával (jótékonyság formájában) segítetek.”

Hagyományozta nekünk Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget), ő pedig az igazat szóló és a megbízható: " Bizony mindenki közületek, a megteremtésekor negyven napot és negyven éjjelt tölt édesanyja méhében. Majd ugyanennyi ideig vérröggé (ʿalaqa) alakul át. Majd ugyanennyi ideig húsdarabként (embrió - muḍgha) lesz ott. Ezután egy angyal küldetik el majd pedig négy szó (dolog) parancsoltatik meg; megíratik: a megélhetése, a róla történő gondoskodás; a neki kiszabott idő; az életében elvégzendő tettei; végül pedig az, hogy kárhozandó vagy boldoguló lesz-e. Majd lélek leheltetik belé. Bárki közületek addig fogja a Paradicsom Népének cselekedeteit végezni, míg végül közte és a Paradicsom között már csupán egy ölnyi lesz a távolság. Majd előjön a számára előre megírt Írás és a Pokol népének cselekedeteit fogja végezni és végül a Tűzbe fog belépni. Avagy bárki közületek addig fogja a Tűz népének cselekedeteit végezni, míg végül közte és a Tűz között már csupán egy ölnyi lesz a távolság. Majd előjön a számára előre megírt Írás és a Paradicsom népének cselekedeteit kezdi végezni- És majdan a Paradicsomba fog belépni."

"A könyörületesekkel szemben, a Könyörületes Allah is könyörületet mutat. Legyetek hát könyörületesek a föld népével, és annak könyörületében részesültök, Aki az Égben van."

"Midőn Gábriel, Allah Küldöttével (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget!) ült, egy hangot hallott a feje fölött. Felemelte a fejét és mondta: Ez egy kapu, amely ma nyittatott meg az Égben. Még soha eddig nem volt nyitva, kivéve a mai napon. Majd azon keresztül egy Angyal ereszkedett alá és ő mondta: Ez egy Angyal, amely leereszkedett a földre, eddig még sohasem tette ezt meg, csupán a mai napon. Köszöntötte és mondta: Örvendezz annak a két fénynek, amelyet kaptál! Előtted még egyetlen Próféta sem kapott ezekhez hasonlót. Ezek a fények pedig a következők: A Fátihatu-l-Kitábi (A Megnyitó szúra) és az Al-Baqara (A Tehén) szúra befejező Versei. Bármikor, ha ezekből recitálsz, akár csak egy szót is, megkapod ami benne van."

Amikor Muʿādh a Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) mögött lovagolt a nyeregben, azt mondta: "Ó, Muʿādh bin Ǧabal!"- mire ő ezt válaszolta: „Szolgálatodra és meghallgatásodra (labbayka), ó, Allah Küldötte!” Azt mondta: "Ó, Muʿādh"- mire ő azt válaszolta: "Szolgálatodra és meghallgatásodra, ó, Allah Küldötte!" Azt mondta: "Ó, Muʿādh"- mire azt válaszolta: "Szolgálatodra és meghallgatásodra, ó, Allah Küldötte!”, összesen háromszor. Azt mondta (a Próféta): "Ha valaki a szívéből őszintén tanúságot tesz arról, hogy: 'Nincs más jogosan imádni való isten, Allahon kívül, és hogy Muḥammad Allah Küldötte', Allah tiltottá fogja nyilvánítani a pokol tüzétől." Megkérdezte (Muʿādh): „Ó, Allah Küldötte! Ne tájékoztassam az embereket erről, hogy jókedvük legyen?” Azt válaszolta: „Akkor egyedül erre hagyatkoznának." Muʿādh mesélt erről a halálakor, hogy elkerülje a bűnt.