Encyclopedia of Prophetic Hadiths

"A cselekedetek hat (csoportra oszthatók), az emberek négyre; kéttőnek biztos a vége, a hasonló hasonló által, egy jó cselekedet tíz hasonló jóval (jutalmazandó), egy jó cselekedet hétszázszoros (jóval jutalmazható). A kéttő aminek biztos a vég (al-mūǧibatāni): aki úgy hal meg, hogy nem társít Allah mellé senkit és semmit az a Paradicsomba lép be. Aki pedig úgy hal meg, hogy társat állít Allah mellé az a Tűzbe lép be. A 'hasonló hasonló által': aki egy jó cselekedetet készül végrehajtani, olyannyira, hogy szíve már érzékeli azt, és azt Allah is tudja - annak egy jó cselekedet íratik fel. Aki pedig rossz cselekedetet hajt végre - azzal szemben csupán egy rossz cselekedet íratik fel. Ha valaki végrehajt egy jó cselekedetet annak tízszer annyi jó jár. Aki pedig adakozik jótékonyan, Allah Útján, abban az esetben egyetlen jó cselekedet hétszázszoros jó jutalmában részesül. Ami az embereket illeti: van, aki gazdagságban él ebben a földi létben, ám szűkösen a Túlvilágon; vagy szűkösen élő a földi létben, ám bőséges gazdagságban a Túlvilágon; néhányan szűkösen élnek a földi létben és a Túlvilágon is, és némelyek bőséges jólétben vannak a földi létben és a Túlvilágon egyaránt."

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) midőn elküldte őt Jemenbe, megparancsolta neki, hogy minden harminc tehén után vegyen el egy egyéves (hím vagy nőstény) tehenet; és minden negyven tehén után egy muszinnát; és minden felnőtt (hitetlen, dzsizya fizetésére kötelezhető egyén) után egy dínár-t; vagy ennek megfelelő értékű ruhát, amit Jemenben készítettek.