Encyclopedia of Prophetic Hadiths

"Addig nem következik be az Óra, amíg a Nap nyugaton nem kel, és midőn ott kel majd fel és meglátják az emberek - mind hinni fognak. Ez azon időben lesz, amikor [nem használ egyetlen léleknek sem a hite, ha előtte nem hitt, vagy a hitében nem szerzett valami jót.] [al-Anʿām: 158]. Az Óra bizonnyal be fog következni, oly váratlanul, hogy midőn két férfi készül a ruházatukat kiteríteni maguk között, nem lesznek képesek üzletüket befejezni, sem arra, hogy összehajtsák. Az Óra bizony be fog következni, midőn egy férfi a tejet viszi a fejős tevéjétől, de még inni sem lesz ideje. Az Óra, bizony, be fog következni, midőn egy ember az (itató) medencét készíti elő, de nem fog tudni itatni abból. Az Óra, bizony, be fog következni, midőn egyikőtök egy falat ételt akar a szájába tenni, de nem lesz ideje enni."

Miután kinyilatkoztatott Allah Küldöttének (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget!) a Magasztos Allah Szava: (Allah-é mindaz, ami az egekben és a földön van. Akár kitárjátok azt, ami a lelketekben van, akár elrejtitek Allah számonkérésben részesít majdan érte benneteket. Megbocsát annak, akinek Ő akar, és megbünteti azt, akit Ő akar. Allah mindenre képes. 2:284); ez súlyos teherként nehezedett a Próféta (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) Társaira. Ezután eljöttek Allah Küldöttéhez, letérdeltek és azt mondták: Ó, Allah Küldötte! Már olyan cselekedetekkel bízattunk meg, amelyekre képesek is vagyunk. Ilyenek: az ima, a böjt, a dzsihád, és az adakozás. Ám most kinyilatkoztatott Neked ez a Vers és mi nem vagyunk képesek arra. Allah Küldötte (Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget!) erre azt mondta: "Talán ugyanazon szavakat akarjátok ti is mondani, mint a két Könyv népe mondott: Halljuk és nem engedelmeskedünk? Ehelyett inkább mondjátok: Halljuk és engedelmeskedünk! A Te bocsánatodat kérjük, ó, Urunk. Hozzád lesz a visszatérés." Miután az emberek elmondták ezeket és a nyelvük is hozzászokott ezen szavakhoz, a Magasztos Allah kinyilatkoztatta: (A Küldött (Muhammad- Allah áldja meg és adjon Neki örök üdvösséget) hisz abban, ami kinyilatkoztatott neki az ő Urától, és vele együtt a hívők is mind hisznek Allah-ban, az Ő Angyalaiban, Könyveiben, Küldötteiben. Mi nem teszünk különbséget az Ő küldöttei között. És azt mondják: „Hallunk és engedelmeskedünk. A Te bocsánatodat kérjük Urunk! Minden Hozzád tér majd meg.” Q 2:285) Miután az emberek ezt is megtették, a Magasztos Allah ennek a Versnek az érvényességét könnyítésből eltörölte és a Magasztos Kinyilatkoztatta: (Allah egyetlen lélekre sem ró ki többet, mint, amennyire az képes. Mindenkinek az jár amiért megdolgozott, és az íratik fel ellene, amit megszerzett. „Urunk! Ne büntess minket ha elfelejtünk vagy hibázunk! Q 2:286) Mondta: "Igen!" (Urunk! Ne helyezz ránk olyan terhet, mint amilyet azokra helyeztél, akik előttünk éltek. 2:286) Mondta: "Igen!" (Urunk! Ne helyezz ránk olyan terhet, amit mi képtelenek vagyunk elviselni. 2:286) Mondta: "Igen!" (Légy elnéző velünk és bocsáss meg nekünk, irgalmazz nekünk! Te vagy a mi Támogatónk! Segíts bennünket a hitetlenek népével szemben!” 2:286) Mondta: "Igen!"